155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
A 2015 év végén megjelent és rendkívül sok kritikát kapott 456/2015 rendelet módosításáról 5,5 hónapja megy a találgatás. A nagyközönség és a szakmagyakorlók kizárása mellett vélhetően számos szakmai és politikai vita után végül is nem változtatták meg a 456/2015 rendeletet, hanem helyette új jogszabályt alkottak.
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
A lényeg nagyon röviden: a bejelentési eljárásból elmaradnak a sokat vitatott alaprajz és metszet nélküli tervek, helyette – összhangban az építési törvény változásával – kizárólag kiviteli tervet kell készíteni és feltölteni az e-naplóba, ami alapján 15 nap elteltével a kivitelezés meg is kezdhető. A 15 napra azért van szükség, hogy az építéshatóság értesíteni tudja a tulajdonosokat, ha azok nem azonosak az építtetővel. Ezt nyilván nem lehetett automatizálni.
A témába vágó írásainkat a kötelező tervezői művezetésről , a MÉK szabályzatról és a többiekről itt találja.
Ide gyűjtjük össze a rendelet későbbi módosításait is, vagyis az írás folyamatosan frissül
***
2016. június 13-i állapot
csak kiviteli tervet kell készíteni
1.§ (1) … egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban.
(2) Az elektronikus építési napló üzemeltetője a készenlétbe helyezett elektronikus építési napló adatainak feltüntetésével PDF formátumú, letölthető visszaigazolást állít elő.
a bejelentésről értesül a kamara is
(3) Az építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja
- a) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
- b) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
- c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.
fontos változás, hogy a bejelentésről értesül a telek fekvése szerinti kamara, így a korábban már létrehozott kamarai biztosi hálózat (már ahol van és működik) egyfajta szakmai kontollként – vélhetően szúrópróbaszerűen – ellenőrizheti majd tagjai szakmai tevékenységét. Mivel szakmai kamarát említ a jogszabály, így vélhetően a MÉK-en kívül az MMK-t is is értesíteni fogják.
kötelező tervezői művezetés
A bejelentés kapcsán – az építési törvény felhatalmazása alapján kötelező lesz az építész tervezőt tervezői művezetéssel megbízni és ezt szerződésben rögzíteni. A tervezői művezetés pontos módját a Magyar Építész Kamara egy szabályzatban már meghatározta, így a jogszabály hatályba lépésével az is egyidejűleg hatályba lépett.
kötelező tervezői művezetés díjazása
A rendelet szabályozza a kötelező tervezői művezetés díjazását is. Vélhetően a nagy vitát kiváltó fix, „hatósági” díjazás helyett legalább részben piaci alapú díjszámítást ír el, maximum meghatározásával. A kötelező tervezői művezetés utolsó bejegyzése egyben egy nyilatkozat is a tervező részéről:
3.§ (1) Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz.
(2) A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.
(3) A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja – ide nem értve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót – a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg.
Ez azt jelenti, hogy 2016-ban 111.000 Ft-os minimálbért figyelembe véve a kötelező 5+1 alkalmas tervezői művezetés összege 166.500 Ft-ot nem haladhatja meg, de ennél természetesen lehet kevesebb is. A jogszabály nem nevez meg nettó vagy bruttó összeget, így logikailag ez bruttó összegnek tekinthető. Így aki áfa alany, annak ez maximum 21.850 Ft+áfa/alkalom, aki áfamentes, annak max. 27.750 Ft/alkalom.
kötelező tervezői művezetés egyéb költségei
A rendelet nem foglalkozik a tervezői művezetés egyéb költségeivel, mint pl. az utazási költséggel, azt a MÉK szabályzata az építtető és a tervező közötti szabad megállapodás (tervezési szerződés) körébe utalta:
A művezetéseket terhelő költségekre valamint a 6 alkalmon felüli művezetésekre tervező építtetővel szabadon állapodhat meg.
a tervektől való eltérés
A rendelet szabályozza a szintén sokak által hiányolt tervtől való eltérés meghatározását:
4.§ (2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző tizenöt nappal be kell jelenteni – a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg – az építésügyi hatóságnak, ha a változás
a) az épület alaprajzi méretét,
b) az épület beépítési magasságát,
c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát,
d) az épület telken belüli elhelyezkedését, vagy
e) az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét érinti.
szabálytalan építkezés
szabálytalan építkezés esetén két lehetőség lesz: fennmaradási engedély vagy bontás
5. §(1) Ha a lakóépületet bejelentés vagy a 4. § (2) bekezdése szerinti változás bejelentése nélkül valósították meg, és az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek, az építtető az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő.
(2) Ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmet a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válása előtt nyújtja be, az épületet a jogerős fennmaradási engedély birtokában az e rendelet szerinti bejelentést követően lehet továbbépíteni.
a hivatkozott Étv. 48/A. § (1) eképpen rendelkezik:
Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján – amennyiben az építmény, építményrész fennmaradása nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot – fennmaradási engedélyt ad, ha
a) az e törvényben, az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, vagy az építményt, építményrészt építési vagy más tevékenységgel szabályossá teszi, vagy
b) az műemlékvédelmi érdeket nem sért.
(1a) Az (1) bekezdés szerint kiadott fennmaradási engedély nem mentesít a 33/A. § (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása alól (szerk.megjegyzés: az épületet 10 éven belül fel kell építeni és igazgatási dijat kell fizetni, ha nem, akkor következik a bontás)
hatósági bizonyítvány
Szintén kritika tárgya volt, így most a kivitelezés végén a hatósági bizonyítványt nem a települési jegyző, hanem az építéshatóság állítja ki, pusztán csak értesíti a jegyzőt. Mindez azt jelenti, hogy nem mind a cca. 3.100 települési önkormányzathoz kell telepíteni ezt a közigazgatási eljárás típust, hanem csak azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol működik építéshatóság (cca. 190).
A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell – többek között – az energetikai tanusítványt is.
6. § (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.
(2) A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az elektronikus építési napló összesítő lapját,
b) az épületre elkészített energetikai tanúsítványt,
c) ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint
d) az R. 4. melléklete szerinti statisztikai adatlapot.
a rendelet nem rendelkezik arról, hogy a befejezés tényét puszta bemondásra, illetve az építési naplóba tett megfelelő nyilatkozatok után automatikusan be kell-e fogadni. Mivel az egész folyamat kívül esik az Ket hatályán és nem minősül eljárásnak, így vélhetően a hatóság részéről senki sem fog kimenni ellenőrizni, hogy a kivitelezés valóban befejeződött-e. Ugyanakkor így fogalmaz a jogszabály:
6. § (3) A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza
a) az építtető elérhetőségét,
b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) az épület megvalósításának tényét, valamint
d) az elektronikus építési napló azonosítószámát.
(4) A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az elektronikus építési naplóba.
1. melléklet a /2016. (VI. ) Korm. rendelethez
I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. Műszaki leírás
11. Tervezői költségvetési kiírás
II. Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.
