A kötelező tervezői művezetés díjazása egy blöff
(most kapott olvasói levél )
A tervezői művezetés díjának számolása egyszerű bejelentés esetén egy jogkövető építtető szemszögéből:
A minimál bért a 454/2015. (XII. 29 Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér alapértékeit (havi, heti, napi, óra bontásban) a rendelet teljes munkaidős foglakoztatásra értelmezi – 8 órára. A tervezői művezetés nem tekinthető annak, részmunkaidős. A rendelet 2.§ (5) szerint részmunkaidő esetén a bér időarányosan csökken, ez érinti a havi, heti, napi bért, nem érinti az óradíjat.
Óradíj alapon számolva, ami 742 forint, az egyszerű bejelentés esetén a tervezői művezető díja ennek az 1,5-szere mondjuk a művezetésre fél napot, azaz 4 órát számolva 4×1,5×742=4452 forint. A kötelező 6 alkalomra ez 26.712 forint. Persze ehhez hozzá lehet adni a járulékos költségeket pl. útiköltség.
A beharangozott 180 ezer forint ezek szerint egy nagy blöff, épeszű építtető ezt nem fogja kifizetni, semmi nem kötelezi rá.
Az építésztervező 6 alkalmas, felelősséggel terhelt munkája a KAMARA szerint ennyit ér, gratulálunk!
****
4452 Ft/alkalom összegért – ha már kötelezhetnek erre – még Pécsen sem megyek ki, nem hogy Pécsről Bp-re, amivel elmegy az egész napom. Sorra esnek ki a csontvázak a szekrényből, valóban ott tartunk, hogy már egy egyszerű névelő szerepét is vizsgálnunk kell. A kötelező tervező művezetés intézménye és ekkénti szabályozása a MÉK-nek is édesgyermeke, amit megerősít, hogy ezt a legkevésbé sem tették szóvá a rendelet kapcsán.
A kötelező tervezői művezetés díj mértékét egy minisztériumi állásfoglalás tette a helyére.
Hozzászólások (23): megnézem
Poros Gyula
2016. június 22. szerda 11:42
Szégyen, hogy ilyen jogszabályok születnek.
Rendszeresen hívnak építkezők, hogy mit is kell nekik csinálniuk, mert az építési hatóságtól sem kapnak egyértelmű felvilágosítást.
Nem lett volna szabad kivonni a 300 m2 alatti lakházakat az általános szabályozás alól.
Ki tudja, hogy az épület műszaki berendezéseinek rendszerterve mi a fene lehet?
Koós Miklós
2016. június 22. szerda 12:38
a szabályzatból kiderül, hogy épületgépészeti és épületvillamossági tervek
Priskin Zoltán
2016. június 23. csütörtök 15:18
A szabályzatból nem derül ki, hogy milyen tartalmú és részletezettségű tervek ezek, remélem nem arra akar utalni, hogy ez szuperül meg van határozva, csak el kell olvasni figyelmesen a jogszabályt.
