Az építési törvény (Étv.) kritikája | 4. rész – Mit nem kell betartani egyszerű bejelentés során?
Számos olyan helyi építési előírás található a HÉSZ-ekben, amiket egyszerű bejelentéskor nem kell betartani. Az alábbiak nem vonatkoznak olyan területekre, amiket a módosított építési törvény is nevesít, pl. a városképi, műemléki, természetvédelmi területek, amiknek a szabályozását a továbbiakban is figyelembe kell venni teljes egészében.
A következő felsorolás nem teljes körű, akinek esetleg még eszébe jutna, kérem jelezze):
- lejtős területeken számos helyen korlátozzák a támfalak egyenkénti és összes magasságát
- nem kell betartani a fővárosi előírások legidiótább részét, a szint alatti beépítés mértékét (ami pl. azt eredményezheti, hogy pl. egy 150 m2-es fszt-es ház alá 150 m2-es pincét építhessél, mivel csak egy kétállásos garázst és egy 25 m2-es tárolót lehet építeni (cca. 100 m2). 100 m2 lakóépület alá kerülhet 200 m2-es pince is.
- általánosságban sem kell betartani a szintterületi mutatót (ami az összes bruttó szintterület és a telekméret hányadosa)
- nem kell betartani olyan előírásokat, hogy pl. csak magastetős ház épülhet
- nem kell foglalkozni pl. a tetőgerinc irányával, a tetőfedés anyagával, szinével
- tetszőleges hajlású tető építhető, nem köthetik meg pl. 35-40 fok közöttiben
- nem kell figyelembe venni, ha a HÉSZ korlátozná a magastető, vagy az épület hosszúsági, szélességi méreteit
- átlagos épületmagasság számítható, ahol az egyes oldalra (pl. utca, lejtő felöli…) külön előírás található a HÉSZ-ben, figyelmen kívül hagyható
- nem kötelező a gk. garázsban való elhelyezése (egy másik idióta rendelet a fővárosból), csak a OTÉK 42.§
- a közművesítettségre vonatkozó előírásokat (pl elég a telken egy kút, sőt elég ha 150 m távolságból tudják csak hozni a vezetékes vizet OTÉK 46.§)
figyelmen kívül hagyható a HÉSZ elő-, oldal-, hátsókertre vonatkozó esetleges, az OTÉK-nál szigorúbb előírása, csak az OTÉK-ot kell betartani (OTÉK 35.§)a kerítésekre vonatkozó esetleges helyi előírásokat- az épületek közötti legkisebb távolságot, ha az szigorúbb, mint az OTÉK (36.§)
- általánosságban minden szabad, amit a HÉSZ nem szabályoz és az OTÉK 1-49 §-a nem tilt (mármint ami az épület telken belüli elhelyezésére és külső kialakítására vonatkozik).
kiegészítések:
- nem kell betartani a minimális építménymagasságot
- nem kell betartani az anyaghasználatra vonatkozó tiltásokat, ilyen volt sok helyen, hogy nem lehet bitumenzsindely, élénk szín, fémlemez nem lehet csillogó
Bár ezeket az előírásokat egyszerű bejelentés esetén nem kell figyelembe venni, azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy ha a kivitelezés közben az építésfelügyelet olyan hibát, hiányosságot talál, ami miatt le kell állítania az építkezést, változnak a feltételek. Ilyenkor kötelezik az építtetőt fennmaradási engedélyezési terv benyújtására és akkor a HÉSZ minden ide vonatkozó előírás betartását megkövetelheti az építéshatóság.
Szóval, a fentiektől csak az akarjon eltérni, aki nagyon biztos magában!
Vannak speciális esetek, amikor a HÉSZ előnyösebb lehet:
- bizonyos HÉSZ-ekben komolyabb tereplejtés esetén el lehet érni az előírt épületmagasságoktól
- Pécsen pl. bizonyos hegyvidéki és lejtős területen az utca felöli lejtés irányában korlátozás nélkül el lehet térni az előírt épületmagasságtól (bár kérdéses, hogy mivel pl. az épületmagasság számos ponton szabályozott, akkor ezek miképpen veendők figyelembe)
- szintén pécsi előírás, hogy ha útszélesítés miatt a szabályozási vonal a telkünk egy sávját érinti és ezáltal csökken a figyelembe vehető telekterület, más egyéb feltétel mellett egy képlet segítségével a HÉSZ engedi a magasabb beépítettséget (1-2%-kal is lehet több, ami 15%-os beépítettségű teleknél jól jöhet). Kérdés, ez vonatkozhat-e vajon egyszerű bejelentésre is?