Magyar Építész Kamara tervezete a 2016-05-27-i MÉK Küldöttgyűlésén elfogadta az ezzel foglalkozó szabályzatát, amely a kormányrendelet megjelenésével hatályba is lépett.
a tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei II. legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeiről cím alatt
Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba. Hatályát veszti a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.
Aki szeretné összevetni a most érvényes rendeletet a korábbi 456/2015-össel, lementettem és itt megnézheti (2015.01.15-i állapot)
***
2016. december 9-i változás
Ekkor jelent meg a 2016. évi CLXXIII. törvény az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításáról. A módosítás fontos eleme, hogy az egyszerű bejelentést
kiterjesztették az átalakítás és bővítés esetére is
1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén
a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a kormányrendeletben kijelölt szervnek,
b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,
c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,
d) a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni.”
A törvény más módosítást is tartalmaz, a teljeskörűséghez el kell olvasni a teljes törvény szöveget
***
2016. december 28-i változás
a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet salátarendeletként számos fontos építőipari jogszabályt egyszerre módosított, köztük a 155/2016 Korm. rendeletet is
A fent taglalt Étv. módosításon túl a 155/2016 rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, mely felsorolja, hogy
mi tekinthető tervtől való eltérésnek
„(2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás
a) az épület alaprajzi méretét,
b) az épület beépítési magasságát,
c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
d) az épület telken belüli elhelyezkedését érinti.”
amennyiben a bővítés során túllépnénk a 300 m2-t, a rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
(4) Az egyszerű bejelentéshez kötött és bejelentett, hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új vagy meglévő lakóépület 300 m2-t meghaladó összes hasznos alapterületűre történő bővítéséhez építési engedélyt kell kérni. Az építési engedély iránti kérelmet az R. szerint kell előterjeszteni.
(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemben az építésügyi hatóság az építési engedély megadásának feltételeit az épület egésze tekintetében, az R. szabályai szerint vizsgálja. Ennek során az építési engedély megadását – az egyszerű bejelentéssel érintett rész vonatkozásában is – feltételekhez kötheti.
(6) Az (1) és (5) bekezdés szerint megépült épület használatbavételére az R. szabályait kell alkalmazni.”
A kötelező tervezői felelősségbiztosításról
A rendelet a következő 7/A-7/B. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A felelősségbiztosítási szerződést az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépésekor már fennálló tervezési vagy kivitelezési szerződés esetén
a) tervező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1-jét követően kerül sor,
b) fővállalkozó kivitelező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési főnapló megnyitására 2017. február 16-át követően kerül sor.
Nem kell feltölteni a végén az energia tanúsítványt
Hatályát veszti a rendelet 6.§ (2) bekezdésének a) és b) pontja,
6. § (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.
(2) A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az elektronikus építési napló összesítő lapját,
b) az épületre elkészített energetikai tanúsítványt,
A salátarendelet más módosítást is tartalmaz, a teljeskörűséghez el kell olvasni a teljes törvény szöveget.
***
2017. április 27-i változás
A múlt héten jelent meg az egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítárásól szóló 97/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet (A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletnek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról).
A jogszabályváltozást az Étv. törvény készítette elő, így a tartalma már ismert volt, most már a pontos jogszabályi szöveg is ismertté vált. A lényeg:
1. § (1) c)a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz,
d) műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi,
A jogszabály részletesen szabályozza, hogy akár jogutódlással, akár más módon folytatódik az építkezés, akkor az csak az eredeti feltételek mellett lehetséges. Ha az építtető ezeknek a feltételeknek nem felel meg, akkor megkezdeni csak építési engedély birtokában, vagy ha már megkezdett építkezést folytatná, akkor csak fennmaradási engedély birtokában teheti meg.
fontos változás még, hogy
6. § c) 1. melléklet I.9. pontjában az „Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve” szövegrész helyébe az „Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás” szöveg lép.
… vagyis nem kell semmiféle rajzos, tervi melléklet, elég egy műszaki leírás.
egyszerű bejelentéssel kapcsolatos írásaink
minisztériumi állásfoglalás egyszerű bejelentés ügyében
kötelező tervezői művezetéssel kapcsolatos írásaink
tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos írásaink
ismertetők a legfontosabb építőipari jogszabályokról
Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen
Hozzászólások (50): megnézem
Kühn Péter
2016. június 14. kedd 10:23
Kedves Miklós! Először szólok hozzá, így is először is gratulálok az oldaladhoz, nagyon hasznos, naprakész, régóta tájékozódom belőle! Érdekes, hogy ma az indexen is csak révész Máriusz vitorla és kisvasútügyi miniszteri biztossá kinevezéséről szóló cikk végén került említésre „egyébként” „mellékesen” ez az új rendelet. Idekattintottam és lám!
Egy észrevétel: Én a „kötelező legkisebb munkabér”-t a vonatkozó rendelet alapján esetünkben nem minimálbérként, hanem „garantált bérminimum”-ként értelmezem, a végzettségünk miatt. Így az 1.5*129e ft.
üdv
Kühn Péter építész
Koós Miklós
2016. június 14. kedd 11:14
Kedves Péter,
a jogszabály „kötelező legkisebb munkabér”-t, a NAV minimálbért illetve garantált bérminimumot ír.
a jogszabály készítői bizonyára hallottak arról, hogy a tevékenységünk bizonyos végzettséghez kötött, ha ez igy van, akkor miért nem diplomás minimálbért, vagy garantált minimálbért irtak bele a rendeletbe??
Már megint nekünk építészeknek kell értelmeznünk, hogy alapvetően munka- és adójogi kifejezések pontosan mit takarnak????
Kovács András
2016. június 14. kedd 15:36
Sziasztok!
Szaisztok!
Az alábbi szerint a kötelező legkisebb munkabér = minimálbér:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1500454.KOR
Az persze még mindig nem világos, hogy az ÁFa benne van-e.
András
Varga Illés Levente
2016. június 14. kedd 15:39
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) szerint a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban. Azaz ezek szerint az aláírólap elektronikus. Logikus, másként nem is lehetne feltölteni.
A kamara vonatkozó szabályzata ezt írja:
4.1 Aláíró lap tervjegyzékkel
Papír alapon készül és tartalmazza a megbízó és az összes tervező aláírását. Az aláírásukkal a tervezők a tervet hitelesítik, a megbízó az egyetértését fejezi ki.
Túl azon, hogy a kamara külön írja azt, amit egybe kéne (és így máris nem ugyanarról beszél, mint a jogszabály), azt mondja, hogy papír alapú. Ez részint ellentétes a jogszabállyal, részint nem lehet feltölteni. Gondolom, az urak arra gondoltak, hogy majd ezt beszkenneli a tervező és feltölti, csak hogy az már nem bizonyító erejű, csak a saját aláírásának tekintetében.
Kész röhej, hogy évek óta nem képes a magyar mérnöktársadalom és jogalkotói kar megbirkózni egy ilyen triviális dologgal, mint az elektronikus dokumentumok hitelesítése. Annyi jó és elfogadható módszer létezik, de valamiért csak rossz és káros módszereket képesek megszülni.
