Az építési törvény (Étv.) kritikája | 5. rész – kötelező tervezői felelősségbiztosítás
A módosított építési törvény jelentősen megnövelte a tervezők, azon belül is az építész tervezők felelősségét, cserébe azért, hogy a hatósági kontrollt erősen korlátozta. A megnövekedett felelősségnek nem igazán tudott örülni senki sem a szakmából és legalább ennyire nem tudott örülni, hogy az ősztől kötelező lesz a tervezői felelősségbiztosítás.
Az érdekvédelmünkre kirendelt építész kamara mindeddig elfelejtette a tagságával közölni, hogy e kötelező tervezői felelősségbiztosítás rendszerét miként gondolta megoldani. Arra már csak gondolni sem merek, hogy ha esetleg úgy vélné, ez nem a kamarára tartozik.
Pedig de.
A szeptember itt van a nyakunkon és közel sem mindegy, hogy egyesével járkálunk el majd a különféle biztosítókhoz (nincs túl sok, amelyik ilyesmivel foglalkozna), egyenként megpróbálunk valamiféle alkut kicsikarni, de még így is esélyes, hogy évi 150-200 eFt alatt nem lehet a dolgot megúszni. Ez pedig sok pénz.
A magas biztosítási díjat csak úgy lehetne kivédeni, ha az valamilyen csoportos biztosítás lehetne, és itt jön képbe a kamara. Semmi nyomát nem látja az egyszerű kamarai tag, hogy bármi is készülne az érdekében, csak azt, hogy újabb sarcolásra készülnek vele szemben.
A tervezői felelősségbiztosítás – akár szeretnénk, akár nem – be kell látnunk, hogy minden ehhez hasonló szakma kötelező kelléke, hiszen ha tévedünk, kevesen tudnának jótállni a hibájukért. A mostani jogszabályváltozások következtében a tervezők megnövekedett felelőssége és az ezzel járó kockázat ezt hirtelen előtérbe hozta.
Persze nem feltétlenül a csoportos felelősségbiztosítás az egyetlen megoldás, létezhet ez egyéni biztosítással is, ráadásul sokkal értelmesebb és mindenki számára elfogadottabb módon. Ez pedig a biztosítók részéről egy olyan felelősségbiztosítási rendszer kialakítása, ahol a biztosító maga ellenőrizné, hogy kit és mit biztosít. Most mit is tud rólunk? Mióta vagyunk a szakmában, mennyi volt az előző évi bevételünk és kb. ennyit.
Mi is a felelősségbiztosítás tétje? Olyan tervet készítünk-e, ami nem vezet-e károkozáshoz? Hogyan tudjuk ezt megelőzni? Van ennek már másutt bejáratott módja, mégpedig a tervellenőrzés. Igen ám, de ilyenkor mindig előjön, hogy a tervellenőr átvállal közvetlen felelősséget is, vagy csak elkéri a tervellenőri díjat és ha baj van, mossa a kezeit? Ha így nézzük, a tervellenőri munka több a semminél, de nem garancia.
Pedig ezt lehetne jól is csinálni, csak éppen magának a biztosítónak kellene ezt elvégezni. Létrehozhatna egy szakértő csapatot megfelelő tapasztalatú mérnökökből és mielőtt egy tervet biztosítana, átnézi azt és ha hibát talál, visszaadná javításra.
Ez a rendszer mindenkinek jó lenne.
jó az építtetőnek, mert megbizonyosodhatna előre és nem később derülne ki, hogy a tervért, amiért egy csomó pénzt kifizetett, műszaki szempontból jó
jó a tervezőnek, mert szakmai visszacsatolást kap a tervéről és biztonságban érezheti magát egy későbbi esetleges kártérítés ügyében
jó a biztosítónak, mert nem látatlanban kell biztosítania egy mérnököt, hanem az általa kiválasztott szakemberek segítségével lehet abban biztos, hogy a biztosítása rendben lesz.
Mint minden felelősségbiztosításnál itt is lehetne bonus-malus rendszert használni, mindenki megelégedésére.
Ugyanakkor tisztában vagyok a magyar valósággal és a számtalan kétkedő érvelésével is, de a látatlanban kifizetett cca. 200 eFt-os éves díjnál minden csak jobb lehet.
Egyetlen baj van ezzel a koncepcióval, hogy a potenciálisan érintett 5-8 ezres építésztársadalom elégséges-e egy ilyen biztosítási üzletág felfuttatásához? Ez ügyben a kormányzat is sokat tehetne, hogy a biztosítókat rávegye egy ehhez hasonló konstrukció bevezetésére.