Hozzászólások (31): megnézem
atus
2016. június 4. szombat 16:24
Miklós!
-Az elő-, oldal- és hátsó kertet be kell tartani a HÉSZ-ből, mert az határozza meg az építési helyet!
-a támfalaknál és a feltöltésnél óvatosan kell eljárni, mert az építési engedély köteles munka!
Koós Miklós
2016. június 4. szombat 17:18
jogos, kössz javitottam.
(csak zárójelben: a HÉSZ nem ad meg feltétlenül min. oldalkertet, mert pl. ha oldalhatáros az építési hely – most pont egy ilyenre tervezek – az építési helyen belül bárhová tervezhetek, tehát oldalhatárra és szabadonállóra is)
Németh Klára
2016. június 5. vasárnap 11:48
Kedves Miklós!
Ezt lehetne vizuálisan is? Ezen sajnos anno több építésügyessel sem sikerült zöldágra vergődnöm, mert még egymásnak is ellentmondtak! Többek között pont ezért a bizonytalanságért (az új jogszabályi környezetben meg főleg) nem tervezünk így építkezni. De azért érdekelne melyik építésügyesnek volt „igaza” . Akkor most hova is lehet rakni egy házat? A „az építési helyen belül bárhová tervezhetek, tehát oldalhatárra és szabadonállóra is” mondatot nem értem. Nekem elég csak egy „kockáspapíros” illusztrálás is mint ami a Tervkritika 147 alatt volt. Nem egyszer volt ugyanis olyan érzésem hogy a szakemberek is tök eltérően éltermezik a HÉSZ-t!
Ráadásul ez nem játék, ha valaki téved útközben már nem lehet odébbrakni a házat! Ráadásul miért egy tervező vállaljon érte minden felelősséget, mikor az építésügyi kollégák sem tudják néha mit hogyan kell? Az új egyszerűsített bejelentéssel meg az itt olvasottak alapján csak szívatják az építészt és az építtetőt is, de amúgy mossák kezeiket! Akkor most hogy is van ez?
Üdvözlettel:
Klára
Koós Miklós
2016. június 5. vasárnap 12:05
a helyi HÉSZ (PÉSz) igy rendelkezik:
Sajátos építési övezetek
(1) A telken a Lke 41372Z(D) sajátos építési övezetek előírásait is érvényesíteni kell a PÉSZ 39.§ (3) bekezdés g) pontja, valamint 17.§ táblázatai szerint.
3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan.
az L alakú telken belül lát még egy szaggatott vonalat, ami kiér az oldalhatárig. ezen belül bárhova el lehet helyezni az épületet. Mi 3 m-re fogjuk elhelyezni, hogy mellé még be tudjon állni egy autó, de tehetnénk az oldalhatárra is.
Cser Eszter
2016. június 4. szombat 16:39
Nem kell betartani a minimális építménymagasságot.
Fürdős Lajos
2016. június 4. szombat 17:37
Nekem van most éppen egy olyan munka, ahol 10 fokos tető lett volna, de a HÉSZ vagy lapos tetőt, vagy 20-30 fokos tetőt enged, s a válasz arra, hogy miért nem lehet 10 fokos, az volt, hogy bár nem kell az ide vonatkozó részt figyelembe venni, de akkor az illeszkedés követelményét nem teljesítem és ezért el lesz utasítva.
Most éppen az eredetileg beadott 456-os szerinti mellékletek mellé még gyorsan, hét napon belül (telefonon történt egyeztetés után) beadott komplett 312-es szerinti dokumentáció ellenére el lett utasítva, mondván nincs benne költségvetés kiírás, tartószerkezeti kiviteli dokumentáció (a tartószerkezeti leírás és számítások nem volt elég) valamint a terepmetszet. A terepmetszet számomra rejtély, hogy mit takar, miután be volt adva a 456. szerinti két oldalkerti homlokzat a telek teljes hosszában átmenő terepmetszettel. A hét napon belüli beadás azért volt, hogy miután nyolc napon belül kell a hatóságnak nyilatkozni, ha nem fogadja el, az ügyintéző ráér a nyolcadik napon megnézni, s ha minden rendben van, akkor nem kell elutasítani és mindenki jól jár. De sajnos közben változott a belső utasítás az adott hatóságnál (Gödöllő).
