Passzívházak 2016 | Megtorpant a minősített passzívházak építése
Elég megnézni a számokat. A magyar passzívházak minősítője, Sariri-Baffia Enikő honlapja szerint 26 db minősített passzívházat tartanak nyilván Mo-on. A passzívházak száma ennél nyilván jelentősen több, talán több száz is lehet, de nem lehetünk benne biztosak, hogy valóban azok.
A 26-os szám elképesztően kevés, de még ez is csak 8 év alatt jött össze. 2015-ben már csak 1 db volt, 2016-ban – legalábbis eddig – egyetlen egy sem.
Miért is kevés ez?
- Nos 8 év elég hosszú idő, a kezdeti lelkesedés nyomán könnyen úgy tűnhetett, hogy évente minimum duplázódnak az ilyen házak, helyette 1-2-3-4 épült csak meg.
- Kialakult egy szakembergárda, aki képes passzívházat tervezni, rendelkezésre állnak anyagok, szerkezetek, kialakult, mely kivitelezők alkalmasak ilyen munkára.
- Évente két kurzusban összesen 20-40 szakember végzi el a passzívháztervezői képzést, az össz. létszámuk már jóval 100 fölött lehet
- Egyre nagyobb az építtetői igény az energiatudatos épületekre, a külcsín sokszor eltolódik – szerencsére – a gazdaságosság, az energiatudatosság irányába.
- 2020 itt van a nyakunkon és hiába az akkori szigorú hőtechnikai előírások emlegetése, a legtöbb építtetőnek ez még túl messze van
- Én magam a sokadik olyan házat tervezem 2015-ben és 2016-ban, ahol már fel sem merült, hogy bevezessék a gázt a telekre, mert valamilyen megújulóval igyekeznek megoldani a fűtési igényeket.
Vagyis volna fogadókészség az építtetői oldalon, készen állnak erre a kivitelezők, a minősítő és vannak tervezők is hozzá, mégsem növekszik a passzívházak száma, hanem láthatóan stagnál vagy inkább hanyatlik. 2013-ban adták át a gödi minősített passzívházamat, azóta még megkeresés sem történt, nemhogy ajánlattétel, kivéve most nyáron egy aprócska kis házra.
Szinte mindenki úgy kezdi, hogy „passzívházközeli” házat szeretne, de nem kell neki a papír, mert az felesleges. Nem ismerem a pontos okokat, de sejtéseim vannak.
Ebben igen komoly szerepe van a passzívházakkal foglalkozó két szervezetnek, de erről, majd a következő írásban.
A Passzívházak 2016 sorozat további írásai.
Hozzászólások (11): megnézem
Szekér László
2016. szeptember 24. szombat 14:55
Az, hogy a 26 jelenleg az adatbázisban megtalálható minősített passzívház sok-e vagy nem, az nézőpont kérdése – nyilván lehetne több, mint ahogy nyilván több is, gondoljunk csak a legfrissebb minősített passzívházra, a XIII. kerületi óvodára. Ha azt nézzük, hogy a hozzánk hasonló országok hogy állnak ezzel a kérdéssel, akkor nem is tűnik kevésnek: Bulgáriában 8, Észtországban 4, Szlovákiában 11, Romániában 9, Csehországban 10, Szerbiában 1, Szlovéniában 8, Ukrajnában 1, Horvátországban 2, Lengyelországban 11 db található a nemzetközi adatbázis szerint, vagyis a régióban vezető szerepünk van. Még a nagyon fejlett Dániában is „csak” 15 a számuk. Ausztriát tekintve, 823 épület van az adatbázisban, de ebből csak 58 a minősített passzívházak száma – és Ausztria a lakosságra vetítve a legmagasabb passzívházakkal rendelkező ország, megelőzve Németországot is. Még Németország is „csak” 450 minősített passzívházat tud felmutatni az adatbázisban, pedig legalább 15 év előnyük van, és jóval nagyobb és gazdagabb országról beszélhetünk. Az arányokat tekintve tehát Magyarország egyáltalán nem áll rosszul ezen a téren. Az USA-ban is „csak 40 ilyen épület van, és az Egyesült Királyságban is „csak” 58.
Ha az osztrák adatok arányait alaposabban szemügyre vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy 823 épületre jut 58 minősített (kb. 7%). Nyilván Magyarországon is sokkal több passzívház épült, mint ami az adatbázisból jelenleg látszik.
