A rendelet amúgy is katasztrófa, de ez a csúcs! Nem titok, Füleki Zsolt államtitkár azt mondta fehérvári előadásában, hogy az ” építész kimegy majd, és rápillant a vasszerelésre”. Meg kérdezték, melyikre? Arra, amit nem ő tervezett, mert nem is tervezhette, arra, amire annyi jogosultsága sincs, mint egy kőműves FMV-nek?? Nem hivatalosan megjelent dr. Hajnóczi Péter, aki szót kért, és elmondta, hogy „sok nagyberuházáson a tervező akár ki is van tiltva, vagy nem ő késziti a kiviteli terveket, és ezért ez a rendelet, az épitésztársadalom kérésére” Elmondta, nem is érti a tiltakozást. De könyörgöm, itt a 300m2 alatti családi házakról beszélünk!!!

Kedves Miklós! A kamarai SZABÁLYZAT ez egyszerűsített kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményei…. betartásának mi a jogszabályi alapja? Az ÉTV-ben nem találom.

Három városligetnyi építészeti tervpályázati kreatívitás veszik el minden egyes értelmezhetetlen jogszabály csere-bere eseményekor. A legszomorúbb az hogy miután megtudjuk hogy hogyan is kell értelmezni (városonként, előadóként) azt követően még mindig ugyanazon házakat fogjuk tervezni, kivitelezeni. Tehát a végeredmény nem fog változni.
A kormányközeli építészek, a Polgármesterek közeli főépítészek (ott is tetten érhető volna a szakma és politika érintkezése) mind-mind sokat tehetnének egy jobb ügyért, de hiába ha egyéni haszonlesés miatt Ők a saját cégük gyarapodásával vannak elfoglalva. Minden esetben.
Marad a koloncként bedobott béna jogszabályok tömkelege.
A teljes káosz, amit senki sem mer igazán jelezni (Önkoriktól azét, mert mi lesz ha kirúgnak, versenyszférában dolgozóknál, meg ugye , mi van ha, az őszinteségemért kapok egy remek NAV ellenőrzést, mindjárt kettőt..)
Marad a néma és szótlan Kamarák állandósága.
Marad a „Kussoljunk majd megszokjátok” elv.

De a legfőbb kérdés azért még mindig ez volna =
Milyen gyönyörű házakat is tervezünk ?

Akkor egyszerűsítés az lesz, hogy az eddigi egy eng doksi helyett kettő dokumentációt kell „egyszerűen” benyújtani? Egyszerű bejelentést és egyszerűsített kiviteli tervet? És a megduplázódott díjakat ki magyarázza el a kedves vevőknek? És az is egy vicc, hogy a terepalakítás már nincs benne az egyszerüsített bejelentésben, azaz, ha egy háznál 1m-nél jobban módosítjuk a telek lejtésviszonyait, akkor harmadik doksiként terepalakítási eng tervet (hagyományos engedélyezési eljárásban, külön ETDR számmal) is be kell nyújtani? (ez éppen egy saját helyzet…és még azt sem mondhatom, hogy akkor emeljük meg a vállalási díjat…)
Amellett akármennyire egyszerűsített a kiviteli doksi, statikai terveket legalább vmilyen szinten tartalmaznia kell… akkor ezt most hogy?

🙂
Ha a bejelentési dok.=egyszerűsített kiviteli=e-napló, akkor jól gondolom, hogy az ép. hatóság ellenállása a bejelentési eljárással szemben meghozta az eredményét? Azaz még a befogadást is elvesztették…

Az a nagy kérdés mi van akkor ha én nem akarok tervezői művezető lenni a saját magam tervezte épületnél, bármilyen okból kifolyólag (messze van, más akar építeni mint a rajzon van stb)?
Mi van akkor ha az építtető egyáltalán nem akar tervezőt látni az építkezésen?
Milyen jogaim lesznek mint tervezői műszaki vezető, vagy csak kimegyek megnézem, benaplózom és kész.
Mi van akkor, ha eltér az építkezés a bejelentési tervektől (ha kicsit tér el pld: válaszfal, ablak van máshol?, vagy ha nagyon eltér pld: nagyobb tömeg stb)? Mi a kötelességem ilyenkor? Fel kell jelentenem a saját építtetőmet?
Mi van akkor ha kimegyek, leírom ami szerintem nem jó, de senkit nem érdekel?
Mi van ha nem írom alá a használatihoz a papírt, mert szerintem sok a hiba, vagy nem láttam a javításokat, vagy bármi?
Érdekli egyáltalán a kamarát, hogy mit akar az egyszerű építész???