Ezzel szemben egy másik munkánál, más hatóságnál a tegnapi, pénteki érdeklődésemre, vázolva a fentieket, azt mondták, hogy náluk úgy döntöttek, hogy amíg az ÉTV. úgymond végrehajtási rendeletei nem jelennek meg, addig ők (Bp., XVII. ker.) a 456-os alapján járnak el és csak az abban leírt mellékleteket kérik.
Tóth Szilveszter
2016. június 4. szombat 19:47
nem értek egyet sok állítással:
elsőnek az téves szerintem, hogy fennmaradási engedély esetén be kéne tartani a hészt. szerintem a törvény úgy fogalmaz, hogy „x bekezdésében meghatározott lakóépület létesítésekor” – egy fennmaradási engedélyre kötelezett 200m2es épülőfélben lévő lakóházra kifejezetten igaz, hogy x bekezdés szerinti épület létesítése, hiszen épp épül, csak éppen szabálytalan valamiért. Sehol nem szűkíti az étv ezt a mondatot az egyszerű bejelentésre. tudom, hogy egy egész ország gondolja ezt másként, de szerintem ezen az autópályán én megyek jó irányba.
szerintem hibás, hogy homlokzatmagasságot nem kell betartani ott sem, ahol ezt külön előírják, hiszen az oték szerint: „Beépítési magasság: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyűjtőfogalma.” tehát ha van maximális ém – hm – pm akkor ezeket be kel tartani.
tulajdonképpen amikor a törvény írója a beépítési magasság után odaírta, hogy „vagy építménymagasságot, akkor csak az épületmagasság/építménymagasság fogalmakat akarta megkülönböztetni – helyesen, csak a vagy helyett kellett volna és-t írni szerintem.
szerintem a kerítés nem része a lakóépületnek, azt jogilag attól függetlenül építed, így a hészt be kell tartani az építése közben
szerintem simán nyerhető az a per is, amikor arra hivatkozol, hogy a beépítettséget nem szabályozza a hész, hiszen amire a költő gondolt, azt jobb helyeken úgy hívják, hogy „telek legnagyobb beépítettsége” – ez szőrszálhasogatásnak tűnik ráadásul az étv máshol is slendriánul fogalmaz ez ügyben, de így tök nem egyértelmű, hogy ez vonatkozik-e a terepszint alatti beépítettségre vagy sem (mondjuk ez a fogalom meg ha jól emlékszem véletlen hiányzik az otékból amúgy, szóval ez valójában jogilag nem is létező)
FONTOS kérdés pl az, hogy ha a hész mondjuk az építménymagasságra spec helyi szabályt alkot (ovbsz), akkor azt úgy kell-e számolni helyi módon vagy sem – ez nem egyértelmű, ahogy az sem – ai nem új probléma – hogy egy hész vajon alkothat-e saját számítási metódust ezekről a szabályokról?
ui.: mellékesen amúgy indirekt bebizonyosodott, hogy jan. elseje és május között nem kellett az övezeti besorolást sem figyelembe venni, amin itt páran jót mosolyogtunk
+1 hogy én is mondjak: az anyaghasználatra vonatkozó tiltásokat is kiveszi, ilyen volt sok helyen, hogy nem lehet bitumenzsindely, élénk szín, fémlemez nem lehet csillogó
ui2: bocs, ha rosszul idéztem a fogalmakat, most csak fejből írtam le, de a lényeg ez – majd este visszaolvasom és javítom, ha valamit elrontottam
Koós Miklós
2016. június 5. vasárnap 10:17
„szerintem hibás, hogy homlokzatmagasságot nem kell betartani ott sem, ahol ezt külön előírják, hiszen az oték szerint: “Beépítési magasság: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyűjtőfogalma.”
ha a HÉSZ nem specifikálja, hogy milyen épületmagasságot ért ez alatt, akkor csak az ÁTLAGOSAT veheted alapul. Amit írtam, azok speciális helyzetekben számított (lejtő..) értékekre értettem.
