Vegyük végig a szabályzatot, hogy eldönthessük, igaz-e a címbeli állítás:

„3.1 A kivitelezési tervdokumentáció általános tartalmi követelményei: A kivitelezési dokumentációk minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, hogy az megfelelő legyen a bejelentéshez, a megértéséhez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez.”

Egy kivitelezéshez szükséges tervnek nem a bejelentésnek és a megérthetőségnek kell megfelelnie, hanem kizárólag annak, hogy az alapján megépíthető legyen az épület.

„A kivitelezési dokumentáció tartalmazza a jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelmények és előírások kielégítését, az építmény megvalósításához.  Meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.”

Nos, a mérettűrést nem a tervező (a terveiben) határozza meg, hanem a szabványok hivatottak erre. Másrészt, ha eszerint kellene eljárni, akkor az utolsó huzalszög mérettűrését is meg kellene határoznunk, lévén a szabályzat úgy fogalmaz, hogy „az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék„???

„A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhagyhatóak.”

A szabályzat írója nyilván emlékezett valami hasonlóra, de ez az engedélyezési eljárásokban szokásos, hiszen ott csak egy engedély keletkezik a dokumentációk nyomán és nem egy épület. Kiviteli tervekben ennek semmi értelme.

„3.3 A tervező és tervező művezető személye E szabályzatban tervező alatt építész tervezőt kell érteni”

Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy minden, a tervezőkre vonatkozó szabályzati pont KIZÁRÓLAG építészre vonatkozik. Ez világos. A nagy kérdés persze az, hogy ha az egész szabályzat az építész tervezőnek szól, akkor hogyan jön ide a Mérnök Kamara? Neki nincs semmiféle ráhatása az építész tervezőkre, az építész tervezőknek viszont nincs ráhatása azokra a szakági kérdésekre, amikhez mérnökkamarai tagság volna szükséges. Ennek még lényegi szerepe lesz lejjebb. Szóval hogyan is jön ide az MMK?? Tudja valaki?

„4.8 Tartószerkezeti tervek (Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadva) Készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban, tervező által szükségesnek ítélt léptékben és az Épkiv. 1. melléklet II. 2. pont szerinti részletezettséggel, amennyiben…”

Nos erről írtam az előző bekezdésben. Mit keres itt ez a bekezdés, miután a szabályzat KIZÁRÓLAG építészeknek szól, akik döntő többségének nincs tartószerkezeti jogosultsága. Ergo nem tudni, hogy ez az egész bekezdés kinek is szól tulajdonképpen? Építésznek nem, mert nincs jogosultsága rá, statikusnak nem mert ezt nem neki szánták, akkor kinek?

„4.9 Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadva A tervező által szükségesnek ítélt mértékben, melyek legalább tartalmazzák”

Nos az építész un. „rendszertervet SEM KÉSZÍTHET.

Két mérnöki kamarának sikerült egy olyan kifejezést alkotni, amivel nem hogy egy laikus nem tud mit kezdeni, de a megjelenése óta építészek, épületgépészek és épületvillamossági tervezők is fennakadtak, mivel nem tudják, hogy ez mit is jelent pontosan. Márpedig ha egy egész szakma nem tudja az értelmét, akkor talán a kitalálójának el kellene gondolkozni, hogy csak olyan kifejezést kellene használni egy szakmai szabályzatban, amit a szakma ismer is.

Annyira megerőltető lett volna a szabályzat készítőinek 3-4 bővített mondatban leírni, hogy mire is gondoltak?

„4.11 Tervezői költségvetési kiírás
Tervezői árazatlan, legalább összevont tételes költségvetés kiírás. A 4.8 és 4.9
tekintetében részletezettsége illeszkedik a terv mélységéhez legalább
munkanemenkénti bontásban”

Ez a megjelenése óta az abszolút kedvenc, ezt nem lehet überelni, aki ezt leírta, nem gondolta át vagy még nem látott költségvetést. Így néz ki a költségvetési kiírás vonatkozó része:

1. Víz- és csatornaszerelési munkák
2. Gázszerelési munkák
3. Szellőzési munkák,
4. Épületgépészeti szigetelési munkák
5. Épületvillamossági munkák

Nos ezzel egy építtető sem lesz kisegítve, de a tervező teljesítette a szabályzatban foglaltakat.

„5. A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI 5.1 Szerződés

Tervező a tervezői művezetésre a tervezési szerződésben köt írásbeli megállapodást építtetővel. b) Tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna. c) Tervező minimum 6 tervezői művezetési alkalom ellátására köt szerződést. A minimum 6 alkalomba beleszámítanak a szakági tervezők művezetési alkalmai is, ha a szakági tervezői művezetők a megbízásukat a tervező alvállalkozóiként látják el.”

