Miért kell visszavonni a most elfogadott MÉK szabályzatot?
fotó: mek.hu
A MÉK legutóbbi küldöttgyűlése beszámolójából
„Végezetül a küldöttgyűlés megvitatta és elfogadta a területi kamarákkal előzetesen már több körben szakmailag egyeztetett, és a beérkezett vélemények alapján egységes szerkezetbe foglalt legfeljebb 300 m2 összes alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeiről valamint a tervezői művezetés szabályairól szóló szabályzatot, mely a megalkotására felhatalmazást adó kormányrendelet hatályba lépésével egyidőben lép majd hatályba.”
Nézzük meg, mit mond a most elfogadott MÉK szabályzat az egyszerű bejelentéssel készítendő kivitelezési tervdokumentációról. Elkezdhetnénk boncolgatni, hogy mit lehet kezdeni egy kinyomtatott m 1:100 léptékű tervvel, amit kiviteli tervnek hívunk, de inkább emeljünk ki egyik kötelező elemét, a tervezői költségvetési kiírást (amit mellesleg egy olvasónk már korábban kiszúrt):
„4.11 Tervezői költségvetési kiírás
Tervezői árazatlan költségvetés kiírás, mely részletezettségében illeszkedik a terv mélységéhez, nem feltétlenül tételes, de legalább munkanemenkénti bontásban készül”
A nem szakmabelieknek megmutatom, hogy a „munkanemenkénti bontás” pontosan mit is jelent a valóságban:
- Zsaluzás és állványozás
- Irtás, föld- és sziklamunka
- Síkalapozás
- Helyszíni beton és vasbeton munkák
- Előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése
- Falazás és egyéb kőműves munkák
- Vakolás és rabicolás
- Égéstermék elvezető berendezések
- Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése
- Bádogozás Asztalosszerkezetek elhelyezése
- Lakatosszerkezetek elhelyezése
- Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem)
- Szigetelés
- Árnyékolók beépítése
- Kőburkolat készítése
Fogalmazhatunk úgy is, hogy ha egy tervező meg akar felelni a MÉK szabályzatának és a fenti listát, mint ÁRAZATLAN KÖLTSÉGVETÉSI KIÍRÁS-t adja át, azzal teljesítette a kötelezettségét.
Hogy az építtető mit kezd a fenti listával, abba a MÉK szabályzatának összeállítói nyilvánvalóan nem gondoltak bele, a küldöttgyűlés küldöttei pedig többségükben ezt el is fogadták.
Egyben szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét, hogy ugyanezen szabályzatban szabályozott kötelező tervezői művezetés teljesen alkalmatlan bárminemű műszaki szolgáltatás nyújtására. A kötelező tervezői művezetés szabályozásának elégtelenségéről itt olvashatnak.
A tervezői művezetést, ami alapvetően műszaki jellegű feladatot, az építési törvény szerint a tervezési szerződésbe kell belefoglalni, ezáltal a Ptk. hatálya alá kerül. A MÉK által készített szabályzat a tervezői művezetés ellenőrzését, betartatását sehogy sem szabályozza. Lévén a MÉK nem jogszabályalkotó, így egy esetleges számonkéréshez nincs más eszköze, mint az etikai-fegyelmi szabályzata, ami viszont így egy jogi nonszensz.
A most elfogadott szabályzat kárt okoz a tervezőknek, mert a sok ezer építészkollégát érintő, közel sem érdektelen szabályzat alkalmatlan arra, hogy be lehessen tartani, de legalább ennyire kifogásolható, hogy semmiféle társadalmi elvárásnak sem felel meg, ebből következően káros, kontraproduktív és sérelmes a szakmagyakorlókra is.
A most elfogadott szabályzat kárt okoz az építkezőknek, mert a szolgáltatandó minimum tervdokumentáció nem segíti elő a kivitelezés szakszerű megvalósítását illetve az építtetőknek olyan szolgáltatásért kell hatósági árat fizetniük, ami nem jár számukra semmiféle előnnyel, viszont ahogy a szabályzat írja:
„A tervező a tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is, munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építész közösség értékmérője”
Mindehhez szeretnék szívből gratulálni a szabályzat megalkotóinak és mivel a beszámoló szerint „a területi kamarákkal előzetesen már több körben szakmailag egyeztetett,” így fogadják külön gratulációimat a területi kamarák és mindazok, akik ezt megszavazták!
Hozzászólások (14): megnézem
Pető János
2016. június 1. szerda 09:54
Hát igen, megint előjött az a jogalkotási hiba, hogy azokat a felhasználóknak nem értelmezni, hanem alkalmazni kéne.