Koós Miklós
2016. szeptember 24. szombat 15:18
a https://www.passivhausprojekte.de/index.php# még annyira sem pontos, mint Enikő honlapja. A PHI szerint csak 17 db van Mo-on és nem 26, ebből következően a többi ország adatai sem stimmelnek.
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2016. szeptember 24. szombat 18:48
Lássuk be, az építészek nem marketingesek. Az „ellenőrzött minőség, a 20 év tapasztalat, a minőségi anyagok”, mint szlogen a lőtéri kutyát nem érdekli. A passzívház, mint minőségi sztenderd a laikus számára gyakorlatilag érthetetlen. Eleve nem épitész, fizikus találta fel, ami persze egyáltalán nem baj. De a kilo, a watt, az óra, mi több az év is egyetlen dimenzióban, azért az már igen perverz. Pedig ha ahétköznapi építtetők tudnák azt, amit az az ügyfelem, Balázs tud, aki ha nem is hivatalosan minősitett, de 100%-ban PHPP kontrollált épületet épitett!
Egyetlen érdekes sztori: ablakvásárlás közben megkért, hogy menjek el vele a boltba, ugyanis nem érti a kivitelező-forgalmazó, miképp is szeretné az ablakot beépittetni.?? Megjegyzem, készültek kiviteli és csomóponti tervek!! Mikor látták, hogy nem lehet Balázst eltériteni a tervektől, meg ez az épitész is itt okoskodik, hát csak megoldották a szalagos, légtömör beépitést. Egy elfogadható árban ki is egyztek.
És itt jön a történet csattanója! Mikor meghallotta a kereskedő, hogy légtömörség vizsgálat is lesz, azaz Blower-Door teszt, akkor fejét vakargatva annyit mondott, hpgy jó hogy szóltunk, mert akkor a Semperit gumiprofilokat rakatja az ablakba, mert azok jobbak. Azaz a minőség egyértelmű kontrollja elhozta azokat a technikai megoldásokat, anyagokat, amikkel jobb lesz az épület.
Azóta megvolt a légtömörség mérés, és brutálisan jó, 0,3-as értéket mért a Frohner -Vajda házaspár.
De még 1x kérdem, kinek érdeke ez? Az ablakosnak macerás, engem is sokat abajgatott az építtető,-nem bánom :-), az összes többi iparos is csak fogta a fejét…Persze azóta, aki csak hornyot vésett a házban, az is fennen hirdeti, hogy „passzivházat is épített”. He he… De nem baj!
És mi a következő? Passzivházat már épitettem, de építsünk „közel passzivat”.
Olyat lehet. És itt vezetődik meg az építtetők széles tömege, mert ők is azt hiszik jobb nekik az ellenőrizhetetlen „majdnem passziv,”mint az ellenőrzött passzívház. Ez a kivitelezőnek, és a felkészületlen tervezőnek jó, akinek egy egyszerű energetikához sincs fingja! Szándékos az irodalmiatlan kifejezés!
Szerencsére, én már rájöttem, hogy ellenőrzött minőségű passzívházat miért építtetnek az emberek. Ezt persze nem fejteném ki, kérem nézzétek el nekem!
Egy biztos, nem lehet eleget beszélni róla!! Mellesleg egy A+ családi ház is jobb, mint a semmi, és egy A+ után már nem lehetetlen meglépni a passzivház szintet sem…
(2 előminősitett épületem van, egyik megépült már, másik épül, egy harnmadik most minősül, a negyedik pedig most kerül minősitésre, és jónéhány PHPP kontollált , standardnak megfelelő passzivház terv készült az elmúlt években))
PS: 2011-ben Koós Miklós cikke alapján lóhalálában jelentkeztem a passzívház-tervező tanfolyamra, a második modulra még épp odaértem! Életem egyik legjobb dönése volt!)
Kepes József
2016. szeptember 24. szombat 19:04
„…de nem lehetünk benne biztosak, hogy valóban azok…”
Nem szakmabeliként, de érintettként hozzászólnék.
Attól függ, hogyan definiáljuk azt, mi a passzívház. Ha a minősített szervezet által kiadott minősítés teszi azzá, akkor Németországban nem 10000 feletti a szám, hanem „csak” 450.
Ha a fűtési igény alapján számoljuk, ami azért pontosabb, -mert a puding próbája mégis csak az evés- akkor biztos sokkal több nálunk is.
Az enyémet is annak tekintem (lásd https://kooseptar.hu/2009/08/31/tervkritika-42-ketten-fogjak-lakni/ ) mert több mint öt éve bent lakom, a gázfogyasztás alapján (10 kWh ~ 1 m3 földgáz) a házam fűtési energiaigénye évente 16 és 20 között volt az eltelt évek során úgy, hogy nekünk kellemes 22 C-on tartottuk a lakást minden télen.
