T/12723. számú törvényjavaslat | Az egyszerű bejelentés kiterjesztése az épületbővítésre is
Beterjesztették a T/12723. számú törvényjavaslatot az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról
A lényeg az első pontban olvasható:
1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén
a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a kormányrendeletben kijelölt szervnek,
b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,
c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,
d) a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni.”
Nem kevésbé érdekes az indoklás is. Egy részlet belőle:
Az új lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetésével 2016. január 1. napjával megvalósult a korábbi engedélyezései eljárást felváltó, lényegesen egyszerűbb rendszer bevezetése, egyelőre csak a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépületek vonatkozásában. A lakossági építkezés további egyszerűsítését szolgálta az a módosítás, amely az év folyamán az egyszerű bejelentés dokumentációjának feltöltését az építésügyi hatóság által kezelt ÉTDR felület helyett az elektronikus építési naplóba történő feltöltéssel rendelte megvalósítani. Így mind az építtetők, mind az építész tervezők tulajdonképpeni „egyablakos feltöltéssel”, bejelentéssel valósítják meg az egyszerű bejelentést és ezáltal az építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői hozzájuthatnak azokhoz a részletes tervdokumentációkhoz, amelyek alkalmasak a lakóépület megépítésére.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő tervezői és kivitelezői szerződéssel, valamint az azok jog- és szakszerű teljesítését elősegítő, a szabályozásba beemelt biztosítékokkal, valamint a fennálló építésfelügyeleti hatáskörökkel biztonságos és hatékony mederben folyik az egyszerű bejelentéssel megvalósuló lakóépületek építése.
A már megvalósult eredmények mellett elérkezett az idő további lépések megtételéhez az eddigi irányban, így a meglévő lakóépületek legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületűvé történő bővítése vagy átalakítása terén is gyorsítani a fennálló engedélyezési eljárásmenetet. Ennek érdekében a Javaslat az egyszerű bejelentés kierjesztését végzi el a szabályozás tárgyát képező további építési tevékenységekre is.
Az új lakóépület megvalósítására vonatkozó egyszerű bejelentés bevezetése óta fennáll az igény mind az építtetői, mind a tervezői, kivitelező szakma részéről a már meglévő lakóépületekhez kapcsolódó építési tevékenység hasonló szabályozása iránt. A családok otthonteremtéséhez kapcsolódó kedvezmények igénybevételét jelentősen meggyorsíthatná az egyszerű bejelentés intézményének kiterjesztése a meglévő lakóépületekhez kapcsolódó építési tevékenységekre….
Hozzászólások (13): megnézem
Kalmár Zoltán
2016. november 12. szombat 11:25
Szösszenetem címe: Vegyétek, egyétek. Az egyszerű bejelentés jóval drágább és jóval időigényesebb tervezési időszak, hiszen a társtervezők is pénzt kérnek a munkájukért és nekik is időre van szükség az elvégzésére. Ja és ezek a tervezési munkák egymásra épülnek, tehát nem lehet egyszerre csinálni. Mivel nincs engedélyezési eljárás, így a hatóság felelősségét áttették a tervező nyakába, gondolom ezt sem ingyen csinálja senki. Hatszori tervezői művezetés kötelező, melynek darabja javaslat szerint 30.000.- Ft törvényileg.
Miért és kinek jobb ez az új rendszer, mint ami eddig volt ?????
Koós Miklós
2016. november 12. szombat 19:14
ez főleg annak lehet furcsa és időigényesebb, aki eddig elvétve készített kiviteli tervet a családi házakhoz. Én eddig is is készítettem minden házhoz kiviteli tervet és ragaszkodtam a statikushoz is. Igy itt nekem nincs változás. Talán a gépészet, ami szinte kötelezően hozzájön, de én ezt nem tartom bajnak, hiszen ott ahol már pl. be sem akarják vezetni a gázt és valamilyen megújulót akarnak , ott már nem elég egy fűtésszerelő megbízása, oda biza szakember kell!
Ha valami jobb ebben, az pont az idő, hogy teljesen kimarad az engedélyeztetés sokszor több hónapos időszaka. a felelősség az valóban nehezebben kezelendő, de itt is csak a HÉSZ-nak való megfelelés. ha azt meg lehetne oldani, akkor nem volna vele különösebb gond.
