A parlament honlapján megjelent a május 17-én benyújtott T/10728 számú törvényjavaslat A településkép védelméről. Mivel a törvény értelemszerűen érinti az építési törvényt, ezért azt ismét módosítani kell majd, innen a cikk címe.

A településképet eddig rendeletileg szabályozták, akkor kapott nagyobb reflektorfényt, amikor a 456/2015-ös kormányrendelet – az egyszerűsítés és a bürokrácia csökkentés jegyében – nagyrészt negligálta a helyi építési szabályzatok legnagyobb részét és mindössze 4 feltétel teljesítését tette kötelezővé a  tervezők számára. Ezen változtatott igen kis mértékben a nemrég kihirdetett módosított építési törvény.

A településkép immáron törvényi rangot kap, aminek pontos okát még nem igen érzékelni, de az előterjesztés azért ad némi támpontot. Fontos továbbá, hogy ez most nem az egyszerű bejelentéshez kapcsolódik, ez attól független és minden fajta építési tevékenységre fog vonatkozni.

Részletesen még nem tudtam tanulmányozni, így most pár önkényesen kiragadott részlet a törvényjavaslatból:

E törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy

a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,

b) a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva.

c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

(1) A településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti.

(1) A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.

(2) A kézikönyv a – települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

(3) A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.

(2) A kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet egyeztetése során az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni. A kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell – kormányrendeletben meghatározott módon – a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról.

Nos az egész lényege itt fogható meg. Cca 3.000 település arculatát kell mihamarabb meghatározni, mintákat, szabályokat lefektetni, mindezt a MÉK felügyelete alatt.

M E G A B I Z N I S Z

Inkább nem is írok semmit sem. Amikor a legfontosabb kormányrendeletek hónapok óta lógnak a levegőben és csak halmozódnak a joghézagok, akkor láthatóan a jogalkotó egy meglehetősen parciális problémát emel törvényerőre.

Azért parciális, mert az önkormányzatoknak az elmúlt évtizedben 100 milliókat kellett kifizetni szabályozási tervekre és azok folyamatos frissítéseire.

A HÉSZ-ek eddig stílusbeli megkötéseket szerencsére nagyon ritkán tartalmaztak, így a törvényjavaslatban szereplő „arculati kézikönyv” NAGYON-NAGYON rossz csengésű.

Jöhet az ízlés- és stílusrendőrség, amelyik majd megmondja, mi a szép és mi való a településre és mi nem. Ha a helyi főépítész pl. organikus, akkor ott nyilván kötelező elem lesz a székely kapu, ahol minimalista, ott minden ami a fehértől és a sötétszürkétől elütne, az üldözendő lesz és persze hosszasan folytathatnám a különféle stílusokat. Természetesen túlzok, de így talán érthető a tendencia.

b) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás),

c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (a továbbiakban: településképi bejelentési eljárás),

(3) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(4) A településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmei feladatok ellátása érdekében a polgármester – az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.

(5) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata

a) a településképi követelmények érvényesítése,

a) az Étv. illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése.

A törvényjavaslathoz hosszú Általános indoklás készült, érdemes végigolvasni.

A törvényjavaslat letöltése

(a HÉSZ-ról készült egy írás, amit ez a törvénytervezet most felülírt)