A PHPP számítás nagyon pontosan közelítette mint a későbbi fűtési mind pedig a primer energia igényt.
Kérdésem lenne az olvasókhoz, passzívház tervezőként, építtetőként milyenek a tapasztalatok, hogy mennyire jönnek be az előzetes PHPP számítás értékei a bentlakásnál?
Sinóros-Szabó Balázs
2016. szeptember 25. vasárnap 20:11
Enikő honlapján szerintem azok a házak vannak, amiket ő minősített. Így ott pl. nem szerepel a minősített házaim közül 3 db.
A https://www.passivhausprojekte.de/index.php# oldalon meg csak azok vannak fenn, amiket minősítés után a tulaj vagy az építész felrak.
Nekem a budapesti passzívházamról vannak pontos, több éves adatok. Kicsit jobban teljesít a ház, mint a PHPP számítás.
Tóth Szilveszter
2016. szeptember 26. hétfő 10:21
Kedves Kollégák! Amikor utókövetitek a házakat, milyen időjárásadatot használtok? Van ami méri az időjárás enyheségét a standardtól? Illetve ha ezen adatok, utókövetések jól dokumentáltak, akkor azokat akár nyersen is érdemes lenne publikálni, mert hivatkozási alapnak arra, hogy a phpp számítás nem „egy exelguru izmozása a lélegeztetőgép háznak ferdítésére”, no arra nagyon jó lenne.
Sariri-Baffia Enikö
2016. szeptember 26. hétfő 14:16
Én szerintem nem torpant meg. Ugyan nem számolom, nem követem ilyen statisztikai pontossággal, de a mai napig érkeznek viszonylagos rendszerességgel minősítési megbízások. Meg kell jegyezni, nem minden házból lesz az előminősítés után passzívház. Van olyan ház, ahol kifut a pénzből a megbízó, így eláll a szándékától, hogy minősített passzívháza legyen.
De ha meg is torpant volna: az sem lenne kóros jelenség. Itt Németországban egyre inkább általánossá válik az energiahatékony építkezés. Több hasonló standard is van, amit államilag támogatnak, úgy ahogy a passzívházakat is, sőt olyan is van, ami a passzívház követelményszintjét felül is múlja. Ilyenből idén a harmadikat tervezzük éppen. Egyre több tervező ért hozzá, egyre általánossabb közkincs a szükséges szaktudás. Emiatt itt tényleg csökken a minősítések száma.
Amikor 1999-ben kitaláltuk a minősítési rendszert, igen én dolgoztam ki annak idején az első programmleírást, nem azért tettük, mert hú de mekkora biznisz, „papírokat osztogatni“. Azért tettük, hogy legyen egy mérce, amihez mérni lehet annak, aki erre igényt tart. Nem lévén semilyen szabványrendszer, valami minőségi normát fel kellett állítani ahhoz, hogy ne tűnjön el az egész passzívház standard a sűllyesztőben, ne lehessen a szerencsehuszárok által saját célra felhasználni. A minősítés ezen szerepét a mai napig ezen elvek alapján be is tölti. Már 1999-ben tisztában voltunk azzal, hogy minnél általánossabbá fog válni az energiahatékony építkezés, annál többen fognak érteni hozzá és annál kevesebb szükség lesz a minősítési rendszerre is. Emiatt a minősítések számának csökkenése nem feltétlen az érdeklődés hiányát mutatja, hanem annak ellenkezőjének mutatója is lehet.
2021 már nagyon közel van, legalább is itt Németországban. Az energetikai tövényt rendszeresen, úgy 2-3 évente szigorítják, a támogató rendszer pedig követi ezt. Még talán 1-2 ilyen szigorítás, és célba is ért a zéró közeli energiafogyasztás, melynek részét megújulókból termelik. Ezzel párhuzamosan a kamarák és több egyéb tanfolyam szervező, sőt az egyetemek is nagy számban termelik a szakember gárdát, akik számára egyre természetesebb a jól szigetelt, hőhídmentes, légtömör épületek tervezése és kivitelezése. Nem kell már mindenkinek mindent Ádámtól és Évától elmagyarázni, a szaktudás közkincs, legalább a tervezők körében.
