(frissítés 2016.05.17. 13:28-kor)

A most megjelent építési törvény módosításának a kritikáját folytassuk a már eddig is sok vitát kiváltó kötelező tervezői művezetés témájával!

Ha a címben feltett kérdésre tömören akarnék válaszolni, elég volna annyit írnunk, hogy SENKINEK!

Kezdjük azzal, hogy ez egészen biztosan az a kötelezettség, amit a MÉK erőltet, mert úgy véli, hogy „az építészek régóta szeretnék, ha nagyobb rálátásuk lenne az épület megvalósulására”. Én magam eddig nem találkoztam – a családi házas tervezés területén – ezzel az állítólagos igénnyel, de bizonyára bennem keresendő a hiba.

Fontos megjegyezni, hogy a kötelező tervezői művezetés intézménye csak az egyszerű bejelentés alapján épülő lakóépületekre vonatkozik!

Mire is megy ki a játék?

Ez a MÉK által tömegesnek vélt igény gyönyörűen összecseng az egyszerű bejelentési mechanizmussal megjelent drasztikusan kierőszakolt, megnövelt építész tervezői felelősség vállalásával. Márpedig ez most láthatóan prioritást élvez.

Ha visszafelé nézzük, akkor a terv az, hogy az építkezés végén csak akkor kaphasson az építtető használatbavételi hozzájárulást, ha a tervező nyilatkozik, hogy a lakóépület a tervei szerint épült. Ha ezt nem adja meg, akkor nincs használatbavétel, márpedig ha ez nincs, akkor nem lesz utolsó részlet a hitelben, CSOK-ban…stb. Nagy szívás.

Nos ehhez hasonló nyilatkozat eddig is volt, volt hogy kértek tőlem ilyen nyilatkozatot, volt hogy nem. Nem volt jelentősége.

Most lesz. Kezdjük az elutasítással: ez beláthatatlan zsarolási potenciált adhat erre fogékony építészek kezébe, belegondolni is rossz, mennyire vissza lehet majd ezzel élni. A tervező és az építtető közötti esetleges konfliktus kiváló alkalom lehet egy építésznek, hogy akár a teljes tervnek való megfelelés ellenére is megtagadja a hozzájárulását, ezzel lehetetlen helyzetbe hozza az építtetőjét.

Igen ám, de ahhoz, hogy egy építésznek egyáltalán joga legyen elutasítani a nyilatkozatát, az előzetes hírek szerint vélhetően az lehet majd a feltétele, hogy 6 alkalommal ki kell mennie a helyszínre tervezői művezetés keretében. Ha nem megy ki, akkor nincs joga megtagadni a hozzájárulást, vagyis bianco kell olyasmiről nyilatkoznia, amit nem ismer. Ezt támogatja az érdekvédelmünkkel kijelölt MÉK????

Mindezt pedig az teszi lehetővé, hogy az építtetőt kötelezik, hogy erre leszerződjön az építész tervezővel, ráadásul hatósági áron, előzetes infók alapján nettó 180.000 Ft értékben (hatósági árat belevinni egy alapvetően szabadpiaci mechanizmusba, láthatóan valamiféle kádárizmusból itt maradt tempót jelent).

Nézzük meg, hogy miért egy alapjaiban elhibázott döntést hozott a MÉK és a jogszabályalkotó, ami ráadásul az eredeti célját sem fogja betölteni?

