Ez bizony a korrupció és a szubjektív megitélés melegágya lesz.

Egy részlet a rendeletből: ” A tervező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kivitelezési dokumentáció a településképi követelményeket figyelembe vette.”
Ennél szubjektívebb megítélhetőségű dolog kevés van. És ha a polgármesternek nincs ízlése?

A HÉSZ-re ilyen értelemben alig lesz szükség. Abban miért nem lehet továbbra is megfogalmazni a településképi elvárásokat?

Mi lesz, ha az építésfelügyelet egy ellenőrzése során mindent rendben talál, – mert a szabályoknak megfelel az épület és ők esztétikai szempontokat nem vizsgálhatnak -, majd később kiderül, hogy a főépítésznek és a polgármesternek mégsem tetszik a ház.

Ennél a most kialakuló katyvasznál még a régi engedélyezési eljárás is jobb volt, mert ott előre lehetett tudni, ha valami miatt kötözködni akar a hatóság, most meg egy félig vagy egészen felépült háznál fog kiderülni, hogy a polgármesternek tetszik vagy nem valakinek a búrája.

Rögtön beugrott két település, ahol a polgármester veszi a bátorságot a tervek véleményezésére. Mert a politikus mindenhez ért, és jó ízléssel született.

Gondlom érdemes lesz most már direktbe megbízni a nyomorult,. ám kiéhezett és esetek felében tehetségtelen, életképtelen főépítészeket és baráti körüket.
Akiket az „Ön Kit tud ajánlani ” kérdésre szoktak mondani.
Valóság az lesz hogy ennek Ők nagyon örülnek.,
Ha a Főépítész fog tervezni minden rendben lesz.:)
Ők mindig a Polgármesterek igaz barátai és a szakma igaz képviselői.
A Főépítész számomra minden esetben szitokszó.
Ezen törvények még jobban előmozdítják e dolgot.
Sajnálom.

Móricz Zs: Rokonok újra.

Ennek a településképi rendeletnek mikorra kell elkészülnie? Mikortól kell figyelembe venni egy háztervezésnél, építésnél? Erről lehet tudni valamit?

Megint egy ostoba törvénytervezet, ennél a korábbi jobb volt.
„A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell – kormányrendeletben meghatározott módon – a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról…”- nagyon demokratikus, remélem a vakbélműtétek technikai előírásaira nem vezetik be a társadalom széles körű beleszólási lehetőségét.

a 11§ (2) bekezdése – ami így szól: „Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben az (1) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).” – más miatt is izgalmas: sikerült ugyanis forintban kifejezni a településkép értékét.
egy – föltehetően – építészeti értékről megtudhattuk, hogy az maximum 1 MFt. vajon ez – például – nemzetközi viszonylatban hogyan áll? a magyart már ismerjük. de mennyi egy német, angol, román, vagy orosz érték? nekünk csak valami kis vacak olcsó értékeink vannak, vagy a miénk a legdrágább?…
belátom, ezek a kérdések sületlenek, de legalább illeszkednek (v.ö. illeszkedés szabálya) ahhoz az elképzeléshez, ami azt tételezi föl, hogy a települések megkíván (?) képe egy kézikönyv forgatásával egyértelműen meghatározható…

régebben a kamara az építészeti tervezést még olyan tevékenységként aposztrofálta, ami műszaki alapokon fekszik, és művészetnek (is) számít. innentől fogva már nem.
abban ugyan lehet hinni, hogy a fölkeltek megítélik majd, mi is a jó/helyes/művészi, de ha Csontváry Kosztka Tivadarra gondolunk, ez nem is olyan biztos…

Szívesen érvelek minden mellett, és minden ellen is. De mintha pont nem a fentiek lennének a településképi törvényben. Sőt. Pont az ellenkezője.
Kötelezi az önkormányzatokat hogy a több helyen szabályzott településképi értékeket tényszerűen fogalmazzák meg egy dokumentumban. Ennek a betartását nem a főépítész (polgármester) hivatott betartatni, hanem az építész tervező nyilatkozik. (tetőhajlás, homlokzati anyagok, stb. – a szubjektív megitélést kizárva – tekintetében)

Kérdések sorozata:
– Mi van akkor ha a helyi rendelet előírja, mekkora építménymagasságú házat kell tervezni minimum, de a környéken, a környezetben közel és távol nincs akkora épület, tehát a tervezett épület nem fog illeszkedni a környezetéhez?
– Mi van akkor ha a környezetben egyszerű házak vannak, fsz vagy fsz+tetőteres magastetős, de az építtető egy modern házat akar (ha ez megfelel a helyi előírásoknak)? Ha kifizeti a bírságot akkor építhet modern házat?
– Mi van akkor ha a kis kézi könyv lapostetős házat ír elő (mert azt szereti a főépítész) a magastetős környezetbe? Vagy nem akar lapostetőset az építtető?
– Mikortól kell ezt betartani, mert ha jól értem ez egyfajta korlátozás lesz a telken, ez fogja meghatározni mit építhet, és hogyan nézzen ki, az a mit építhet az építtető a saját telkére a saját pénzén?
– Ki fogja eldönteni, és milyen módszerrel, hogy egy épület mennyire nem illik a környezetbe, és hogyan fog történni ennek a forintosítása. Lesz-e ez ellen valamiféle jogorvoslati lehetőség?
– Ha betartják a településképi követelményeket, de az épület szimplán csúnya (szubjektív megítélés) akkor mi van?
– Ha betartják a településképi követelményeket, de az épület nem illeszkedik a környezetébe, akkor is fizetni kell?
stb. stb

Most olvasom, hogy a BP-i 90 m magas felhőkarcolót nem kell beadni sem építészeti tervtanácsra, sem településképi eljárásra. A PM-i Kormányhivatal határozata szerint a HB Reavis Project 2 Kft. által tervezett beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása sem szükséges. Hát igen érdekes!

https://tervlap.hu/cikk/show/id/4744?utm_source=dlvr.it&utm_medium=facebook