Tisztelt Koós Úr!

Nagy érdeklődéssel olvastam eddigi tervkritikáikat és mivel mi is családi ház építése előtt állunk, úgy döntöttem én is kikérném egy független szakmabeli véleményét az eddig elkészült tervekkel kapcsolatban. Remélem él még a tervkritika rovat és a mi terveink is sorra kerülhetnek.

A telek 22 m széles és 40 m hosszú, szabadon álló, 30%-os beépíthetőségű, keleti irányban lejt, az utcafront a telek legmagasabb része, a lejtés 8-10%-os. Közmű tekintetében minden rendelkezésre áll és be is van kötve, kivéve a gázt. Ez az utcában sincs bekötve, és a közeljövőben sem várható.

A tervezés során fontos szempontjaink közé tartozott, hogy a déli irányba lévő, Velencei-tóra tekintő panorámát egy nagy teraszról élvezhessük és a nappaliból is megfelelő kilátás táruljon rá. Illetve a déli fekvés miatt a benapozottság is kiemelt fontosságú volt. A lejtős fekvés adta magát, hogy egy pinceszintet is kialakítsunk, ahol viszont döntően tároló helységeket kívánunk majd kialakítani (a pince befejezését néhány év múlva végeznénk el), ezért minden vizesblokk és hálóhelység a földszinten található.

A földszint hasznos alapterülete 97m2, igyekeztünk ezt praktikusan elrendezni, nem kívántunk nagyobb alapterületet. Külső megjelenésben egy vidékies stílusú házat képzeltünk el, ami illeszkedik a környezetbe. Autóval a ház és utcafront között lehet majd parkolni, ahol már ki van alakítva egy betonozott rész, alatta egy tárolóval.

Kétségeink leginkább a fűtést illetően vannak. A nappali-étkezőben lévő cserépkályha mellé szeretnénk még egy fűtési alternatívát, ami a ház többi részének fűtűsét szolgálná. Vegyes tüzelésű kazán pufferrel és az elektromos fűtőpanalek között vacillálunk, ismerve mindkettő előnyeit, hátrányait. Szimpatikus, hogy a fűtőpanelek automatizálhatóak és persze nem hátrány, hogy kisebb a bekerülési költségük, de vannak fenntartásaim a költséghatékony működésüket illetően.

A tetőt illetően egyelőre még nem döntöttünk, hogy kontytetőt vagy nyeregtetőt válasszunk, utóbbi egyszerűbb és talán olcsóbb is lenne. Utolsó kérdésem pedig a tervezői díjszabásra vonatkozik. Tervezőnk nem adott még árajánlatot, ami így az engedélyezési terv előtt kezd kellemetlen lenni számunkra, pedig többször is rákérdeztünk már. Ez nem egy bevett szokás elvileg, mit lehet ilyenkor igazából tenni? Szerinte meg fogunk tudni egyezni…

Köszönöm előre is fáradozását és értékelését, még inkább, ha esetleg még az engedélyezési terv előtt választ kaphatnánk

Kezdem azzal, hogy ha a déli irányban található a panoráma, akkor miért került oda a kamra és egy olyan hálószoba, ahol pont fordítva áll az ágy? Miért kell elé tenni egy semmire sem használható, keskeny tornácot?

Azt tapasztalom, hogy sok tervező attól véli egyedinek az alaprajzát, ha – bár semmi sem indokolja – ferde falakat és ezáltal ferde helyiségeket tesz bele. Itt is ez történt, a gond az, hogy ennek következményei vannak, amit ha nem tudnak megfelelően megoldani, akkor szörnyszülöttek jönnek létre. Elég ránézni a jobb oldali fürdőszobára és érthetővé válik amit írtam: 8 db sarka van. Kétszárnyú ajtó a nappali és az előszoba között, ami 120 cm széles? Ez olyan, mintha két WC ajtót tennének egymás mellé. Ezzel meg az a gond, hogy kétszárnyú ajtót csak úgy lehet rendesen becsukni, ha az egyik szárnyát rögzítjük, úgy viszont csak egy cca. 55 cm-es résen át lehet majd bemenni a nappaliba. Apróság? Valószínű …

Nagyobb gondnak érzem, hogy szerkezetileg nem tiszta az elrendezés. Nem kell egymásra tennem a két rajzot, hogy látszódjon az, hogy az előszoba be nem rajzolt teherhordó sávja, ami egy pillérben végződik az előszoba-nappali-konyha sarkban, az nem esik a pincében ide rajzolt tartófalra.

Ezzel eljutunk a másik gondhoz, mégpedig ahhoz, hogy ezzel a részleges alápincézéssel annyi alapfalat fognak megépíteni, amivel akár a teljes alapterület beépíthető lenne a pinceszinten. Csak éppen azok szépen körbe be lesznek temetve. Ráadásul még kvázi födémet is fognak építeni az alápincézetlen részek alá a feltöltések miatt. Ez a most választott mód drága és olyan, mintha megépítenének egy komplett pincét, majd a nagyobb részét feltöltenék földdel.

Ilyen esetben – persze egy statikus bevonásával – inkább valamilyen pontszerű alapozási módon (pl. kútalapozáson) kellene elgondolkozni, a tetején gerendaráccsal.

És mindezzel eljutottunk oda, amivel igazából kezdenem kellett volna. Nem ismerni az eredeti terepviszonyokat, de ilyen méretű támfal az nagyon brutális, akárcsak az így kialakított, semmi sem használható meredek rézsű. A legtöbb helyen mellesleg nem is engednek 1-1,5 m-nél nagyobbat kialakítani, mert az olyan, mintha a telek alapvető alakját akarnánk megváltoztatni. Ez olyan telepítési probléma, ami még azzal sem védhető, hogy a panoráma követeli ezt meg.

Bocsánat, ha azt írom, ezekhez képest, hogy milyen fűtési mód volna javasolható, harmadlagos.

Végül pedig a szerkezet ábrázolásáról. A tervező a homlokzati falakra tett csak hőszigetelést (mert bizonyára hallott róla, hogy manapság használnak hőszigetelést). Ezt azért írom így, mert nem rajzolt sem a padló alá, sem a tetőtérben hőszigetelést. A terv eléggé kidolgozott, még az elmetszett kúpcserepek is látszanak, viszonylag részletesen kótázott, tehát nem tartom valószínűnek, hogy ezek véletlenül maradtak ki.

Hőszigetelést nem lehet véletlenül kihagyni egy épületből, ez nem olyasmi, amiről elfeledkezhetünk.

Összefoglalás | Azt írják, hogy a tervezőjük még nem adott árajánlatot. Én azt tanácsolom, hogy már ne is kérjenek. Köszönjék meg neki, amit eddig végzett és keressenek egy felkészült tervezőt. Ha esetleg megerősítést szeretnének, akkor javaslom vigyék be a tervet és mutassák meg a főépítésznek.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

[poll id=”18″]