Én a gépészeti helyiséget is nagynak tartom, túl sok hasznos helyet vesz el fontosabb helyiségektől, ráadásul a ház közepén.
A másik kitolás a gyerekekkel, hogy 3 gyerekre csak egy fürdőszoba jut, ráadásul úgy, hogy az egybe van a WC-vel, így reggelente nem is tudják majd közösen használni a helyiséget. Ilyen kis házban nagy luxus egy fürdőszobát a szülői hálóhoz kötni, mert a gyerekek így teljesen ki vannak zárva onnan.
A konyhában a tűzhely az ablak alatt nem biztos hogy szerencsés:
– függöny nem kerülhet rá (bár ha a kertbe néz akkor talán nem is hiányzik).
– szagelszívó is csak az ablak fölé (2,10m-re) kerülhetne.
– az ablak elég sok gőzt és zsírt kapna.
Az ablakpárkány ráadásul a pulttal egy magasságban lenne (90 cm magas pultot feltételezve), ami szerintem elég érdekesen nézne ki és később 1 centivel sem lehetne már megemelni a pultot. Hozzáteszem, hogy én eleve az 1 m magas pultot preferálom, ami már egy 180 cm magas embernek is sokkal kényelmesebb.

Az ÉNY-i gyerekszobában a gardrób előtt miért van 2×2,1m-es falnyílás jelölve? Ez azt jelenti, hogy ott nem lesz teljes a belmagasság. A közlekedőknél is vannak hasonló falnyílások. Javaslom ezek megszüntetését, mert feleslegesen csökkentik a teret és ha később mégis ajtót akarnak oda, akkor gipszkartonnal még mindig el lehet falazni az ajtó feletti részt. Az áthidaló teherviselését a födémben nyilván ki lehet váltani, így statikailag szerintem nem indokolt, utólag pedig már lehetetlen kiszedni.

Nem véletlen az sem, hogy csak az egyik gyerekszobában van berajzolva szék+asztal, mert a többiben nem nagyon fér el, legfeljebb az ágy végébe, a sötét sarkokba

Hi!

Valóban vannak gondok, de az alaprajzi elrendezés gondjainak legnagyobb okozója, hogy a bejárat az „L” belső sarkában van. Sajnos ezt a saját tapasztalat is alátámasztja, ilyen bejárati pozíció mindig megzavarja az alaprajzi elrendezést. Ha a bejárat az „L” külső oldalán lenne, azaz a védett „L” belső nézne az udvar felé, könnyebb lenne jó alaprajzot összehozni.
Más: Nagyon rondák a gardróbok felett átfutó áthidalók. Ezek kényszeredett, nagyon rossz megoldások. A ÉNY-i szobában lévő 2m-es áthidalónál az ajtó melletti pillér nem falazható ki 30-as PTH téglából, a gyártó előírása szerint tilos! Persze ettől még meg fogják csinálni, de….de gondoljunk bele 25 cm hosszú tégla mellé 5, azaz inkább csak 3,5-4 cm vastag szeletecskét kell odamalterozni, ami gyakorlatilag a teherhordásban nem vesz részt, de vmelyik oldalon mindenképp egy ilyen téglatörmelékre terhel majd rá az egyik áthidaló… A másik ilyen a bejárati gardrób feletti kb. 3,5m-es áthidaló. Ott meg már csak egy 20-as fal van tervezve, aminél eleve nem is lehet a 12 cm vtg. PTH áthidalót berakni. Bár van már 10-es, meg 8-as elemmagas is…. na jó. Ráadásul a 20-as falra a kétoldali födémgerendázást sem lehet felrakni, hiszen azt legalább 12 cm-re kell felfektetni. Valamint a 20-as tégla az nem is teherhordó tégla, hanem válaszfal elem, azaz ezt középfalként nem lehet alkalmazni. A 6,5m fesztáv ugyan megoldható egy támközzel is, de minek erőlködni a 6,5-es gerendákkal, amikor fele akkorák is elegek lennének 30-as falon, és nem kéne még a 30-as mellé külön két raklap 20-as téglát is venni, ami szintén nem költséghatékony. Szóval ezek a szerkezeti nyomorúságok is a bejárat rossz pozíciójából fakadnak…az pedig már csak hab a tortán, hogy a lakás berendezését, vagy későbbi átalakítását is nagyon megnehezítik.

