Az építési törvény (Étv.) kritikája | 1. rész – az egyszerű bejelentés
Elmúlt 4,5 hónap a 456/2015-ös kormányrendelet megjelenése óta. Tegnap hatályba lépett az építési törvény módosítása és ugyan nem jelentek meg a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek, de már levonhatóak fontos következtetések.
Az egyszerű bejelentés már megjelenése időpontjában is átmenetinek tűnt, csak ez az átmenti időszak eléggé elhúzódik. Mindenki tudja, hogy rossz. A jogszabályalkotó is. Nem fogják óriásplakáton hirdetni, de tudják. Tenni is kell valamit. A visszavonást el kell felejteni, mert nincs rá reális esély, hacsak a politikai belviszályok ezt nem teszik lehetővé.
Akkor mi lehet a megoldás?
Ez az a terület, ahová a legutóbb beadtam egy tervet és amit 8-szor visszadobtak. Mivel ez még 2015-ben kezdődött, sima engedélyezésnek indult, így a HÉSZ miatt volt tervtanács, főépítész…minden.
No de nézzünk már rá erre az egészre! Mit akarunk számon kérni, mihez akarunk igazodni? Ehhez az összképhez? Tényleg van jelentősége itt a gerincmagasságnak, a homlokzat színének, hogy milyen a kerítés, valóban 5,5 a megengedett épületmagasság és nem léptük-e túl esetleg 20 cm-rel?
Az egyszerűsített bejelentés során a hatóság már csak a számítás végét nézheti, ha az oké, mehet. Nem megy ki a helyszinre, nem ellenőrzi, hogy a valóságot rajzoltuk le. Tudom, engemet is megszivatott egy idióta éphatos és mások is mesélnek rémtörténeteket, de ezek csak megerősítenek abban, hogy az építéshatóságoknak nincs érdemi feladata ezekkel a házakkal. Azok az előadók, akiket régről ismerek, szenvednek az egésztől, mert robotoknak tartják magukat, akik nem végeznek érdemi munkát.
Szóval kinek is jó ez az egész?
- Az építtető 4 homlokzattal és egy helyszinrajzzal semmire sem megy.
- A tervező állandó magyarázkodásra kényszerül, mert nem tudja úgy végezni a munkáját, ahogy eddig. Ha nekem nem olyan a megbízom, akkor a 3-ik próbálkozás után azt is mondhatta volna, köszönöm ennyi, ha maga nem képes olyan anyagot összeállítani, amit a hatóság is elfogad, akkor szerződést bontunk és keresek mást. Nem tudtam volna védekezni és jog szerint igaza lett volna. Én mit csinálhatnék ilyen esetben? Semmit.
- nem jó az önkormányzatnak, mert látszatmunkára kötelezik őket
- nem jó a közérdek szempontjából sem, mert csak utólag értesül róla mindenki más
Nincs valódi jelentősége, hogy a HÉSZ eddigi 4 előírása helyett most 8-at kell figyelembe venni, mert ez tüneti kezelés.
Ha viszont a bürokráciacsökkentés oldaláról közelítjük meg, akkor viszont érdekes dolgot tapasztalunk. Nincs országos statisztikám, de az ÉTDR nyitóoldaláról (ügyfélkapu nélkül) eljuthatunk egy olyan oldalra, ahol településenként le tudjuk kérni 2013 januárjáig az elindult eljárásokat, max 2 hetes intervallumot megadva.
Nos kiválasztottam pár települést és megnéztem, hogy az elmúlt 4 hétben mennyi egyszerűsített bejelentést adtak be?
Ez 20-40%-os részarányt jelent, bár hangsúlyozom ez nem reprezentatív felmérés. Fontos infó még és feltűnt, hogy milyen sok a bontási eljárás is, ami utalhat arra, ami az én praxisomban is feltűnt, hogy sokan úgy tudnak telket venni, hogy ház áll rajta, amit viszont előtte el kell bontani. Nem mondhatom, hogy minden bontási eljárás után egyszerűsített bejelentés következik, de elképzelhető és akkor a fenti arány még nagyobb is lehet.
A fenti számok azt mutatják, hogy igenis komoly mennyiségű házról lehet szó, ami hatósági munkát is jelent.
Mi akkor a megoldás?
Az én véleményem az, hogy igencsak leegyszerűsödne az egész problémakör, ha a 300 m2 alatti új lakóépület átkerülne az építési engedély nélkül építhető építmények sorába. A jogszabályokat, a HÉSZ-t akkor is be kell tartani, így itt nem lenne változás. A kiviteli terveket kötelezővé tették MINDENRE, így ezekre is. A jog jelenleg is lehetővé teszi, sőt szabályozza is. Mindenkinek egyszerűbb lenne.
Ráadásul megvalósulna a bürokráciacsökkentési cél is, a hatóságok 20-40%-kal kevesebb ügyet kezelnének.
Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos egyéb írások
A folytatásban körbejárjuk a HÉSZ jelentőségét, a kötelező tervezői művezetést és a többi fontos témát. Maradjanak velünk!
