Ha gond van az egyszerű bejelentéssel, csak az érintettek nem tudhatnak róla?
A napokban egy adminisztrációs hiba miatt szembesültem azzal, hogy az egyszerű bejelentéseknél csak az építtető és a tervező nem tud róla, ha valami gond van a tervvel.
Történt, hogy benyújtottam egy egyszerű bejelentéses tervet az enaplón keresztül, ahogy a jogszabályban elő van írva.
2 hét múlva a telek tulajdonosa (az építtető felesége) kapott egy értesítést a helyi építéshatóságtól, hogy be lett jelentve a telekre egy 1 lakásos lakóépület építése. Ez eddig rendben is van.
A levélben tájékoztatták a telek tulajdonosát, hogy a benyújtott tervben szereplő épület elhelyezkedése előkert tekintetében nem felel meg az előírásoknak.
Ebből a levélből nem kapott az építtető, nem kaptam, mint tervező, viszont kapott az építész kamara és az építésfelügyelet.
Rá kérdeztem az építéshatóságnál és aztán más építéshatóságoknál, mindenütt azt a tájékoztatást kaptam, hogy
- Nekik jogszabály szerint csak a telek tulajdonosát kell értesíteni (ez igaz) az építtetőt és a tervezőt nem.
- Igazából nekik nincs joguk vizsgálni a tervet, de azért átnézik, és a gond van, vele azt jelzik a többi hatóságnak ebben a levélben.
Tehát csak a tervező és az építtető nem tudhat meg semmit.
A konkrét eset szerencsére megoldódott, mert az építéshatóság elfeledkezett arról, hogy erre a telekre adott ki egy állásfoglalást, ahol meghatározták az előkert nagyságát. Tehát a levelet javították, megnyugodtuk.
Mi lett volna, ha nem az építtető felesége a telek tulajdonosa, és ha tényleg nem jó az előkert nagysága (mint tudjuk a jogszabályaink nem igazán egyértelműek)?
Hozzászólások (16): megnézem
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2016. augusztus 31. szerda 07:34
Ez a kis magyar abszurd olyan fejezete, ami szerintem már nem is überelhető. Erre valami új mértékegységet kell kitalálni.Az a hivatalnok, aki ilyet mond, az csupáncsak direkt szabotálja az értelmes gondolkozást, vagy nem is megy neki?? Szeretem, mikor a hülyeséget jogszabályokkal támasztják alá, persze lehet is!
Fenyvesi Péter
2016. augusztus 31. szerda 09:57
És tényleg ezt mondják, és tényleg ezt írja elő a „jogszabály”. Így talán előbb észreveszik a felkentek, hogy ezt is elb…ták.
Tóth Szilveszter
2016. augusztus 31. szerda 10:54
vajon az, hogy átnézik, érdemben vizsgálják a tervet az nem a hivatali jogkörük túllépése? vajon megírhatják, hogy szerintük rossz, ha erre senki nem hatalmazta fel őket? (ugye építészetben nincsen tervellenőrzés se) ez nem hitelrontás?
vajon ki fizeti azt a munkaidőt, amit erre szánnak? ki a felelős, ha kiderül, hogy az ügyintéző órákat tölt egy olyan feladattal, ami nem a feladata? ennyi erővel a koos.hu-n is kommentelhetne munkaidőben, ahogy én teszem most 😉
– amúgy tök jó, hogy átnézik! de mint itt is kiderült, hibázhatnak, tehát jó volna, ha létezne jogorvoslat és jó volna, ha a terven derülnének ki a hibák, nem az elkészült épületet kéne farigcsálni, dehát ezt hiába papolta 1000 építész 9 hónapon keresztül…
atus
2016. augusztus 31. szerda 11:25
Ez a probléma egyszerűen megoldható lenne, ha az építéshatóság az értesítést feltöltené az e-naplóba, így látná a tervező, építtető és az építésfelügyelet is…
Bár az építész kamara értesítésnek célját nem látom (mivel nem lát rá a naplóra), de hát biztos ez is kell.
Enyedimre
2016. augusztus 31. szerda 14:49
Szomorú vagyok mert nem hallom a kamara hangját ebben az ügyben.
Alapvetően a HÉSZek rosszak.
Rosszak mert félreértésre adnak helyet, ahogy az összes Magyar törvény….DE ennek elejét lehetne végre venni. Egyszerűen. Elegánsan.
1. Rosszak és félreérthetőek a HÉSZ-ek.
A legfontosabb hogy minden övezeteben egy listaszerűen kőkeményen felsorolt elvárás kritériumot kellene megfogalmazni. S nem baj ha minden övezetben fel van sorolva. +30 oldal a hész, de egy adott övezet az max 1 db A4 oldal. Ez egy táblázat. S csak azt kell egy építésznek betartani.
Előnye. Nem kell „összenézni” vagy „összeolvasni”.
2. Az építési hely egyértelműen minden övezetben min/max méretekkel megadva VAGY (s ez talán jobb) minden telken beméretezett módon jelölve.