Koós Miklós
2016. június 23. csütörtök 20:11
Kedves Zoltán,
ugye nem gondolod komolyan, hogy a kamara szabályzatát komolyan lehet venni? Csak 3 cikket írtam eddig róla…
Ertsey Attila
2016. augusztus 30. kedd 09:19
Kedves Miklós, az egész 300 m2 alatti ügy tavaly decembertől kezdve felháborít. Tipikus példája annak, ahogy a Fidesz bevallottan is jogalkotást folytat: csinálnak valamit, aztán ha nagy a felháborodás, módosítják. Előzetes egyeztetés helyett, ugye. Mert a szakma által előkészített jogszabály beemeléséről persze szó sem eshet. Ez azért mehet így, mert a kamara szervilis és lojális, mindig. Most kifejezetten. Ez volt a fő ok, ami miatt nem tudtam egy határon túl együttműködni az egyébként elnökként professzionális Noll Tamással. Ebben az új helyzetben teszteltem a közhangulatot. Magánbeszélgetésekben szórványos felháborodások vannak, de a hangulat egyáltalán nem forradalmi. Inkább olyan, mint a késő Kádár-korban. Lapítunk, otthon szidjuk a rendszert, és reménykedünk, hogy a Párton belül egyes elvtársak jóindulatát elnyerjük, és akkor kedvező fordulat áll be. Ez az önbecsapás netovábbja. A helyzet egyre romlik, és a hatalom csak erő felmutatásából ért. Mi pedig nem mozdulunk. Az udvarias tiltakozó levelek mit sem érnek. A pedagógusok megmozdulására a miniszterelnök első megszólalása a következő volt: ez egy vicc? Hogy ezt meddig tudják így csinálni a különböző szakmákkal, hogy jogász végzettségű, dilettáns megélhetési politikusok írják a szakmák életét meghatározó jogszabályokat, nem tudom. Szóval, egyetértek azzal, amit írtál. Hogy mikor érik meg a helyzet arra, hogy kezükbe vegyük saját sorsunkat, mint azt tette a kamara 1945 előtt, nem tudom. Addig ez fog menni.
Varga Illés Levente
2016. június 22. szerda 13:58
Bizony, bizony. A rendszerszemlélet teljes hiánya. Ahelyett, hogy az állam biztosítaná az állami feladatok hatékony végrehajtását (azaz ténylegesen 15 nap alatt engedélyt adna, s felesleges hiánypótlásokkal nem szívatná az embereket), inkább megszünteti az állami feladatot. Aztán kamarai segédlettel sokkal nagyobb adminisztratív terhet kovácsol bürokráciacsökkentés címen.
Cser Eszter
2016. június 22. szerda 11:54
A Magyar Építész kamara honlapján van fenn egy cikk, melyet Dr. Gáts Andrea írt, abban ezt írja
„Ez a mérték havi bér és legalább középfokú végzettségű munkavállaló esetére előirányzott havi 129.000,- Ft másfélszerese.”
Én ezt úgy értettem, hogy 129000*1,5 / 6 alkalom =32.250 alkalmanként a maximum amit elkérhetek a tervezői művezetésért.
Most tanácstalan vagyok, akkor hogyan is kell számolni??
Nem lehetne, hogy a kamara egy levélben ezt pontosan leírja a tagjainak?
Koós Miklós
2016. június 22. szerda 12:37
ez egy előadás anyagából van, amit Gáts Andrea tartott.
netuddki
2016. június 22. szerda 12:18
Hogy lehet,hogy ez a szám maximumában is kisebb, mint a kamarai szabályzatban megfogalmazott ajánlott érték? Számomra ez nem kicsit fals. Nem mellesleg hogy jön ahhoz bárki,hogy maximumot szabályozzon egy polgárjogi szerződésbe? Ez nem magánügy? Ezt a gazd. versenyhivatal el fogja kaszálni, mint a minimális díjat?
Fürdős Lajos
2016. június 23. csütörtök 10:07
Szerintem a helyzet nem ugyanaz, mint a minimális díjnál. A versenyt az „korlátozza”, a mai felfogás szerint, ha nem tudsz aláígérni a másiknak. A maximálás az úgymond fogyasztóvédő megoldás, tehát nem „verseny ellenes”, azaz tudsz a versenytársnak aláígérni. Az, hogy az olcsóbb versenyző mit nyújt cserébe, milyen szinten nyújtja, az nem versenyjogi kérdés úgy látszik.
Varga Péter
2016. június 22. szerda 13:12
Nem mélyültem bele túlságosan, de a MÉK díjszabása – amit Dulácska Zsolt jegyez – is a minimálbér szorzata-típusú díjszámítás, tehát ennek a Szabályzatnak is ott kellene a gyökerét keresni…
Tóth Ákos
2016. június 22. szerda 22:16
Üdv
Mi van????