Vannak HÉSZ-ek, amik gyakorlatilag nem használják az átlagos magasság fogalmát, homlokzatonként külön-külön határozzák meg, hogy nem lépheti túl a megadott magasságot. Erre értettem
Tóth Szilveszter
2016. június 5. vasárnap 12:01
ezt az érvelésedet nem értem.
vegyük például az ovbsz-ben az l6-iii-h/2 övezetet, ott van előírásként építménymagasság, homlokzatmagasság, lejtő felőli homlokzatmagasság és lejtő oldali homlokzatmagasság. ezek mind beépítési magasságok. én így értem: lejtő oldalon a legnagyobb beépítési magasság mondjuk 5,50 a hegy felé csak 4,5, ami meg nem lejtő felőli, nem is hegy felőli homlokzat, ott meg a beépítési magasságom 5,0 lehet. átlagosan meg 5,0 lehet az építménymagasságom az előzőektől függetlenül.
nem értem, hogy az átlagos hogy jön ide. a hésznek miért kéne specifikálnia, hogy a beépítési magasságon mit ért? az egy gyűjtőfogalom, mindhármat értjük alatta.
Koós Miklós
2016. június 5. vasárnap 12:39
azért lényeges, mert a legtöbb helyen nincs minimális és maximális, hanem csak épület(építmény) magasság, ami viszont átlagosat jelent (4 homlokzat átlagát). ÉS pluszban tesznek esetleg megkötéseket, hogy pl. a telekhatártól 3 m-en belül mennyi lehet, vagy a lejtő fel. Az óbudai a min-max-szal ezt rendezte, de ez közel sincs igy mindenütt. Pl. a PÉSZ-ben vagy pl. az orfűi HÉSZ-ben sem, hogy két aktuálisat hozzak példának.
ahogy én is kérdeztem fent, ilyen esetekben hogyan kell számolni, mint ahogy Te is irtad, hogy ha külön számítási szabályt állít fel egy HÉSZ, akkor azt figyelembe kell-e venni vagy sem?
Tóth Szilveszter
2016. június 5. vasárnap 15:10
hát én ezt továbbra sem értem. ha meghatároz egy átlagosat, oké. ha meghatároz egy lejtő felőli maximumot, akkor az is oké – letöltöttem a pészt, pont ez van benne „3.2. az építménymagasság legfeljebb 6,5 m magas lehet, lejtő felőli homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t.”
szerintem ez utóbbi egy beépítési magassági korlát, amit be kell tartani. és nem értem, hogy mit kellene még mondania a hésznek, hogy ez átlagosnak legyen tekinthető ?
sok helyen van csak lejtő felőli maximum, de van olyan is, amikor azt írják, hogy „az egy oldali homlokzatmagasság max 10%kal haladhatja meg az építménymagasságot” – azaz ahol 6 méter az ép mag, ott 6,60 a hm
szerintem ha egy hész azt írja, hogy az építménymagasság értéke 4,00, akkor az maximumnak értelmezendő és ránk van bízva, hogy a négy oldal között milyen arányt veszünk fel. ha ehhez bármilyen feltétel szerint kiválasztott homlokzatról nyilatkozik, AKKOR AZT IS FIGYELEMBE KELL VENNI, amennyiben maximumot határoz meg. ha azt írja, hogy és homlokzatmagasság:4,50 – akkor azt szerintem maximumnak kell érteni és minden homlokzatra egyesével.
saját számítás: fogalmam sincsen mi a jó válasz. én már azt vitatom, hogy a hész megváltoztathatja a számítást, hiszen az egy magasabb szintű rendelet felülírása egyben. de ezt nem most vitatom, már 10 éve is feltettem ezt a kérdést, amikor elkezdtem dolgozni anno. az az egy szerencse, hogy általában szűkebb a helyi számítás, tehát csak a biztonság javára (és a megbízó pénztárcájának kárára!!!) „tévedünk”. és attól lett aktuális méginkább, hogy az épfelügyelet már nem biztos, hogy hajlandó lesz megismerkedni minden egyedi szabállyal, hanem majd számol, ahogy ő értelmezi a szabályokat, mi meg pöpecül felelősek vagyunk azét, ahogy ők értelmezik.
Koós Miklós
2016. június 5. vasárnap 10:18
a kerítés jogos, ki is vettem
Koós Miklós
2016. június 5. vasárnap 10:21
„FONTOS kérdés pl az, hogy ha a hész mondjuk az építménymagasságra spec helyi szabályt alkot (ovbsz), akkor azt úgy kell-e számolni helyi módon vagy sem – ez nem egyértelmű, ahogy az sem – ai nem új probléma – hogy egy hész vajon alkothat-e saját számítási metódust ezekről a szabályokról?”
ugyanilyen példát hoztam magam is Pécsről, de bizonytalan vagyok magam is.
