én ehhez csak azt tudom hozzáfüzni, amit másutt már leírtam: az egyszerű bejelentésre az alábbi vonatkozik az Étv-ből 33/A.§(2) c) pont:

“a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,”

van kormányrendelet ehhez?
nincs.
tehát amig nincs, kiviteli tervet sem kötelező készíteni, mivel nem határozható meg a pontos tartalma

Mivel az ÉTV 33/A § (2) c) pontja nem határozza meg pontosan melyik kormányrendeletre gondol csak általánosságban ír, és a 191/2009 (IX.15) korm. rendelet, mely az építőipari kivitelezési tevékenységről és a kivitelezési tervdokumentációról szól az kormányrendelet, így mindenki úgy értelmezi ahogy akarja, és azt a kormányrendeletet érti rajta amit akar.

Mivel a bejelentésnél fellebbezési jogunk nincs, így csak reklamálni és győzködni tudunk.

Egyetértek Miklóssal, kérni lehet, de mit.
Jogszabályellenes, tehát amíg nincs konkrétan meghatározva a tartalma, nem kell rászoktatni a hatóságokat, hogy valami kiviteli terv szerú dolgot beadunk. Azt különben is az e-naplóba kéne feltölteni, az meg a kivitelezés megkezdésekor esedékes.

Hogy az alábbi alkalom mire lesz jó, nem tudom, de ide is kiteszem, hátha valaki szívesen jönne! Téma már lesz!!!
Idén is megrendezésre kerül a Miniszterelnökség által összehívott Észak-dunántúli Építészeti Fórum 2016. május 19-én (csütörtök) 17:30-kor, Székesfehérváron. (Várhatón a Gazdaság Házában – Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6.)

312/2012 korm. 62.§ (1) c) = bejelentésnél nem kell külön kiviteli terv!

amióta dolgozom (lassacskán tíz éve) sosem volt egyértelmű, hogy mikor kell kiviteli terv. olyannyira nem, hogy késhegyre menő viták voltak és vannak email-folyamokban, hogy miért így vagy úgy kell értelmezni. nem csak itt. meglett, idős és nagy tapasztalatú építészek képesek másként gondolni, sőt, hivatkozni a saját gyakorlatukra, mintha nem is ugyanabban az országban élnének, dolgoznának.
most, hogy újraírták kétszer, kétszer sikerült nem egyértelmű, sőt HÁROMFÉLEKÉPPEN !!! érthető módon leírni. külön meg kéne erőltetnem magam, hogy háromféleképpen is érthető legyen, amit leírok.

nem vagyok egy összeesküvés elmélet hívő, de hogy lehet mindez véletlen ?

Hát igen, a 312-es szerint a „kiviteli terv”, vagyis a kivitelezés az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történhet.

Ezt vizsgálhatja az építésfelügyelet.

Az Étv.-ben említett „kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció” ez alapján kb. annyi, hogy ráírod egy darab papírra (persze gondosan PDF/A formátumban feltöltve az ÉTDR-re), hogy az XY építkezés a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történhet, az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján. Ez utóbbi tartalma pedig meg van határozva a még érvényben lévő 456/2005 Korm. rendeletben.

Persze a jogorvoslati lehetőség hiányában ki van szolgáltatva a tervező is és az építtető is az építési hatáság kénye kedvének, de ha azért nem fogadja be a bejelentést, mert nincs kiviteli terv, akkor meg kell kérni, hogy nevezze meg, milyen kormányrendelet szerinti kiviteli tervre gondol, és bármelyiket mondja, az nem vonatkozik az egyszerű bejelentési procedúrára.

Emiatt szerintem a tervezőnek kiviteli terv gyanánt elég annyit mondani és leírni, hogy a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történhet a kivitelezés, mert ez legalább a 312/2012 Korm rendeletnek megfelel.

