Miért idegenkednek sokan az Ytongtól?
A Ytong blogjáról szóló előző írásban azt firtattam, hogy a A XELLA-nál vajon tudják-e, hogy az “Építeni akarok” nevű vállalati blogban miről és hogyan is írnak? A cég nyilván nem szorul a tanácsaimra, én mégis elmondom, mert az általuk gyártott, forgalmazott termékeiknek közvetlen felhasználójuk vagyok, mint tervező. Több családi házat is terveztem Ytongból.
A termékkel kapcsolatban leginkább az alábbi 3+1 állásponttal találkozom:
- Akik Németországban hosszabb ideig dolgoztak az ottani építőiparban, azok ha itthon terveztetni szeretnének, elsőként az Ytong jut az eszükbe.
- Hallottak róla, de nincs markáns véleményük
- „Nekünk a tervezőnk és a műszaki vezetőnk is azt állította, hogy az YTONG (amiből mi is építettünk volna) nem minden esetben „működik”. Mert kicsi a nyomószilárdsága és így repedések jelentkezhetnek a bevakolt falakon. Vasbeton váz szerkezetű épületeknél kiváló. Mi nem mertünk kockáztatni”. innen
- végül a szakma, ott is elsősorban a statikusok véleménye a meghatározó. Többen a hazai építőipartól sokszor hiába is elvárt kivitelezési gondosság hiányát vetik fel és hoznak döntést a termék javasolt beépítéséről vagy elvetéséről.
Amint látszik, megoszlanak a vélemények. Az elutasítás okaként szinte kizárólag az esetlegesen előkerülő (hajszál) repedéseket jelölik meg. A kiváltó okokról maga a gyártó is ír a saját honlapján (kiemelés tőlem):
„Milyen okokra vezethetőek vissza a válaszfalakon megjelenő hajszálrepedések kialakulása?
A hajszálrepedések kialakulása jellemzően az épületek mozgására (épület alatti talaj konszolidációja), vagy a helytelen felületképzési mód alkalmazására vezethetőek vissza. Az épületek mozgása, utólagos süllyedése során a falazatokban feszültségek ébrednek, amely feszültségeket a falazatokon kialakított felületképzés (vakolat) nem tudja elviselni, ezért hajszálrepedés képződik. Ez a repedés nem minden esetben jelenti a falazat repedését is, erről bontással lehet meggyőződni. Az épület alatti talaj konszolidációjának lezajlása után ezek a jellegű hajszálrepedések keletkezése megszűnik, azok általában festési módszerekkel kijavíthatóak.
A helytelen felületképzés (pl. vakolás helyett csak glettelés) kivitelezésének javítása bonyolultabb, jellemzően csak a technológia teljes javításával, újra elkészítésével orvosolhatóak.” forrás: ytong
Amikor a gyártó szakmai blogját kritikával illettem, akkor azt azért is tettem, mert úgy vélem, hogy a gyártó cég pont e fenti kritikák cáfolatára kellene, hogy nagyobb figyelmet fordítson.
A termék nyilvánvalóan jó, különben nem építkeznének belőle több évtizede, magam is betervezem, mind a mai napig, de a kivitelezői gondosság itt kiemelten fontos lenne.
Ugyanakkor nem gondolom, hogy nekem, mint tervezőnek kellene rábeszélnem vagy éppen lebeszélnem a potenciális építtetőket erről vagy más építőanyagról, különösen ha éles kritikával illetik pont a legfontosabb tulajdonságát, a szilárdságát. Úgy vélem egy ilyen gyártói blog pont arra volna jó, hogy részletes szakmai okfejtéssel elébe menjenek az esetleges kritikáknak.
Hozzászólások (1): megnézem
Tóth Szilveszter
2016. október 7. péntek 19:24
nekem van egy olyan elméletem, hogy azért idegenkednek tőle a laikusok, mert a szó legbrutálisabb értelmében alkalmas az ytong gányolásra így sok helyen találkozhat a laikus kritikán aluli kivitelezési minőséggel párosuló ytong fallal. ez a kettő pedig óhatatlanul összekapcsolódik épp úgy, mint a pur hab és a sziloplaszt esetében is történt. (régen bőven igaz volt ez a betonra is, de az talán kezd kijönni ebből a skatujából – bár nem tudok rá statisztikát, inkább csak megérzés)
marketing szempontból az sem szerencsés, hogy a saját ragasztója állítólag annyira drága, így eleve adja magát, hogy csemperagasztóval vagy még gázabb esetben sima habarcsba rakják. Mondom ezt úgy, hogy én is csemperagasztóztam azt a 2 nm válaszfalat, amit ytongból raktunk itt a lakásban 😉
és hát persze az ytong nem tégla, ergo az ingatlanpiac bünteti az ebből készült házakat.