Szabó Adrienn
2016. november 12. szombat 16:46
Legalább ez a kiegészítés bekerült végre a szövegbe: „és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén”. Két bizonytalansággal kevesebb.
Jancskár Linda
2016. december 19. hétfő 15:55
Én személy szerint örülök a törvénymódosításnak, így biztosabb határidőket lehet mondani a megrendelőnek, nem kell attól félni, hogy fél évig húzódik csak az oda-vissza játék az önkormányzatokkal. Csak arra vagyok most kíváncsi, hogy milyen új tervlapokkal bővül így az egyszerűsített bejelentés bontás/átalakítás/bővítés esetében. Mikor várható erről valami biztos „leírás” az MMK részéről?
Koós Miklós
2016. december 19. hétfő 16:27
ezt inkább a MÉk-től kellene várni, de sokkal inkább a jogszabályalkotóktól. Mivel ez a törvény kvázi végrehajtási utasitása lesz, remélhetőleg minél előbb lesz ilyen. Az látszik, hogy a bürokrácia csökkentés kiterjed majd az egész engedélyeztetési folyamatra. a lényeg nem az engedélyen lesz, hanem hogy biztonsággal megvalósítható legyen egy munka, ergo mihez kell kiviteli terv.
Veszelik Péter
2017. január 8. vasárnap 17:24
Tisztelt Kollégák !
A meglévő 300 m2 alatti lakóépületek átalakításának és bővítésének bevonása az egyszerű bejelentés hatálya alá szerintem több problémát fog felvetni, hiszen a meglévő épületek átalakításai nem olyan egyértelműek. A kiadott jogszabály megint nem egyértelmű szerintem.
Pár kérdéses dolog :
„meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése” – vagyis ha egy 300 m2 hasznos alapterület alatti épületet úgy alakít át a tulajdonos, hogy a hasznos alapterülete csökken, akkor arra nem szükséges bejelentést tenni ? Példa lehet erre, egy meglévő fedett terasz (ami ugye beleszámít a hasznos alapterületbe) elbontásra kerül és egy alapterületileg kisebb épületbővítés (pl.: nappali helyiség falának elbontásával és külsőbb síkon való felépítésével egy nagyobb belső tér jön létre) készül. Így az épület hasznos alapterülete csökkenni fog. Erre az átalakításra akkor nem szükséges bejelentést tenni ?
További kérdés.:
„a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása” – Itt a jogszabály alkotó nem adja meg, hogy pontosan melyik rendeletre gondolt. Vélelmezhető, hogy talán az OTÉK-ról van szó, hiszen az írja le az épületek tervezési előírásait. Kérdéses, hogy ha a meglévő épület megfelel az OTÉK előírásainak és az átalakítás után is meg fog felelni az OTÉK előírásainak, akkor arra nem szükséges majd bejelentést tenni ?
Más felmerülő kérdés (példának) :
Egy meglévő épület egyik helyisége nem rendelkezik megfelelő természetes megvilágítással. Igény az ablakfelület növelése. Itt elmondható, hogy az átalakítás a „lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása” céljában történik. Viszont erre az átalakításra milyen tervdokumentációt kell majd feltölteni ? Erre a feladatra is vállal az építész tervező 2+3 éves felelősség biztosítást ?
(további gondolatébresztő : OTÉK-nak nem megfelelő belső korlát átalakítása OTÉK-nak megfelelő korlátra, 2 lakószobásnál nagyobb épületben külön illemhely kialakítása, stb-stb…)
Hát szerintem ismét sikerült a jogalkotónak egy KÁOSZT teremtenie. Ezzel párhuzamosan az építési szabályozásunk alapvető fogalmakban hiányos, amelyekre a jogszabályok hivatkoznak (pl.: épület térfogat, átalakítás-felújítás-bővítés fogalma OTÉK-on belül is eltérő térfogatokra hivatkozik, stb…)
Jó lenne, ha ezen jogszabályok mellé már a hatálybalépéskor kiadásra kerülne értelmezési segédlet, példatár. Ez szerintem jelentősen megkönnyítené az építészek dolgát és nem azzal kellene foglalkozniuk, hogy megpróbálják a jogszabályokat értelmezni és kitalálni, hogy mit is akar a jogalkotó. Talán ekkor többre jutnánk és nem a pereskedésben és tervezői felelősség biztosításban látná a jogalkotó a megoldást. Jó lenne, ha a kérdések száma a jogszabály alkotások során nem nőne, hanem csökkenne.