Az előző hozzászólásomhoz (ami még nem jelent meg) annyit fűznék hozzá, hogy az építésfelügyelet (legalábbis Budapest pesti oldalán) a 300 nm alatti egyszerű bejelentésen alapuló lakásépítéseknél nem kéri a kiviteli tervet (mert nem ismert a tartalmi követelménye), csak a szakszerűséget kéri számon. Persze az építési naplóban emiatt nem árt (sőt kötelező) beleírni pld. azt, hogy eltakarás előtt a szerkezeteket ellenőrizték, teszem azt a vasalást betonozás előtt.

amúgy a kiviteli tervek léptéke nem kötött, akár m 1:200…

Már délelőtt is olvastam a bejegyzéseket, de most kinyitottam az építési törvényt. S bizony lehet úgy értelmezni hogy kivitelEZÉSI dokumentáció kell, amit egy hatályos kormányrendelet szabályoz. Ilyen pedig van. Akkor is, ha nincs építési engedélyezési tervdokumentáció.

Vagyis
1.: kivitelezési dokumentáció kell:
2.: milyen kivitelezési dokumentáció kell? Olyan aminek tartalmát egy kormányrendelet meghatározza.
3.: Van ilyen kormányrendelet? Van.
4.: Melyik ez a rendelet? A 191/2009.
5.: A 22. §-ban nem szerepel az egyszerű bejelentés. DE! A törvény elrendeli, hogy az 1. mellékletben lévő előírásokat kell alkalmazni, mert „kivitelezési dokumentációt” kell csatolni. Annak tartalmát pedig az 1. melléklet írja le, és a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet.
6.: Miután nincs építési engedélyezési eljárás, ezért értelemszerűen az engedélyezési dokumentáció sincs.
7.: Viszont az is igaz, hogy a 22. § (5) bekezdés a) pontja szerint csak bizonyos feltételek esetén, többek között 300 m2 szintterület felett, kell teljes körű kivitelezési dokumentációt készíteni.
8.: Tehát azon lehet vitatkozni, hogy milyen tartalmú legyen a kivitelezési dokumentáció: eng. tervi szintű, vagy teljes körű.
9.: Szerintem viszont a törvény a kivitelezési dokumentáció tartalmáról beszél, azaz egyértelmű számomra, hogy a kiviteli dokumentáció vonatkozásban a rendelet 1. mellékletét kell nézni, a 22. § nélkül.

végezetül:

10.: A törvény „33/A. § (1a) Az (1) bekezdés szerinti épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.”
Ez úgy látom, mától hatályos. Vagyis valakit, aki építész tervező, akár az épület tervezője, akár nem, meg kell bízni tervezői művezetésre. 🙁

Sziasztok!
Csak én látom úgy, hogy ezzel a kialakult helyzettel jóformán csak itt Miklós oldalán lehet beszélgetni, infót cserélni stb.? Az e-epites.hu oldalon semmi. Kormányzati, járási, kamarai oldalakon semmi. Vagy Ti találkoztatok használható infóval a közeljövőre vonatkozóan?

Egy távoli univerzumban:
Az Építész Kamra közzétette magyarázatát, értelmezését és a youtubon hozzáférhető egy anyag ahol a kamarai szóvívó ecseteli a miérteket és a hogyanokat. Sőt. rengeteg formanyomtatvány, szerződésminta, minta bejelentés terv, mint kiviteli terv, hol kössünk tervezői felelősségbiztosítást, hogy egyeztessünk a Bürőkkal., mire figyeljünk ?
………………ismétlem mindez egy távoli galaxisban.
Valóság 1.:
A 450,000,000.- Ft -os éves bevételű szervezetnek nyoma veszett. Egyedül a Fejér megyei MÉK képviseli itt magát és ez tetszik Laci.
Valóság 2.
Szánalmas alkotást igyekszünk értelmezni. olyant ami kukába való., Hiánypótlásra vissza kellene dobni. De csak a mi munkánkat lehet visszadobni. . Ahogy látom találgatni fogunk. Kitapasztalni.Munka helyett értelmezni.
Valóság 3.
Csak Miklós foglalkozik vele. Csak Ő.é Senki más.
Csak itt.

A tervezői Művezetés mellett FMV vagy MüE szerepvállalása ellentmondás ?