üdv

Üdv!
Nem bírom nem megkérdezni, hogy miért nem javasolnak az építtetőnek és tervezőjének egy valós szabadonálló beépítést, holott erre az építési módra hivatkozik a levél írója a negyedik sorban. Erre itt csak a rajzot lesve kivesézzük a már koncepciójában rossz, oldalhatáros beépítési módra szerkesztett épületet…

Szerintem is az áttervezés lenne a megoldás. Pár további észrevétel, hogy mi még a gond ezzel az alaprajzzal:

A közlekedő terület valóban túl nagy, amit tovább növel az, hogy az egyébként sem túl széles nappali szélső sávja, illetve az étkező terasz felőli része is rejtett közlekedő. A jó tájolású hátsókert megérdemelne egy jobb kertkapcsolatot. Ha a terasz felé egy nagyobb üvegfelület nyílna, akkor nem az étkező asztal mögött lévő ajtón kellene kimenni a kertbe. Ez az ajtó egyébként sem túl nagy, és az sem lesz kedvező a homlokzaton, hogy az étkező-nappaliban 2,10 m a nyílások záródása, máshol pedig 2,40.

A nappali használatát nagyon zavarja, hogy innen nyílik a gyerekhálókhoz vezető közlekedő és a konyha. Növelné a nappali használhatóságát, ha a konyha az előtérből is megközelíthető lenne, illetve a nappali és az étkező helyet cserélne.

Az élelmiszer tárolás nincs megoldva, kellene egy kamra vagy legalább egy kamraszekrény az ÉK-i vagy ÉNY-i homlokzaton. Szükség lenne egy külön WC-re is, kézmosóval, amiatt, hogy a 2. fürdő a szülői hálóhoz tartozik.

A használat szempontjából célszerű lenne megcserélni a gépészetet a háztartási helyiséggel. A házt. helyiségben túl magas az 1,80 m-es parapet, praktikusabb lenne egy nagyobb ablak, pl. a vasaláshoz. A kezelhetőség szempontjából a gyerekfürdőben is problémás az ablak.

Ha nincs kötöttség, jobb, ha az ajtók nem közvetlenül a fal mellett vannak (házt. helyiség, gépészet, egyik hálószoba), mert jobban bútorozhatóak a helyiségek. Szintén praktikusabb lenne áttenni a szülői háló előterének az ajtaját a közlekedő másik felére, akkor kialakulna egy gardrob. Ha a fürdő is az előtérből nyílna, akkor az ággyal szemben lenne hely a TV-nek. A szülői háló alapterületét szerintem növelni kellene.

Szerintem jó/kezelhető ez az alaprajz, de össze kell rázni, keményen. Nyílásokat (helye, mérete), szerkezetet (kell e ennyi főfal?), és hiányzik a nagyon utált alaprajz esztétika.
Ha a bejárati ajtó és gépészeti helyiség főfalát 1 vonalba húzzuk (akár az előtér, házt.h. csökkentése árán is) jobb helyzetbe kerülünk. A közlekedő beépített szekrénye átkerülhet a gépészet fala mellé (hosszabb lesz). A konyha megnyílhat a közlekedő felé (sokkal közelebb lesz a bejárati ajtóhoz, és a hűtő, a leggyakrabban használt konyhaberendezés is könnyen elérhető lesz). Az L alakú konyhapultot hanyagolnám. Jelen esetben a sarokkal annyit vesztünk, mint az L rövid szárával nyerünk. Egyszerűbb, olcsóbb a 2 párhuzamos pult, és akár a konyha saját teraszajtót is kaphat. Még az előtérben lévő szekrényeket kell rendezni, igazítani. A szülői szoba előterét meg kell szüntetni, felesleges, kényelmetlen, drága. Akár a házt.h. és szülői fürdőt is meg lehet cserélni.

Azért lenne célszerű elölről kezdeni, mert ezt folytatva a hibás alapok továbbtákolását eredményezné. Több munka + rosszabb végeredmény. Elsőre ijesztőnek tűnik, de ha rájönnek a helyes képletre, onnan magától oldódnak meg a dolgok karikacsapásra. Ilyen kéményes kazánozás helyett egy jól szigetelt házban javaslom a levegő-víz hőszivattyút. Nekem bevált, saját tapasztalat. Megéri. A teraszt is célszerű lefedni. Lehet ennél egyszerűbb, olcsóbb, célszerűbb házat építeni. Sok sikert kívánok hozzá, Szabó Zsolt építész.

