Gyakran hajlamosak vagyunk a szocializmus érájában épített épületszerkezetek minőségét megkérdőjelezni, pedig számos területen semmi szégyenkezni való sincs. Egy szakvélemény kapcsán egy közel 40 éves könnyűszerkezetes épületet kellett véleményeznem. Több cikket is írtam betonyp témában, vélhetően ennek volt köszönhető a megkeresés is.

Több helyen is feltártuk a födém- és falpaneleket és meglepődtünk, hogy mindenütt milyen épen találtuk 40 év után is a beépített szerkezeteket. Talán érdekelheti a szakmabelieket, ha maguk is találkoznak ilyennel, mire számíthatnak. Kivonat a szakvéleményből:

az épület szerkezete, a falpanelek

az épület emeletmagas, 120 cm szélességű előregyártott könnyűszerkezetes panel tartófalakkal rendelkezik. A homlokzati (tartó) falakon túl, egy közbenső – szintén paneles – hosszfőfal is található az épületben.

A panelek 120*306 cm méretűek, acél T idomra fekszenek fel, mely az aljatbetonhoz rögzített. A panelek tartószerkezete fűrészelt fenyőfa, kívül-belül betonyp (betonkötésű faforgácslap) illetve sok helyütt a belső oldalon közönséges faforgácslap borítással. A külső-belső borítást szegezéssel rögzítették a fa tartóbordákhoz.

A panelek légzárását a külső és a belső oldalon szegezett fa hézagtakarók jelentették.
A belső és pár külső helyen alaprajz szervezési okokból a tartófalak megszakadnak, ezekre a helyekre részben a használati térbe, részben a padlás búvóterébe benyúlóan pillérek+kiváltások kerültek. A látható kiváltók anyaga acél I gerendák, amelyek nem a panelekre, hanem külön pillérekre támaszkodnak.

Falpanelek belső felépítése

A feltárás megerősítette, hogy az eredetileg tervezett réteg-felépítés ténylegesen megvalósult, így a belső oldalra párazáró fólia, míg a külső oldalra alumínium alapú tükör fólia, közöttük pedig kasírozott ásványgyapot hőszigetelés került a panelokba. A hőszigetelés vastagsága 6-7 cm.

A véletlenszerűen kiválasztott helyeken a feltárás szerint mind a fóliák, mind a hőszigetelés sértetlen és ép volt. A hőszigetelés kitöltötte a rendelkezésre álló üreget, összeroskadásnak, penésznek, elhasználódásnak nem találtuk nyomát.

A bordák panel mélységűek, így a bordáknál a hőszigetelés és a külső és belső fóliák megszakadnak. Ebből következően elváltozásokat, páralecsapódási helyeket nem találtunk sehol sem az épületben. Ebben nyilván sokat jelentett az ablakok alatti parapettjére szerelt radiátorok hőleadása is.

tetőszerkezet

A tartófalakra, mint 3 támaszú alátámasztásra fa rácsos-tartó szerkezet terhel minden panelcsatlakozásnál, vagyis 120 cm-ként. A fa rácsotartók rácsrúdjai fürészelt fenyőfából készültek gang-nail-es kötésekkel. A rácsostartók felső öve a tetőlejtéshez igazodóan 1-2%-os lejtésüek, a legmagasabb pontjukon 84 cm magasak, így a rácsostartók alkotta búvótér nagyon lapos, jelentős részén hozzáférhetetlen.

A tető alatti búvótérben az elektromos és hiradástechnikai kábelek a mennyezeti panelek felett védőcső híján, szabadon szereltek, így ide utólagos hőszigetelés nem kerülhet, mivel így ezek a kábelek a későbbiekben nem lennének hozzáférhetőek.

Mennyezet kialakítása

A mennyezet paneles szerkezetű, a 120*120 cm-es panelek a rácsostartó alsó övére fekszenek fel. A panelek is feltárásra kerültek, itt is ugyanazt tapasztaltuk, mint a falpeneleknél, hogy mind a hőszigetelés, mind a külső tükörfólia épek.

Itt viszont nem találtunk belső oldali párazáró réteget, igaz ennek hiányából származó elváltozást vagy páralecsapódást sem tapasztaltunk.

A tető

A tetőfedés építőlemezekre ragasztott, bitumenes vízszigetelő lemez. A tetőt láthatóan karbantartották, jó állapotú, a szükséges lejtések biztosítottak. A lejtésváltások, vápák és gerincek épek, beázásnak nincsen nyoma.

A fa rácsostartók épületen túlnyúló konzolos végein süllyesztett vápacsatorna található, amelyet a tetőfedést adó bitumenes szigetelő lemezzel béleltek ki és tettek vízhatlanná. Az innen induló lefolyócsatornák az épület homlokzata előtt futnak le. Mind a vápacsatornák, mind a lefolyócsatornák jó állapotúak, ez utóbbiak közül pár helyen rozsdásodás tapasztalható.