Hozzászólás a pálya széléről (valamikor erőművek tervezésével kel foglalkozó gépészmérnök voltam):
A kivitelezőnek a beruházót (építtetőt) képviselő műszaki ellenőr adhatott engedélyt/utasítást a tervtől való eltérésre, hiszen ez a két (jogi) személy volt szerződéses kapcsolatban. Ehhez vagy megkérte a tervező hozzájárulását, vagy nem. Az utóbbi esetben a tervező nem járult hozzá az üzembe helyezéshez (használatba vétel). Hasonló volt a helyzet a tervezői művezetés során felfedezett eltérések esetén.
A tervezői művezetés gyakoriságáról és összes időigényéről a létesítmény méretétől, bonyolultságától függően a beruházó és a tervező állapodott meg és szerződött. A művezetési szerződésre olyan előírás, mint a „6 alkalom” elképzelés, nem létezett.
Egyébként nem látom tisztán a mai műszaki ellenőr hatáskörét és azt sem, kit képvisel.
A röviden vázolt gyakorlat a tervutasításos rendszerre volt jellemző, nem a mai időkre, amikor a bürokrácia leépítése folyik (?).
Talán sikerül a fentiekkel ötletet adnom egy többlet-kérdés építész szempontok szerinti megfogalmazásához.

A szabályzat tervezet utólsó sorában a következő szerepel:
A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, …
Akkor mi a fenének megyek ki, beszélgetni, jópofizni? Ha nem ellenőrzöm a kivitelezési folyamatot akkor mit nézek?
A tervezet szerintem arra helyezi fő hangsúlyt, hogy a kiviteli tervtől való eltérést állapítsuk meg, naplózzuk be, vagyis így az építésfelügyelet munkáját vesszük át, mert ezáltal nekik csak az irodából kell ránézni a naplóra és rögtön tudják, ha az építtető a legkisebb mértékben is eltért a tervektől.
Így az íróasztal mellől büntethetnek, intézkedhetnek, így nem Ők a rosszak, hanem a tervező.
Legegyszerűbb esetek:
Az építtető a zuhanyzó berendezési tárgyainak helyét megcserélgeti, mert a helyszínen átgondolta a dolgokat, vagy arrébb rak pár válaszfalat, vagy nem épít meg egy válaszfalat, stb, stb. Sorolhatnám a lényegtelen eltéréseket, melyek az építkezés közben előfordulnak.
Ezt mind naplózom. A nagyobb eltérésekről nem is beszélve.
Ha közlöm az építtetővel, hogy nekem az Ő feljelentgetése a dolgom, biztos nagyon fog örülni.

A 3.5. egyik mondata a legszebb:
A tervező a tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is, munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építészeti közösség értékmérője.

Kimegyek az építkezésre, megteszem az észrevételeimet – szigorúan nem a kivitelezési folyamattal kapcsolatban, mert hát azt nem ellenőrizhetem – és el leszek küldve melegebb éghajlatra az építtető és a kivitelező által, mint a szakma reprezentánsa.

Talán először azt kellene tisztázni mit csinál a tervező, mikor un. tervezői művezetést végez. Ez a feladat, vagy inkább ez az elnevezés nem új. Talán most új tartalmat kap, ami nem a hagyományos tervezői művezetésnek felel meg.
Szerintem két feladat volt, az első szerzői jogi, mert egyes vélemények szerint az épület megépítése is a mű többszörözése és tervezői díj ki nem fizetése esetén a többszörözés megtiltásával, mint a terv jogosulatlan felhasználása, le lehetne állítani egy építkezést. Azaz az egyik feladat az, hogy a szerzői műtől ne legyen eltérés.
A másik pedig az, hogy a kivitelezés közben, a tervekkel kapcsolatos kérdésekre, illetve nem teljesen világos megoldásokra választ adjon, akár részlettervi, akár vázlat szinten, a naplóba bejegyezve. A második feladattal kapcsolatban természetesen az összes szakág végez, vagy végezhet tervezői művezetést.

Egyébként valamikor amikor a „Balettintézet” átépítése, felújítása (?) vagy inkább egy látszattevékenység, mint építési munka elkezdődött (hogy az építési engedély le ne járjon) én voltam az FMV. Gyakorlatilag a belső válaszfalak bontása és a padlóburkolatok bontása történt több hónapon keresztül. Ide minden héten egy alkalommal kijött egy építész és egy statikus fél napot elszámolva, un. tervezői művezetést végezve. Az építész irodát nem nevezném most meg. Itt vajon milyen méretet ellenőriztek? 🙂

[…] Egyben szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét, hogy ugyanezen szabályzatban szabályozott kötelező tervezői művezetés teljesen alkalmatlan bárminemű műszaki szolgáltatás nyújtására. A kötelező tervezői művezetés szabályozásának elégtelenségéről itt olvashatnak. […]