Talán még emlékeznek erre: a Megrendelőm találkozott egy kivitelezővel, aki azt mondta neki, hogy alaprajz és metszetek nélkül kicsit bonyolultabb lesz, de megoldható. Igy persze egy kicsit feláras lesz, de a CSOK-ból fogja erre is futni. Azt mondja a Megrendelőm, hogy nagyon magas ajánlatot kapott, nem fog beleférni, nem tudja mi tévő legyen.

Mondom neki, hogy ha azt akarja, hogy ne kapjon ilyen magas árajánlatot, akkor arra van tuti módszer. Igen és mi az? Ha megígéri, hogy a nyereségen osztozunk, akkor elmondom. Rendben, halljam!

Hát először is ne szólja el magát, hogy a telek a Dunára néz és körpanorámás, meg hogy egy helyettes államtitkár lakik az utcában. Helyette mondja azt, hogy a telek egy apró zsákfaluban van, a pesti oldalon. Második: a kivitelezővel történő megbeszélésre ne az X6-ossal menjen! Ez fontos! Kérjen kölcsön egy szakadt Fiat Uno-t vagy inkább egy Dáciát és azzal menjen a tárgyalásra! Harmadik, a tárgyaláson lehetőleg ne vegye elő az aranyozott mobiltelefonját, ezzel is sokat tud spórolni és végül a felesége ne vegye fel a fukszait! Meg fogja látni, sokkal kedvezőbb lesz az ajánlati ár. Ilyen egyszerű? Ilyen egyszerű, csak aztán ne feledkezzen meg rólam, meg hogy miben állapodtunk meg! Ez mind oké, nem lesz gond, már csak azért sem, mert nincs feleségem. De ezt már kibeszéltük a múltkor.

***

Tervezőm tanácsára előkotortam az ősrégi Alcateles telomat (aminek még úgy kilógott az antennája), majd egy leharcolt kölcsön Dáciával (tudják az az ikerlámpás, ötsebességes) indultam el. Le is robbant útközben, ahogy kell, a megbeszélésre is vontatva tudtam csak odaérni. Elég volt ránéznem a kivitelezőre, hogy lássam a szemében a döbbenetet és persze a szánalmat. Állati boldog voltam, mert úgy éreztem,  jó tervezőt választottam és hála neki, ütős volt az antré-m. Mindent megtettem, hogy kedvező helyzetből indíthassam a tárgyalást. Még bele sem kezdtünk, de már akkor éreztem, hogy több millióval beljebb vagyok…

Azzal kezdtem, hogy nem sürgős. Sőt igazából még azt sem tudom, hogy egyáltalán építkezzek-e. Bizonytalan vagyok, mert attól félek, hogy magas árajánlatot fogok kapni, nem sietek, aki a sietségért felárat szeretne, az nem a partnerem.

Nézze pedig az időfaktor lényeges – mondja a kivitelező – , ha nem tudok eljutni annyira, hogy ősz végére tető legyen a házon, akkor télen nem tudom folytatni a melót, az nekem nagy koppanás. Én úgy teleltetem át az embereimet, mint az asszony a muskátlikat a verandán. Télen nincs munka, ha novemberben szélnek eresztem őket, szanaszéjjel mennek, az életben nem jönnek vissza és akkor tavasszal azzal kezdhetem, hogy lasszóval fogom be a vadlovakat. Mert ezek vadlovak ám. Mindegyik esküdözik, hogy mindenhez ért, aztán az első nyerítésnél kiderül, hogy semmihez se. Kezdhetem a betanításukat, meg a betörésüket, mert ezek nem ismernek se embert, se Istent. Nem szeretik gyeplőt. Ezekhez kemény kéz kell, különben a fejemre tojnak.

Szóval ha nem teleltetek, akkor nekem nagy meló minden évben vezetőszárral indítani. Nyár végére nem mondom, a többség belejön, de csak azért, mert jó szemem van a kiválogatáshoz.. Télen viszont fizethetek, hogy maradjanak. Sokba vannak, cserében tavasszal csak felébresztem őket a téli álomból és már irány is a meló ezerrel!

Ezt értem meg minden, de ez egy tök egyszerű ház, semmi extra, sőt nem is kell kulcsrakész, igazából elég ha irányárat ad. Ez alapján fogok dönteni. Nézze ez nem a Rózsadomb, errefelé nincs értéke a háznak, tehát ha nem fér bele egy jó árba, nem is érdekel. Ja készpénzem van, nincs lekötve, bármikor tudok fizetni, nem gond. Én megbízom, maga megcsinálja, én fizetek.