Varga Péter
2016. június 4. szombat 23:54
ad 1. Az új lakóépület épület tervezett mérete szerint az ÉTV szerint eldönti, hogy 191 vagy 456 szerint kell engedélyezni. Az eljárás az elejétől a végéig egy eljárás, átjárás a két eljárási mód (bejelentés vagy építési) között nincsen.
ad 2. Építeni csak kiviteli terv szerint lehet. Az építési engedélyezési eljárással megvalósuló épületek esetén a 191 megmondja, hogy a kiviteli terveknek mi a tartalma.
ad 3. 300 nm hasznos alapterületű lakóépület bejelentési eljárásának terveit a 456 definiálja. (helyszínrajz, homlokzati nézetek, 1:200-ban, utcakép) Ha megjelenik az a salátatörvény, ami a bejelentés kiviteli terveit a Kamara szabályzata szerinti tartalommal kell megoldani, akkor azt kell betartani. Most még nem. A 191-et semmiképp. Ráadásul ha életbe lép. akkor a bejelentési eljárás is megszűnik az ép. hatóság felé.
Fürdős Lajos
2016. június 5. vasárnap 12:01
1. Nem akarok kötözködni, de nem kiviteli terv, hanem kivitelezési dokumentáció, még mindig.
2. A hatóság azt csinál, amit akar, ez már sokadszorra is bebizonyosodott, a kellemetlen az, hogy most még jogorvoslat sincs.
3. Az egyik közigazgatási hatósági eljárás, míg a másik azon kívül, hogy bejelentés, a jó ég tudja, hogy mi, de nem eljárás.
4. Azon gondolkodom, hogy ha a benyújtott anyag megfelel a 456-osnak, az elutasítás miatt a jegyző nyilván nem jelenti az építésfelügyeletnek, perelhető-e a jegyző tájékoztatás elmaradása okán? Mert úgy gondolom, hogy bár nem közigazgatási hatósági eljárás, de valami mégis, valamint történik hatósági reakció, ami simán lehet hibás, ha már másodfok nincs, de nehogy már ne lehessen bírósághoz fordulni. Mondjuk anyagi károkozás címén, hivatalból elkövetett szándékos megtévesztés és társhatóság félrevezetése ürügyén?
Nyilván nincs olyan építtető aki ezt bevállalja, de nyilván itt lenne a kamara érdekvédő szerepe, próbaperek lefolytatásával.
varga péter
2016. június 5. vasárnap 21:47
Nincsen értelme a próbapernek. A bejelentési dokumentáció kiviteli terve nem felelhet meg a 191-nek, mert nincsen rá joghatása. (22. §186 (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.) — hol itt a bejelentés?????
Ez alapján hivatkozhatsz akár a KRESZ-re is, az sem vonatkozik rá. Késégtelen, hogy az egyik egy kicsit jobban, a másik kevésbé jobban nem vonatkozik rá.
Cser Eszter
2016. június 5. vasárnap 11:16
Kedves Péter!
Hiába mondod, hogy csak a 456 szerinti terveket kell beadni (még az is lehet, hogy igazad van), de az önkormányzatok többsége nem így gondolja. Szerintük be kell adni a 191 szerinti kiviteli tervet, és ha nem adjuk be elutasítanak.
Építtetőim építkezni akarnak, hiszen nyár eleje van, nincs idejük kormányhivatali reklamáló levelekre, bírósági perekre (még ha később igazat is adnának nekünk).
Nem érdeklik az építtetőket a folyton változó jogszabályok, legfeljebb dühöng és reklamál mikor a plusz költségeket és a plusz időt elővezetem neki.
Már azt is nehéz volt elmagyarázni, hogy be kell adni bejelentési eljárásra tervet és kérelmet, mivel a kormány azt mondta nem kell építési engedély.
Most meg még nehezebb elmagyarázni, hogy az egyszerű bejelentési eljárásból hogyan és miért lett bonyolult eljárás, miért kell neki kiviteli terveket beadni, és miért most a legelején.
Az építtetők építkezni szeretnének és borzasztó, hogy nem tudom megmondani, hogy a jövő héten, vagy 3 hét múlva mit kell benyújtani a bejelentéshez.