Magyarországon, még ha némi időbeli késéssel is, de ugyanez a jelenség le fog játszódni. Hogy milyen tempóban és milyen szintre érkezve, az leginkább a kormányzati akarattól, illetve jószándéktól függ. Sajnos az utóbbi nem igazán figyelhető meg. Még az Uniós források sincsenek megfelelően kiaknázva. Ilyen helyzetbe nagy mértékben igazságtalan, a passzívház szervezetekre kenni az esetleges – vélt, vagy valós – megtorpanást. A szervezetek teszik a dolgukat, anyagi forrás hiányában leginkább társadalmi munka keretében. Az eredmény ennek ellenére kifejetten jó, hiszen azért vannak Passzívház Nyílt napok, konferenciák, vannak projektek is szép számban, amiket a nemzetközi porondon is lehet mutogatni. Gondolok itt pl. a XIII. kerületi minősített társasházra vagy éppen a minősítés előtt álló óvodára.
Nem hiszem, hogy bárki is a társadalmi munkában dolgozó passzívház szervezeteket hibáztathatná bármiért is. Bár az a benyomásom Koós Úr némely megnyilatkozásából, hogy ez feltett szándéka, amiről valószinűleg nem lehet eltéríteni. Bárcsak tudnám, hogy ennek mi az értelme és célja.
Szivélyes üdvözlettel
Sariri-Baffia Enikő
passzívház minősítő, Seeheim-Jugenheim, Németország
Koós Miklós
2016. szeptember 26. hétfő 16:35
Kedves Enikő, eddig Miklós voltam, szeretnék ezután is az maradni.
az Ön szerepét szerintem itt Mo-on senki sem vitatja, sőt, nagyon sokan nagyon hálásak lehetünk. Azonban ez nem Németország, hanem Mo. Itt az a módi, ha valaki megfelelő pozicióba kormányozza magát, akkor azzal megelégszik.
A passzívházakról egy sorozatot kezdtem. Ma jelent meg a következő írás, épp az egyik szervezetről, a Mapaszról, amelyik megtagadta eddigi működését és megpróbálja überelni a PHI-t és éppen azt taglalják, hogy az Ön által képviselt módszer mennyire kerülendő és rossz. Ha van ideje olvassa el: https://kooseptar.hu/2016/09/26/passzivhazak-2016-magyar-passzivhaz-szovetseg-mapasz-feltalalta-melegvizet-ugy-hivjak-szuperior-epuletminositesi-rendszer/. A Mapasz tehát kiesett, a bemutatkozásuk alapján már nem a passzívház a főcsapás iránya.
Természetesen a Paoszról is írtam, az holnapután jelenik meg.
Vele csak annyi a gond, hogy láthatatlan, gyakorlatilag két közgyűlés között a hozzám hasonló mezei tag számára láthatatlan a működése. Nem fog össze semmit, nem tart nyilván semmit, nem kezdeményez. NULLA a tevékenysége. Ezért is léptem ki.
Tök ugyanaz, mint a sokat szidott kamara. De ha ez hiányzik, kérjenek ötször akkora tagdijat, de ne azon siránkozzanak, hogy csak ennyi a pénz.
Azonban Nem gondolom, hogy az egyesületnél ez lenne a gond. Egyszerűen nincs valódi célja, amiért egy ilyen egyesület működjön. Nagy Csaba XIII. kerületi két passzívházát pedig ne keverjük ide, mert ez nem az egyesület érdeme vagy eredménye.
Koós Miklós
2016. szeptember 26. hétfő 18:13
Kedves Enikő, azt írja:
„Magyarországon, még ha némi időbeli késéssel is, de ugyanez a jelenség le fog játszódni. Hogy milyen tempóban és milyen szintre érkezve, az leginkább a kormányzati akarattól, illetve jószándéktól függ. Sajnos az utóbbi nem igazán figyelhető meg. Még az Uniós források sincsenek megfelelően kiaknázva. Ilyen helyzetbe nagy mértékben igazságtalan, a passzívház szervezetekre kenni az esetleges – vélt, vagy valós – megtorpanást. A szervezetek teszik a dolgukat, anyagi forrás hiányában leginkább társadalmi munka keretében.”
nos a magyar helyzet ismert, ezt nem kell taglalni, ha a döntéshozókon múlna, nálunk 2021 helyett 2031-ben vezetnék csak be. Induljunk ki abból, hogy az állam ebben nem kíván részt venni. Márpedig ott ahol az államnak nincs szerepe, ott csak a civil szférának lehet és kell megjelennie. Vagyis nálunk fordított a helyzet, mint Németországban. Vagyis itt és most nálunk a civilekre van utalva ez a terület, hogy miképpen tudják ezt elültetni a fejekbe.