🙂

Kedves Kollégák!
Eddig is fáradságos dolog volt eligazodni az értelmetlen és fölösleges jogszabály-tengerben, de ezután már lehetetlen.
Nem szeretnék senkit megbántani, de úgy érzem magam, mintha egy lennék azok közül a birkák közül, akik vágóhídra terelés közben a karám kialakításának jogszabályi vonatkozásairól társalognak. Én nem nagyon bajlódnék az értelmezéssel. Esélyt sem látok arra, hogy megnyugtató jogszabályi környezet jöhessen létre egy teljesen hibás, és arcátlanul slendriánul összetákolt „gumi-jogszabály” mentén. Egy előttem szóló Kolléga véleményéhez csatlakoznék: Az egészet úgy ahogy van ki kell dobni a kukába! Az egész bejelentési dokumentáció követelmény-rendszere a szakma kigúnyolása. Hogy jönnek ahhoz a jogalkotók, hogy teljesen felesleges és értelmetlen munkarészeket követeljenek? Ráadásul mindezen követeléseket értelmezhetetlen megfogalmazásban? Lehetetlen ezeknek megfelelő tervet készíteni, és az ilyen tervért felelősséget nem is lehet vállalni.
A kamaránk fő funkciójának az érdekképviseletet és az érdekvédelmet tartom. Ezúton megkérem a tisztelt választott képviselőinket, hogy amennyiben olvassák soraimat, legyenek szívesek a kamrai tagokat a saját érdekükben felszólítani, hogy ilyen gyalázatos jogszabályi keretek között munkát ne vállaljanak! Ez mindannyiunk érdeke.

Kedves Jani,

sajnos nem ismerem a készülő jogszabályváltozásokat, csak annyit lehetett hallani, hogy az egyszerű bejelentéshez szükséges kiviteli tervek tartalmát a kamara is véleményezi, állítja össze. Az egyéb fajta tervek esetében annyi az érdemi változás, hogy nincs választás, sem teljesitményhatár, hanem mindenhez kötelező. ezek tartalma már most is szabályozott, tehát az egyszerűsitett bejelentések kivételével itt nincs fennakadás.

Hozzá fognak nyúlni a 312-eshez és a 191-eshez is. A korábbi hirek arról is szóltak, hogy pl. az építész tervező felelősségévé teszik, hogy milyen szakágat von be és ha a megrendelő nem szeretné, akkor erről nyilatkoztatni kell. Hogy ebből megvalósul-e valami, azt nem tudom.

4. § Az Étv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni.
(2) A kivitelezési dokumentáció tartalma – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – nem térhet el a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól.”

Szerintem erre hivatkozva a tudomásulvételnél a hatóság nem kérhet a kiviteli tervet. Az építési tevékenység ellenőrzése az építésfelügyelet dolga. A kiviteli tervnek az e-napló dokumentumaiban van a helye. Vagyis az egyszerűsített bejelentés tartalmánál továbbra is csak a kerítés mögött megbúvó növényzetet és a szomszéd telkek bombatölcséreit kérhetik számon rajtunk és ez sem csekély eszköz a szívatásunkhoz.
Arra gondoltam, ha mi építészek tanárok lennénk, vagy taxisok akkor az utcára vonulhatnánk és/vagy megtagadhatnánk a tervezést addig, amíg egy tisztességes, szakemberek (építészek?) és nem hivatalnokok által készített (széles körűen -akár még a MÉK hivatalnokaival is- megvitatott?) egységes, végrehajtási utasítással ellátott építési törvényt nem léptetnek hatályba. Annak azért lenne hatása!
Azután eszembe jutott a városligeti Múzeumi Negyed tervpályázata, a lelkes és a bojkottáló kollégáim és felébredtem . . .

Kedves Fürdős Lajos, Kedves Hozzászólók!
Küzdök itt a hozzászólási rendszerrel (választ szeretnék írni, de lehet, hogy le vagyok tiltva), ezért elnézést, ha időközben mégis megjelenne többször:
A kérdés nem az, hogy melyik rendelet szabályozza az építési tevékenységeket, hanem az, hogy mely §. vonatkozik a kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményeire.
A 191/2009 – 22. § (1) szerint:
„Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”
Ez véleményem szerint nem vonatkozik az egyszerűsített bejelentéssel végezhető építési tevékenységek kiviteli tervdokumentációjára.
Ez nem véletlen, hiszen várhatóan a 456/2015-ös rendeletet fogják hamarosan módosítani, mely hivatkozni fog a MÉK szabályzatára. Ennek tervezete olvasható a 2016-05-27-i MÉK Küldöttgyűlés anyagai között:
https://mek.hu/media/files/2016/kuldottgyules/20160527/Terv_muszaki_tartalma_szabalyzat_300_m2_alatt%281%29.pdf

