Minek tetőfedés, ha felette napelem van?
Elég komoly ütemben terjednek a napelemek, egyre több házon lehet már látni, kezd a megfizethető kategóriába kerülni, lassan megtérülést is lehet rá számolni. A napelem a beruházási döntések szerves részévé vált.
Ha nálunk nincs is jelen olyan mértékben, mint pl. Németországban, sok esetben a tető nagy részét elfoglalják és csak azért nem az egész tetőt, mert a szabott méretük nem igazodik a (pl. kontyolt) tetők formájához.
Viszont számos olyan tető lenne tervezhető, ami igenis igazodna a napelemek méretéhez, aminek viszont fontos következményei lehetnének. Ha egy tetőt teljes mértékben befednének a napelemek, akkor
- megkérdőjeleződik a drága tetőfedő anyagok használata, lévén nem is látszanak
- ha a napelemek kapcsolódását úgy oldanák meg, akkor a tetőfedő anyagok jelenlegi vízzárására sem lenne szükség
- a tető és a napelem között kialakuló – megfelelő méretűre méretezett – rés alkalmas lehetne az átszellőztetésre, így azt nem kellene a tetőben megoldani.
Ez utóbbihoz egy adalék. A klasszikus tetőben az ellenléc vastagsága adja ama bizonyos átszellőztetett légréteg vastagságát, ami még 5 cm-es léc esetén is elégtelen, jobb ha az 7-10 cm, mert akkor tud valóban igazi áramlás létrejönni és kiszellőztetni a tetőfedést ért napsugárzás által felmelegített tetőcserepek általi belső oldali hőleadást. Természetesen ehhez megfelelő légbevezetés és kiszellőző felület is kell. No meg egy 7-10 cm magasságú léc már komolyabb kiadás.
Talán majd a technológia eljut odáig, hogy nem csak 999*1666 mm-es méretből lehet majd tervezni, hanem a gyártók ennél rugalmasabb méretválasztékkal is megjelennek.
Gondoljunk bele, egyből milyen megtérülést lehetne számolni a napelemekre, ha elmaradhatna egy komplett drága tetőfedés és csak valami hőálló fólia kerülne a helyére (a biztonság miatt)?
Hozzászólások (9): megnézem
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2016. szeptember 5. hétfő 08:55
A méretprobléma szerintem nem akkora, mert a széleken lehet méretreszabható fémlemez mezőkkel operálni. Esetleg gyártanak félméretű táblákat, de azok lehet, sokszorosába kerülnek a standard, dömpingben gyártott táblákkal. Lásd félméretű cserép és tégla. Amit a szakemberek megértenek, de az építtető nem érti, miért drágább mint a normál, egész.
A nagyobb kérdés, hogy Mo.-on odaér-e a napelemes, amikor fedni kell? A fólia nem lehet hónapokig fedetlen…Aztán amire senki nem gondol, hogy a napelemtáblákhoz hozzá kellene férni, cserélhetőnek kellene lenni. A szorosan összepakolt táblákat hogyan szervizelik 5-8 év múlva? Egyetlen csatalakozó hiba matt be kell állni a díszkertbe egy kosaras autóval? Szóval sok kérdés van, amiket biztosan meg lehet oldani. Nemrég olvastam egy tanulmányt, hogy világszinten hogy felverték a németek a solarcellák árát a nagy támogatásokkal. Szóval a gyártókat nem sürgeti egyelőre semmi. Pedig pl egy modern homlokzatburkolatot is el tudnék képzelni tisztán solarcellákkal!
Nagy Károly építész
2016. szeptember 5. hétfő 11:34
Miklós, ez már ma is megoldható, megvan hozzá a bejáratott technológia.
Nincs szükség a napelemek által biztosított vízzárásra. Amikor a nagytáblás homlokzatburkolatokat tetőre is felteszik – monocover – akkor lényegében ugyanez a szituáció, ott is vannak rések a táblák között.
A tökéletes vízzárást az alátétszerkezetre fektetett EPDM biztosítja. Az átszellőzést és a napelemek rögzítését a fólia alá elhelyezett távtartók magas pontján oldják meg, az esővíz a távtartók közötti vályúkban folyik le.
Egyszerűen annyi a feladat, hogy a mezőben a nagytáblás burkolat helyett a napelem kerül fel, míg a széleken, éleknél, vápáknál, gerincnél, eresznél a nagytáblás burkolat méretre szabva, de a Péter által javasolt fémlemez is jó megoldás, ennek az alátétlemeze ugyanúgy rögzíthető a távtartókra.