Lehet hogy az építéshatósági része egyszerűbb lett (nem mindig), lehet, hogy az enaplóba való bejelentéssel az építéshatósági szórakozás megszűnik, de ezzel együtt a tervezői felelősség is sokszorosára növekedik.
Ezek után háromszor meggondolom, és leegyeztetem, hogy amit terveztem megfelelő-e (kicsit is kétséges esetben szerzek róla papírt) , mert lehet, hogy az építésfelügyelet teljesen máshogy értelmezi a helyi rendeletet és a jogszabályokat mint az építéshatóság.
Fürdős Lajos
2016. június 6. hétfő 21:43
Felhívnám a figyelmet az „illeszkedésre”. Az ÉTV becsatolt 18. § (2) bekezdés szövege július 1-től módosul, miután kiveszik belőle a 33/A §-ra történő alábbi utalást:
„– a 13. § (2) bekezdésében előírt, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően – ”
Tehát a jelenlegi szöveg:
„(2) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat vagy az nem szabályoz – a 13. § (2) bekezdésében előírt, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően – teljeskörűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke – beépítettség és építménymagasság – valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez.”
A módosított szöveg
„18. § (1) Építési tevékenységet végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.
(2) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat vagy az nem szabályoz teljeskörűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke – beépítettség és építménymagasság – valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez.”
Tehát véleményem szerint célszerű a teljes HÉSZ-t betartani, különben baj lesz az „illeszkedéssel”, ha a hatóság éppen úgy ítéli meg. Másrészt ott van az OTÉK 50. § (2) bek. ugyanezen „illeszkedésre”.
Koós Miklós
2016. június 6. hétfő 22:28
ez teljesen jogos észrevétel, de ha valóban mi csak egy kiviteli tervet fogunk feltölteni a folyamat végén és erről a rendszer fogja majd értesíteni az éphat-ot, akkor ugyan már mit ellenőriznének?
Fürdős Lajos
2016. június 6. hétfő 23:02
Bármikor lehet a beadandó kivitelezési dokumentáció alapján ellenőrizni az illeszkedést is, ha arra éppen megvan a szándék, mert a jogalap szerintem megvan. Ha az építésfelügyelet hajtja végre az ellenőrzést, akkor ők intézkednek, de úgy tudom, hogy az építési hatóság is kap jogosítványokat erre, hiszen az építési naplókba most is bármikor bele tudnak nézni, csak nincs jogosítványuk most még az alapján semmilyen intézkedésre. A későbbiekben valószínűleg bármikor dönthet úgy a jegyző, mint építéshatóság, hogy ellenőrzési kampányt rendel el, és máris indulhatnak az építkezés leállítások, fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelem benyújtására kötelezéssel és egyidejűleg bírság kiszabásával. Vagy akár a használatba vétel bejelentésekor is lehet vizsgálódni és akkor szívatni meg az építtetőt.
Olyan ez, mint ahogy a minimális zöldfelületi mutatót sem csak a tervezés során kell betartani, hanem az épület használata során is, mégis sokan lebetonoznak, térköveznek egy csomó felületet, az előírt minimális érték alá csökkentve a zöldet, de a kutya sem törődik vele a hatóság részéről, bár a jogalap meg van arra, hogyha a hatóság akarná, felbontathatná.
Koós Miklós
2016. június 7. kedd 07:47
„de úgy tudom, hogy az építési hatóság is kap jogosítványokat erre, hiszen az építési naplókba most is bármikor bele tudnak nézni, csak nincs jogosítványuk most még az alapján semmilyen intézkedésre”
ha valóban a bürokrácia csökkentése volna az eredeti cél, aminek a legfontosabb része a hatósági munka érdemi s jelentős csökkentése, miért pont most kapnának többletfeladatot az éphat-ok???
Kühn Péter
2016. augusztus 19. péntek 09:40
Ti hogy értelmezitek azt hogy figyelembe kell venni az „övezet, építési övezet térbeli lehatárolását” ?
( 13§.2a). Mert én úgy , hogy ezekben, ezeknek a területén lehetőség van lakóépület építésére, a továbbiakban felsorolt alpontok betartásával. Merthogy itt csak „térbeli lehatárolást” ír. Tehát pl. továbbra is nyitva maradt a mezőgazdasági területre (zártkertre) vonatkozó lakóépület-építési lehetőség.