Koós Miklós
2017. január 8. vasárnap 17:39
Kedves Péter,
1. kérdésedre: nem szükséges ép. eng. -t kérni, helyette egyszerű bejelentéssel megteheted
2. kérdésedre: a kormányrendelet a 155/2016. Mellesleg most változott meg egy salátában az összes fontos építőipari rendelet, épp most dolgozom fel őket, az első már meg is jelent, a 191-es. Holnap a 155-ös majd a 312-es. Másrészt amihez Te most hozzáírtál, az egy törvényjavaslat volt, ami azóta megjelent , sőt december 28-án megjelent a fentebb említett salátarendelet a végrehajtásokkal is. ezek egyértelműen fogalmaznak.
3. a kérdésre e salátarendelet ad választ (most nem tudom fejből). Általános elv lett, hogy nem alakilag kell megfelelni, hanem a műszaki szempontoknak és a megépíthetőségnek, felelősséget vállalsz és a statikus is, de ehhez nem kell építési engedélyt kérni. a felelősséged ezzel nem növekedett, mert a felelősséged eddig is megvolt építési engedély esetén is (nyilván nem neked kell bevasalnod az új kiváltót, hanem a statikusnak)a hatóság semmi érdemi infót nem ellenőrzött eddig sem egy statikai számításon, ergo teljesen felesleges volt a közreműködésük
Konkrétan ez a salátarendelet számos pontos elég komoly egyszerűsítést hozott többek között az engedély nélkül megépíthető dolgokban.
Veszelik Péter
2017. január 9. hétfő 01:42
Kedves Miklós !
Köszönöm a választ, de talán nem fogalmaztam egyértelműen. 2017. jan. 1-től ugye változott az Étv.. A változás a Magyar Közlöny 209. számában lett kihirdetve.
Ebben a következő áll :
„1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység
33/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével, meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén”
A szövegezés ha jól látom azonos a törvényjavaslatban szereplővel.
A kérdés továbbra is a következő :
1. Amennyiben egy max. 300 m2 hasznos alapterületű épület, hasznos alapterülete az átalakítás során csökken, (és nem nő, ahogy a jogszabály írja) akkor nem szükséges rá egyszerű bejelentést tenni ?
2. Továbbra sincs meghatározva, hogy a ” legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása” szövegrészben a jogalkotó pontosan melyik kormány rendeletre gondol. Amennyiben az OTÉK-ról van szó, akkor egy meglévő lakóépület OTÉK-nak megfelelő állapotúra való átalakítása egyszerű bejelentés köteles lenne a továbbiakban ?
3. 2016 év végén közlönyben szintén megjelent a 353/2016 (XI.18.) Korm. rendelet , mely viszont az alábbiakat tartalmazza :
5. § (1) A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) a következő 6/A-6/E. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében
a) az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység,
b) a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység
körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést (a továbbiakban: felelősségbiztosítás) kötni, és azt az e rendeletben meghatározott ideig fenntartani.
Mindezekből nem derül ki, hogy mely átalakítási tevékenységek végezhetők egyszerű bejelentés nélkül. A 312/2012 Korm. rendelet az építési engedély nélkül végezhető tevékenységekre ad választ, de a 300 m2 hasznos alapterületű épületekre nem vonatkozik. Továbbra is úgy tudom együtt értelmezni a jogszabályokat, hogy ha egy max. 300 m2 hasznos alapterületű lakóépületet átalakítok az OTÉK-nak megfelelő állapotúra, akkor arra egyszerű bejelentést kell tenni, továbbá felelősség biztosítást is kell majd rá kötni. Erre hoztam fel példának (szélsőséges), hogy ha egy meglévő belső korlátot át kell alakítani a hatályos OTÉK szerinti állapotúra, akkor ahhoz egyszerű bejelentést és tervezői felelősség biztosítást is kell majd kötni ? Ez kicsit furcsa és túlzó dolog lenne. Ezért mondom azt, hogy a kihírdetett jogszabály nem egyértelmű.