Bővebben a nevem melletti linken.
Varga Illés Levente
2016. június 14. kedd 16:43
Aztán itten van ez az egyszerűsítés a hatóságnak is. csak hogy tudjuk, milyen egyszerű is ez. A 2. § (3) bekezdés szerint az építésügyi hatóságnak értesítenie kell az építtetőn kívüli tulajdonost. Kérdés, honnan tudja meg, hogy ki a tulajdonos. A TAKARNET ugyanis közigazgatási eljárás esetén ingyenes, ami itt ugye deklaráltan nem indul. A díjrendelete nem tartalmaz felhatalmazást az ingyenes vagy másnemű lekérdezésre. A földhivatal pedig buzgón ellenőrzi, milyen adatot és milyen jogcímen kérnek le. Azaz a hatóság lekérdezheti 1000,- Ft-ért, amit eljárási költségként senkin nem tud behajtani.
Szóval megint sikerült tovább bonyolítani azt, amit egyszerűsíteni lehetne.
Koós Miklós
2016. június 14. kedd 17:52
a hatóság attól még hatóság marad, másrészt ha marad ez a trend és 10 ezer bejelentés lesz egy évben, az 10 millió Ft. Úgy vélem ennyit talán még kibír az állam. Főleg, hogy ez nem valódi költség, hanem eljárási díj.
Varga Illés Levente
2016. június 15. szerda 09:16
Miklós, nem arról van szó, hogy kibír, hanem arról, hogy nincs a költségvetésben ilyen tétel. Gondold bele magad az ügyintéző helyébe: nincs költségkereted, nincs olyan, hogy a polgármesteri hivatal vagy éppen kormányhivatal nevében megrendelsz egy szolgáltatást. Ezt utalványozni kell, ahhoz költségvetési tétel kell. De nincs ilyen. Szóval, saját pénzedből megrendelheted. Megrendeled?
A közigazgatás nem úgy működik, mint a céged, ahol eldöntöd, hogy veszel egy új számítógépet, mert azzal hatékonyabban tudsz dolgozni, vagy rendelsz egy doboz fénymásolópapírt. Aztán majd a számlát a könyvelőd lefűzi. Az előző évben készített költségvetési kereted van, közbeszerzéssel kiválasztott beszállítók vannak, pénztári kifizetések, utalványozások, jóváhagyások, ellenjegyzések, ellenőrzések.
Tehát nem arról van szó, hogy 10 millió nem nagy pénz, hanem arról van szó, hogy technikailag nem létezik ez a 10 millió.
Koós Miklós
2016. június 15. szerda 11:26
az hogy az építéshatóságok normál eljárás esetében nem fizetnek a földhivatalnak, az is csak egy elhatározás az állam részéről. Max ennyivel kibővítik. Nem gondolnám hogy a szépen megtervezett idei költségvetést pont ez a tétel buktatná be. Ezekre való a költségvetési tartalékkeret, amit feltehetőleg nem az építéshatósági többletkiadások fognak kimeríteni.
Szót sem érdemelne ez az egész, ez egy technikai kérdés, amivel nekünk nincs dolgunk.
Varga Illés Levente
2016. június 15. szerda 11:53
Ja, igen, Neked, meg nekem nincs dolga vele. A hatóság is így áll a Te dolgodhoz, meg a jogalkotó is a mienkhez.
Ha egy rendszer fogaskerekei közé homok kerül, akkor az egész rendszer áll meg.
Majd ha az első ilyen ügyedben leállítják a jóhiszeműen elkezdett építkezésedet, mert a tulajdonos tudta nélkül épül a ház, mivel a hatóság nem tudta értesíteni őt, az meg szembesülve a kialakult helyzettel birtokvédelmet kért … na, akkor rájössz, hogy mennyire és piszkosul van dolgod azzal, hogy jók-e a szabályok.
Figyelmedbe ajánlom, hogy a mostani változások kezdik visszahozni a korábban eltörölt „ingatlannal való rendelkezési jogosultság vizsgálatát”, azaz rájött a jogalkotó, hogy ma a tulajdonos megkerülésével igen könnyen lehet építeni, s ez később számos esetben beláthatatlan és alig kezelhető jogi procedúrákat eredményez. Nos, 300 nm alatt ez most azért nem valósulhat meg, mert a „nemeljárás” nem élvezi azokat az előnyöket, mint az „eljárás”.
Koós Miklós
2016. június 15. szerda 12:21
bocs de fordítva ülsz a lovon. Ez egy tipikusan olyan eljárásjogi probléma, amit nem a 197 építéshatóságokon dolgozó egymástól hermetikusan elzárt éphatos elóadónak kell naponta megoldania, hanem ha az adatigénylését a földhivatal esetleg visszadobja, akkor odafordul a feletteséhez, hogy intézkedjen, mert nem tudja elvégezni a munkáját. Ez nem az ő kompetenciája. Ez a felettese kompetenciája, akinek biztositani kell a körülményeket, hogy az éphatos előadó dolgozni tudjon.
Ha pedig a földhivatal kiszámlázza, akkor azt nem neki fogja, hanem az önkormányzatnak, ami megint csak nem az ő kompetenciája, mint ahogy egy kormányhivatalnoknak sem az, hogy a papír alapon bevitt terveket milyen költséggel szkenneli be, hogy feltölthető legyen az ÉTDR-re. Az építéshatósági előadónak szintúgy nem a kompetenciájába tartozik, hogy normál engedélyezési terv esetén hány alkalommal veheti igénybe a földhivatal eme szolgáltatását.
Bár nagyon sok felelősséget raktak a tervezők nyakába, de azért bocs, a valódi tulajdonosok kiderítését ne akard már a nyakamba varrni, mert rohadtul semmi közöm hozzá. Az éphat-ok pont azért kapták a 2 hetet, hogy ezt kiderítsék. Ha nem tudják kideríteni, akkor ezt nyilván jelezniük kell és a bejelentés máris nem bejelentés és megáll a folyamat.
Nem ismerem az idevonatkozó közigazgatási protokollt, de mindenki csinálja azt, amihez joga és képesítése van. Ez nem zárja ki a hatékony együttműködést
Tóth Szilveszter
2016. június 15. szerda 11:56
tény, hogy részletkérdés, de egy csomó minden más is az. tulajdonképpen ez az ügyintéző problémája, már csak az a kérdés, hogy ez a blog szól-e nekik is. Szerintem jogos felvetés, itt a helye, de tény, hogy nem a legfontosabb probléma.
Koós Miklós
2016. június 15. szerda 12:01
a blog természetesen nekik is szól, de ezt a problémát nem az egyes építéshatósági ügyintézőnek kell megoldania, hanem jobb esetben az építéshatóságok felettes szervének, rosszabb esetben a jegyzőnek. Erre vonatkozott a „nekünk nincs dolgunk vele” megjegyzésem.