Búzássy Béla
2017. május 9. kedd 15:14
Kedves Koós Miklós, Tóth Szilveszter, illetve további kommentelők!
Sajnos mint építettő épp a saját bőrömön (és a családomén) van szerencsém megtapasztalni az egyszerű bejelentéssel folyamatban lévő építkezésünkre kapott ép. felügyeleti ellenőrzést, amely hatóság meghozta a végzést, mely szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet kell beadnunk a kerületi ép. ügyi hatósághoz. Mostanra lassan építési jogi szakértővé vagyok kénytelen válni, és én is úgy látom, hogy nincs kibúvó a HÉSZ-nek a lejtő felőli homlokzatmagasságot meghatározó szabálya alól, amivel én személy szerint a legnagyobb problémát látom. Az egy dolog, hogy némileg a eltértünk a tervektől, de sajnos az eredeti tervek szerinti lejtő felőli homlkozatmagasság is jócskán túllépte a maximumot (tehát szerintem – bár bízom benne, hogy nem – az építész is hibát követett el).
A kérdésem, hogy a fennmaradási engély iránti kérelmet CSAK úgy adhatja ki a kerületi hatóság, ha az épület szabályossá tesszük?
Ami az érdekes, hogy a néhány hete kiadott ép. felügyeleti végzés azt mondta ki vastaggal kimeleve, hogy a „fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak, a lakóépület jelenlegi formájában való fennmaradásának engedélyezése köz- és magnánérdeket nem sért, a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét, rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja”.
Ez így önmagában jól hangzik, a baj csak az, hogy a fenti „közérdek” már 2016 május 13-ával kikerült az étv-ből, és a módosítás indokolása pont az volt, hogy a fennmaradásit csak objektív alapon lehessen megadni.
De köteles-e a kerületi hatóság felülbírálni az ép. felügyelet döntését? Lehet-e ezzel érvelni? Mert egyébként attól tartok, az épület csak komoly visszabontással lenne szabályossá tehető (ha egyáltalán), és nyilván ez egy rémálom.
Tóth Szilveszter
2017. május 9. kedd 20:29
Kedves Béla! Így nehéz megítélni az Ön esetét, hogy semmit nem tudunk róla, hogy nem tudjuk melyik hész melyik övezete. Általánosságban viszont továbbra is igaz, amit fentebb írtam: a beépítési magasság egy gyűjtőfogalom, ami alatt egyes nevezetes homlokzatmagasságok maximuma is értendő, így továbbra is betartandó, ha van ilyen az adott hészben.
Urbor Tibor
2018. szeptember 4. kedd 18:21
Tisztelt Koós úr! Tisztelt Fórumozók!
Építtetőként az alábbi kapcsolódó problémával szembesülök. Társasházunk tetőterét szeretném beépíteni. Bp XI. L6-XI/S övezet. Valójában egy társasházról van szó, ami szintterületi alapon messze túl van építve. Az önkormányzat építési osztályán mégis azt az infót kaptuk, hogy egyszerű bejelentés esetén
– beépíthetjük (= szintterületi mutatót nem néznek)
– oda teszünk ablakot, ahova akarunk, viszont
– a tető vonalát nem változtathatjuk meg, és
– be kell tartani az utcaképi szempontokat, tehát pl nem lehet kék cseréppel fedni a tetőt (ez OK, nem is akartuk :-).
Jól értem-e, hogy bár az egyszerű bejelentés lehetősége adott, a helyi hivatal megpróbálja elvenni tőle az építtetők kedvét? Vajon mire hivatkozva kell betartanunk a tető vonalát? Konkrétan a ház hátsó, közterületről nem látható részén szeretnénk a jelenleg kb 45 fokos tetőt manzárdosítani. Ezzel a tető vonala eltérne az egyik szomszédtól, viszont a másik szomszéd már évtizedekkel ezelőtt megcsinálta.
A tetőtér megvásárlása+beépítése elég nagy anyagi teher nekünk, baromi kellemetlen lenne, ha a végén pl vissza kellene alakítani. Elismert építésszel dolgozunk, de persze nem jogász. Előre is köszönök bármilyen tippet, hogy hogyan lehet elkerülni a hivatali huzavonákat.