Merem azt mondani, hogy én magam is hozzájárultam ehhez a magam módján úgy, hogy nem volt belőle se közvetlen, se közvetett hasznom. Társadalmi munkában, ingyen, mindezt úgy, hogy nem volt semmi együttműködés mások részéről.
Szeretném látni, hogy mások mit tettek úgy, hogy nem volt belőle hasznuk?
Sariri-Baffia Enikö
2016. szeptember 27. kedd 10:05
Kedves Miklós,
az Ön munkája valóban nagy elismerésre méltó, hogy vezeti ezt a blogot, ismeretet, terjeszt, kritizál, rávilágít a dolgokra.
Nem osztom a véleményét, hogy nem lett volna semmi haszna. Mindent, amit tesz másokért, az ügyekért, valamilyen formában visszaérkezik. Gyakran nem lehet tudni, hogyan, honnan és kitől, de jön, az biztos, legkevésbé elismerés formájában, amiben minden kétség nélkül része van.
Az nagyon sajnálatos, hogy a Magyar kormány nem tesz semmit az energiahatékonyság javítására, hiszen forrás, pl. az EU-tól lenne bőven. A tudás, hogy hogyan lehet ezt nagyszerűen, egyszerűen és megtérülő formában csinálni, arra itt a német KfW-bank példája: támogat, pénzt, hiteleket oszt szét és közben milliárdos nyereséget termel az államnak, persze a befektetésekből befolyó Áfa, adó és járulék bevételek mellett. Egy hatalmas win-win gépezet ez, ami nagyszerűen irányítja az érdekeket a kívánt irányba és még pénz is termel az államnak, sokkal többet, mint amibe a támogatás kerül. Csak ki kéne nyitni a szemeket és a füleket, csak másolni kellene.
Sajnos Ön teljesen a fején találta a szöget: “Itt az a módi, ha valaki megfelelő pozicióba kormányozza magát, akkor azzal megelégszik.” Ez pedig nagyon kevés, ebből nem fog az ország kikeveredni onnan, amiben van. Ezzel a mentalitással bizony nem lehet a földet megmenteni a klímakatasztrófától.
Önnek teljesen igaza van abban, hogy a civil szervezetek dolga, az energiahatékonyság ügyét előre vinni. A Passivhaus Institut is pont ezt csinálja, nagy sikerrel. Kiáll a minőség mellett és nem ad belőle egy jottányit sem. Magasra teszi a mércét. Ezért követik mára már az egész világról a példát, ezért van már minden kontinensen annyi passzívház, vannak tanfolyamok, vizsgák és számtalan projekt. Már rég nem lehet őket szám szerint követni, a meglévő statisztikák teljesen hiányosak.
A civil szervezetek mellett azoknak a dolga a passzívház és az energiahatékonyság ügyét előre vinni, akik ebből elsősorban profitálnak: a tervezők, a kivitelezők, a termékek gyártói és forgalmazói. Szerezzenek szaktudást, tapasztalatot, teremtsenek jó példákat, aztán pedig beszéljenek róla, osszák a tudást: nyilvánosan, online, a Passzívház Nyílt Napon, a konferenciákon, de leginkább a személyes beszélgetések során az építtetőknek. Itt lehet a leghatékonyabb módon felvilágosítani őket. Az ilyen példáknak pedig szerintem az utóbbi években se szeri, se száma. Nem kirívó példák, amiről írni lehetne, hanem sok-sok kolléga napi munkája. A legnagyobb elismerést érdemli minden kolléga, aki ezt teszi. Ugyanekkora elismerést érdemelnek azok az építtetők, aki állami támogatás nélkül is hajlandók saját pénzt áldozni arra, hogy ilyen házuk legyen, ami fenntartható, gazdaságos, és ha nagyon hosszú távon is, de megtérül nekik, a föld klímájának pedig az első naptól kezdve.
Ez a MAPASZ féle újabb minősítési bohócság miatt nem aggódom. Évek óta próbálkoznak ilyesmivel pontosan nulla sikerrel és csak saját magukat teszik nevetségessé. Reméljük, hogy az Ön jóvoltából még lesz bőven alkalmunk mulatni rajtuk. Az építtetők nem hülyék, meg tudják válogatni, hogy mire költsék a pénzüket, és mire ne.
Kivánok sok erőt, lelkesedést és kitartást a munkájához!
Passzívházak 2016 | Kiléptem a PAOSZ-ból ... - koos.hu
2016. szeptember 28. szerda 08:10
[…] Passzívházak 2016 | Megtorpant a minősített passzívházak építése […]