Varga Illés Levente
2016. június 15. szerda 12:40
Tudjátok, én nem tudom elvonatkoztatni a dolgokat a dologtól magától. Miklós, baromira nem érted, hogy miről beszélek. Ez a jogszabályi környezet még mindig nem biztosítja a hatékony munkavégzést, itt még újabb és újabb ötletrohamokkal ismét és ismét jöhet a bürokráciacsökkentés jelszavával elkövetett bürokrácianövelés. Nem azt mondom, hogy Neked, tervezőként kell kinyomozni, hanem azt mondom, hogy míg a kamarát (akinek lila dunsztja sincsen a hatékony közigazgatáshoz) bevonták a jogszabály alkotásába, addig az érintett közigazgatási szakmai szervezeteket nem.
Eddig is az volt a baj, hogy nem törődtek a szabályok végrehajthatóságával, így aztán nem is sikerült az ügyintézési határidőket betartani. Ugyanez a hibás szemlélet uralkodik most is: valaki megmondja a tutit, aztán csodálkozunk megint, hogy nem úgy működik a rendszer, ahogy elterveztük.
Szerintem baromira nagyon nincsen tervezői és hatósági olvasata a rendszernek. Én legalábbis úgy gondolom, hogy egy hajóban evezünk. Mindenkinek van egy lapátja, de ha nem összehangoltan evezünk, akkor csak forogni fog az a hajó, nem haladni. Vagy jobb esetben az ár viszi valamerre a hajót.
Nagyon fontos elv lenne, hogy még a kivitelezés előtt derüljenek ki a műszaki és polgárjogi akadályok, mert egy (akár jóhiszeműen, de jogellenesen) megkezdett építés csak károkat szül. Ha ez meghiúsul, mindegy kinek a hibájából, akkor ugyanúgy feketeafrikainak fogod érezni magad, mint eddig.
Gallusz
2016. június 16. csütörtök 21:07
Először is tényleg jónak tartom a honlapot, különösen a fórumokat, amelyek egyedülállóan valóban foglalkoznak a jogszabály változás tébollyal és nem a hangzatos bürokráciacsökkentés szó mögé bújva propagál.
Másodszor érdemes Varga Illés válaszai mögé nézni.Hiszen a probléma a „bürokrácia”. Nem jelenthető ki, hogy bizonyos probléma csak a praktizáló tervezőké vagy fmv-ké vagy ne adj Isten hatósági munkatársaké. Ez a megosztottság teszi kiszolgáltottá a SZAKMÁT. Az egész jogszabály változtató derbi két fő áldozata pont a szakmaiság és a jogbiztonság. Mondhatni kiöntötték a fürdővízzel a gyereket. Lassú, bonyolult eljárás? Lássuk ki is ismerteti az eljárást…. Jé, hát akinek ez a munkája, a gonosz hatóság. .. És hányszor került sor egyeztetésre a hatóságokkal?Zéró. Szétherdálni azt ami van egyszerű -de valóban a probléma gyökere szűnt meg?szivat a hatóság az engedéllyel, legyen bejelentés (részben, mert1,5m2 előszoba hozzáépítés továbbra is engedélyköteles), ja a hülyék a bejelentéssel is szivatnak, azt is töröljük el. Majd szivat az építésfelügyelet. Agyrém miket kell ellenőrizni, úgy, hogy az építtetőt pl. nem tájékoztatja senki.Nem jellemző, hogy aki építkezik az kiguglizza a vonatkozó jogszabályokat.
A hatósági ügyintézés sokféleség; jó rossz és még rosszabb -jelen van a szakmagyakorlók közt is, szerintem ezt mindenki tapasztalja. Most a rossz gyakorlattal úgy végezni, hogy skippeljük a folyamatot a sokrétű következményeire tekintet nélkül, nem túl logikus. A Toyota hihetetlen teljesítménynövekedést ért el egyszerűen azzal, hogy feltérképezte a pontos folyamatokat, analizálta és ahol részleteiben kellett -változott. Nem felgyújtotta a gyárat és kezdte intuitív újraépíteni.
A hatóságnál is emberek dolgoznak, igen van ilyen is olyan is. De a közigazgatásról csak annyit -tulilapot iktatószám nélkül nem lehet kérni, ja az csak akkor van, ha van eljárás, ja oldja meg, max saját zsebből kifizethetné az illető,így működik.
Nem az engedélyezési eljárás a probléma gyökere, hanem hogy nincs egységes jogalkalmazás, megfelelő infrastruktúra és igen, kontroll a hatósági túlkapásokkal szemben. Ezért dobjuk ki a kukába az egészet, aztán majd rábízzuk a többi szakmagyakorlóra. Ott a fenti feltételek teljeskörűe n teljesülnek? Nem hiszem. Van olyan műszaki ellenőr, akinek két hete kellett elmagyaráznom, hogy elektronikus napló van…Egyetlen nyertesei ennek a jogászok.
Végtelen polgári jogi pernek nézünk elébe. És a szakmánk porig alázásának.
Remélem megérem, hogy a mérnök szakma összefog, mert ez nagyon elszomorító.
Koós Miklós
2016. június 15. szerda 14:04
Illés, ha olvasod a válaszaimat, te is látod, hogy mire reflektálok, arra, hogy hiába vagy lelkes meg együttműködő, attól még a rendszer, amit nélküled alakitottak olyanná, az rossz, vagy feltételezzük, hogy rossz. Találtál egy hibát a rendszerben, aminek a megoldására semmilyen hatásunk sincs. Se neked, se egy építéshatóságon dolgozó éphatos-nak. Ez volt a kiindulás.
A jogalkotásra nincs befolyásunk. Lehet, hogy a fejesek olvasnak fórumokat. blogokat, de ettől még ne gondoljuk, hogy hatásunk is van. Áttételesen, esetleg, néhanapján, érintőlegesen …..
emlékezz vissza, hogy mennyi írás született a kamara elégtelen működéséről, akárcsak az elmúlt 5 hónapban. igazán sokat foglalkoztunk velük, temérdek cikk, hozzászólás született megoldásokat is keresve. A szabályzat bevezetése előtt tényleg minden fórumot megkerestem, hogy ne fogadják igy el, mert ez egy jogi, szakmai nonszensz. Hiába írtam a megyei kamaráknak is, látod, birkanyáj módjára megszavazták. Tegnaptól hatályos rád és rám is.
Mit kellene még tenni pl. ebben az ügyben, amikor nem tudod befolyásolni a téged szabályozó előírásokat?
Az építéshatósági előadó is csak annyit tud tenni, mint amennyit a feladatkörében meghatároznak (és amennyit még hozzátehet szakmai és emberi tisztességből)
Varga Illés Levente
2016. június 15. szerda 14:10
Én annyit tudok tenni, hogy hallgatok a kollégák problémáira, s ha ők nem merik szóvá tenni, akkor én leírom. Te is ezt csinálod. 😉
Ja, és keresem azt, akinek füle is és szeme is van, nem csak zsebe.