Persze pár számla azért kelleni fog, mert ugye az 5 millát valahogy vissza kell fizettetni. Hogy mennyiről kell számla? Hát annyiról, hogy a maximumot tudjam visszaigényelni, nem hagyhatok bennünk egy fillért sem. Ez alapelv, ez lebegjen a szeme előtt! Ha ezt nem tudja biztosítani, akkor kár is folytatni. Persze annyit nem akarok TÉNYLEGESEN fizetni, mint amiről a számla szól, az csak ahhoz kell, hogy én visszaigényelhessek 5 millát. Érthető ugye, hogyan akarom, ez legyen a prioritás, vagy mi? Nem szeretném, ha ebből később gond lenne, mert ugyan maga itt elpiszmog az embereivel, de itt valójában az én bőrömre megy a játék. Most mondom, ha nem kapom vissza az ötöst, magát sem fogom tudni rendesen kifizetni. Szóval ez ugyanúgy a maga érdeke is. Lényeg, hogy tuti számla legyen, nem szeretnék megbukni, mint Rottenbiller.

Az előbb mondott egy egész elfogadható kezdőárat, ha abból levennénk cca 20 %-ot, akkor már komfortosabban érezném magamat és úgy vélném érdemes volt ma találkoznunk. Persze 25 % sokkal jobb lenne.

Nem kell kulcsrakész. Elég ha minden a helyén van. Nem kell túlspilázni. Egy-két szaniter berakása még belefér, nem? Meg a konyhabútoré? Én megveszem, magának csak be kell tenni a helyére a gardrób szekrényekkel együtt. Jaj, a függönyt dehogy! … max a karnisokat. Hangsúlyozom, nem kell kulcsrakész, ne akarjon már ekkorát szakítani rajtam. Maga akarja generálba, nem? Én idehozatom a cuccot, a szállítással nem kell törődnie, magának csak a helyére kell tenni, nem nagy dolog. Én is megcsinálnám, de nem akarom elbukni a garanciát.

Ha nem jönne össze a gyári fuvar, maga is meg tudja oldani, nem? Van egy teherautója, nem? Végül is magának is az a jó, ha ki van maximálisan használva. Nézze már úgyis annyi mindennel megbíztam pluszban, hogy ennek még bele kell férnie. Persze ezért nem fizetnék pluszba, főleg hogy maga a generál. De ha bármi baja esik azoknak, azért persze maga felel!

Mondtam a tervezőmnek, hogy kéne valami költségvetés. Azt mondta, hogy kész van, itt van egy A4-esen, illetve a felén, ketté is tépte a lapot, mert a másik fele még használható valamire. Tök részletes, külön tételben szerepeltette a tetőfedés és az ács munkát is. Azt mondta, ennyi elég, higgyem el, kellően részletes. Ha a kivitelezőnek ez nem elég, csináljon magának. Azt mondta, hogy ez is baromi nagy meló volt, amíg összeszedte. Igaz, ami igaz, rohadt sokat kellett fizetnem érte, úgyhogy biztosan oké.

És mi ez itt az ajánlata alján, mi az hogy anyagigazgatási költség? Hát készletek mozgatása, rakodási költség, ezek bérköltségei, értékcsökkenési leírások, meg ilyenek. Nézze én azt nem szeretném, ha a telkemen magunk összevissza rakodnának holmi értékcsökkent valamiket és ezért még nekem kellene fizetnem. Oldják meg a saját telephelyükön!

Tartalékkeret?? Mi ez? Hát különféle bizonytalanságokból származó kockázatok. Nincsenek bizonytalan kockázatok. Pont.

Ideiglenes melléklétesítmények költségei … nézze ideiglenesekért nem fizetek, nekem állandóra kell. Árkockázati fedezet az anyagárra vetítve? Nem vetítgetünk, ezt itt nem szabadtéri mozi.

Nézze, ha ilyesmikkel szeretné visszatornázni az összeget az eredetire, akkor ahhoz én nem vagyok partner. Eddig azt hittem, hogy maga komolyan gondolja és nem jön ilyen átlátszó trükkökkel. Jobb ha elfelejti őket. Mind. Ez nem a Várkert Bazár! Ne jöjjön itt szorzókkal, meg pótlékokkal, mondja meg egyenesen, hogy mennyit akar kérni, össz-vissz…ne kerteljen! De most mondom, hogy ha ez nem lesz az eredeti ajánlat 70%-alatt, bele se fogjon.

Ezután a trükközési kísérlet után, megvallom egy kicsit csalódott vagyok. Nem is tudom, hogy érdemes-e folytatni? Egy 60%-os ajánlat persze egyből megnyugtatna, mert azt érezném, hogy magát komolyan lehet venni.

Elhúzódott a tárgyalás, de holnap folytassuk! Tényleg, nem tudna esetleg hazavontatni, tudja idefelé lerobbantam?

Folytatjuk …

fotó: vaol.hu

***

…ha kíváncsi az előzményekre és a következményekre, kit-kat ide!