A támfal és tereprendezés problémája megoldódni látszik (1 év alatt…), mivel számos építéshatóság nem tekintette az épület részének és hagyományos építési engedélyezési eljárás lefolytatását kérte, bár volt olyan is, aki ha a támfal kapcsolódott az épülethez, akkor azt az épület részeként értelmezte.
Továbbra is az a gond, hogy a 300 m2 hasznos alapterület alatti épületeket egy teljesen önálló módon akarja a jogalkotó szabályozni, mivel fel akarja pörgetni a CSOK-ot. Viszont vannak nem CSOK-os épületek is, amelyek szintén az egyszerű bejelentés hatálya alá tartoznak. Egy új épület esetén, ahol nulláról indulunk, könnyebben érvényesíthetők és egyértelműbbek a szabályok, mint egy meglévő épület esetében. Meglévő épületek esetében számos olyan dolog lehetséges, ami az idők folyamán „kialakult”, nem tervezett állapot, vagy megfelel a jogszabályoknak, vagy nem. Például az épület nem az építési helyen belül áll és az építtető bővíteni kívánja. Az építésznek lesz a kötelessége, hogy beszerezze az építtetői és szomszédos ingatlan tulajdonosok nyilatkozatát, hogy a szabályellenes épületrész 10 évnél régebbi ? Az építész fogja felülvizsgálni, hogy a szabálytalan épületrész fent maradhat e, vagy le kell bontani ? Számos olyan eset is van, amikor a HÉSZ később jött létre, mint a meglévő épület, ami lehet, hogy a frissebb HÉSZ alapján nincs az építési helyen belül. Ilyenkor mi a teendő ?
Úgy érzem, hogy a jogalkotó ezen kérdésekbe nem gondolt bele kellőképpen, ami számos vitás és peres eljárást fog maga után vonni.
Kérdéses a max. 300 m2 hasznos alapterületű lakóépületek átalakítására vonatkozó tervlista is. Tudomásom szerint az egyszerű bejelentésre a MÉK és MMK által 2016. júliusában kiadott tervlista ill. a későbbi 4.8 ill. 4.9 pontok módosítása vonatkozik. Ebben is vannak olyan tételek amiket egy átalakítás során nem igazán lehet értelmezni. Például itt van a kitűzési terv, ahol telek sarokpontok koordinátáit kellene megadni abszolút magassági adatokkal. Épület bővítésének kitűzése a meglévő épületszerkezetekhez történő megadással elegendő lenne. Ugyanígy frissíteni kellene az épületgépészeti rendszerterv tervi követelményét is, hiszen van olyan átalakítás, ahol például csak 1 radiátor, kapcsoló, vagy dugalj jelentkezik pluszban. Lehet olyan is, hogy csak át kell helyezni a meglévőket. Ehhez is rendszerterv kellene, kapcsolási vázlat szinten ? Szerintem az átalakításokra egy másik tervlistát kellene készítenie a kamaráknak (újabb majd egy év…). Gondot jelent az, hogy a jogszabályok nem átgondoltan, csomagban minden részletre kiterjedően jönnek ki, hanem kijön egy jogszabály, majd elkezdik „foltozni”, módosítgatni, végül megszüntetik, majd kihoznak egy újabbat.
Értelmezés, példatár, segédlet persze egyik jogszabályhoz sem készült. Közben az építészek végzik munkájukat és terveznek, vagyis terveznének, ha a jogszabályok érthetőek, pontosak és részletesek, a szakmaiság szerint is átgondoltak lennének és nem kellene jogászi diplomával is rendelkezni, hogy értelmezni tudja azokat.
Koós Miklós
2017. január 9. hétfő 08:25
Kedves Péter,
korrigálnom kell magamat, mert a 312-es 1. melléklet 1. pontja igy kezdődik:
„1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.”
Vagyis minden építményre, nincs kivétel, ergo 300 m2-es lakóépületre is. Ergo ezek a munkák nem engedély kötelesek. azért ez egy elég nagy lépés a korábbiakhoz képest. De attól hogy nem eng. köteles, még kell kivitelei tervet készíteni a 191-es szerinti esetekben:
„22. §197 (1)198 Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b)199 az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében
ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,
bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A
bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb)200 a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.”
vagyis ha egy meglévő lakóépületben visszabontunk valamit a fentiek szerint kell eljárni (kiviteli terv+e-naplo).
