A Passzívházak 2016 sorozat következő írásában arról lenne szó, hogy Magyarországon két szervezet foglalkozott passzívházakkal rendszerszerűen. Elsőként a Magyar Passzívház Szövetség (MaPaSz) alakult meg, de mivel a vezetésbe egy kókler is befurakodott, sokan úgy érezték, hogy a szakmának nincsen helye, kiszorulnak onnan. Hamarosan létrejött a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ). A honi passzívházak ügye sokáig e két szervezet – nem feltétlenül a nyilvánosság előtt vívott – ellentétéről szólt, emiatt aztán pl. évenként két passzívház konferenciát is kellett rendezni. Az egyik oldalon a kiváló kapcsolatrendszer, a másik oldalon a szakmaiság állt. Amiknek egy oldalon kellett volna állniuk, azok szembenálltak. Rossz kombináció.

És mindez egyetlen ember miatt!

Meglepő fordulatot hozott 2015, ugyanis a Magyar Passzívház Szövetség úgy döntött, hogy felhagy eredeti megnevezésével és eredeti célkitűzéseivel is. Átnevezte magát Mapasz Innovatív Épületek Egyesületének. Az egyesület a nevéből száműzte a passzív szót, a Mapasz pedig már nem rövidítés, hanem önálló név, kvázi „bejáratott” márkanév. A névváltozás beszédes, de még inkább a szervezet bemutatása. A nem túl hosszú bemutatkozó anyagban (és a 12 oldalas alapszabályban) még véletlenül sem szerepel az a szó, hogy passzívház. Ez mindent elmond.

Ha passzívházról beszélünk, akkor egy olyan kvázi szabványra utalunk, melynek pontos definíciója adott. Ahogy nincs olyan, hogy kicsit terhes valaki, úgy nincs kicsit passzívház, csak passzívház van. Egzakt meghatározással. Ennek Németországban az elmúlt 20 évben kialakult a teljes vertikuma a minősítéssel bezárólag. Nyilvános adatbázisban gyűjtötték össze a minősített házakat, a minősített tervezőket és a minősített termékeket is. Óriási anyag. Mindez azért fontos, mert a szó foglalt, nem lehet másra használni.

A passzívház nálunk a kezdetektől azzal az előítélettől szenvedett, hogy ez egy „német privát szabvány”, ezt nem lehet állami szintre emelni, nem véletlen, hogy a passzívház mint fogalom nehezen is akart megjelenni a szakmai zsargonban is. Itthon (és persze másutt sem) erre nem tudja senki sem rátenni a kezét, nem tud belőle hasznot húzni, nem tudja irányítani. Márpedig ez sokaknak fájhat.

Vagyis van egy komplett rendszer, ami 20 éve működik, ezt nem lehet kisajátítani, lemásolni, újat meg elég nehéz kitalálni úgy, hogy jobb legyen, mint az eredeti.

Nos a Mapasz mégis megpróbálta és az átpozicionálásának az okát is valahol itt kell keresni. Leegyszerűsítették a probléma megoldását. Kitalálták, hogy majd ők fognak minősíteni (erről egyébként már 2012-ben döntés született). El is nevezték a saját rendszerüket szerényen csak  Szuperior Épületminősítési Rendszer -nek. Ezt írják (kiemelések a szerkesztőtől) :

A rendszer szempontrendszerében helyet kaptak egymás mellett mennyiségi és minőségi értékelések is, ami szintén csak elősegíti a komplexebb ítéletalkotást.

Ez a megközelítés sokkal érthetőbb és részleteiben is átláthatóbb, mint azok a rendszerek, melyek az értékelés végeredményeként csak néhány -sokszor még a szakemberek számára sem könnyen értelmezhető- viszonyszámot adnak meg.

Több épületminősítési rendszernek olyan a felépítése, mintha részleteiben nem is az épülettulajdonosok, hanem kifejezetten tudósok vagy kutatók számára készült volna. Olyan kérdések kerülnek helyenként boncolgatásra, amik teljesen érdektelen az épület tulajdonosának a szemszögéből.

A magyar viszonyoknak, sajátságoknak megfelelő
Magyarországi fejlesztés révén a rendszerkomponensek összeállításánál messzemenően figyelembevételre kerültek a magyarországi használhatóság szempontjai, vonatkozzon ez az elnevezésekre, a számítási módszertanokra, a szabályozási kérdésekre vagy az elérhető, ill. járatos anyagokra és műszaki megoldásokra.

A rendszer további fejlesztése is Magyarországon történik, az itthoni felhasználás tapasztalatai közvetlen visszacsatolásra kerülnek.

Magyar fejlesztés
A minősítési rendszert magát magyar szakemberek fejlesztették ki, a minősítést is magyar szakemberek, Magyarországon végzik, díjszabása ennek megfelelően a hazai mérnöki szolgáltatások árszintjéhez igazodik.