Hozzászólások (8): megnézem
Tóth Szilveszter
2016. május 14. szombat 11:20
Miklós! Nagyon nem értek egyet, több szempontból is szükséges egyfajta hatósági plecsni:
– számtalan esetben értelmezhetetlen vagy többfajta módon is értelmezhetőek a hész-ek, cseppet sem algoritmikus azt kitalálni, hogy egy ház szabályos-e vagy sem. őszintén semmi kedvem felelősséget vállalni egy buta mondatért. arról ne is beszéljünk, hogy van olyan bp-i kerület, ahol a saját hészükkel szemben teljesen más a „szokásjog” és úgy kell vitatkozni, hogy az évek óta azonos hészben más szerepel. mivel a megrendelő oldaláról itt milliókról is szó lehet, így ezek mellett nem tudok elmenni szó nélkül, de hogy mindezért én tartsam a hátam ? nem! szóval fontos volna egy visszavonhatatlan plecsni, ami szabályossá minősít egy tervet mielőtt a ház elkezd épülni.
– banki oldalról sose vizsgáljuk az esetet, de rettentő fontos, hogy ne csak a gazdag emberek tudjanak építeni vagy lakást venni. ezért legalább annyira fontos a bankok szempontrendszere. hogy fog adni neked hitelt, ha nem tudod garantálni, hogy az épülhet meg, ami a terven van? ez a szerepe az engedélynek, hogy előre tisztázza és meghatározza a majd létrejövő vagyont teljesen elsikkadt a vita folyamán. az építési engedély bármilyen formában, de biztosíték neked építtetőnek és egyúttal biztosíték másoknak, hogy azt fogod építeni. simán lemondjunk egy ilyen biztosítékról ?
természetesen sokat javítana a problémán, ha a jogszabályok és a hészek egyszerűsödnének. ha nem lenne nyolcféle alapterülete egy épületnek és nem lenne háromféle magasság. ha legalább azon nem vitatkozhatnánk, hogy egy terasz most hasznos alapterület-e vagy sem. ez megoldaná a fenti kérdést, de az építési engedélyezési eljárásokat is jelentősen leegyszerűsítené, ezáltal megvalósulna a cél, de nem csak 300m2 alatt, hanem a sokkal fontosabb többlakásos és ipari épületeknél is! mert szép ez a statisztika, de ha családokat nézünk, mint társadalmi egységet, akkor ez cca 150 család családi háza, szóval ha volt a többi eljárásban egy darab 75 lakásos társasház meg mondjuk egy 75 főt foglalkoztató üzem csarnoka, akkor az megint 150 család élete. (persze csházas lakóterületeket néztél, tudom)
Koós Miklós
2016. május 14. szombat 11:43
nem vagyok jogász, ezt előrebocsátom. Kaptál te jogszabály értelmezést valaha is? Engem mindannyiszor elhajtottak, hogy egy AB határozat szerint ez tilos, pedig nem egy esetben írtam anno Magyar Máriának vagy éppen a főváros megfelelő főosztályának.
a HÉSZ értelmezése az építéshatóság magánügye, ami lehet ilyen és olyan is. nem fognak indokolni. Ha esetleg utólag pont egy ilyen ügy miatt téged perelnének be, gondolod, hogy ennek felelősségét átháríthatod az építéshatóságra? Nem tartom valószínünek. Én is bemegyek minden alkalommal és a legtriviálisabb esetben is megpróbálok egyeztetni az előadóval, mert mást nem tehetek, ha ki akarom szolgálni a megbízómat, de ezt nem tudom dokumentálni. Hányszor fordult elő, hogy valamit megbeszéltem vele, majd másképpen folytatódott az ügy, én meg magyarázkodhattam. Ebből következően tervtanácsra sem megyek megrendelő nélkül.
Tóth Szilveszter
2016. május 14. szombat 11:53
természetesen nincsen Magyarországon jogszabályértelmezés, mert a jogszabályok egyféleképpen érthetőek csak, ha meg nem, akkor mégis VAN. két hete sikerült egy teljesen újféleképpen számított építménymagassággal megismerkednem, amikor NÉGY éve már épületmagasságokkal kéne számolgatnunk, hiszen elvileg megszűnt.
…és az AB döntése is élne még, ha az Orbán-kormány nem kaszálta volna el anno…
az építési engedély plecsnie pedig egy általános jogi maszlag konkrét esetre való értelmezés, akárki akármit mond, ez így van. onnantól én és az építtető is jóhiszeműen folytatja az életét és ez a bíróság előtt azért még számít.
ui.: nyilván erkölcsi felelősségem mindig lesz egy félbeszakadt beruházás esetén, akár az én hibám, akár csak én nem vettem észre valamit. DE itt anyagi felelősségről beszélek elsősorban, amit nem lehet vállalni és a felelősségbiztosítás sem megoldás, mert a felelősségbiztosítás árát a biztosító a jogrend megbízhatósága alapján számolja. ha nincsen plecsni, pikk-pakk felszökik 1%ról 10-re az ára, csak figyeld meg.
