Tervkritika 144 | amikor egy építész nincs tisztában a fogalmakkal
Az alábbi szűkszavú levelet kaptam a napokban:
Kedves Koós úr, 34 év körüli debreceni házaspár vagyunk, 5 éves és 8 hónapos gyermekekkel. Az építkezés mellett azért döntöttünk, mert hosszas keresés után sem találtunk minden igényünket kielégítő házat. A ház építését az év közepén tervezzük. A telek 18m (utcafront) x 41m-es.
A tervezésnél igyekeztünk szabad kezet adni a tervezőnek – néhány számunkra fontos kritérium megfogalmazásával:
- minimál stílusú házat szeretnénk
- 3 különálló nem túl nagy hálószoba legyen
- 1 dolgozó / (vendég esetén) vendégszoba (ez mehet az északi oldalra)
- 1 kisebb (vendég) és egy nagyobb (családi) fürdőszoba
- háztartási helyiség (mosógép, szárító, fagyasztó + spájz
- nappali-konyha-étkező legyen nagy, egy légtérben legyen, minél világosabb, és az udvarra (teraszra) nézzen (Elég sűrűn fogadunk vendégeket, ilyenkor 10-12-en vagyunk összesen.)
- garázs/kocsibeálló a második ütemben a kert végébe/ház oldalára kerüljön, ezzel ne menjenek most a költségek (3-3 métert úgyis el kell hagyni a kerítés mellett)
Légkondít nem nagyon szeretnénk, inkább a padló-fal-mennyezet fűtést-hűtést részesítenénk előnyben. A délnyugatra néző tetősík későbbi napelem illetve kollektor felszerelését könnyíti meg. Kérjük, mondjon véleményt a tervről!
Hogy azonnal megmagyarázzam a tervkritika címét: ez nem minimál, még csak nem is majdnem minimál, ez egy teljesen hétköznapi magastetős ház, a minimáltól eltérően éppen hogy némiképpen felcicomázva. Ha már minimálra törekednénk, akkor nem csinálnánk ilyen, egymástól eltolt tetőt és nem csinálnánk ilyen érthetetlenül túlbonyolított pergolát.
A levél elolvasása után nem csak a „minimál”-ra kaptam fel a fejem, hanem azonnali szemtorzulást kaptam a vizualitás ellen elkövetett járdamintázat miatt is. Nálam nem jó pont, ha valaminek már az első pillanatban zavaró a grafikája. Bár a funkcionalitást tekintve teljesen mellékes, de a rajzi megjelenést agyonvágja egy olyan térburkolat minta alkalmazása, amit nagy egybefüggő felületeken szokás alkalmazni és legkevésbé sem ilyen vékony járda szélességű felületeken. Dehát ezek mellékes dolgok, mint tudjuk …
Az alaprajzon látszik az épület utcai megközelítése, ami számomra teljesen érthetetlen, lévén az utca bejárattal ellentétes oldalon található a ház bejárata, vagyis úgy lehet megközelíteni a bejáratot, hogy szinte az összes szoba ablaka előtt el kell menni, méghozzá jó szorosan közel a fal mentén, mert a járda csak erre ad lehetőséget. Tovább fokozta az értetlenségemet, hogy az épület tömegében van egy nem túl nagy, semmi sem indokolta szélességi ugrás, ami ráadásul pont fordított, mint az a bejárathoz való megközelítést indokolná.
Tovább növelte a bizonytalanságomat, amikor a rajzpecséten látható „engedélyes” feliratot megláttam.
A „kolléga” talán még nem hallott arról, hogy január 1-től az efféle házakat NEM LEHET engedélyezési eljárásra benyújtani, ha 300 m2 alattiak, újak és lakóépületek? Márpedig semmi sem mutat arra, hogy a ház ne a 456/2015 hatálya alá kerülne. Bocs, ha ezen lovagolok, de a 456/2015 és a vele járó cirkusz meglehetősen forró téma itt a kooseptar.hu-n az elmúlt 2,5 hónapban.