De itt megint megindul majd az országos rejtvényfejtés, hogy melyik mondat mit is jelent.
Enyedimre
2016. június 1. szerda 10:57
És ha 3d nyomtatóval lesz kinyomtatva, akkor csak festék és kellékanyagot kell kiíni 🙂
https://index.hu/tech/2016/05/27/dubajban_kinyomtattak_egy_250_negyzetmeteres_hazat/
Ráadásul ez < 300 m2.
______________________________________________________________________
A költségvetések készítéséről /áttekintő Ahogy Én látom.
1.
Kivitelező készíti. Árajánlatadás céljából.
Ezt a tervező lecsupaszíthatja és így lesz Tervezői költségvetés.
(Papírforma végett)
2.
Ha egy költségvetés készítő állítja össze.
Ha a tervező idöközben a 456 és ÉTv módosításainak kirakós játékában vesz részt így nem lesz ideje költségvetést készíteni személyesen, ezért ezt egy arra érdemes csak ezzel a feladattal foglalkozó költségvetés készítőre fogja bízni, mint alvállalkozó. Ez jó lehet, de…lásd 4 as pont
3.
Építész készíti.
A fenti megadott kiírásban, amit nem fognak semmire sem használni.
Gyakorlatilag a fiókba landol.
4.
Kivitelező készíti /ellenőrzés céljából.
A 2 és 3 as pontokban kiadott KTS-t ellenőrzés céljából 100% meg kell, hogy vizsgálja, mielőtt aláír egy szerződést. Evégett készül még egy költségvetés.
Azaz a végső költségvetés megint a kivitelezőtől fog jönni.
Tehát valahol…nem érzem eme feladvány fontosságát. De tény, NEM az építész kiírás alapján fogják 100% megcsinálni az épületeket. Továbbra sem.
De gondolom ez az többszörös többkörös egyeztetéseken elhangzott, csak benne maradt 🙂 a végleges anyagban.
Koós Miklós
2016. június 1. szerda 11:26
az építész kamara naivul azt feltételezhette, hogy a kv-t mindig az építész készíti, ezért úgy vélhette – mint ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZET – hogy úgy segíthet a tagjain, ha elég alacsonyan tartja azt a bizonyos lécet. Mást nem tudok elképzelni.
Nem tudom hányan vannak kv-t készítő építészek, én ezt kb. 20 éve profikra bízom, akik tudják mit és hogyan kell csinálni.
A tervezői költségvetés készítése elég régóta kötelező. Az én gyakorlatomban készül árazott és árazatlan, ez utóbbit kapják meg a kivitelező aspiránsok, akik az abban foglaltaktól, még hiba esetén sem térhetnek el, mert különben nem lehet összevetni az ajánlatokat. Jelezheti, hogy szerinte mekkora eltérés lehet valójában, hogy az építtető is tudja, de a végleges, tuti költségvetés a szerződés alapját képező ajánlat lesz. Ergo nem a kivitelezői költségvetés készítéssel kezdődik a folyamat, hanem a tervezőivel. Mindennek ezért van jelentősége és ezért nevetséges ez az ajánlás.
Stuksza Attila
2016. június 2. csütörtök 14:39
Sajnos a Kamara az Építészek által elkészíthető költségvetési kiírást ledegradálta egy Bankok által bekért költségvetési táblázat szintjére. Itt a Bank megadta, hogy az építés teljes bekerülési költségének hány százaléka a földmunka, az alapozás, a falazás, … Ezeket a számokat beírva egy excel táblába 5 perc alatt készítettünk bank számára egy táblázatot, ami alapján Bank folyósította Építtető számára a kölcsönt, vagy hitelt. De tudjuk, jól, hogy a banki adatlap és a valóságos költségvetési kiírás ég és föld. Szerencsére a jó költségvetés nem ebből áll. Jó költségvetési kiírást egy kivitelező cégnél hosszú időt eltöltött költségvetést készítő szakember tud készíteni (persze alaposan egyeztetve Tervezővel és Építtetővel az igények és ajánlások terén), akinek munkáját én is többször szoktam igénybe venni, ha Kiviteli tervhez kellett TKV. kiírást készítenem. Természetesen az anyagár és díjköltség már megint szubjektív, beszerzési hely/Kivitelező/akció/kedvezmény… függő dolog.
Koós Miklós
2016. június 3. péntek 07:34
Attila,
a munkanemenként összvont ÁRAZOTT költségvetés még legalább ad valami támpontot, no de egy árazatlan??? De tényleg ezt valaki végiggondolta a MÉK vezetőségében?