Péter, az már egy másik műfaj (tragédia), hogy Magyarországon odaér-e egy adott szakember az előre egyeztetett időpontra a kivitelezéshez…
Koós Miklós
2016. szeptember 5. hétfő 13:40
szóval feltaláltam a melegvizet?
Kérdés persze, hogy ez a megoldás árban hogyan aránylik egy hagyományos cseréptető fedéshez?
Tóth Szilveszter
2016. szeptember 5. hétfő 19:23
sima pvc szigetelések is jók alá, rögzítési lehetőség kérdése, illetve a teljes felületű deszkázat az, ami még tényező lehet. a renolitnak van egy alkordesign nevű terméke, ami elég esztétikus akkor, ha épp kilátszik. de simán el tudom képzelni, hogy 3000huf/m2-ért leszórom a napelemes részt polikarbonáttal, ha úgyse látszik. mivel 6 méteres táblákban kapni, jó eséllyel vízszintes toldásom nem is lesz, se deszkázat de még lécezés sem. a szélekre meg mindenképpen valami nemesebb anyaggal, mondjuk fémlemezzel, ahogy fentebb írták.
Nagy Károly építész
2016. szeptember 5. hétfő 21:25
Miklós, a melegvizet nem, de hozzá az áramot igen! 🙂
Az egész rendszer azért nem olyan régi, és tekintve hogy a nagytáblás burkolatok se az olcsó kategória, ezért nem is elterjedt. Tetőre pedig tényleg elvétve kerül, legalábbis itthon, azok közül is néhányat a tervezési és kivitelezési hibák címszó alatt hozhatná Rezsnyák kolléga a blogján. Talán az egyetlen, amit majdnem hibátlannak lehet nevezni, a Cembrit legelső ilyen munkája volt, ahol odafigyeltek a részletekre is. Igaz, ott a tető is egyszerű nyereg.
Nagyon oda kell figyelni az átszellőztetésre, a tetőablakok beépítésére (torlasz), a magasponti rögzítés tömítettségére, magának a fóliának a kivitelezésére, toldásokra, rögzítésre ÉS a távtartók kiosztására, vezetésére. Különösen vápáknál, éleknél szoktak problémák lenni, amikor a lefolyó víz egyszer csak nem tud továbbfolyni, vagy több „csatorna” folyik össze.
Ha a felépítést nézzük, akkor egy teljes felületű alátétszerkezet kell, majd erre rászegezni/csavarozni a távtartókat. Ezek valóban jó magasak kell legyenek, 15 fok alatt 12×5 cm, a fölött 8×5 cm ajánlott. A kiosztásnak a burkolat teherbírásához kell igazodni, de 120 cm-nél több nem lehet a távolság két borda között. Erre jön az EPDM fólia, amit szélszívás ellen MINDENKÉPPEN biztosítani kell. A távtartókra keresztirányban jönnek a keresztbordák, jellemzően Z profilból, gumigyűrű tömítéssel csavarozva az EPDM_en keresztül a távtartó bordához.
Erre meg már azt szegecselhetsz, csavarozhatsz, amit csak akarsz, szálcementet, HPL lapot, napelemet. Ha a széleken a távtartókra OSB-t csavarozol, rá szellőző szőnyeget, akkor mehet rá a korcolt fedés. Mindezeket kombinálni is lehet.
Péternek: a szélszívás ellen rögzített EPDM a ferde tetőn akár hónapokig is kibírja takarás nélkül.
Szóval nem olcsó, de annyira nem is lehetetlenül drága, viszont nagyon sok a hibalehetőség.
Szabóbácsi
2016. szeptember 6. kedd 09:32
Meg van a jó drága cserépelemekbe épített napelemcella.
ArtS
2016. szeptember 12. hétfő 13:06
Azt hiszem ez egy esztétikus és praktikus megoldása a felvetett problémának: https://www.solarcentury.com/uk/c21e-tiles-and-slates/
Gellert
2016. szeptember 17. szombat 20:59
Van napelem rendszer amihez elvileg nem kell alátét héjazat, a speciális rögzítéstechnika miatt.
https://www.megasol.ch/netzeinspeisung/indach/nicer.html
A videó beszédes.
Ára, magyarországi beszerezhetősége kérdés persze. Ha előbb-utóbb „normális” lesz, hogy a tetőn jelentős felület napelem és nem egyéb fedés, akkor a gyártóknak is nyújtani kell erre kész megoldást, egyedi rétegrendek helyett. Kész csomópontokkal, útmutatóval, garanciával.
Nagy Kornél
2017. július 4. kedd 11:17
Próba hozzászólás