3. A kötelező építési helyen belüli illeszkedés is kötelezően nem szöveges, hanem rajzos munkarész
De, mivel nem a tervezőt/építtetőt értesítik…….az csak azt jelzi hogy ami a Rendőrségnek a Traffipax az Építésügynek a Építésfelügyelet.
Ha jól tudom a meglévő/átalakulós épületek is be szeretnék vonni az „egyszerűsített” mindenről kiviteli tervet opcióba. Akkor lehet az építésihatóságok kiürülnek /Építésfelügyelők gyarapodnak.
Valószínűleg Hatósági / Felügyelő kollégák is olvassák eme blogot, így megkérhetem Őket hogy névtelenül is de leírnák, hogy ez miért van így, vagy mit gondolnak erről ?
im
Tóth Szilveszter
2016. szeptember 1. csütörtök 00:12
nem kell +30 oldal. a hypertext feltalálása óta ez már csak formátum kérdése. ez amúgy 1965 – a beatles éppen segítségért kiáltozott… de a mai napig van olyan VÁROS (azaz központja valaminek), ahol a géppel írt hész ferdén beszkennelt változata tölthető le – összefirkálva 🙂 (és a szintén szkennelt szabályozási terv egyik oldalán a telekre rá van írva az akkori tulajdonosaki neve és erre a lapra kézzel rá van írva, hogy „kizárólag belső használatra” – ez külön vicces)
máshol meg térinformatikai rendszer van és nyomtat neked egy arra a telekre használható kivonatot… – de ettől még nem egyértelmű a szöveg.
„life has changed in somany ways” – ha már lennon-mccartney 🙂
ui.: a probléma megoldása amúgy nagyon nehéz, de a törvényeknek és a hészeknek úgynevezett determinált algoritmusoknak kell lennie. minden más (alkotmányellenes, mert) sérti a tisztességes ügyintézéshez való jogot. lásd a 300m2 nha kiszámítását.
kritizator
2016. augusztus 31. szerda 18:52
És tényleg ezt mondják, és tényleg ezt írja elő a “jogszabály”. Így talán előbb észreveszik a felkentek, hogy ezt is elb…ták.
Itt igazából az a gond (a jogszabály hülyeségein túl), hogy az építési hatóságnak sincs fogalma arról, hogy miket papírozott le előtte.
Pető János
2016. szeptember 1. csütörtök 00:19
Két részre kell osztani ezt az egyedi esetet, amiből persze általános következtetéseket is le lehet vonni.
Egyrészt az építésügyi hatóságok továbbra is érzékeltetni akarják a fontosságukat, mert egyre kevesebb a faladatuk ugyanolyan létszámmal és a 300 nm alatti bejelentéses ügyekben rájuk kiosztott postás szerep önmagában valóban elég megalázó.
Másrészt az jól látható, hogy nem ártana egy előzetes szűrés, vizsgálat, hogy ne a félkész épületnél derüljön ki egy esetleges nem korrigálható szabálytalanság. Ezt hívják építési engedélynek, de ide politikai okokból egyelőre nem valószínű a visszatérés.
A települési, kerületi építésügyi hatóságok információim szerint kb. két év múlva fognak megszűnni, beolvadva a járási állami tisztviselői rendszerbe. Addig is kell valami jogszabállyal alá nem támasztott látszattevékenységet folytatniuk.
Ez az egész építésügyi hatósági rendszer lassan átcsúszik a kormányhivatalokba az építésfelügyelethez, csak ott egyelőre még nincs megfelelő létszám és egyéb kapacitás.
Megjegyzem szégyen ide, szégyen oda, fel kéne megint találni a melegvizet. Én azt se bánnám, ha ezt egy minisztériumi apparátus tenné és a kamara is besegítene.
Cser Eszter
2016. szeptember 1. csütörtök 06:02
Nekem nincs gondom azzal, hogy átnézik, mert hát emberek vagyunk hibázhatunk, ebben a jogszabályi környezetben elfelejtődhet valami, vagy máshogy értelmezünk valamit mint a hatóság. Igaz senki nem kérte fel a tervek átnézésére az építéshatóságokat.
De ha valamit találnak arról jó lenne ha pár napon belül értesítenék az építtetőt és az építészt.
Ez még alapesetben (ha nincs semmi gond) is nagyon fontos lenne, mert a bankok még mindig pecsétes terveket kergetnek az építtetőkön.
Kovács Ferenc.
2016. szeptember 1. csütörtök 11:47
Már szinte javíthatatlan problémák történnek országunkban,Össze kuszált törvények és jog szabályok halmaza.Igen -igen fontos lenne az építési ügyek röviden érthetően a szak emberek véleményével és bevonásával újjá varázsolni a múltakat pedig lezárni! Az újakat is felül vizsgálni de mind ezeket a szak emberek véleménye alapján elfogadtatni.A hibáért felelőseket felelősségre vonni Ugyan akkor a Magyar állam polgárok tisztességes szak embereket és az esküjükhöz méltó jogokkal foglalkozó személyeket kívánnak és követelnek. Talán így lehetne a NEMZETI szócskát is hozzá rakni!
