az élet (jelen esetben a jogszabályalkotó) megelőzött, mert az alábbi írást még azelőtt írtam meg, hogy kiderült, hogy nem csak terv a településképi törvény, hanem már be is terjesztették (itt írtunk róla). Ennek ellenére megjelenik az írás, mert a benne foglaltakkal kapcsolatosan a véleményem nem változott. Sajnálatos módon az ebben felsorolt változatok közöl a legrosszabb jött be…

A most megjelent építési törvény módosításának a kritikáját folytassuk a HÉSZ valódi jelentőségének boncolgatásával.

A most hatályba lépett módosítás nyomán az egyszerű bejelentés során (de csak ott!) a Helyi Építési Szabályzatokból a korábbi 4 szempont mellé pár újabbat is meghatározott a módosult építési törvény, amit a tervezés során be kell tartani, figyelembe kell venni. Minden, ami ezeken túl található a HÉSZ-ben, figyelmen kívül hagyható továbbra is az egyszerű bejelentéssel készített tervek esetében.

Az korábbi Étv. 13.§ (2) bekezdése szerint az alábbiakat kellett betartani:

• megengedett legnagyobb beépítettség
• megengedett legnagyobb építménymagasság vagy beépítési magasság
• szabályozási vonal
• beépítési módja vagy építési helye

Az építési törvény (Étv.) módosítása után az alábbi szempontokat, előírásokat kell figyelembe venni (természetesen csak egyszerű bejelentés esetén):

A HÉSZ a fentieken túl számos helyi kötöttséget is tartalmazhat, melyek egy része jogos elvárás egy település részéről, más részük viszont teljesen felesleges túlszabályozás. Ezek között számos olyan előírást találunk, melyeket igazából nem indokol semmi (pl. Nagykozár egy frissen parcellázott területén csak 30-35 fokos tetőhajlást engednek, mellesleg egy olyan falusi környezetben, ahol a házak 99%-a 45 fokos tetőhajlású). Most itt nem beszélünk városképi, no pláne műemléki környezetről, mert az ezeknek való megfelelés teljesen jogosan került be a kötelezettségek közé.

Egy pillanatra azonban próbáljunk meg sokak által kicsinyesnek tűnő építész tervezői énükün felülemelkedni és próbáljuk meg kicsivel távolabbról szemlélni a magánlakásépítést.

Üröm egy újonnan percellázott területének látképe

Sok esetben hajlamosak vagyunk túldimenzionálni a megvalósult épületek minőségét, városképi szerepét (itt most nyilván nem a kiemelt, városképileg védett területekre kell gondolni). A legtöbb helyen nem azzal van a baj, hogy egy épület 30-50 cm-rel magasabb, mint szabadna, hanem hogy vagy silány a megjelenése vagy a minősége. Ezt pedig nem lehet szabályozni.

Be kell látnunk, hogy pusztán jogszabályokkal, HÉSZ-szel nem lehet szebb utca- vagy településképet előállítani, itt a jog nem tud sokat tenni.

A családi házas területek már csak olyanok, amilyenek. Lehet ezen vitatkozni, de az elmúlt 40-60 évben beépültek a településeink és elenyésző azon területek száma, ahol valamiféle egységesség, a „jó ránézni kategória” létrejött volna.

Az alábbi fotók 11 éve Üröm egy új parcellázású területén készültek, az építészeti minőség spectruma elég széles, a fotók önmagukért beszélnek.

El kell fogadnunk, hogy a családi házas területeink olyanok, amilyenek. Lehet sopánkodni, pityeregni ezen, de a beépíthető területeink így épültek meg. Legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy a fák szépen megnőnek és a sok rondaságot eltakarják. Még az az elég ronda József Attila lakótelep is megszépült azáltal, hogy mára komoly fák nőttek a házak között, egész kis zöld szigetté vált.

Külön sorozatot szenteltünk anno Biatorbágynak, az első „magyiterrán” városnak, ahol az un. mediterrán stílust kötelezővé tették. Az eredmény önmagáért beszél. Katt a képre!

A családi ház speciális kategória, a háború után sokkal szélesebb körben vált elérhetővé, mint korábban. Az anyagi, kulturális és egyéb különbségek igencsak jól tetten érhetőek ezen a területen. Túlságosan is a szívünkre vesszük, pedig nem kellene.

Amikor utazunk és látunk egy ritka ronda házat, azt szoktam mondani Ritának, hogy ezt is építész tervezte. Igen mi. Ne szépítsük.