Varga Péter
2016. június 15. szerda 15:14
Jól gondolom, hogy a bejelentési eljárással együtt ki lett dobva a HÉSZ megnemfelelés is? És a tervtanácsok is…?
Koós Miklós
2016. június 15. szerda 15:20
az Étv módosítással pár tételt hozzáadtak a 456-osban előírtakhoz, de egyébként ezeknél nincs tervtanács alapesetben. Kérdés, hogy egy városképileg kiemelt területen, ahol a HÉSZ ezirányú előírását is be kell tartani, oda majd vasalási tervvel együtt kell menni a tervtanácsra???
az öröm persze korai, mert már be lett terjesztve a településképi törvény, aminek értelmében, ha a polgármester az utcán sétálva rámutat egy házra, hogy az SZERINTE nem illik oda, már kezdhetik is bontani. Jön az ízlésrendőrség és lesz, hogy visszasírjuk a régi tervtanácsokat.
Sikerült kielégítő választ adnom ? 🙁
Varga Péter
2016. június 15. szerda 15:56
Nem. A településképi törvény (Lázár szerint) egy paraméter gyűjtemény lesz, aminek a teljesítése objektív, és a betartásáról a tervező nyilatkozik. De még mindig a HÉSZ-en rugózok. Ha nem műemléki a környezet, és a hészt sem kell betartani, akkor minek kell megfelelni az épületnek? Hm? OTÉK-nak?
Koós Miklós
2016. június 15. szerda 16:26
a tk törvényt már beterjesztették, el lehet olvasni. Nem az van benne, amit irsz.
Ha van hész, akkor be kell tartani az Étv 13. § -ban foglaltakat (ez válasz az előző kérdésedre, hogy mit kell betartani a hészből). Ha nincs hész, akkor az illeszkedést kell betartani. Az OTÉK betartását az Étv nem módosította, igy abból (a beépítéssel az OTÉK 1-50 §-a foglalkozik) csak azt nem kell betartani, amit a HÉSZ betartandó felsorolása szabályoz, minden más érvényes és betartandó az OTÉK-ból (helyiség kialakítás…stb)
Varga Péter
2016. június 15. szerda 15:32
Bocsánat: ez az ÉTV-van hol van?
Fenyvesi Péter
2016. június 15. szerda 19:09
Szervusztok! Még csak átfutni volt érkezésem, de jól látom?
– hogy minden esetben kell geodézia, a kitűzéshez, a koordináták miatt? (Sík telkeken, beállt területen, eddig meg lehetett spórolni)
– minden esetben kell elektromos terv? Pont ez nem kellett eddig kisebb, egyszerűbb családi házakhoz.
– már a kezdéskor szükséges lesz a teljes statikai, gépészeti dokumentáció? Nem lehet szakaszos a tervszolgáltatás, hogy előbb kezdhessék a kivitelezést?
– az aláírólap nekem sem tiszta
– az építési hatóságnak semmi köze nem lesz a területén épülő házakhoz? Sok épületről már későn fog kiderülni, hogy szabálytalan? Bontás, átalakítás, perek?
– Vajon hányszor fogják még módosítani? Jól látom? Hány probléma jön még elő? Biztos, hogy normális dolog ilyen rapid módon bevezetni új jogszabályokat, beleavatkozva folyó ügyekbe? (Munkamennyiség, határidő, költségek stb…)
Üdv: F.P.
Cser Eszter
2016. június 15. szerda 20:41
Itt áll pár tervem megrajzolva, várja a költségvetés kiírást és a május 13.-a utáni statikát (ezt is nehéz volt átvinni), most meg címkézhetem át, kiegészíthetem a műszaki leírást, rá rajzolhatok még pár vonalat, készíthetek kitűzési rajzot (ezeket szép csendben benyelem), de főleg rendelhetek hozzá geodétát, plusz a többit.
Ez jó pár hét csúszás, és jó sok pénz.
Nem egyszerű ezt elmagyarázni az ügyfeleknek, különösen, hogy mindenki építkezni akar.
Dr. Erdélyiné Dr. Baradács Eszter
2016. június 17. péntek 17:33
Kedves Miklós,
Először is gratulálok a honlaphoz, nagyon hasznos mindenki számára!
Mint építtető szeretnék feltenni egy kérdést, melyben nem értünk egyet az építésszel:
Mit jelent/takar a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete 1. mellékletében szereplő: 9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve. Olvastam a Magyar Mérnöki Kamara ide vonatkozó részletezését, DE
-kinek kell ezt elkészítenie? Mindenképp be kell vonni gépészt és villamossági mérnököt is? Az építész nem csinálhatja meg?
– A 191/ 2009. K.R.-et értelmezve a tervezés alatt álló házunkhoz nem kell se épületgépészeti kivitelezési dokumentációt, se épületvillamossági kivitelezési dokumentációt mert nem lépjük túl az abban megadott paramétereket.
-akkor most mire is van szükségünk? Mit kérjünk a szakemberektől, ha tényleg szükséges? ez csak egy opció vagy mindenkinek kivétel nélkül csatolni kell valamit ehhez a ponthoz. De mit? uis a gépészek sincsenek képben. Az eddig megkérdezettek a kivitelezési tervet erőltetnék, de azok súlyos százezresekbe kerülnek. Egyáltalán nem vagyok meggyőzve arról, hogy nekünk arra van szükségünk.
Segítségét előre is köszönöm,
Dr. Baradács Eszter
Koós Miklós
2016. június 17. péntek 18:02
Kedves Eszter,
majd 30 éven keresztül ezekre a kérdésekre schlagfertig válaszokat tudtunk adni, ma már ott tartunk, hogy egyetlen mondat sem lehet biztonságban, hiszen egyetlen szó sincs a helyén. Az un. egyszerűsített bejelentésnek az lett az eredménye, hogy a több évtizedes bejáratott protokollt ki kellett dobni az ablakon, de olyan anyagokat kapunk helyette, amik egymással sem koherensek, így mindenki a mellette állót szakmabelit kérdezi, hogyan is van.
A kérdésére: „a műszaki berendezések rendszerterve” – ha elolvasák a MÉK-MMK közös szabályzatát akkor látják, hogy épületgépészeti és épületvillamossági terveket jelöl. A 155/2016 rendelet az 1. sz. mellékletében „szükséges dokumentációról” tesz említést, ami tekinthető KÖTELEZŐ elemnek, ha akarjuk, ez ügyben éppen kollégákkal beszélünk erről, hogy ez miképpen értendő. Egy biztos, építész
végzettséggeltervezési jogosultsággal nem készíthető sem épületgépészeti, sem épületvillamossági, sem tartószerkezeti tervdokumentáció. Ebben nincsen változás, ez eddig is így volt.Mindez persze csak akkor érvényes, ha egyszerű bejelentésű a házuk. Ha sima engedélyezési eéjárás alatti, akkor az eddigi előírások nem változtak, csak a szakág kötelező bevonásának általában valamilyen kapacitás mérték szabott határ.