A rajzon található kótázás módja pedig számomra kizárta, hogy ezt hozzáértő készítette volna, hiszen nyílászáró méretet nem méterben adunk meg, hanem centiméterben, vagyis 1,20/2,40 helyett 120/240, hasonlósan az 1 méternél kisebb méreteket is centiméterben adjuk meg és nem méterben. Ezek apró jelek, amik inkább csak szakmabelieknek tűnnek fel és arra jók, hogy gyanakvást keltsenek.
És még csak nem is beszéltünk magáról az alaprajzról. Ilyen felvezetés után az alaprajzi elrendezés viszont korántsem olyan, mint amire számítani lehetne. A legfőbb aggályom – és minden tervkritikában ezzel kezdem – a szerkezet egyértelműsége és tisztasága. A szerkezeti falak helye rendben is van (már ami a födémek alátámasztása szempontjából érdekes). A nappali és az étkező közötti főfali 408 cm-es kiváltás már komoly kiváltót fog eredményezni, különösen, hogy emiatt az eltolt tető miatt ez a falat a gerincig meg kell majd építeni. Hasonlóan problémás lehet a sarokablakok ilyen kialakítása, mert ha a sarkon nincsen megtámasztva – és erre nem látni semmi utalást – akkor egy hatalmas konzolt kell itt kialakítani, amire ráadásul egy kiadós méretű falszakasz is ráterhel.
A hálóblokknál is gyakorlatilag több a kiváltás, mint a tömör falfelület.
Ha egy épületben ennyi a belső főfali kiváltás, az annak a biztos a jele, hogy a ház alapvető szerkezeti rendszere nincs összhangban az alaprajzzal, emiatt minduntalan meg kell erőszakolni.
Az külön értetlenségre ad okot, hogy az ablak mellé a tervező odahelyezett egy jókora pillért (az üvegezéstől kb. 15 cm-re!), aminek a pontos funkciója számomra nem ismert (a pergola elemeit tartaná??)
Bár a konyha-étkező-nappali együttes rendben is lenne, de nem tudok szó nélkül elmenni az előtt, hogy a konyhaszigetnek tervezett valaminél hárman fogják körbeülni a villanytűzhelyet? Mire gondolhatott az, aki egy ilyet lerajzol???????? Az pedig hogy a kamra csak egy háztartási helyiségen keresztül közelíthető meg, az teljességgel érthetetlen. Ráadásul egy akkora háztartási helyiségen keresztül, aminek az alapterülete nagyobb, mint a középső szobáé?
A 7,84 m2-es gardobban nincs berajzolva egyetlen szekrény sem, igaz sok nem is férne el egy ilyen elrendezés mellett.
Érthetetlen számomra, hogy miért jó az, ha egy szoba ÉK-i, miközben a fürdőszobák DNY-iak? Miért nem cserélnek helyet?
A fürdőszoba elrendezése pedig a tervezésben való teljes gyakorlatlanság mintapéldája. Sarokkádat így nem lehet beépíteni, az 1*1 méteres un. „szauna” pedig kimeríti a vicc fogalmát.
Az alaprajzon és látványterven látható 150*150 cm-es ablakok vagy fixek, de akkor más módon kell szellőztetni a szobákat, vagy egy szárnyúak, akkor viszont problémásak lesznek az igen komoly vasalat miatt. Nem is szólva arról, hogy ekkora nyíló szárnyat nem szokás tervezni (max 120 cm-t ajánlanak), gondoljunk arra, hogy 150 cm méretével belenyúlik a szoba közepéig. A forgó ablakok pedig még a panelházakban dívtak valamikor.
