Nekem tetszik! Nem fogja olcsón adni, de ritka az a kivitelező, aki rendes (nem tesco gazdaságos) építészt bíz meg és egy átgondolt tervet készíttet. Jó látni, hogy vannak ilyenek, talán a kivitelezés minőségére is figyelni fog.

Logikusabb lenne a legfelső szintre tenni csak a nappali-konyha étkezőt, a hozzájuk kapcsolódó terasszal pazar lenne, az alatta lévő szinten elkerülhető lenne ez a kissé modoros hegyesszögű erkélyecske.

Ráadásul akkor a metszeten lévő (B?) egy kis sűllyesztéssel kedvezőbb kocsibehajtót kapna, a középső szint vége teljesen föld alá kerülne, az emelet viszont kertkapcsolatossá válhatna hátul… belső szinteltolások nélkül… A középső (háló) megszabadulna a sokszögű geometriától… nem csak azért, hogy legyen a tvnek helye 🙂

Bocs. De ha a a lejtő felől nézem, ott cca 9 m legalább a homlokzat magassága. (mert a hátrahúzott zárószint homlokzata közelebb van 12 m-nél, így a homlokzat (F)-be beleszámít a legfölső és a garázsszint látszó homlokzata is, épületmagasság számításakor mintha azzal kellene számolni… Oldalról a konzolok alatt nem számít, azt értem, ott lehet kb 4,5 m, hátul is látszik a kiemelt zárószint, tehát ott sem nagyon 4 m alatti… Biztosan jó ez az épületmagasság számítás így?

Összességében tetszik, kivéve a csúcsos teraszt, ami kissé nehezen is „bútorozható”, használható.
A felette lévő terasz viszont az alsó háromszögletű-, nappalihoz kapcsolódóhoz képest túlzottan nagy.
Az ‘A’ lakás emeleti szobájának északi oldalára is lehetne ablakot tenni, hacsak a megrendelő kifejezett kérésére maradt el.
Szép terv.

Megpróbálom az utolsó kérdést :):
A bruttó hasznos területnél miért nem számoljátok a garázsokat?

Nekem kicsit a külseje még nyers, de alapvetően csak a félszinteltolás nem tetszik a lakásokon belül – persze értem, hogy itt mindent a 450-nek vetettél alá, nekem is van épp egy tök hasonló telekre csak egy szimpla házam, az sem volt egyszerű, pedig kétlakásost sokkal szorosabb ilyenre tervezni, mert nem lehet, hogy az egyik lakás csak szívjon.
Ilyen telkeknél én mindig azt szorgalmazom amúgy, hogy a pinceszinten legyen a bejárat, még ha itt talán szűk is lenne hozzá a hely, mert úgyis fel kell sétálni, akkor már bent sétálok fel, ahol úgyis van lépcső, no meg felszabadul egy csomó földszinti hely és homlokzat, ahova – az inkriminált terasz helyett – ki tud fordulni a nappali. Itt pl a kevésbé jó, felső lakáson tudna dobni és egy ilyen bejárat tuti beleférne, ha mindkettő nem is. (bár ha a szaggatott vonalak azt jelentik, amit gondolok, akkor sima ügy lenne a pinceszinti bejárat mindkét esetben)

Lesz itt földmunka meg vízszigetelés rendesen 🙂
Amúgy a látványterv kicsit félrevezető, mert a kocsibeálló melletti terület biztos nem lesz zöld. Most olyan, mintha sövény lenne, de oda valamilyen támfal vagy flóra kosár kell, ami nem biztos hogy olyan esztétikus. Ráadásul érdekes szigetek alakulnak ki a kocsibejárók mellett, amiken jó móka lesz füvet nyírni.

Miklos, Bravo! Nagyon tetszik!

A haromszog erkrly miert nem a sarok pontoktolmindul, miert csaka feletol. Talan meg jobb lenne az oszhang, nem lenne annyira „odarakott”

A jovoben a terveim kozott van egy ilyen kinyulo teraszos haz epitese ?

korrekt házikó,
a csücskös terasz mondjuk nem tetszik, kicsit erőltetettnek érzem így nyerni plusz másfél nm teraszt, meg ezek a fajta tű hegyes szögben falhoz simuló lemez dolgok általában remek táptalajul szolgálnak a kivitelezői gányolásnak…
Ami még nem tetszik, hogy bejárati és belső közlekedők összecsúszak, zavarosak. Egy gond, hogy nincs előszoba, égre nyílik a ház, benyit valaki, és a huzta bevágja a szoba ablakát, ha épp szellőztetnek… A nagyobb gond, hogy a garázsból sáros bakanccsal egy belső közlekedőtérbe érkezünk. Én biztos úgy próbáltam volna gyurmázni a lépcsőt, hogy az előszobába érkezzen fel a pincéből a lépcsőkar, és félszintre meg már eggyel beljebb induljon felfelé a másik…
Arra nagyon kiváncsi leszek, hogy megépül-e végül… elképzelni nem tudom, hogy egy ilyen kétlakásos társasház rentábilis lehet… főleg így, hogy a látványterven ilyen elképesztően nagyvonalú, arról nem is szólva, hogy eleve maga a terep is drágít mindent, pl. csak a két külső lépcső sok millió forint többletköltséget jelent… minden esetre drukkolok neki…

Az ilyen házaknál fűtik a lépcsőt egyébként? Mert ha nem, akkor havas, esős, ónosesős időben tiszta életveszély lesz látogatást tenni náluk vagy gyalog jönni-menni valahova. Még egy lapos, de túl hosszú gyalogút is csak bosszúsággal jár télen, na de egy hosszú lépcső? Én inkább otthon maradnék, minthogy takarítsam. Pedig tényleg nagyon szép. Nekem a csúcsos terasz is tetszik. A csúcsot nem bútorozza, az igaz, de vagy odaáll, vagy ott kikerül valamit. Zavarni biztos nem fogja az embert pluszban az a kis terület, de hiányozni meg lehet hiányozna.