Manapság energiahatékony házat nem lehet átgondolt épületgépészeti terv nélkül megépíteni. Már régen nem egy falikazánról+egy szivattyúról+egy egyszerű szabályozásról és pár radiátorról, no meg tágulási tartályról szól az épületgépészeti tervezés. Megítélésem szerint feltétlenül csináltassák meg
Fürdős Lajos
2016. június 20. hétfő 00:47
Kedves Miklós! Kötözködésnek tűnhet, de építész végzettséggel készíthető tartószerkezeti tervdokumentáció, amennyiben megkérted hozzá és megkaptad a jogosultságot: most éppen T-É.
Saját magadnak és a Ptk. szerinti közeli hozzátartozónak szerintem anélkül is megcsinálhatod.
Sőt! Lehet, hogy épületgépész és épületvillamos tervet is? Most nézve a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet mellékletét, az „Építészeti tervezési terület”-nél a következőt találtam:
„A tervezésbe szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (3) bekezdés b) pontja, 22. § (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.”
Vagyis az alatta lévő paraméterek esetén a „szakági műszaki tervezési területen” nem kell bevonni jogosultsággal rendelkező tervezőt, azaz Te is megcsinálhatod, ha akarod.
De azért én nehezen tudnám elképzelni azt az esetet, amikor mint építész készítek egy gáztervet egy kisebb házhoz és beadom a gázművekhez engedélyezésre. Azt hiszem meglepődnének. 🙂
Koós Miklós
2016. június 20. hétfő 07:30
igazad van, rosszul fogalmaztam, végzettség helyett jogosultságot kellett volna írnom.
Kühn Péter
2016. június 24. péntek 16:25
A jogalkotó bevezette a „műszaki rendszerterv” fogalmát, de nem definiálta, a részletes kidolgozást a mérnöki kamarára hagyta. Annak szabályzata pedig továbbdobta a tervezőre, méghozzá az építész tervezőre ( „tervező által szükségesnek ítélt mértékben”, „tervező alatt építész tervező értendő”) , azért némi minimumkövetelményt megfogalmazva. Ennek egy része eddig is volt egy eng.terv-hez. A helyigények megjelenítése az alaprajzon, metszeteken nem nagy probléma, sőt hasznos. Kapcsolási vázlat szintre majd kérdésesen reagálnak a gépész kollégák. Ami nehézkes lesz, az a közműcsatlakozás terveztetése engedélyeztetése és illesztése a tervezési folyamatba.Már ha az építész generálfeladatot vállal. Illetve ha a terveket tényleg nem lehet szakaszosan feltölteni.
Nem értek egyet avval, hogy egy jó energetikájú házat nem lehet épületgépészeti tervezés nélkül megtervezni. Mérettől, igényszinttől, koncepciótól függ. De a lényege úgyis a mi kezünkben van: kellő hőszigetelés egészében és részleteiben is, jó külső árnyékolás, lehetőség szerinti kompakt épülettömeg .
Varga Péter
2016. június 18. szombat 07:10
Kedves Eszter, a 191-re hivatkozni az egyszerűsitett bejelentési eljárásban nem jogszerű. Egyszerűsitett bejelentésnél – a tervezési szerződésben – az épittető átvállalhatja a szakági tervek elkészíttetését. Azaz ezek hiányának felelősségét az épitésztől.
Kerschbaummayer Péter
2016. június 20. hétfő 20:33
Kedves Miklós,
amit nem értek, hogy a 156/2016-os korm rendelet csak július 1-ével lesz hatályos. Június 13-án, a régi szabályok szerint, feltöltött bejelentést még el kellene fogadni az önkormányzatnak vagy nem? A 155/2016-os kormányrendelet elvileg már felváltotta a 456/2015-öst, de természetesen teljesen kuszák ezek a rendeletek..
Köszönöm előre is!
Üdv,
Kersch Péter
Koós Miklós
2016. június 21. kedd 06:30
ma senki sem tudja, hogy egy adott építéshatóság mit mi alapján kell, hogy elfogadjon a július 1-ig tartó átmeneti időben. Ki kell várni ezt a 10 napot, onnantól semmi ráhatásuk sem lesz.
Varga peter
2016. június 21. kedd 08:05
Én tudom. A kamarai Szabáyzat szerinti tervdokumentációt kell feltölteni de nem az e naploba, hanem az ÉTDRbe.
Kühn Péter
2016. június 24. péntek 16:47
Fürdős Lajos legutóbbi megjegyzése talált, én is úgy látom csak az „alapesetek”et meghaladó paraméterű házak szakági terveihez kell szakági tervezőt bevonni. Ez főként azért volt mert addig a mértékig nem volt kötelező, ergo úgy feltételezték (?), hogy nem is csináltat senki (?).
A Kamarai szabályzat nem említi az „alapesetek”-et, hanem minden új lakóházra egységesen írja a követelményt, főként a tartószerkezeti tervek szigorodtak ( „egy szintnél több”, stb.stb).
Véleményem szerint ez ellentétben áll a törvénnyel amely azt mondja a II.alpontban, hogy:
„Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET KERETEI KÖZÖTT a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz”.
Tehát a 191-essel összhangban kellene lennie a Kamarai Szabályzatnak.
A valóságban is furcsa egyébként: például: egy meglévő épületet elbontok, pl. csak a pincéjét hagyom meg és egy új házat építek rá vagy mellé stb.. A lényeg, hogy jogilag meglévő átalakítása-bővítése. „Alapesetben” a kiviteli terv az eng.terv, nem kellenek statikai, gépész, közműbekötési tervek. Sőt: lehet, hogy a tervezés nem csak olcsóbb, de időben is gyorsabb. Persze ebben az esetben no csok.
Bakos Géza
2016. június 24. péntek 22:05
Egy június 14 előtt beadott, és tudomásul is vett „egyszerű” bejelentés építtetőjének az általam javasolt gépész kolléga azt mondta, hogy ahhoz a tervhez nem kell gépészet (mert arra még nem vonatkozik, illetve nem akkora az épület ) Ennek kapcsán megint végigbogarásztam a mai napon hatályos 191-est, hogy akkor most mi legyen – ne legyen kötelezően a kiviteli terv(ek)ben? ( nem beszélve az átalakítások most is hagyományos engedélyezési terve utáni kiviteli tervekről, illetve kötelező tartalmukról. )
Összenézve a jelenleg is hatályos 191/2009( Épkiv) 22.§.(1)-(1a)-(3)-(4) bekezdéseit, gépészet, statika szempontjából – a lényeget „zanzásítva” – a következő „okosságot” tudom kiolvasni:
– Az „egyszerű”-nél azért KELL részletesebb kiviteli doksi -, mert 300 m2 alatti
– Sima átalakítás nem „egyszerű”-jénél azért NEM KELL – mert 300 m2 alatti.
Tömény logika…:-) Vagy nem jól látom ?
Pető János
2016. június 25. szombat 00:38
De.
Végül is teljesen felesleges volt így kettéválasztani a 300 nm alatti új és az összes többi engedélyhez kötött tevékenység eljárási rendjét, hacsak nem amiatt, hogy az előbbi nem is hatósági eljárás.