Összefoglalás | van egy határozott elképzelésem a „tervező”-ről, de ezt itt most nem fogom megosztani. A véleményem az, hogy olyan tervezőt sikerült választaniuk, akinek családi ház fronton nincs tervezési tapasztalata és ez egy építtető számára nem szabadna, hogy jó hír legyen. Számomra ez a ház a tervkritika NEM kategóriába tartozik.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy ha Ön éppen családi házat terveztet, de bizonytalan abban, hogy amit kapott, az valóban megfelelő-e, ha valamiért bizalmatlan vagy nincs megelégedve, amit terv címén kapott, nos , akkor küldje meg nekünk. Mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. A Tervkritika teljesen anonim, így nem jelenik meg sem a telek címe, sem az építtető, sem a tervező neve, elérhetősége. A Tervkritika nem jelent tervezést vagy áttervezést, nem készülnek tervváltozatok, csak véleményezés és kizárólag írásbeli javaslattétel.
… és Önnek mi a véleménye? Kérjük írja meg itt alul, a hozzászólásokhoz!
Hozzászólások (18): megnézem
Csorba Levente
2016. március 20. vasárnap 08:47
Tisztelt Koos Úr!
Bár én nem vagyok tervező, mert az élet más irányba terelt (ez volt az eredeti elképzelés), ennek ellenére megmaradt a szívemben ez a gyönyörű szakma és nagyon nagy élvezettel olvasom tervkritikáit, amik rendkívül tanulságosak, célzottak és ésszerűek. Rengeteget tanultam „már” így is belőlük.
Előbb-utóbb én és családom is építkezésre fogjuk magunkat (előbb egy házeladás), de az első ceruzavonás előtt már megkeresem majd Önt egy konzultációra, akár tervezésre.
Köszönöm (így ismeretlenül is) a lehetőséget, hogy ingyenesen tudunk okulni mások hibáiból.
üdv.
Csorba Levente
Lukátsovics Zoltán
2016. március 22. kedd 01:58
Ez a ház NEM minimál stílusú..
Szabóbácsi
2016. március 22. kedd 13:16
Drága ház lenne nagyon rossz belsővel. Ennyi homlokzat esetében csak egy belső meleg kamrára futja? Na ne. Az előszoba nyomorultul kicsi, szűk. Pont a sűrű vendégfogadáshoz egy garzonnyi méret? Két kémény ötletszerűen szétpotyogtatva az alaprajzon teljes koncepciótlanságra utal. (igazából már 1db is eggyel több a kelleténél, már ha számítanak a költségek 🙂 ) Főleg padló-fal-mennyezet hidraulikai becsövezése esetén. Jó drága lesz, azt biztosíthatom. A túlméretezett konyhabútoron és szigetkonyhán átevickélő vendégek még hatan is alig fognak elférni, nemhogy tizenketten az étkező terében. Egy ilyen főcintes háznál a 20-as fal teherhordó képessége is több mint elég. A vastagság megtakarításából többlet szigetelésre, megkerülhetetlen központi hővisszanyerős szellőztetésre kellene koncentrálni. Látszik hogy bizonyos helyeken magasfokú a spórolás, máshol meg két kézzel pazarolnak. Szerintem még az igények átgondolását és a tervezési programot is célszerű lenne alaposabban megfogalmazni. Egyszerűnek tűnik, de nem az.
ger82
2016. március 22. kedd 21:08
nagyon rossz, totál mellélőtt a stílussal és az alaprajzzal együtt, KUKA!
Daidalos
2016. március 23. szerda 21:39
A kamra miért nem a homlokzaton van, és miért nem a konyhából nyílik? A fürdőszoba minden, de minden szempontból tragédia. A konyha-étkező esetében Szabóbácsi véleménye szeretetteljesen elnéző, mert egy helypazarló, flancoló, de eközben koszoslábos mutogató megoldást látunk. Én nem tartom magam egy sprőd valakinek, de ez a terv…. Rossz. És akkor légies finom voltam.