Pető János
2016. szeptember 1. csütörtök 11:54
Az a baj, hogy az átnézés ebben a formában teljesen rendszeridegen, mert – mint feljebb valaki utal is rá – nincs mód fellebbezés formájában megvitatni. Ez így inkább egy feljelentés az építésfelügyelet felé, azzal színesítve, hogy a feljelentett nem is tud róla.
Ha nem feladata az építésügyi hatóságnak a tervek átnézése, akkor önszorgalomból se tegye, mert csak zavart okoz.
Persze ez az eset is rávilágít az egész konstrukció átgondolatlanságára.
Cser Eszter
2016. szeptember 17. szombat 20:48
Megint hozzájutottam egy olyan levélhez, melyben leírták, hogy rossz helyen van az épület amit terveztem.
A helyi rendelet 3 féle előírást tartalmaz az előkertre vonatkozóan (min. 3 m, vagy 5 m, vagy/és a szomszédos épületeknél a nagyobb előkertjéhez igazodva).
A telek környezetében többnyire 5 m-es előkerttel, illetve 5-7 m közötti előkerttel helyezkednek el az épületek. Én az épületet az utcában jellemző 5,0 m előkertel helyeztem el.
Az építéshatóság szerint mivel az egyik szomszédos épület 6,25 m-re van az utcától ehhez kellett volna igazodnom.
Kiderült, hogy az építtető mielőtt megbízást adott volna a tervezésre, beszerzett egy főépítészi állásfoglalást arról hova kell elhelyezni az épületet a telken, ebben 3,0 m-es előkert szerepel (az utcában nincs ilyen előkerttel elhelyezve épület).
Felhívtam az értesítést küldő hatóságot, hogy akkor most mi legyen? Az előadó közölte, hogy az előkert nagyságát leegyeztette a főépítésszel aki a 6,25 m-t tartotta megfelelőnek, mire én közöltem, hogy előttem a főépítész aláírásával ellátott állásfoglalás, hogy 3,0 m-es előkerttel kell elhelyezni az épületet.
Az előadó azt mondta, hogy 3,0 m-es előkert ne legyen, mert akkor kilógna az épület a sorból, és nem fog illeszkedni a többi épülethez, inkább maradjon az 5,0 m.
Tóth Szilveszter
2016. szeptember 18. vasárnap 12:54
Továbbra sem értem, hogy miért kompetens az előadó vagy a főépítész, egyáltalán miért állsz szóba velük erről? Nincsen hozzá jogkörük, hogy ebben az ügyben véleményt formáljanak. ez hatáskörük túllépése. Írni kell nekik egy levelet, amiben kéred, hogy ne járjanak el az ügyben, mivel ehhez nincsen jogkörük, ne egyeztessenek erről a főépítésszel, mert ez nem szerepel a munkaköri leírásukban. off.
Az egyetlen lehetséges megoldása ennek a mostani helyzetnek, hogy ha mi építészek vagyunk a felelősek ezekért a kérdésekért,akkor CSAK MI építészek dönthetünk ezekben a kérdésekben és azt senki nem bírálhatja felül.
Az, hogy mi vagyunk a felelősek és más dönti el, hogy helyes volt-e, az nem járja. Ha más dönt, legyen felelős érte ő.
Koós Miklós
2016. szeptember 18. vasárnap 17:00
sajnos ez élő probléma. Miért húzzam magamra másik döntésképtelenségét és miért vállaljak kizárólagosan hosszú távú rizikót, ha az érintettek sem biztosak a dolgukban? Értem amit írsz és igazat is adnék, de te is tudod, hogy attól hogy neked van igazad, mágis kénytelen vagy iazodni bizonyos kialakult helyzetekhez, lásd III. kerület…
Tóth Szilveszter
2016. szeptember 19. hétfő 22:56
értem, hogy mire célzol, de ott nem az ügyintézők vagy a főépítész a hunyó, hanem az ovbsz-szel vannak konkrét jogi problémák – szerintem (merthogy szerintem felülír magasabb rendű jogszabályokat). ezért ez kicsit más eset. de tény, hogy több, – szerintem – jogilag hibás előírást is betartok, ha a harmadikba tervezek. ez igaziból a megrendelők felé lenne tisztességtelen, de szoktam őket tájékoztatni és ezzel én letudom a magam részéről.
Eszter esetében az a lényeg szerintem, hogy van egy A vagy B típusú helyzet, aholis mérlegelni kell, amit eddig a főépítész vagy az ügyintéző vagy a főnöke tett meg, majd adott rá engedélyt vagy sem. Most viszont az ilyen helyzetekben szerintem csak a tervező építésznek van/lehetne/ mérlegelési joga.
Cser Eszter
2016. szeptember 19. hétfő 17:41
Szilveszternek valahol igaza van.
De ha az építtető eltér a tervektől, vagy netán pár nappal korábban kezd el építkezni és a szomszéd feljelenti (pont ilyen esetem van), akkor be kell nyújtani egy fennmaradási és továbbépítési kérelmet, melyet már az építéshatóság bírál el. Ekkor nagyon jól jön az a papír és az az egyeztetés pld. az épület helyét illetően.