Itt számos kérdés merül fel. Mivel a jelen szabályzat KIZÁRÓLAG az építészeknek szól, az itt említett szakági tervezők művezetési módját, feltételeit milyen szabályzat szabályozza? 

„A minimum 6 tervezői művezetés számított munkadíját jogszabályban rögzített hatósági ár szabályozza. A művezetéseket terhelő költségekre valamint a 6 alkalmon felüli művezetésekre tervező építtetővel szabadon állapodhat meg.”

Én most cca 250 km-re tervek 4 házat is. Ki sem merem számolni, hogy ez nekem mekkora költség, hiszen rámegy egy teljes napom és 500 km-nyi benzin és egyéb költségem. Esetleg a kamara vezetősége úgy gondolhatta, hogy mindenki tervezzen a saját szemétdombján és akkor ez nem lesz tétel vagy mégis miképpen gondolta ezt? Mivel a szabályzat teljesen elfeledkezett az életszerű dolgokról, így említést sem tesz, hogy mi történjen, ha ez vállalhatatlan költségekkel jár vagy egyszerűen csak nem akar valaki – a megrendelő akaratával egyezően – tervezői művezetést folytatni.

A jogszabályalkotó a kötelező tervezői művezetéssel  megbüntette az építtetőket, a kamara pedig rárontott saját tagságára és jól megbüntette.

„e) Építtető a szerződésben kötelezettséget vállal, hogy tervezőnek hozzáférési kódot biztosít az e-építési naplóhoz és biztosítja az építési helyszínre a bejutást.”

Aki szabályzatot alkot, annak célszerű volna ismerni a jogszabályi és egyéb körülményeket, mert állati kínos ilyesmit olvasni. Az építtető ugyanis nem valamiféle kegyet gyakorolva ad kódot a tervezőnek, mert

1 / először is nincs semmiféle kód, amit az építtető adna, hanem az építésznek kell megadnia az un. NÜJ (Napló Ügyfél Jelet) számát, ami az e-naplóban az azonosítására szolgál és ez alapján jelöli meg az építtető a tervező személyét.

2 /csak a tervező töltheti fel a terveket és ez nem az építtető választásától függ.

„5.2 Tervezői művezetési alkalmak A tervező a kötelező tervezői művezetést a kivitelezési folyamat során legalább 5 alkalommal, valamint a kivitelezést lezárásakor egy alkalommal, azaz összesen 6 alkalommal teljesíti. A művezetési alkalmakat az épület jellege, a helyszíni adottságok és a kivitelezés sajátosságai alapján tervező és építtető a szerződésben határozza meg. Javasolt művezetési alkalmak:

• kitűzés,
• alapozás,
• felmenő szerkezetek,
• födémek építése,
• tetőszerkezet építés,
• gépészeti és elektromos munkák,
• szigetelések,
• szakipari munkák (tér lehatárolások, burkolás, homlokzatképzés),
• kivitelezés lezárása.”

A szabályzat maga ismeri el, hogy a 6 alkalmas tervezői művezetés ebben a formában teljesen értelmetlen, hiszen maga is ennél jóval többet javasol. Azonban ilyen árak mellett kizárt, hogy az építtetők a kötelezőn túl továbbiakat is kérnének, különösen, ha mind látjuk később, teljesen értelmetlen az egész.

A másik baj ezzel a felsorolással az, hogy kapásból a három, talán legfontosabbat ki is lehet húzni, mert a szabályzat építészekre vonatkozik, márpedig ha készül alapozási és födémterv, mint tartószerkezeti munkarész, ezt építész tervező nem ellenőrizheti és nem minősítheti. De nem ellenőrizhet gépészeti és elektromos munkákat sem, mert erre nem ad lehetőséget az építész tervezői jogosultság.

Jó lenne, ha a jogosultságokat adó szakmai kamarák legalább a saját szabályozásukkal összhangban lennének. Vagy ha ez nem így értendő, akkor talán le kellett volna írni, hogy egy építész mit és hogyan ellenőrizhet pl. egy rendszerterven. 

„5.3. Tervezői művezető intézkedései Tervezői művezető feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése.”

„Tervezői művezető a művezetése során tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezést köteles – felelősséggel – az e-építési naplóban rögzíteni. A bejegyzést a tapasztaltakat követően 24 órán belül köteles megtenni.”

Ha kiviteli tervektől nincs eltérés és a kivitelező és az FMV (egyre több esetben a műszaki ellenőr is) teszik a dolgokat, akkor a kötelező tervezői művezetés pusztán látszat tevékenység. Mivel attól függetlenül, hogy az építész tervező észreveszi-e vagy sem az eltérést a kiviteli tervektől, attól még az FMV-re teljes felelősség hárul (vagyis ha nem terv szerint kiviteleznek, akkor legelőször az FMV-t büntetik…).