Üdvözlettel,
Tibor
Tóth Szilveszter
2018. szeptember 8. szombat 11:43
Kedves Tibor!
ha a társasházuk tervezett (majdani, bővített) összes hasznos alapterülete meghaladja a 300m2-t, akkor nem lehet egyszerű bejelentéssel élni, akkor engedélyköteles. A tetőre vonatkozó kérdésére az a korrekt válasz, hogy a hész és tvr alapján kell eljárni. van olyan hész ,ami bizonyos esetekben a tetőidom megváltoztatása nélkül engedi csak meg a tetőtérbeépítést. ezt a konkrét esetben az építészüknek kell kimazsoláznia a jogszabályokból.
(igen, sajnos ez így van: az építészeti tervezés mindig olyan jogi tanácsadással kezdődik, ami lassan kimeríti a zugügyvédkedés fogalmát és az építész előtt néhány év múlva kelleni fog egy jogász is majd, ha így romlik a helyzet…)
Urbor Tibor
2018. szeptember 9. vasárnap 22:50
Kedves Szilveszter!
Nagyon köszönöm a válaszát. Valamivel 300 m2 felett van a ház összterülete. Én a 33/A (3) pont alapján gondoltam, hogy a lehetőség ránk is vonatkozhat. Eszerint „A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.”
Koós Miklós
2018. szeptember 10. hétfő 16:51
a „saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület” totálisan egyértelmű. Ugyanez szerepel (2) bekezdésben is. Nincs itt sem elírás, sem többértelműség
Tóth Szilveszter
2018. szeptember 10. hétfő 12:28
Kedves Tibor! mindig meg tud lepni a magyar nyelv és az Ön értelmezése erre a mondatra rendkívül érdekes. Nekem ez a mondat eddig azt jelentette, hogy ha van egy egylakásos lakóépület, amiben lakom és bővíteném, akkor mindegy, hogy mekkora, az egyszerű bejelentés. De ha elfogadjuk, amit Ön sugall, akkor: van egy lakóépület, amiben lakom és ha én vagyok az építtető és bővítem, akkor egyszerű bejelentés, függetlenül attól, hogy hány lakás van benne vagy milyen egyéb funkció. Ez egy helytálló értelmezés, de ugyanakkor biztosan ellentétes a törvény szándékával, így jogász kell hozzá, hogy ezt kibogozza…
Mivel kétség kívül jelentheti magyarul ez a mondat azt is, hogy az a társasház, amiben lakom, azaz az én lakhatásomat szolgálja – többek között az enyémet is, rá tudok bővíteni – mivel ez egy 25m magasságot megengedő belvárosi övezet egy 17 méteres régi bérháznak – két szintet és tetőteret, attól ezt én vagy az itt lakó társasháztulajdonosok ezt egyszerű bejelentéssel tehetnénk, akár akkor is, ha a bővítés eredménye eladni szándékozott lakás. És bármelyik ingatlanfejlesztő eztán csak annyit kell tegyen, hogy felépít egy üres telken egy lakóépületet bejelentéssel, beköltözik, majd bővíti 5-10-500 lakásos társasházzá… hiszen a lakcímkártyája oda szól.
Tisztában vagyok azzal, hogy Ön nem nyerészkedni akar, félre ne értse, csak az értelmezése nem áll meg az Ön eseténél. Szerintem erre a pontra is igaznak kéne lennie az egy lakásnak, azaz kizárólag saját lakhatást biztosító épület bővítésére igaz, ami más funkciót nem tartalmaz. De a szövegben ez nincsen ott konkrétan, ebben Önnek igaza van.
Könyves Kinga
2018. szeptember 10. hétfő 22:54
Kedves Fórumozók!
Urbor Tibor felvetésére reagálva szeretném elmondani, hogy hasonló helyzetben lévén mi úgy értelmezzük a jogszabályt, mely szerint ha a lakóterület bővítése saját lakhatási cél érdekében valósul meg, azaz a tetőtér beépítésével nem külön lakást, hanem életminőségünk javítása érdekében lakásunkhoz több szobát építünk, akkor ebben az esetben elegendő a bejelentés. Ha külön lakást hozunk létre, akkor engedélyköteles a bővítés.
Koós Miklós
2018. szeptember 11. kedd 08:33
Így van. EGY db lakás bővítése esetén a jogszabály egyértelmű, a fentiek viszont egy többlakásos társasházra vonatkoztak