Nem utolsó szempont, hogy ennek a minősítésnek a választása a hazai gazdaságot erősíti, a kifizetett díjazás nem hagyja el az országot, visszakerül a hazai gazdaság vérkeringésébe, avval is erősítve azt.

Ez világos beszéd, lefordítom köznapi fogyasztásra:

„minek fizetne bárki is azoknak a külhoni németeknek azért a használhatatlan vacakért (ez volna a PHPP+minősítés), amit egyébként is csak tudósok értenek, ha ezt a pénzt egy – Európába integrálódott – igaz magyar is be tudná zsebelni”

A fentiekből azért az is kiderül, hogy úgy voltak hosszú évekig un. „passzívház szövetség”, hogy lényegében fogalmuk sem volt arról, hogy tulajdonképpen mire is való a passzívház tervezés és minősítés legelemibb alkotórésze, a PHPP számítás. Azért az jó, hogy ez legalább MOST kiderült.

Ehhez csak „gratulálni” lehet, mint ahogy mindazoknak a cégeknek, szervezeteknek és egyetemi tanszékeknek is, akik ehhez még a nevüket is adták és adják. Itt volna az ideje, hogy egy kicsit magukba szálljanak. Mert ez kurva ciki rájuk nézve is. Róluk van szó.

Azt persze a legkevésbé sem lehet tudni, hogy miben is áll ez a „szuperior” épületminősítési „rendszer”, erről ugyanis elfelejtették tájékoztatni az érdeklőket, csak az áráról: minimum 254 eFt. Ezért kap valaki egy papírt, ami pontosan annyit ér, mint amit anno a KIVÉT kapcsán már egyszer megpróbáltak. Talán még emlékeznek a sztorira.

A Mapasz felismerhette, hogy ha el akar szakadni a darmstadti Passivhaus Institut minősítési gyakorlatától, akkor onnantól nem használhatja a passzívház nevet, ezért nem szerepel ez már sem a nevében, sem a céljai között.

vagyis a Magyar Passzívház Szövetség nincs többé!

Tovább színesíti a képet az egyik Mapasz tag oldala, ahol viszont arról írnak, hogy:

” … A MAPASZ Megkezdte a passzívházak minősítését, hazai pénztárcához szabott keretek között. A cél ködösítés és extrém költségnövelés nélkül is népszerűsíteni és elérhetővé tenni a passzívházakat. Cégünk jogosult a MAPASZ minősítés készítésére … „

Úgy tűnik, hogy valami zavar támadhatott az erőtérben, hiszen  Szuperior Épületminősítési Rendszer  oldalán egy kukk sincs a passzívházakról. Vagy mégiscsak passzívház minősítésről lenne szó, de ezt titkolni kell?? Passzívház minősítés Tesco Gazdaságos módon???

Az „Innovatív Épületek” nevű megfoghatatlan izével pedig még foglalkozni sem érdekes, mert ordít róla, hogy kamu az egész. Elég megnézni az általuk kiadott un. „tanúsítványt”, ahol az egyik aláíró „szakembernek” még tervezői jogosultsága sincs, ebből következően nem is tagja a mérnök kamarának.

Nem először történik ez a Mapasz házatáján, idézet Ertsey Attila egykori MÉK alelnök 2010-es írásából:

„… A KIVÉT minősítés mellé becsatlakozott a Passzívház Akadémia Kft. (az akkori mapasz elnök cége. A szerk.), mely minősíteni kíván tervezőket, kivitelezőket, épületeket. Ezzel sem lenne baj, ha nem törne monopolhelyzetre, és nem aspirálna kamarai jogosítványokra. A PHA Kft. azonban minden Magyarországon építendő és pályázati támogatásra számító alacsony energiaigényű és passzív, vagy aközeli ház, tervező és kivitelező minősítője kíván lenni. Egyúttal el is dönti, hol legyenek ezek a minőségi kategóriák meghúzva, holott erről nincs se jogszabály, se szakmai konszenzus, még vita sem.

Nemcsak a MÉK-kel és a MMK-val, hanem még a Kereskedelmi és Iparkamarával is konkurálna. Egy komplett univerzumot épített ki a PHA Kft., saját tervezői névjegyzékkel, „egyetemmel”, úgy, hogy erre semmilyen akkreditációja nincs, se minősítések odaítélésére, se oktatásra. Bárki tarthat bármilyen tanfolyamot, de jogosítványt csak a kamarák adhatnak ki. A többi önkéntes, magánszorgalmú ügy. Az egyetem szó használatát is törvény szabályozza, ha valaki tanfolyamot indít, azt legfeljebb szabadegyetemnek nevezheti, ha nem ez teszi, törvénytelenül jár el, tetszik, vagy nem tetszik….”

Az írás folytatódik … Passzívházak 2016 sorozat további írásai.