pí
2016. április 10. vasárnap 10:23
Ami számomra különösen érthetetlen, amit Koos úr is kiemel, hogy a házba bejutni gyakorlatilag annak teljes megkerülése után lehet csak, ráadásul az összes szoba előtt elvonulva. Nyilván nem tudjuk, hogy ennek van-e külső kényszerítő körülménye, ami miatt így lett, de ha nincs, akkor ezt mindenképpen átgondolnám. A kamra ebben a formájában soha nem fog kamraként szolgálni, mert a konyhából senki nem fog ennyit sétálni főzés közben, a fürdőszoba tényleg katasztrófa, a szauna valóban vicc, az étkező-konyha ebben a formában érthetetlen. Véleményem szerint felcserélve sokkal jobb lenne. A konyhából egyből ki lehetne pakolni a teraszra, ha kint zajlik az élet, a nappali pedig inkább az étkezővel lenne egy egység, nem a konyhával, ahol így vagy mindig nagyon rendnek kell lennie, vagy a nappali része lesz a koszos lábas… 🙂
Koós Miklós
2016. április 10. vasárnap 10:25
nem „Koos úr”, egyszerűen csak Miklós …
érdeklődő
2016. május 14. szombat 13:21
Tisztelt építészek! Ilyen esetben ha a nappali konyha étkező részt hàtra a kert felé szeretnénk DK-i oldalra és elől az utcafronton helyeznénk el a szobàkat mi a jobb megoldàs, két szoba között elől utcafronton a bejàrat? Vagy a hàz déli oldalàn a szobàk mellett elhaladva – mint itt :/ de mégis külön szeparàlva a hàló és a nappali blokkott a bejàrattal. Ha elől utcafronton van a bejàrat a nappalihoz elérni csak a szobàk közt az egész hàzon végigvonuló folyosón lehet. Ilyenkor hogy lehet jó döntést hozni?? Köszönöm vàlaszukat, egy önöket szívesen olvasó érdeklődő.
Tóth Szilveszter
2016. május 14. szombat 14:04
teljesen egyértelműen a ház mellett elhaladva, a ház közepére elhaladva kell elhelyezni ilyen esetben a bejáratot. ha lehetőség van rá, akkor akár a déli telekhatáron be lehet jönni, a bejárat és a ház között kocsibeállót kialakítani és akkor nem bámul be az érkező az ablakon. De őszintén ez sokkal kisebb probléma, mint azt gondolnánk. a szobák közt saras cipővel és vendégekkel elhaladni sokkal nagyobb szívás.
(az ilyen eltolt tető semmilyen településképbe nem illik, tökmindegy, hogy hőhíd vagy sem, ronda lesz, akkor is, ha csak a ház amúgy szép, az utcába helyezve tuti ronda lesz. építészetileg pedig egy már divatjamúlt formai játék csupán)
érdeklődő
2016. május 14. szombat 14:49
Nagyon köszönöm! . Egy fedett kocsibeàllót az északi falra gondoltunk, nem àrnyékol le nagyon ha a déli oldalra kerül?
Tóth Szilveszter
2016. május 14. szombat 15:15
lejtés, tájolás, telekszélesség, előkert méretek ismerete nélkül ezt nem tudom megmondani – meg ha ott van egy fa… de nem fedettre gondoltam igazán.
érdeklődő
2016. május 14. szombat 13:37
Kedves Miklós a tervkritikàban szólt néhàny szót a tetőről is. Ön szerint nem ajànlott ilyen megoldàsban gondolkodni annak aki egyszerű költséghatékony hàzban gondolkodik? Esetleg előnyt hàtrànyt írna az ilyen eltolt tető illetve a sàtortetőről? Az eltolt tetőnél mindenképp a főfalnak kell teljesen felfutnia? Ez hőhíd lehet s a padlàs szigetelése is problémàsabb? Vagy van màs megoldàs is a tető ilyen kialakítàsàra? Köszönöm!
Koós Miklós
2016. május 14. szombat 14:15
nem szép és ritka az olyan alkalom, amikor ezt a formát kellene használni. Bonyolult, ebből következően vagy a falat kell felfalazni feleslegesen vagy a fedélszéket kell nagyon bonyolultan megépíteni … a semmiért.