Szerintem még a jogalkotók fejében is teljes lenne a zavar, ha bármilyen értelmező kérdést tennének fel nekik.
Azt hiszem ezt a helyzetet hívják úgy, hogy a jogszabályok nem koherensek.
Ki mire saccol, mikor lesz a következő törvény- és rendelet módosítás?
Én a szabadságolások miatt novemberre tippelek.
Anita
2016. június 25. szombat 11:12
1. Mint potenciális leendő építtető kb. fél éve próbálom követni az eseményeket és jogszabályváltozásokat, de most teljesen elveszítettem a fonalat. Úgy nézem az építészek számára sem egyértelmű. Ha kiderül július 1 után, kell-e épületgépész és épületvillamos terv is minden esetben, illetve már az építés megkezdése előtt, akkor kérem jelezzék.
2. Építész keresés kapcsán kérdezném: Email-es megkeresésre reagálnak vagy inkább telefon. Kár, hogy a kamarai névjegyzékből nem derül ki egyértelműen ki foglalkozik aktuálisan családi ház tervezéssel. Korábban elsősorban a kivitelező választás miatt aggódtam, de tervkritikák olvasgatása után már az építész választás miatt is van bennem para, nem szeretnék építészt váltani vagy már kész tervet kukába dobni. Ha van valakinek van tanácsa, mik a gyanús jelek, akiket érdemes elkerülni, köszönettel fogadom.
3. A jogszabályban szereplő kivitelezési dokumentáció ugyanaz, mint a kiviteli terv? Kiderül belőle minden, ami kell (csomópontok, rétegrendek stb)
4. Gépész tervezőt érdemes ugyanazon a településen keresni, ahol az építész van, vagy ennek nincs jelentősége, úgyis emailen stb. megy a kommunikáció?
Tóth Szilveszter
2016. június 26. vasárnap 16:02
Kedves Antia!
1: teljes a káosz a szakmában, hogy mit kell és mit nem. Annyit lehet tudni jelenleg, hogy lassan semmilyen előírás nem egyértelmű. Mindenesetre az igaz, hogy eddig is voltak azok a jól megtervezett házak, ahol az építész, statika, gépész kiviteli terv promt megtérülő beruházás voltak, azaz már a kivitelezés díjának csökkentésével Ön nyereséget ért el. Persze ezek a bonyolultabb családi házak. Elektromos rendszerekre jellemzően nem költünk annyit, így ott csak azzal lehet érvelni jogosan, hogy fokozza az Ön biztonságát és amúgy sem kerül sokba, ha az egészet nézzük.
2: én pl reagálok emailre, de a telefont és a személyes kapcsolatot jobban kedvelem, szerintem telefonon keressen építészt. (a facebookot hanyagolja 😉 )
3: alapvetően ugyanaz kéne legyen, de hogy a jogszabályban mit szerettek volna leírni az nem ugyanaz, amit sikerült leírni. ez sajnos hozzáértés kérdése. én pl egyelőre nem adok árajánlatokat ilyen munkákra, mert fogalmam sincsen, hogy mi lesz és úgyis változik majd tutira minden
4: olyan embert érdemes választania, aki a helyszínre is ki tud menni, ha probléma van, illetve elérhető távolságban van. szintén a magam példáját tudom mondani: ha messze tervezek a lakóhelyemtől, az általában se nekem, se a megrendelőmnek nem ideális. általában baráti alapon vállalok ilyet, vagy ha a kivitelezőt ismerem, mert akkor könnyebb kezelni a problémákat.
az igazsághoz hozzátartozik viszont, hogy a mobiltelefonok, webkamerák korában budapesti helyszínekre se megyünk ki minden esetben, mert a felmerülő kérdések jelentős százalékát meg lehet oldani távkapcsolatban is.
sok sikert az építészkereséshez, kell egy adag szerencse. javaslom amúgy, hogy költsön arra, hogy megversenyezteti az építészeket egy-egy koncepciótervvel. ez egy előterv szerűség, minimális tervezési díjért, de fel tudja mérni, hogy milyen ember, milyen ügyes, illetve kérjen referenciákat a jelöltektől.
Anita
2016. június 27. hétfő 17:07
Nagyon szépen köszönöm.
varga péter
2016. június 26. vasárnap 10:51
Kivitelezési dokumentáció, jogosultság. Összefoglalom, hogy szerintem hogyan állt össze.
Építeni kivitelezési tervből szabad. A kivitelezési terv általában több szakág (építész, gépész, statikus, belsőépítész, kertész, talajmechanikus, tűzvédelmi…stb stb tervfejezetből áll. Tervet készíteni csak az készíthet, akinek erre megfelelően akreditált jogosultsága van. (leírást az építész készíthet, de ahol már tervet kell készíteni, engedélyeztetni, ott már szükséges az szaktervező)
Azt, hogy egy lakóház építéséhez szükséges KIVITELI TERVet milyen szakági tervezők bevonásával kell elkészíteni, így lehet eldönteni:
1. Az épületet építési engedéllyel lehet megvalósítani: (pl. bővítés, átépítés) de kisebb mint 300 nm szintterület: építési engedély (1:100) + tartószerkezet ha monolit, vagy 6.60 m fesztáv feletti + gépészeti terv ha 30 KW-nál nagyobb kazán kell, villamos terv ha több kell mint 7 KW (ez utóbbiakra az esetek nagy többségében a méret miatt nincsen szükség)
2. Az épületet építési engedéllyel lehet megvalósítani: mert nagyobb mint 300 nm szintterület: teljes, építészetre és minden szakágra kiterjedő kivitelezési terv kell. (1:50)
3. A lakóházat nem lehet építési engedéllyel megvalósítani, mert új építésű, 300 nm hasznos alapterületnél kisebb, akkor bejelentési eljárással kell építeni. A bejelentési eljárás teveit kivitelezési terveknek kell hívni, a tartalmát az építész és mérnök kamara határozta meg. Hasonló logikájú, mint az építési engedéllyel készülő. Építészet (lehet 1:100) + leírások az építész tervezőtől.
Szakági terv kell: ha van monolit szerkezet, földrengésveszélyes területen van vagy egy emeletesnél nagyobb, vagy 5,4 m fesztávnál nagyobb szerkezetet tartalmaz. Gépész és villamos tervet csak akkor és azt kell elkészíteni, amire az adott közműszolgáltatónak szüksége van. Mást nem. A bejelentési eljárással épülő lakóházakhoz szükséges további, részletesebb, részletes tervekről az építtető és a tervező írásban megegyezhet.
Bakos Géza
2016. június 27. hétfő 11:17
Kedves Péter!
„Gépész és villamos tervet csak akkor és azt kell elkészíteni, amire az adott közműszolgáltatónak szüksége van”
Ezt – így ebben a formában – nem találom az új szabályozásokban. A Mérnökkamarai Szabályzat szerint: „szakhatósági és szolgáltatói engedélyt igénylő…terveket” . Mivel minden közmű kapcsolatra szolgáltatói engedéllyel lehet szerződni, ebből az következik, hogy mindenre kell terv.