Most akkor a 180ezer az kötelezően leszámlázandó összeg, vagy csak vmi amit beírtak? Ez is olyasmi akkor mint a „majdnem nulla energiaigényű épület” ahol nem mondják meg hogy a majdnem nulla az 0,1 vagy 100?
más:
Olvasgatom a kamarai szabályozás anyagát és azt írják a tervezői költségvetésre, hogy „összevont tételes” költségvetési kiírás kell az építészetről. Olyat ismerek hogy tételes költségvetési kiírás, meg olyat is hogy munkanemenkénti összesítő, de „összevont tételes” költségvetésről még nem hallottam.
És akkor a szakipari szerkezeteket vonom össze a falazással, vagy a földmunkát a tetőfedéssel?
Fürdős Lajos
2016. június 23. csütörtök 10:02
Emlékeim szerint a 180 ezer sosem volt kötelezően leszámlázandó összeg, hanem a maximum volt, amit elkérhetek, és ha az építtető belemegy, azaz a lehetőségek között a 0 azaz nulla Ft is szerepel, nem is beszélve arról, hogy ha akarok, akkor én is fizethetek azért, hogy művezetek, mint tervező.
Szabóbácsi
2016. június 22. szerda 23:49
Legyen ennyi a kamarai tagdíj, mert másra úgylátszik nem jó, csak hogy haszontalan élősködőket tartson el
Pató Károly
2016. június 23. csütörtök 07:33
Ezeket a jogszabályokat nem ingyen változtatják meg, így sajnos reményünk sem lehet arra, hogy ez abbamarad. Majd lesz megint egy pihent agyú politikus, vagy hivatalnok, aki a tasmániai, nepáli, vagy kongói építési előírásokat jó pénzért a magyar viszonyokra adaptálja.
Fürdős Lajos
2016. június 23. csütörtök 10:16
A kiinduló állítással nem értek egyet. Feltételezem, hogy a jogalkotás közben úgy gondolták, hogy a 180 ezer helyett célszerűbb valami időben változó dologhoz kötni az összeget, s akkor ezt a rendeletet nem kell változtatni csak a díjazás összegének változtatása miatt. Mert ez szerintem bevett gyakorlat. Például itt van a GYED (Gyermekgondozási díj) összegének megállapítása: A naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2016-ban 155 400 Ft/hó). Itt még senki nem gondolt arra, hogy a gyeden valaki heti hét napon és napi 24 órán keresztül van, és nem heti öt napot, és azokon a napokon is csak 8 órát. Vagyis nem hallottam róla, hogy valaki visszaosztotta volna.(pl.: (155400/168)*(30*24)=666000Ft) Mert a hozzászóló logikája alapján ez is elképzelhető lenne. 🙂
enyedimre
2016. június 23. csütörtök 13:54
Kérdés az is, hogy a villamos- gépész tervezői művezetések megoszlanak-e a 180,000.- Ft-on,:
Vagy az külön opció ?
pl
Azaz építész 130. 000.- Ft
Villamos 25, 000.- Ft
Gépész: 25, 000.- Ft
im
Kühn Péter
2016. június 24. péntek 09:29
Szerintem is félreértelmezi a beküldött levél írója a helyzetet.
A kutatásaim alapján a hivatkozott törvény az egyetlen amiben a „kötelező legkisebb munkabér” definiálása előfordul. De ez a törvény olyan munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozik, amit ott az utolsó paragrafusban határoznak meg. Nyilvánvalóan ez nem ránk vonatkozik.
A jogalkotói szándék -reméljük- az volt, hogy jobb híján erre a 454/2015-re hivatkozzon, illetve az ott „kötelező legkisebb munkabér” összegre. Én szeretném azt gondolni, hogy ránk a „garantált bérminimum” vonatkozik, mert van némi végzettségünk, de hát nem ez van a szövegben.
Jó lenne egy pontosítás jogalkotói részről.