Tóth Szilveszter
2016. június 3. péntek 11:24
Miklós! a kritikát illetően igazad van, de – ha a várva-várt kormányrendelet végre kijön és azt tartalmazza majd, amit várunk tőle és ha végre közzé lesz téve az, amit elfogadott a küldöttgyűlés, akkor szerintem érdemesebb volna kemény, de konstruktív kritikával illetni ezt a szabályzatosdit.
magyarul a módosítása, javítása mellett kell hangosan kiállni, a lehető legtöbb helyen.
vissza nem fogják vonni, ez nyilvánvaló, el sem fogják ismerni, hogy a „szakma reprezentánsa” lett sajnos, de talán értelmes érvekkel lehet majd rajta javítani.
vagy csak naív vagyok?
Koós Miklós
2016. június 3. péntek 19:05
a témáról írtam 4 cikket, az elhibázott szabályzatról szóló véleményemet elküldtem az összes megyei kamarának, a MÉK vezetősége minden tagjának. Hová küldjem? Milyen „kemény, de konstruktív kritikára” gondolsz, különösen, hogy ismertté vált, mit gondolnak rólam, a MÉK fóruma pedig halott?
Koós Miklós
2016. június 3. péntek 19:52
ma jelent meg dr. Hajnóczi GYŐZELMI JELENTÉSE az éf-en (kiemelések tőlem)
” (…) 2016 januárjának első napjaiban a MÉK értékelte a hatályba lépett törvényt és kormányrendeletet, és ennek eredményeképp tiltakozott, egyeztetést kezdeményezett, és nyilatkozatokba foglalva is kifejtette szakmai véleményét. A szakmai felügyeletet ellátó helyettes-államtitkársággal és annak feletteseivel 3,5 hónapja folytatott kitartó tárgyalások eredményeként a Magyar Építész Kamara jelentős sikert ért el az elfogadott törvénymódosításnál. A területi kamarák és más szakmai szervezetek tájékoztatása és véleményének megismerése mellett, azokkal összhangban konzekvensen képviselte szakmai álláspontját az alapvető kormányzati döntések adta keretek között.
Jelen módosítás összességében helyreállítja a jogbiztonságot, szakmai téren a rendet, a tervezés-kivitelezés-ellenőrzés szakszerűségének kereteit.
A témával összefüggő építész kamarai ajánlások, szabályzatok, előadások és szakmai továbbképzések megjelenése, szervezése a végrehajtási kormányrendeletek módosítását és hatályba lépését követően várhatók.”
Kedves Szilveszter, mit okvetetlenkedsz, amikor láthatóan minden rendben van és a helyére kerültek a dolgok? Ezek után melyek volnának azok a bizonyos értelmes érveid?
Tóth Szilveszter
2016. június 3. péntek 21:59
egyrészt megértem az elkeseredésed, látva a sikerpropaganda-bullshit maszlagot.
az optimizmusom két feltételezésen és egy tényen alapszik: végre itt a nyár – ez a tény. a két feltételezés pedig a következő:
1: a kormányrendelet a kamrai szabályzatra hivatkozni fog és nem beidézi a szövegét a rendeletbe (ezzel nem beleégeti a hibákat is, hanem mobilan hagyja), egyszóval a kamara belső ügyévé válik a szabályzat tartalma, és itt jön a második –
2: szerintem könnyebb lesz olyan szintre hozni a kamarán keresztül a szabályzatot, hogy az már ne legyen rosszabb, mint a 312. de még akár jobb is lehet, ha jön véletlen egy olyan elnök, elnökjelölt vagy bárki vezető, aki ebben meglátja az újabb és újabb sikerpropagandát.
egy Lázárnak nem fogunk tudni olyat mondani, hogy hozzányúljon egy kormányrendelethez, mert ezzel elismerné, hogy az előző nem volt tökéletes, másrészt meg kicsi ügy ez neki, hogy országos szintre emelje. Míg egy mék elnökségnek igenis van benne perspektíva, hogy csiszolja nekünk a szöveget.
más kérdés, hogy hagyják-e majd neki, mert nyilván van a háttérben reteksok alku, amiről rálátásunk nem lehet. teljesen egyértelmű, hogy máshol is mozognak a szálak, nem csak az orrunk előtt. de feltételezem, egy belső szabályzat módosítása talán a lázári oldalról egy kis ügynek tűnhet ahhoz, hogy ne szóljanak bele és ne politizálódjon át, mint ahogy biztosan átpolitizálódik – a szó legrosszabb értelmében – egy étv törvénymódosítás.
a te személyed nyilván persona non grata lett az utóbbi időben, biztos nem örültek odafent a szókimondó, lényegre kristálytisztán rávilágító kritikáidnak. remélem nincs igazam, vagy lehet rajta változtatni, mert ez a fórum sokat tehetne egy icipici fordulatért. ehhez viszont biztos nem a „visszavonni” típusú szavakon keresztül vezet az út, mert
nyilván szeretnék – sőt, szerintem komolyan el is hiszik – sikerként elkönyvelni az elmúlt pár hónapot. senki nem vallja be szívesen, hogy valójában lehúzták a klotyón a fél építőipar jogszerűségét.