Voltam nemrég egy ilyesmi, eladásra kínált házban nemrég Telkin. Kívül egyszerű, belül széttagolt, bonyolult, sötét. Mint ez. Egy jelző ugrott be: hódvár. Érdemes tiszta, világos és átgondolt tervezési programot lefektetni. Abból következve egy logikus szerkezetet elegáns elrendezéssel. Ugyanennyiből kihozhatóan.

Én különben nem értem azt, hogy mi a baj az észak-nyugati gyerekszobával. Nekünk az egyik fürdőnk teljesen észak-nyugati, egy darab 90×150-es ablakkal az is az egyik sarokban(!) és még így is tök világos egész nap. Pattanásnyomkodáshoz, szemöldökszedéshez, mindehez. Egy szobára meg azért nagyobb/több ablakot raknak az emberek és úgy is lehet világos, ha nem tűz be a nap. Amíg a gyerek kicsi, úgyse a jó tájolású szobájában üldögél, vagy nem tudom más hogy csinálja, mi napközben a kicsikkel nem a szobájában kuksolunk, ha otthon vagyunk, hanem inkább a játékot, mesét stb. hozzuk ki a közösségi térbe. Aztán később a gyerek leckeíráshoz napközi, edzés, haverokkal csavargás után így is, úgy is inkább lámpát használ. Főleg mivel amúgy se azzal akarja kezdeni a dolgait, hanem halasztja, amíg lehet. Na meg, mivel a radiátor miatt az ablak alá úgyse teszi senki az íróasztalt, mellé meg (ráadásul a megfelelő irányból) max. akkor, ha a gyerek különben is oda akarja tenni. Legalább is onnantól, hogy a gyereknek önálló akarata van folyamatosan beleszól a szobája berendezésébe felénk, sőt, mikor már elbír a bútorokkal, akkor tologatja is őket és fütyül arra, hogy ő jobb kezes és akkor merről kéne érkezni a fénynek az íróasztalra. Az íróasztal ott lesz, ahol neki tetszik. Akkor is, ha annál csak lámpával lehet tanulni délben is, mert neki az az ötlete támadt, hogy kipróbálja a gardrób szekrény mögött. A nagyobbak meg.. Na azok délig alszanak mikor lehet, és este kelnek életre, nekik aztán tök mindegy, az is, ha nem süt be a nap, sőt, ha meg véletlen mégis besüt, az valódi katasztrófa mert úgy kell velük veszekedni, hogy ne üljenek tök sötétben egésznap, húzzák fel a redőnyt, ki a sötétítőt… Nekem dél-nyugati gyerekszobám volt, ez állítólag az ajánlott és mindig utáltam. Napközben, mikor a ház más részein tök jó volt a fény, nálam le kellett engedni a redőnyt, és égetni a villanyt, különben úgy éreztem, hogy kivilágít a nap a kuckómból. Pedig nem is volt túl nagy az ablak. Szerintem elég nagy üvegfelülettel egy „nem ideális” tájolású szoba sokkal jobb is, mint amit elvileg preferálni kellene, mert lesz elég fény, de nem egésznap érzi azt a gyerek, hogy megöli a fény. Én legalábbis nem láttam kamaszt, aki arra vágyik, hogy neki fényárban ússzon a szobája. Az otthon töltött évei közül, amikor a legtöbb időt a szobájában tölti, akkor pont azt az időszakát éli, mikor mindenre vágyik, csak a nap nagyrészében besütő napocskára nem. Főleg érdekes, mikor azt mondják, hogy a szülői hálónál megengedhető a legrosszabb tájolás is. De miért? Főleg mikor már megszületett, akár 10 év körüli gyerekekkel költözik a család. Hát nem a szülő fog ott élni még akár 40 évet is, a gyerek meg lehet már 14 éves korától kollégiumba megy, mikor meg már az egyetemet is elvégzi az ország másik végében, utána már csak látogatóba jön haza, mert ott talált munkát?