Egy építtető
2016. július 4. hétfő 13:31
Ez megint csak egy rohadt lehúzás! Az építtető megint fizethet, fizess egyszer felelős műszaki vezetőt, műszaki ellenőrt, meg még a tervezői művezetést! Aljas lehúzás. Kimegy 6-szor (már ha kimegy) az építkezésre, körülnéz, ott tölt max fél órát, azaz összesen 3 órát, ezért kap közel 180 000,-Ft-ot???? Kurva jó óradíj mit ne mondjak! Még milyen lehúzásokat találnak ki??? És a kedves tervezők még keveslik is, mikor pofátlan mértékű díjakat kérnek egy ház tervezéséért is…
Koós Miklós
2016. július 4. hétfő 14:15
kedves építtető!
Ezt a lehúzást a tervezők szerették volna a legkevésbé, ha egy mód volna rá, elhagynánk. De nem mi találtuk ki, higgye el.
A tervezési dijak pedig – hacsak nem egy Makovecz kaliberű építészt bíznak meg -, a legkevésbé sincsenek az egekben. Amikor az ingatlanos a semmiért elkér 4%-ot akkor gondolom elhajtja és maga kezd keresgélésbe. Vagy mégsem?
A tervezés az egy szakma. Bármilyen hihetetlen is …
Egy építtető
2016. július 7. csütörtök 09:21
Kedves Miklós!
Volt olyan tervező, aki egy egyszerű, semmi extrákkal nem rendelkező, egy szintes ház tervezéséért 700.000 Ft-ot kért volna… szerintem ez horror… Főleg úgy, hogy volt egy skiccünk, tudtuk, hogy mit szeretnénk terveztetni, nem csak úgy mentünk oda a tervezőhöz, hogy fogalmunk nincs mit szeretnénk, tervezz nekünk egy házat, elrendezés, helyiségek mérete, mindenre volt konkrét elképzelés, ami ugye más esetekben hónapok munkája lehet, mire addig eljut tervező és építtető…
Ingatlanossal meg sosem kezdenék, pontosan ahogy mondja, a semmiért kérnek egy csomó pénzt.
A művezetői díjra pedig, hatóságilag egy maximumot határoztak meg nem minimumot, hát ha a tervezők elhagynák, ha egy mód van rá, megsúgom, hogy nem kötelező ennyi pénzt elkérni érte!
Koós Miklós
2016. július 7. csütörtök 09:56
csak ismétlem önmagamat: „Ezt a lehúzást a tervezők szerették volna a legkevésbé, ha egy mód volna rá, elhagynánk. De nem mi találtuk ki”, szóval ezt ne tessenek a mi nyakunkban varrni, mivel viszont ki kell mennünk a helyszinre, ez nekünk idő és pénz. feltételezem volt már ügyvédi tanácsadáson, privát orvosi rendelésen…ezek mind pénzbe kerülnek, méghozzá minél jobb a szolgáltató, annál többe kerül. Egy ügyvédi tanácsadás 1 órája nettó 25-35 eFt, ezek természetesen nem a sztárügyvédek.
Nem tudom a 700.000 az nettó vagy bruttó, mert nagyon nem mindegy. A 27%-os áfa nagyon durván megnyomja az árat, akik nem tudják visszaigényelni, márpedig a magánépíttetők nem tudják. Nem tudni milyen tervet és milyen részletezettséggel készített az a tervező, de egyáltalán nem tűnik horrornak. Persze voltak és nyilván vannak, akik 120-180 eFt-ért letudnak egy családi házat, a kiviteli tervet pedig hála a béna kamaránknak, egy túlkotázott eng. tervvel le is tudják.
Daidalos
2016. július 26. kedd 00:29
Az említett összeg nem horror. Tudom, mennyi munka tisztességgel összerakni egy tervet. S ha ilyet rendel egyszer, meglátja majd Ön is. De tessék szíves lenni olcsóbbhoz fordulni. Lesz.