Ne legyen szempont, hogy miképpen tudunk a környezettől elütő, figyelemfelkeltő házat létrehozni. Az egyszerűségben+igényességben+jó minőségben sokkal több a figyelemfelkeltés.
érdeklődő
2016. május 14. szombat 14:51
Nagyon köszönöm! 🙂
János
2016. június 11. szombat 17:14
Mivel úgy nézem, hogy Artlantis-szal készülhetett a renderelt kép, el tudom képzelni, hogy szakmabeli „tervezte”. Csak még nem kapta készhez a diplomát. Valami hasonlókat láttam anno a szaktársaimtól még az egyetemen, amikor lakóépület tervezésből vittük konzultációra a rajzokat (konkrétan a sarokablakra gondolok itt).
A 20-as fal pedig lehet, hogy elégséges teherhordásra ahogy Szabóbácsi írta, de közel sem költséghatékony. Legalábbis ha vázkerámiáról beszélünk. A 30-as tégla darabja kb. feleannyiba kerül (a pórusbeton pedig még drágább).
A másik ami nem lesz olcsó mulatság, az a hőszivattyús hűtés-fűtés. Szép gondolat ilyent betervezni, de az eddigi (nem túl sok) tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy nagyon nem éri meg. Ránézésre ennél a háznál olyan 4-5 millió alatt nem állna meg a rendszer kiépítése.
Egyébként én is egyetértek azzal, hogy ezer sebből vérzik az egész. Szerintem újra kéne gondolni, kezdve a funkcionális elrendezéstől.
Koós Miklós
2016. június 11. szombat 18:19
a háttérkép elárulja, hogy artlantis, (mondjuk 1999-ben még én is használtam ezeket, ami azért elég régen volt….). Mellesleg már évek óta érik egy poszt a látványtervezésről, mert személy szerint engem állatian idegesít, amikor egy teljesen sík területen úgy veszik fel a nézőpontot, hogy az eresz a horizont. ehhez egy igencsak nagy kétágú létrára kellene állni. persze az se jobb, amikor a háztól pár méterre „halszem” objektivvel készül a látványterv, csak hogy minden ráférjen.
De ezen a házon a rendes látványtervek sem segítenének.
Tóth Szilveszter
2016. június 11. szombat 20:36
a 20as téglából 8db a 30asból 16db kell egy m2-hez .. legalábbis, ha vázkerámia 😉
ez a látványterv (egyértelműen artlantis, de ha tippelnem kellene akkor inkább 3 vagy 4es és véletlen sem 6os, mert ott már másak a fények) szerintem pont azt sejteti, hogy nem egyetemista, pályakezdő készítette. amikor te voltál egyetemista, akkor készítettek ilyeneket a tanulók – meg amikor én voltam egyetemista, akkor is kb…
mostanában elnézem a beadásra szánt látványterveket és hanyattesek, annyira lemaradtam az elmúlt 10 évben. 🙁 nagyon fejlődnek a fiatalok, érdemes odafigyelni. ha az ember nem fejlődik ebben (is), simán lelépik a végzősök is akár.
Koós Miklós
2016. június 12. vasárnap 08:51
a látványtervezés az utóbbi 10 évben önálló szakma lett. Nem is érdemes versenyre kelni velük. Valóban esélytelen. Viszont a napi rutinban, amikor egy-két nap leforgása alatt többször is meg kell csinálni, mert változott valami, vagy hibát fedezték fel, akkor egy mezei artlantis bőségesen elég, hiszen ilyenkor nincs idő photoshopos cicomára.
Pont azért szeretem az artlantis-t, mert ha modellt újra be kell renderelni, elég csak egy korábbi artlantis fájlt referenciaként meghívni és már lehet is renderelni (a többit nem ismerem, bizonyára tudják azok is).