“Mindezekből nem derül ki, hogy mely átalakítási tevékenységek végezhetők egyszerű bejelentés nélkül. ”
a jogszabály forditva fogalmaz és csak azt határozta meg ami bejelentés köteles, minden, ami azon kívül van engedély köteles vagy éppenséggel ép. eng mentes. szerintem ez igy logikus. Ebből következően ami nem egyszerű bejelentés alá tartozik, ott nincs kötelező felelősségbiztositási
kötelezettség sem.
“Például az épület nem az építési helyen belül áll és az építtető bővíteni kívánja. Az építésznek lesz a kötelessége, hogy beszerezze az építtetői és szomszédos ingatlan tulajdonosok nyilatkozatát, hogy a szabályellenes épületrész 10 évnél régebbi ?”
ebben nincs semmi újdonság, ezt eddig is kezelte a rendszer. A tulajdonosnak kell hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az épület min. 10 éve ott található. Ha a 10 éve ott álló épület nem felel meg a HÉSZnek, akkor eddig is csak akkor lehetett pl. bővíteni, ha a bővítéssel még belül maradtál a HÉSZ előírásainál, függetlenül, hogy az épület nem az építési helyen áll. Ez most is igy van. Ha mondjuk a meglévő épület meghaladja a szintterületi mutatót, akkor pl. nem lehet tetőteret beépíteni, hiába van épülettömegen belül a bővítés vagy pl. nem lehet több rendeltetési egységet kialakítani, mert a HÉSZ tiltja azt. Ez utóbbit az sem befolyásolja, hogy a rendeltetési egységek számának a megváltoztatása is kikerült az ép. eng. köteles munkálatok köréből.
“Tudomásom szerint az egyszerű bejelentésre a MÉK és MMK által 2016. júliusában kiadott tervlista ill. a későbbi 4.8 ill. 4.9 pontok módosítása vonatkozik. Ebben is vannak olyan tételek amiket egy átalakítás során nem igazán lehet értelmezni.”
a MÉK féle szabályzatról többször is írtam, hogy használhatatlan és hozzánemértő módon kezeli az egészet. A tervkritika kapcsán számos egyszerű bejelentéses terv kerül hozzám és abban látom, hogy mi a szabályzat leképezése. katasztrófa!
Végül pedig … én is csak egy felhasználó vagyok, ergo, lehet hogy rosszul gondolom, amiket itt írtam, de remélhetőleg majd kijavit valaki, aki jobban ért hozzá.
whale
2017. május 15. hétfő 07:24
„kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.”
Kedves Miklós!
Laikusként jól értem, hogy a csatlakozó építmény a szomszédot jelenti zártsorú, illetve ikres épület esetén? Tehát ha a tervezett bővítés NEM érinti a szomszéd alapozását vagy tartószerkezetét, akkor nem kell engedélyezési eljárást folytatni, hanem elég az egyszerűsített bejelentés? Ez nagyon jó lenne, mert mentesülnénk az éphatóság bürokrata önkénye alól, gondolok itt elsősorban a főépítészek vezette „sanzonbizottságokra”…
Koós Miklós
2017. május 15. hétfő 07:35
igy van, de erről egy statikusnak kell nyilatkoznia
whale
2017. május 15. hétfő 08:04
Értem. Köszönöm, egy szikla gördült le a szívemről. Ezt a HÉSZ felülírhatja? Tehát kérhetnek ettől függetlenül településképi bohóckodást, vagy ez kizárt? (tudom, ez most úgy tűnik, mintha valami ocsmányságot terveznék építeni, de higgye el, hogy pusztán egy tetőtérbeépítésről van szó…:))
Koós Miklós
2017. május 15. hétfő 08:10
a jelenlegi rendszer szerint nem kell, ha az építkezés nem építési engedély köteles és pl. nem esik városképi védelem alá, mert ott előírhatják az építési törvény szerint (mármint be kell tartani – ha vannak – városképi, műemlékvédelmi előírásokat)