Koós Miklós
2016. május 14. szombat 12:04
az írás címében ez van: „egyszerű bejelentés”. Ergo nem az engedélyeztetésről általában beszéltem, hanem csak erről a szegmensről. Magam is úgy vélekedtem, hogy a tervezői felelősség hirtelen megnövekedése komoly kockázat számunkra és egy későbbi polgári peres eljárás igencsak különbözik egy elutasított építési engedély vagy egy elutasított másodfok esetleges következményeitől.
A probléma általában nem magával a HÉSZ-szel van, hanem ha a megrendelő a HÉSZ-ben rejlő utolsó cseppet is ki szeretné használni és olan döntésre kényszerít, amit csak akkor mernél meglépni, ha ezt valaki megerősíti.
MINDIG, MINDENKI a határokat feszegeti.
Nem is tudom mikor terveztem utoljára úgy, hogy nem kellett előzetesen beépítettséget, épületmagasságot, fajlagos szintterületet számolnom, mert ez azért lássuk be, egy agyrém. Kurválkodunk magunk is, kiszolgáljuk az extrém igényeket, csak hogy megfeleljünk és nehezen mondunk nemet, mert az elveinkkel nem egyezik a szándék. Gyarlóság, miközben védelmet is szeretnénk.
Ha viszont arra gondolok, hogy a módosult Ptk. miket tesz lehetővé az ellenükben, akkor hiába is siratod a hivatali plecsnit, mert az sem fog tudni megvédeni.
Tóth Szilveszter
2016. május 14. szombat 12:21
de, a probléma egy nagyon nagy része az oték-(bvksz)-hész párosból fakad. legalábbis én ezt látom. hész: szerepel a „fekvőtelek esetén” de nincsen definiálva a fekvőtelek fogalma és az adott esetben 3.7méter széles házat kellett volna terveznem egy nyilván fekvőtelek-re, ha lenne ilyen… hész: meglévő épület esetén kértek garázs, mikor nem írja elő. ez a megrendelőnek a beruházási költség ~8%át felemésztette volna.
ez nem a kifacsart építésivállalkozós világ, ahol csak a lemondani nem tudás miatt kerül bajba a szegény építész! az is megérné a mesét, hogy hogy szerzel majd munkát ilyen esetben, mert a bátorságunk lesz a válogató tényező és nem a hozzáértésünk, de ez csak egy sokadik mellékszál.
szóval én az egyszerűsítést az egyértelműsítéssel kezdtem volna és a megfelelési paraméterek egységesítésével, és csak mellékesen jegyeztem meg, hogy ez nem csak a 300m2 alattiak problémája, így más előnye is lenne.
és véletlen sem egyszerűsítettem volna a rendszeren biztosítékok kiiktatásával.
Koós Miklós
2016. május 14. szombat 12:28
az egyszerűsitéssel egyetértek, mert az agyrém, hogy külön fogalommamgyrázata van az Étv-nek, az OTÉK-nak, a csok-nak és még ki tudja minek. sőt a legtöbb HÉSZ is saját fogalommagyarázatot használ, nem is értem, milyen alapon? Egyetlen fogalommagyarázat megoldaná a problémák jelentős részét, de ennek semmi köze a hatósági eljáráshoz és főképpen nem az egyszerű bejelentéshez, mert ez a probléma előtte is létezett
Tóth Szilveszter
2016. május 14. szombat 12:36
attól, hogy a probléma előtte is létezett, nem feltétlen független. sőt! az egyik kiindulása a a történetnek és nagyon is interferál ez a két kérdéskör egymással, mint ahogy arra rámutattam fentebb. a javaslatod, miszerint a 300 alattiak ne legyenek engedélykötelesek, ennek fényében, ennek környezetében szerintem rossz ötlet. így érthető a mondandóm ?
(plusz a jövőben létrejövő vagyon előre definiálása megint elsikkadt…)
Pató Károly
2016. május 15. vasárnap 09:53
Hathatós kamarai védelem nélkül nehéz a „bátor” tervezőkkel versenyezni. Sajnos ezután is lesznek, akik a díjszabás töredékéért vállalnak munkát, nem törődve a következményekkel. Az esetek túlnyomó többségében meg is ússzák. Az új jogszabályok miatti megnövekedett felelősség ellentételezése nehezen lesz megoldható. Az építtető sokszor valóban a határokat feszegeti, és ebben az esetben a „bátraké” a szerencse. A jogerős építési engedély birtokában végzett építkezésnél (ha a tervnek megfelelően készült el), a használatbavétel nem szokott problémás lenni. Nem jó, ha az előírásoknak való megfelelőséget az elkészült épületnél vizsgálják a tervező felelősségére, még akkor sem, ha a jogszabály, rendelet értelmezésből egy esetleges per során a tervező kerül ki győztesen. Az így elszenvedett anyagi kár, (ügyvédi költség, pereskedésre fordított idő stb.) többnyire (ha megítélik) sem behajtható.