—
Szilveszter
commingoutolnék egy kicsit, bár ezt még ne vegyétek ígéretnek, de tervezgetek egy-két írást a konkrét szövegekről is, de megvárnám vele a módosuló jogszabályokat, mert most inkább van egy ex-lex helyzet, mintsem valami, amit érdemes kritizálni.
Koós Miklós
2016. június 4. szombat 11:58
„ez a fórum sokat tehetne egy icipici fordulatért. ehhez viszont biztos nem a “visszavonni” típusú szavakon keresztül vezet az út”
hanem inkább a „sikerpropaganda-bullshit maszlag„-on át?? Bocs, pont nem tégedet akarlak zrikálni, de a helyes hangnem megtalálása közel sem olyan egyszerű egy alapvetően tekintélyelvű univerzumban.
Tóth Szilveszter
2016. június 4. szombat 13:21
szia! engem zrikálhatsz bátran, nehezen sértődök és könnyen felejtek 🙂
amúgy igen, fogalmazhatunk úgy is, hogy a bullshitmaszlagon át vezet az út. legalábbis az egyetlen, ami nem a kamara eltörlése. nem azt mondtam, hogy ki kell nyújtani a nyelvünk és dörgölődzni hátsókhoz, ezt már ne értsd bele, de most el tudok képzelni egy olyan helyzetet, amikor valakinek megéri jobbá tenni a szabályzatot. Itt van például Dulácska Zsolt, aki azért nem véletlenül néz be néha erre a fórumra és elnökségi tag. a mék kamarai fórumát is fel lehetne ébreszteni szerintem, csak kis marketing kell hozzá az ott megszólaló Pálfy Sándor se véletlen próbálkozott a fórummal. Bár szerintem ő haragszik rád 😉
Koós Miklós
2016. június 4. szombat 13:32
kedves Szilveszter, előtted a pálya …
Koós Miklós
2016. június 6. hétfő 10:53
“ez a fórum sokat tehetne egy icipici fordulatért. ehhez viszont biztos nem a “visszavonni” típusú szavakon keresztül vezet az út”
én semmi rossznak nem vagyok az elrontója, de ugye láthatunk majd erre konkrét példát, vagy elképzelést is?
Ada
2016. június 4. szombat 09:45
Kérdés, jó lenne, ha valaki a kamarából is válaszolna.
Foghíjbeépítés esetén a szomszéd épület alapozását meg kell erősíteni, ez megváltoztatja a tartószerkezeti jellemzőit, a munka jogilag a szomszéd telkén történik – mivel ott van az alap. Ha valaki a foghíjat egyszerű bejelentés alapján építi be, attól még a szomszéd alapmegerősítése engedély köteles. Lehet engedélyt kérni a szomszéd alapmegerősítésére, ha a szomszéd tulaj hozzájárul.
Az egyszerű bejelentésnél a tervet nem vizsgálják, a leírt eset megoldása teljesen építtető és tervező felelőssége, vagyis hiába történik meg az egyszerű bejelentés, építeni csak akkor szabad, ha a szomszédra kiadják az építési engedélyt. Ekkor az engedély elbírálásakor ellenőrizni kell az egyszerű bejelentés terveit is, mert a nélkül nem ítélhető meg az alapmegerősítés helyessége. Ha minden összejön a műszakilag egy egységet képező munkát két e-napló vezetésével lehet végezni, mivel két helyrajzi szám.
Nem taglalva azt az esetet, amikor a szomszéd nem járul hozzá a következőket kérdezném:
– Mi értelme ennek?
– A meglévő épület átalakításánál, ha csak tartószerkezeti a munka minek engedély, úgyis a statikus és az építtető felel, a hatóság a számításokat érdemben nem ellenőrzi, nem is dolga. Hatásosabb lett volna, ha ilyen munkákhoz kötelező e-napló és tartószerkezeti terv kellene. Ez miért nem lehet elfogadni?