Miért érdektelen itt a tervező szerepe? Nos azért, mert egy átlagos kivitelezés mondjuk tart 200 napig, a tervező ebből 6 alkalommal látja az építkezést, a fennmaradó 194 napon pedig nem látja, sem azt, amit levakoltak, sem amit elfedtek, lebetonoztak, beépítettek…stb. Vagyis pusztán ezen közreműködése nem fogja előrelendíteni a kivitelezés szakszerűségét, viszont kiváló alkalom a tervező elmarasztalására, ha nem veszi észre az esetleges eltéréseket és nem jelzi azt „24 ÓRÁN BELÜL!!!!!

„Tervező művezető a kivitelezést lezáró utolsó művezetése során köteles minden, a végleges (minden esetleges közbenső módosítást is tartalmazó) kivitelezési tervtől való eltérő megvalósítás tényét és mértékét az e-építési napló lezáró nyilatkozatában rögzíteni, még abban az esetben is, ha ezeket korábban már jelezte és a kivitelezés további folyamatában nem kerültek kijavításra.”

Pontosan még nem tudni, hogy mik kerülnek majd bele ezekbe az utolsó bejegyzésekbe. Vélhetően egy olyan, több oldalas felsorolás lesz benne, ami azt taglalja majd, hogy a tervező a 6 helyszíni művezetés alkalmából az alábbi 286 szerkezeti elem beépítését és 54 munkafolyamatot nem látott és ezekért felelősséget sem vállalhat, így csak azért vállal felelősséget, amit a 6 alkalommal látott és tapasztalt. Ez nagy segítség lesz az építetőknek!!

„Tervezői művezető, ha művezetése során a kivitelezési tervtől eltérő, emberi életet veszélyeztető kivitelezést tapasztal és azt a figyelmeztetése ellenére sem szűntetik meg rögtön, köteles azonnal az építésfelügyeletet értesíteni.”

Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy ha a helyszínen azt tapasztalja, hogy a melósok munkavédelmi sisak nélkül járnak és ezzel az emberi életet veszélyeztetik, akkor az építésznek írásban fel kell dobnia a kivitelezőt az építésfelügyeletnél, ha a felszólítására nem húzzák fel a sárga sisakjukat. Ha nem szól nekik és nem jelenti írásban, akkor őt büntethetik.

„A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.”

Ez a lényeg. A szabályzat itt magyarázza el, hogy teljesen felesleges az egész. A kötelező tervezői művezetésre leginkább az alábbiak miatt van szükség:

„A tervező a tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is. Munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építész közösség értékmérője.”

Kevés cinikusabb megfogalmazást olvastam ennél. Nem elég, hogy a kötelező tervező művezetési kötelezettséget semelyik építész tervező sem kívánja, még nekünk kell elfogadtatnia a Megrendelőinkkel, hogy ez bizony fontos dolog, tessék fizetni. Akkor is, ha nem tetszik, mert ezt jogszabály írja elő. És mindezt még mi magyarázzuk el a megrendelőinknek? Mi győzzük meg őket arról, hogy kötelező jelleggel fizessenek nekünk alkalmanként cca nettó 30 eFt (no meg fizessék meg az úti- és egyéb költségeinket) ???

A kötelező tervezői művezetés helyett sokkal inkább a műszaki ellenőr fontosságát kellett volna előtérbe helyezni. A munkáim döntő többségénél sikerült megértetnem a megrendelőkkel, hogy saját érdekükben foglalkoztassanak műszaki ellenőrt és még nem kaptam visszajelzést, hogy ablakon kidobott pénz lett volna. Egyre több esetben sikerül rábeszélnem a megrendelőimet arra is, hogy már a kivitelező kiválasztásakor vonják be, mert már ott sokat tud segíteni.

Ehelyett most olyan pénzek kifizetésére kényszerítik az építtetőket, amik csak arra jók, hogy elmondhassák, a teljes megvalósulási folyamat az építész ellenőrzése alá került. Megvalósult egyes MÉK vezetők álma.

…no meg a kamarai tagság rémálma.

A fentiek alapján mindenki döntse el, hogy igaz-e a címbeli állítás.

[poll id=”66″]

kiegészítés

az MMK a rá vonatkozó két pontot nemrégen módosította:

ÚJ 4.8 és 4.9. fejezetek – 300nm alatti lakóépületek kivitelezési tervdokumentációjának tartalmi követelményei (2016.08.05-től)