Hozzászólások (17): megnézem
Cser Eszter
2016. június 6. hétfő 07:28
Egy ideig volt felelősségbiztosítása cégünknek, emlékeim szerint kb 120-180 e /év. Megkötöttük gyorsan, kicsit ész nélkül, mert egyik munkánk feltétele az volt, hogy legyen ilyen a cégnek . Később több körben próbáltunk egyeztetni a biztosítóval, hogy pontosan melyik szerződésben szereplő mondata mit jelent, és mikor milyen feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy ha gond van fizessenek.
Összegzés:
Csak és kizárólag akkor fizetnek, ha a jogszabályok szerinti papírmunka maradéktalanul, pontról pontra be van tartva, vonatkozik ez a tervezési dokumentációra és a kivitelezésre is.
Hát ilyen kivitelezésem nekem nincs, különösen a mai jogszabályi környezetben.
Nincs olyan kivitelezésem, ahol teljesen élére lenne állítva a papírmunka, általában nagyon igyekeznek, de hiánytalan az nincs.
Így aztán egy idő után megszüntettem a felelősségbiztosítást.
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2016. június 6. hétfő 08:50
n+1 kifogást találnak, hogy miért ne fizessenek. Ha véletlenül fizetnek, akkor a tulajdonos rézére fizetnek, a tervezőn pedig behajtják a pénzt. Ezt a biztositó üzletkötője mondta el. A kivitelezői felelőségbiztosítással ez a tapasztalat. A kivitelezésben egy általános biztositás megfizethetetlenül drága lett volna, ezért csak egy-egy családi házas projektre kötöttünk. De semmi értelmét nem láttam…
Koós Miklós
2016. június 6. hétfő 08:53
most viszont kötelező lesz …
Pató Károly
2016. június 6. hétfő 12:11
A felelősség biztosítás a tervezői díjat terheli. Ha már úgyis az építtető fizeti, egyszerűbb lenne, ha az építkezést kellene biztosítani, ami tartalmazza a tervezői hibából eredő károk megtérítését is.
Éliás András
2016. június 6. hétfő 14:04
Vannak országok, ahol a KAMARA tervellenőrének „pecsétje” nélkül el sem lehet kezdeni az építkezést. Miért kellene nálunk a tervellenőrzést a biztosítója bízni? (A szakmai kamara ellenőre – szakszerűtlen kivitelezés esetén – a helyszínen leállíthatja a munkát.)
Koós Miklós
2016. június 6. hétfő 14:18
nálunk boldogabb országokban sok minden máshogy van.
Ezt most nem
2016. június 7. kedd 16:06
Kaptam egy konferencia meghívót. A konferencia címe: Lakóépületek kivitelezése és műszaki ellenőrzése 2016. július 1-től. Csanádi Pál építész szervezi, aki azt állítja a honlapján, hogy tudja, ismeri azt a jogszabályi környezetet, amely alapján július 1-után kell egy építésznek dolgozni. 17000 + áfáért árulja azt az információt, amely vagy
1. Kitaláció, a résztvevőket becsapja. A Kamarának hivatalból eljárást kell indítani, hiszen építészről van szó.
2. Titkos, nem nyilvános egyeztetések alapján beszélnek – hiszen a MÉK és a kormány honlapjain ezek a kormányrendelet tervezetek nem érhetőek el, ebben az esetben lopott anyaggal való üzérkedés.
Nyugtasson meg bárki, hogy rosszul gondolom és a július elsején hatályos jogszabályok valahol törvényesen hozzáférhetőek!
Koós Miklós
2016. június 7. kedd 16:43
az artiflex január óta a sokadik ilyen konferenciáját szervezi és az éppen aktuálisan ismert (kihirdetett) jogszabályokat mutatják be. Ilyenből persze nem sok volt eddig, igy a július 1-i időpont azt feltételezi, hogy CsP azt reméli, hogy addig biztosan megjelennek a jogszabályi változások. Ha nem, mesélnek a mostanság ismertekről. A jogszabály csomag, ahogy a kamara elnöke is kijelentette, pusztán arra vár, hogy megjelenhessen a Közlönyben. A késlekedés oka ismeretlen.
Fürdős Lajos
2016. június 7. kedd 21:12
Tegnap délután én is beszéltem telefonon egy hölggyel az „Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkári Titkárság Építésjogi és Hatósági Főosztály”-ról, és ők sem tudják, mi az oka, hogy még nem jelent meg a közlönyben. Szerinte már a múlt héten meg kellett volna jelennie, de miután nem jelent meg, valószínűleg napokon belül várható a megjelenés.