Miklós, a falszerkezet rétegrendjére rákérdezhetek?
Miért van más színnel jelölve a nappaliknál a fal?
Ezen kívül az emeleti részen a lépcsőház melletti közös szakasznál igen érdekesek a váltások, bár a két lakás szintkülönbsége miatt ezt ebben a formában nehéz ábrázolni. Egy metszet itt felvéve biztos megmagyarázná a kivitelezőnek is.

Klassz!!! Inkább az A lakás kellene (ablakos konyha), de gyakorlatilag sikerült patikamérlegen két egyenlő félre osztani az adottságok előnyeit.
A konyhák, megy ilyen kíválóan hőszigetelt épületeknél biztos nem hagyják ki a központi hővisszanyerős szellőztetést. Ehhez, meg a bejáratnál egyebekhez egy kamraféle talán jó szolgálatot tehetne.
(Az összenyitott társasházi két lakásomba is most indul a beépítése)

+
Mivel kéményt nem látok, remélhetőleg ezek is hőszivattyús fűtésűek lesznek. Feltételezem levegő-víz, ámbár nem látom a helyét. Nem rossz oda ahol a levegő könnyen „elmegy” hogy helyett adjon a következő adag hűtendőnek :-). Meg esetleg oda vezetni a szellőzőhálózat kidobó vezetékét. Kis plusz, de az is valami.
Egy kád szépen elférne, miért zuhanyzóval feltüntetett minden fürdőszoba?

Kiváncsi vagyok, hány év alatt mennek át a „divatjamúlt-vérciki” kategóriába ezek az arctalan-egyen-minimál-kockák, hasonlatosképpen a 90-es évek zimmerfrei-organikusához és a ma szintén divatos – e blogon is sokat ekézett – magyiterránhoz. Mindegyik tájidegen itt Magyarországon, ráadásul semmilyen nemzeti sajátosságot nem hordoz. Ezek a házak ugyanúgy néznek ki Los Angelesben, Malmöben és Pécsett, és ugyanúgy néznek ki, ha a nevenincs kezdő vagy ha az ünnepelt sztár tervezi őket. Voltaképp a semmilyen egyéni arculatot nem hordozó, a világ minden szegletében egyforma üveg-acél-beton irodaházak és felhőkarcolók kistestvérei ezek. Értem, hogy ma ez a divat, ez a megrendelői igény, de az építészeknek igenis lenne, lehetne befolyása a megrendelők ízlésére is. Fel kellene tudni mutatni alternatívát, el kellene tudni mondani, hogy másként is lehet modern egy ház, nem csak úgy, ha beáll ebbe a nemzetközi uniformitásba. Ráadásul – főleg magyar viszonylatban – házat az ember nem 1-2, de még csak nem is 5-10 évre épít. Ezek a minál-kubusok pedig remélhetőleg 1-2, max. 5-10 éven belül úgy kimennek a divatból, mint a huzat.

„A praktikus, stílus nélküli kis házakat családiháznak hívják.” (Esterházy Péter: Hrabal könyve)

A régi építészeti formákat nyilvánvalóan a praktikum, és a fellelhető építőanyagok sajátosságai határozták meg. Ebben a térségben ahol mi lakunk ezért voltak vastag vályogfalak (hőszigetelés) és faszerkezetű magastetők (csapadék elleni védelem)

Idővel másfajta építőanyagok is „fel lettek találva’, illetve elérhetővé váltak. Csak a tetőnél maradva, a lapostető is ki tudja már elégíteni a funkcionális igényeket. Ez már a múlt század első felében is így volt, elég jó a magyar Bauhausos felhozatal.
(Most nem arról beszélek, amikor a hatvanas- hetvenes években épült négyemeletes házakra magastetőt tettek később, mert az volt a mondás,hogy nem tudunk rendes vízszigetelést készíteni)

Szóval a formák változhatnak, az viszont igaz, hogy egy háznak illik a környezetéhez illeszkedni.

Ezért szépek a régi települések, mondjuk Prága, vagy vagy egy csomó egyéb város, de faluk is vannak ilyenek, amelyekre felülről egy hegyről rátekintve gyönyörű piros tetőket látni, ahol valóban zavaró ha már akár az egyik is zöld cserép, vagy lapostető.

Tájidegeeen? vérciki? Inkább formabontó,újstílusú,modern. Végre valami pofás. Az atomerőmű Pakson! Na az tájidegen!! Az amerikai indiánnak talán tájjellegű Las Vegas 🙂 Szivesen kortyolgatnám a reggeli kávémat azon a teraszon.