Habár jogszabályokról és rendeletekről folyik a diskurzus, engedélytek meg, hogy offoljak kicsit. A kiviteli tervnek szerintem szakmai értelemben olyannak kell lennie, hogy a kivitelező abból pontosan megértse, és meg tudja építeni az adott épületet. Ábrázolni kell tehát minden olyan csomópontot, részletet, amely az alaprajzokból és metszetekből nem következik világosan, a kényes helyzetekben egyértelmű rajzos és szóbeli (műleírás) iránymutatást kell adni (pl szigetelés átlapolások sorrendje, holkerek anyaga, sugara, különböző csavarok átmérője, szilárdsága, acélszerkezetek varratminősége, bevonatok tapadószilárdsága, földművek tömörségi értékei, stb). Az építész munkarészem túl ugyanilyen mélységűnek kell lennie a gépész, tartószerkezeti és villamos kiviteli dokumentumoknak is, a költségvetés pedig a normagyűjtemény szerinti tartalommal kell készüljön. Bármit mond a jogszabály, a kiviteli terv ilyen. Namármost, ha ezt a szakmailag igényes, átgondolt, szakágak közötti ellentmondást nem tartalmazó tervanyagot akarjuk elkészíteni, nem pedig valami, a rendeletnek még éppen megfelelő tartalmú vacakot leadni, mennyibe kerül ez az Építtetőnek? Ha meg mégis a minimál tartalom készül el, Ti nyugodt szívvel fogjátok ráírni, hogy „kiviteli terv”? Mert én nem.

Tiszteletem minden dolgozni vágyó és tenni akaró építésznek. Nekem gyakorlatilag az a gondom, hogy pontosan ilyen esetekben kellene a kamarának közbelépnie, mint legmagasabb érdekvédelmi csoportnak, hogy megállást parancsoljon a sok felháborító módosításnak. Gyakorlatilag véleményem szerint a jelenlegi jogi szabályozás elérte a vicc kategóriát. Nem a szakmagyakorló építészeknek kellene a szabadidejüket azzal tölteni, hogy jogszabályokat értelmezzenek, és figyeljék a módosított jogszabály módosítását. Megjegyzem az építéshatóságok és jegyzők sokkal jártasabbak a jogi értelmezésekben, mint egy hétköznapi építész. Be kellene már fejezni végre a jogszabályok állandó módosítását. A jogszabályokat egyidőben kellene hatályba léptetni (nem lennének üres jogszabályi hivatkozások…). A jogszabályokat olyan emberek módosítsák akik értenek is az építési és tervezési folyamatokhoz és nem „kívülállók”, tudják, hogy melyik fogalom mit takar. Jelen pillanatban a teljes építés szabályozás a fogalmak szintjén sem stimmel, nincsenek meghatározva alapvető fogalmak sem. Mást ért egy jogszabályi leíráson építész, építéshatóság, főépítész, ügyintéző. Az építész tervezőknek és a hatóságoknak is a kamarától (vagy jogalkotótól) ingyenesen meg kellene kapniuk a korrekt jogszabályi értelmezést segédletekkel, magyarázatokkal együtt alapból, nem pedig „fizetős” előadásokon eltöltve a munkaidőt, kapjanak hasznavehetetlen magyarázatokat. Központi jogi értelmezés és útmutatás szükséges, ami kötelező lenne a tervezőkre és hatóságokra egyaránt. Így minden fél ugyanarról a dologról beszélne, nem lenne állandó magyarázkodás. A jogalkotóknak észre kellene már venni, hogy az építész nem jogász. Tervezni tud és akar (ezt tanulta, erre van kiképezve…), nem pedig állandóan változó joganyagokat és magyarázatokat értelmezni. Az egyszerű bejelentési eljárás nem, hogy megkönnyítené és lerövidítené az engedélyezési folyamatot, hanem nagyságrendekkel meghosszabbítja azt. A hatóságok (tisztelet a kivételnek…) gyakorlatilag minden eszközt megragadnak arra, hogy a terveket elutasítsák, mondvacsinált, vagy a jogszabályok nem megfelelő értelmezése miatt, főként akkor, ha a helyi építési szabályzat nem minden pontja teljesül a tervekben (hiszen a jogszabály erre szintén lehetőséget ad a tervezők és építtetők számára).