Ma kaptam válasz egy MÉK-fórumon tegnap feltett kérdésemre ama bizonyos május 27-én elfogadott szabályzattal, kapcsolatban, hogy hol lelhető fel, s abban írja a kamara elnöke, hogy:
„Számunkra teljesen rejtélyes, hogy a kormány kb 1 hónapja jóváhagyta ugyan a vonatkozó
kormány rendelet csomagot, az viszont a közlönyben még nem jelent meg, vagyis nincs kihirdetve. Így a szabályzatunk se. Abban a pillanatban, ha megjelenik a kormányrendelet, ahhoz igazítva léptetjük hatályba a szabályzatunkat.”
Tóth Szilveszter
2016. június 8. szerda 00:49
mék fórumra én is írtam egy bejegyzést a Tied után. van benne egy kérés és két javaslat.
akinek tetszik, lehet ott egyetérteni vagy nemérteni velük. – mindkettőnek örülnék, mert véleménynyilvánítás.
Szabóbácsi
2016. június 9. csütörtök 01:14
Elkezdődött a szakmagyakorlók megtizedelése. Úgy néz ki, a kamara hozza a formáját, valószínűleg onnan is ered.
Azért kíváncsi lennék, van-e olyan módosító tényező mint az autósoknál: tapasztalat, előélet, futási teljesítmény? Vagy az évi két galambdúc tervezéséhez ugyanannyi mint az öt szállodakomplexuméhoz? Mert tagdíjban nagyon nincs.
Koós Miklós
2016. június 9. csütörtök 07:10
igen.
szeptember itt van a nyakunkon, amikor is mindenkinek kötelező lesz a felelősségbiztosítás és nem látni semmit sem, hogy a kamara egy lépést is tett volna.
Vérlázító.
Szabóbácsi
2016. június 9. csütörtök 09:30
Továbbra is úgy néz ki, a kamara egy szűk gittegylet ahol a belső körök előnyhöz juttatása folyik a többségi konkurencia ellehetetlenítésével, de azok pénzén.
Fürdős Lajos
2016. június 9. csütörtök 09:50
Ez bizony így van! 🙁 Amikor az új tipusú besorolásokról megszületett a rendelet talán 10-11 éve, nekem megfelelő referenciák hiánya miatt, még mindig É-2-es besorolásom volt, az É-be átsoroláshoz ki kellett várnom a megújítás öt éves ciklusát, azaz akkor még éppen 2,5 évet, pedig az új rendelet szerint bőven megfeleltem a követelményeknek. Amikor a miértre rákérdeztem az akkor éppen illetékes minisztériumnál, pont Magyar Máriával sikerült beszélnem. Ő mondta azt, hogy eredetileg ők úgy tervezték, hogy természetesen egyből lehessen soron kívül kérni az átsorolást, de a Kamara kifejezett kérésére nem tették lehetővé. Azaz a Kamara kérte, hogy ne legyen idő előtt túl nagy konkurencia a „belső körök” számára. Eléggé ki voltam akkor bukva, mert éppen lett volna egy megbízásom egy 100 lakásos társasházra, amihez felelős tervezőként az E-2 nem volt elég. Így aztán el is úszott az egész, simán ki lettem golyózva a projektből.
Pató Károly
2016. június 11. szombat 10:43
A kamarára sajnos tényleg nem számíthatunk.
atuse
2016. november 21. hétfő 09:15
Aaaapaaa, megééérkezett!
https://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16178.pdf
Nem lesz olcsó mulatság!
/persze, azt nem látom tisztán, hogy
-ki felel a rendezési tervek nem egyértelmű volta miatt?
-mi történik, ha a tervezői szerződés és (bejelentés) kivitelezés megkezdése közt változik a jogszabály?
-a beruházási költségkeretet a tervezés elején miképp lehet korrekt módon meghatározni?/
Kárpáti JÓZSEF
2017. február 12. vasárnap 10:39
Most, hogy életbe lépett, és kötődnek is a biztosítások, az látszik, hogy a díj az előző évi építész tevékenységből befolyt díj 1 százada, azaz 1%. A kizárás, ill. a biztosító mentesülése, ha az építész a különböző szabályzatokat, jogszabályokat figyelmen kívül hagyta. A megkötött biztosítás egy évre szól, de ha nem mondja fel, és fizeti a díjat, akkor folyamatos a biztosítás. Amennyiben megszünteti az éptész a biztosítást, akkor azt az Építés felügyeletnek írásban jelenteni kell!