Ugyanitt előtte egyébként „A tervező által szükségesnek ítélt mértékben, melyek legalább tartalmazzák..” és a „legalább” után lényegében mindenre méretezés, hálózati terv stb.
Vagyis semmi „csak akkor”, hanem „ánblokk” mindig, minden….
Varga Péter
2016. június 27. hétfő 12:01
Kedves Géza,
mennyiben az építési telek már rendelkezik közműbekötéssel, nem szükséges annak megtervezése. Csak példaképp egy eset.
D-S Barnabás
2016. július 31. vasárnap 14:21
Péterhez hasonló következtetésre jutottam én is. Ha egy lakóépület a hasznos alapterülete alapján az egyszerű bejelentési eljárás kategóriájába esik, akkor attól függetlenül, hogy a szintterülete meghaladja a 300 m2-t, az építész munkarész készülhet 1:100-as léptékben, ha tervező megítélése szerint abból megépíthető. Sem a 155/2016. Korm. rendelet, sem pedig a kamara által kiadott „Tervdokumentációk tartami és formai követelményei II.” szabályzat nem tesz különbség a 300 m2 szintterület alatti és feletti épületek között. Még a 290/2007 Korm. rendeletben sem találtam olyan pontot, ami egyértelműen az 1:50-es léptéket írta volna elő, hasonlóan ott is csak annyi szerepel, hogy „A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a
megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az ellenőrzéshez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak)”. Az Építész Kamaránál nem találtam ilyen szabályzatot, a Mérnök Kamaránál pedig csak a szakági tervek vannak szabályozva, az építész munkarész nem.
Gabriella
2016. június 30. csütörtök 21:37
Mint építtető kérdezem, hogy a 456/2015 szerint megtett és hatóság által tudomásul vett egyszerű bejelentés esetén, az építkezés megkezdésekor a kiviteli tervek mellett ezek szerint szükséges lesz tartószerkezeti tervek, valamint a tervezett berendezésekről villamos és épületgépészeti tervek feltöltése is? Nekem ez zavaros, hogy a 456/2015 szerint bejelentett tervek esetébenn, ha még nem kezdtük meg az építkezést, akkor az építési napló megnyitásakor hajtják be ezeket a szakági részeket?
Tóth Szilveszter
2016. július 1. péntek 11:40
a válasz valószínűleg az, hogy „nem”
06.14 utáni bejelentésnél már a bejelentés pillanatában kellettek volna a tervek (ha el is fogadták anélkül, akkor is), előtte viszont nem kellettek (akkor is, ha mégis kérték).
Szilárd
2016. augusztus 1. hétfő 21:14
Én is építtető lennék és olyan kérdésem lenne hogy akkor most a gépészeti rendszertervet szakági tervezővel kell megterveztetni ,amit építkezés előtt fel kell tölteni az e naplóba?gépészeti villamos tervek.
Hadarné Dorfinger Zsófia
2016. szeptember 22. csütörtök 21:40
Kedves Koós Úr!
Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kéni!
Röviden az a történetünk, hogy a szüleim telkét szerettünk volna felosztani, viszont a helyi rendezési terv ezt nem teszi lehetővé, ugyanis nem megfelelőek a telekméretek. Ennek módosítása folyamatban van, de csak jövőre lesz belőle valami.
Mi úgy szeretnénk kikerülni a várakozási időt, hogy kötünk szüleimmel egy ráépítési megállapodást és második ingatlanként felépülünk a telekre, majd ha elkészül a rendezési terv módosítás akkor pedig felosztjuk a telket.
Meg is terveztettük a házunkat, mégpedig úgy, hogy az a jövőbeni telekhatáron fog állni. Most pedig falakba ütközünk, olyan választ kaptunk, hogy az egyszerűsített bejelentés miatt nem épülhetünk így a telekre.
Az lenne a kérdésem, hogy ha szüleim telkére telekmegosztás nélkül szeretnénk önálló családi házat építtetni, akkor annak lehet valami jogi akadálya?
Válaszát előre is köszönöm!
Tóth Szilveszter
2016. szeptember 22. csütörtök 21:52
Kedves Zsófia! (bocsánat, hogy belekotyogok, de lehet gyors választ kap, ha a spamszűrő is úgy gondolja) Van a teleknek egy szabályozása, abban szabályozva van, hogy „hány épület helyezhető el a telken” ezt néhol telekmérethez kötik, pl 1500 felett kettő fő rendeltetésű épület – ilyesmit kell keresni. ha ez nincsen szabályozva vagy egynél több, akkor önök jogszerűen építkezhetnek a majdani felosztástól függetlenül. egy akadály még lehet: az a hely, ahova szeretnék építeni a házat, az az úgynevezett építési helyen belül kell legyen. azaz oldal-hátsó és előkertet kell tartani.
ha szakszerűen tervezték meg a házukat, akkor szerintem ezzel az építészük mind tisztában van, valószínűsíthető, hogy ő ennek utána nézett.
Hadarné Dorfinger Zsófia
2016. szeptember 23. péntek 15:07
Kedves Szilveszter!
Örömmel veszem, hogy „belekotyogott”. Igazából az a gond, hogy voltunk bent a helyi önkormányzatnál és ott a helyi építési alkalmazott mondta, hogy nem épülhetünk, de nem értem az indoklását. A helyi rendeletben az áll, hogy a falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.
Na most ez az értelmezésem szerint azt jelenti, hogy ha egy lakóház már van a telken akkor még egyet fel lehet rá építeni.
De javítsanak ki ha rosszul gondolom!
A házat úgy tervezték, hogy meglegyen a kötelező előkert méret, a meglévő háztól pedig 4,75 méterre helyezkedik el, a kötelező távolság pedig 4,5 méter.
Szóval ezért nem ertem a választ, amit kaptam… Ezért írtam ide, hogy kapjak esetleg valakitől másodvéleményt….
Tóth Szilveszter
2016. szeptember 23. péntek 15:53
továbbra is áll az, hogy ezzel az önök építésze nyilván foglalkozott, így valószínűleg ő tud a legpontosabban válaszolni. az a mondat, amit beidézett, jelentheti ezt is és azt is. de sajnos inkább azt jelenti nekem – így kiragadva a saját környezetéből-, hogy egy épületben lehet maximum két rendeltetési egység. tehát pl egy ikerházat enged ez a mondat, de két önálló családi házat nem.
ha a konkrét telket, címével megadja, akkor lehet ennél pontosabbat mondani, mert amit ön idéz, az nem feltétlen szó szerint van és itt minden betű számíthat, vagy egy vessző is akár más értelmet ad ennek a mondatnak. de az már egy másik építész folyó ügyébe való beleszólás határesete, szóval előtte egyeztessen vele is.
Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen - koos.hu
2017. január 17. kedd 14:00
[…] § egyszerű bejelentés | 155/2016. (VI. 13.) K.r […]