1. Egy jellemzően 1-1,5 évig elhúzódó építkezés esetében a 6 alkalom semmire sem elegendő
2. A kivitelezés műszaki és egyéb kötelezettségeit már eddig is jogszabályok határozták meg, az építésfelügyelet is ezek alapján ellenőrizte eddig is a családi házak kivitelezését
3. A kivitelezés szakszerűségét a kiviteli tervek alapján egyszemélyi felelősségű FMV (felelős műszaki vezető) biztosítja, ő felel szinte mindenért, legfőképpen nem csak azért hogy a tervek szerint épüljön a ház, hanem adott esetben akár még a terveket is felülbírálva szakszerűen (mert hiszen lehetnek hibák a tervekben is)
4. a kivitelezések jelentős részében vagy kötelezően vagy opcionálisan műszaki ellenőr is részt vesz, ha valaki, akkor ő az, aki ellenőrizni tudja a kivitelezést, hiszen szerencsés esetben hetente 1-2 alkalommal meg kell hogy jelenjen, sőt kiköthet ütemeket, amikor neki kötelezően ott kell lennie (pl. eltakarások, betonozások előtt)
5. az építész tervezők egy része nem kívánná nyomon követni az építkezést, az ok sokféle lehet, pl. van más munkája is vagy pl az én esetem, aki jellemzően 220 km-re tervezek. Én nem szeretnék csak ezért Bp-re járni, márcsak azért sem, mert az utazás is nem kevés pénzbe kerül és az már tényleg a zsebmetszés kategóriájába esne, ha egy 30 eFt-os kötelezettség mellé, még az útiköltségemet is a megrendelőmnek kellene állnia. Én pedig nem szeretném a saját zsebemre mindezt megcsinálni.
6. Az építész tervező kizárólag csak a saját terveiért vonható felelősségre, ebből következően, ha készülnek pl. tartószerkezeti tervek, akkor nem hogy nem vonható felelősségre egy rossz vasalásért vagy hibás zsaluzásért vagy egy rosszul lelépcsőző alapozásért, de NINCS JOGA (JOGOSULTSÁGA) azt elbírálni, ezekkel kapcsolatban bármilyen érdemi döntést hozni, max felhívni a szaktervező figyelmét. Ugyanakkor számon sem kérhető az építész tervezőn, ha esetleg tartószerkezeti hiba fordulna elő és ő ezt nem venné észre.
7. az építész tervezőnek nincs joga beleszólni abban, ha egy fűtési rendszert rosszul szerelnek meg, ha nem biztonságos a gázvezeték szerelése, ha a rendszerből nem tud kifolyni a kondenzvíz, ha rosszul szerelik össze az automatikát és még hosszasan folytathatnám.
8. Ha akár tartószerkezeti vagy épületgépészeti okok miatt megsüllyed, felrobban, károsodik az épület, akkor azért az építész nem vonható felelősségre.

Nos akkor miért is kell majd fizetnie az építtetőnek 180.000 Ft + áfát? Természetesen ezt majd az építésznek kell majd elmagyaráznia a megrendelőjének, aki ennek nyilván nem fog örülni, főképpen azért nem, mert SEMMIT NEM KAP a pénzéért.

Természetesen a tartószerkezeten és az épületgépészeten túl is lehetnek olyan hibák, amiket az építésznek kellene ellenőrizni, de ezen hibákból származó károsodások nagyságrendekkel kisebb kockázatot jelentenek, mint amikor pl. egy kiváltó vagy alapozási csomópont megreped. Márpedig ezt a jogosultsági rendelkezések szerint jelen állás szerint nem ellenőrzi senki.

Nem jelent még meg a kötelező tervezői művezetésről szóló jogszabály, de annyit látni, hogy a jogszabályalkotó a MÉK-kel karöltve megfeledkezett arról, hogy nem az építész a legfontosabb szereplője  kivitelezésnek. Ha valóban az a cél, hogy szakszerűen épüljenek meg a házaink, akkor annak szaktervezői vonzatai vannak.

A tervezői művezetés nem veheti át egy FMV vagy egy műszaki ellenőr jogkörét, sem felelősségét, de akkor mit ellenőrizzen az építész?

A kivitelezés végén az építész által adott nyilatkozat (a formájáról sem tudunk még semmit sem) a fentiek alapján csak olyan lehet, amely felsorolja majd mindazokat a szerkezeteket, berendezéseket, amiket nem jogosult ellenőrizni, továbbá azokat a szerkezeteket, melyek anélkül kerültek eltakarásra, hogy ő ellenőrizhette volna. Kizártnak tartom, hogy erre lehetőségünk lesz, majd vélhetően lesz egy jelölő négyzet, amit vagy kipipálunk vagy sem.

Elképzelni sem tudom, hogyan gondolták ezt? Egy biztos, ha aláírtuk, hogy a ház a terveink szerint épült, akkor semmi sem ment minket attól, hogy ha később hibát találnak, akkor azt akár ránk is verhetik. Egy későbbi vita során nem fogjuk tudni visszavonni a nyilatkozatunkat, mondván az igenünk a vitatott szerkezetre nem terjedt ki. 

A kötelező tervezői művezetés részletes szabályozása még nem ismert, de a fentieken túl még a következők igencsak érdekesek lehetnek:

• ha a tervezői művezetés átadható más kollégának (pl. akadályoztatás, távolság…stb miatt), akkor az rendezetlen felelősségi viszonyokat teremthet.
• ha a 6 alkalom nincsen meghatározott kivitelezési eseményekhez kötve (alapozás betonozása, födémzsaluzás…stb) akkor azon túl, hogy az építész tartószerkezetet nem jogosult megbírálni, olyan munkákat (vakolás, burkolás…) fog ellenőrizni, aminek alacsony a kockázata és ily módon könnyen látszattevékenységgé válhat
• A tervező azért a tervért felel, amit ő készített, a megvalósítás nem az ő felelősségi köre! Sajnálatos, hogy az érdekvédelmünkre kijelölt építész kamara számára ez nem nyilvánvaló.

Jelen vélemény a 2016. május 16-i jogszabályi állapot alapján íródott. Az írás a most megjelent építési törvényről szóló sorozatunk része.