Remélni tudom, hogy egyszer talán kitisztul a mostani káosz …

Hát elkezdődött. Amit pénteken benyújtottam, már a mai napon a kiviteli terv hiányára hivatkozva vissza is dobták.

Kedves Péter!
Ha a bejelentési eljárásnál nettó 300 m2 alatt van az épület akkor az 300 m2 bruttó fölé esik, tehát még egyszerű bejelentési eljárást kell beadni, de már teljes kiviteli tervet kell készíteni hozzá.
Az egyik nettó alapterületre, a másik szintterületre alapterületre vonatkozik.

Egyetértek Szilveszterrel. Pont most volt egy olyan esetem, hogy mindent leegyeztettem a hatósággal, a bejelentési terv mégis elutasításra került, mert meggondolták magukat, és a tervek alapján átgondolták az egészet (mégsem pontosan oda és mégsem úgy lehet építkezni). Fellebbezési jog persze nincsen.
Még jó hogy pár hete nem kellett kiviteli terv hozzá.
Nem tudom mit szólt volna (vagyis hát tudom) az építtető ha kifizetett volna egy komplett kiviteli tervet amit aztán kikukázhatunk.
Most éppen ez a gondom. Jó pár társasházam beleesik a 300 m2 feletti kategóriába. Mindenkinek elmagyarázni, mindenkinek elmondani, hogy mégsem olyan egyszerű, és hogy várni kell több hétig amíg a társtervezők elkészülnek.

Kedves Péter!
Ezt sajnos nem így értelmezik az építéshatóságok.

Átfutottam azt a bizonyos kamarai tervezetet (https://mek.hu/media/files/2016/kuldottgyules/20160527/Terv_muszaki_tartalma_szabalyzat_300_m2_alatt%281%29.pdf) és a „tervezői költségvetés kiírás” számomra rejtély, az adott megfogalmazásban:

„4.11 Tervezői költségvetési kiírás.
Tervezői árazatlan költségvetés kiírás, mely részletezettségében illeszkedik a terv
mélységéhez, nem feltétlenül tételes, de legalább munkanemenkénti bontásban
készül.”

vagyis elegendő egy munkanem felsorolás? Ami a következőképpen néz ki egy, a Terc” Kft által kiadott kiadvány (Dr. Neszmélyi László: Költségvetés és árképzés az építőiparban) szerint:

„Például egy vasbetonvázas irodaépület esetében a becsült épületszerkezetek részletessége
 alapozás,
 szerkezetépítés,
 belső kőművesmunkák,
 szakipari munkák,
 épületgépészeti munkák,
 épületvillamossági munkák,
o erőátvitel,
o gyengeáram, épületfelügyelet,
 egyéb.”

Természetesen itt a munkanemekhez árak is tartoznak, s mivel nem tételes költségvetés kiírás, hanem munkanemenkénti becsült összegek, azért költségbecslés.

Tehát tovább tudom folytatni az ötletelést, kamarai szinten. Tehát:

„Árazatlan költségvetés kiírás munkanemek összevonásával

1. a ház
2. egyéb”

Szóval valakinek megint sikerül alkotni. A szüleinek nem kellett volna … 🙁

Sajnos nem tudtam minden előző hozzászólást elolvasni, mert én ma szembesültem azzal, hogy Pilisvörösvári járásban is változás történt: a bejelentési tervdokumentációt már nem is kérik csak a kiviteli tervet, költségvetéssel, tartószerkezeti tervekkel – 300 m2 alatti – lakóépület esetén, mert az építési törvény van mindenek felett.

Kedves Kollégák!
Most voltam oktatáson, aminek a legfőbb lényege, hogy pár napon belül kijön egy nagy saláta törvény és megint minden változni fog. Ebben lesz benne az egyszerű bejelentési eljárásokhoz a kiviteli terv, a tervezői művezetés szabályozása és még sok minden más. Egyik lényeges dolog, hogy nem az ÉTDR-n keresztül adjuk be az egyszerű bejelentéseket, hanem az e-naplóba töltjük fel.