Az egyszerű bejelentés kapcsán, amely a HÉSZ-ket igencsak negligálta, igazából mosolyogtató volt azt látni, hogy a sokak által (általam is) szidott túlszabályozás, tervtanácsokat, főépítészeket egyszer csak elkezdtük hiányolni. Eddig azon sopánkodtunk, hogy mennyi felesleges szabálynak kell megfelelni, hol mikor éltek vissza a tervtanácsok, a főépítészek a hatalmukkal és most tessék, elkezdjük őket hiányolni.

Pedig nem kellene, főleg nem így.

A tervtanácsoknak külön sorozatot szenteltünk korábban, olyan sok volt a visszaélés. A személyes véleményem azóta sem változott. Hacsak nem VALÓBAN kiemelt városképi területről van szó, a tervtanácsok teljesen feleslegesek. A korrupció, a hatalomgyakorlás melegágyai, ráadásul teljesen felesleges 3-6 embert azért fizetni, hogy arról diskuráljanak, hogy pl. egy lakásban szerencsés vagy nem szerencsés-e lesüllyeszteni a nappalit.

Aki volt már tervtanácson, az tudja, hogy bármi is történik ott, bárki bármit mondhat, csak egy dolog számít, hogy a főépítész mit akar.

tervtanács = főépítészi akarat

Jó példa volt az egyik esetem, ahol az előzetes főépítészi egyeztetés után tervtanácsra került tervemet MINDENKI elfogadásra javasolta, de a 10 nap múlva megkapott jegyzőkönyv nem hogy átdolgozásra, hanem egyenesen elutasításra javasolta. Mehettem újra. Másutt is hasonlóak voltak a tapasztalataim. Nem ismétlem el újra, akit érdekel a téma, itt elolvashatja őket. 

Mivel a jogszabályok szerint tervtanács nem minősül önálló eljárásnak, így nincs jogorvoslat, nem lehet ellene fellebbezni, csak az egész (pl. engedélyezési) eljárást.

A fentiekből számomra az következik, hogy a tervtanácsi rendszer teljességgel felesleges a fent megfogalmazott kivételek esetét leszámítva, elégséges volna egy főépítészi EGYEZTETÉS.

Persze a főépítészek egy része is hajlamos túldimenzionálni a saját szerepét és az utcakép fontosságát. Azon túl, hogy egy főépítészi egyeztetés gyakorlatilag megfúrt anno  egy beruházást (egy műhely-irodaépület megépítését), eléggé vicces volt azt látni, hogy Bp legszélén, ahol már a mezőgazdasági földek kezdődnek és ahol a telkek beépítettsége is teljes káoszt mutat (már  ha egyáltalán be vannak építetve), ott azt számon kérni egy új épület terveiben, hogy a 4 utca által határolt tömb sarokpontjára kerüljön az épület és ne beljebb 3 méterrel, mert különben „az utcai térfal megtörik és a kedvezőtlen városképet eredményez„… nos ez a véleményem szerint több mint vicces. Nem a belvárosról beszélünk, hanem az alábbi területről:

az Izbég és az Emlék utca sarokpontjáról van szó

A legutóbbi kormányinfón elhangzott, hogy várható valamiféle külön településképi törvény. Erről korábban is volt már szó, csak nem tudni, hogy kinek az elképzelése fog megvalósulni:

• az egyik változat szerint visszahozzák a teljes HÉSZ kötelezettséget, ezzel visszaáll a korábbi szabályozás
• egy másik változat szerint általános, nem helyhez kötött (tehát országos) szabályozást hoznának az egyszerűbb esetekre (pl. kertvárosi, hegyvidéki) és csak a műemléki, városképi területekre lesz egyedi szabályozás
• a legdurvább elképzelés szerint viszont minden településen egyedi, „hagyományőrző” jellegű szabályozást vezetnének be. Meghatároznák a stílust, az anyaghasználatot…stb.

A legutóbbi változatot erősítette a korábban már híresztelések útján belengettt un. „típustervek” is. Ezek elképzelhető milyenségét jól le lehetett venni a Kolontárra szánt „tervpályázat” tervein, az árvizi terveken vagy a devizarokkantaknak szánt, de a program szintjén botrányosan megbukott és most másféle károsultaknak hasznosított ócsai telepen. Műfalu, műparasztoknak és műromantikával.

Bármelyik változat is kerül ki győztesen, menet közben változtatni mindig rizikós, de ahogy elnézzük a településeink arculatát, ennél rosszabb talán már nem lehet.

Jelen vélemény a 2016. május 16-i jogszabályi állapot alapján íródott. Az írás a most megjelent építési törvényről szóló sorozatunk része.

Aki szeretné összevetni a most érvényes építési törvényt a korábbival, lementettem és itt megnézheti (2015.01.13-i állapot)