Időről időre belefut az érdeklődő különféle világraszóló újdonságokba. Az emberiség újító kedve határtalan és ez rendben is van. Mindig lesznek olyanok, akik úgy vélik, amit kitaláltak, az valódi újdonság, mert megoldás egy problémára, csak sajnos azt nem veszik észre, hogy a „fantasztikus megoldásuk” újabb problémákat szülnek, aminek a jelentőségét viszont szándékosan elbagatelizálják.

Anno elég volt csak egy kicsit megkapargatni a Veklát, a meggymagbetont, a kavitációs kazánt, az EBM 720-at (ami elégeti a vizet), a vaszati-t vagy éppen egy pásztói parasztember zseniális találmányát, nem is beszélve a fantasztikus Sár-sziromfalas földház és Napkályha házat, hogy kiderüljön „a király meztelen”. Innentől kezdve, puszta bemondásra kellene bármit is elhinnünk.

A zseniális magyar találmányok és ötletek egy részét lelkes, általában az ősmagyar jelképrendszerben hívő igaz magyarok találják fel, leginkább azért hogy megmentsék a magyar népet a gaz külföldi befolyástól. E körben kötelező háttér kellék az árpádsávos zászló, a Nagy-Magyaroszág térkép és a szent-korona-tan. A feltalálók és tanácsadók másik része az ezotéria felöl közelíti meg a megoldandókat és próbál olyan magyarázatokkal szolgálni, aminél esély sincs, hogy bárki is ellenőrizhesse. Ide tartoznak az un. vaszati-ban hívők, a New Age, Avatar és társaik. Talán emlékeznek milyen kórképet adott a „vaszati szakértő” az ócsai lakótelepről. Itt elolvashatják.

(érdeklődőknek: a kilenc napos Avatar tanfolyam ára 300.000.- forint)

A harmadik halmazt azok a városi értelmiségek adják, akik egyszer csak megelégelve a városi nyűgöket, vagy éppen sikertelenségüket, elhatározzák, hogy „kivonulnak a civilizációból”. A Prada cipőjüket gumicsizmára cserélik, a Louis Vuitton táskájukat pedig fonott kosárra, falura költöznek, hogy megmentsék azt, mi több, szakértőként elkezdik tanítani, hogyan is kellene falun élni és önellátónak lenni. E három halmaznak számtalan kombinációjával találkozni.

Innen már csak egy lépés az öko, bio, zöld házak. Ha ez valami tudatos, kipróbált technika és technológia mellett zajlana, nem is volna semmi baj, de amikor vajákosok módjára belekontárkodnak olyasmibe, ami mellesleg egy szakma, akkor kötelező az óvatosság.

A népi építészet felöl közelítve, adódik a vályog újra felfedezése.  A vályog a mindenhol jelenlévő építőanyagot jelentette azok számára, akik nem tudtak kőből vagy téglából építkezni. A vályoghoz meglehetősen negatív érzetek társulnak, hiszen sok esetben a szegénységet szimbolizálták. Ezt csak erősítette, hogy árvíz, földrengés esetén az ezekből épült házak voltak az elsők, amik részben vagy egészében összedőltek. Ha ma egy hirdetésben azt olvasni, hogy vályogház, az egyet jelent, hogy az érdeklődőknél a sor végére kerül.

Ennek ellenére a vályognak ma kétségkívül van egyfajta reneszánsza, még ha nem is széles körben. A vályogházakat többek között úgy reklámozzák, hogy teljes mértékben újrahasznosíthatóak. Azonban a sima 100 éves, lebontott vályogházak alapanyaga nem hasznosítható újra, mert annyi szennyeződés (burkolat, festék…stb) található bennük, hogy alkalmatlanok ismételt felhasználásra. Vályogházakat nem lehet „téglánként” bontani, márpedig, ha markolóval kezdünk neki a bontásnak, abból bizony nem egy újrahasznosítható föld alapanyag lesz, hanem egy óriási vegyes törmelék.

Az un „szuper”vályog gyakorlatilag egy polipropilén zsákokba töltött föld, amit hurkaszerűen egymásra tesznek, kézzel tömörítenek és ebből igyekeznek valamiféle házféleséget előállítani. A hurkák közé horganyzott szögesdrótot tesznek, amivel az egyes zsákrétegek egymástól való elcsúszását gondolják megoldani. Mivel azonban a vályog önmagában nem volna elég, ezért mindenféle ökologikus szemléletet felrúgva, a vályogot az egyik legtöbb energiabevitellel és a leginkább környezetszennyezőn készülő alapanyaggal, a cementtel „stabilizálják”. Ez minden, csak nem ÖKO. (a „szuper” vályogot egy iráni építész találta ki).

Ha egy házat nylon zacskókba csomagolt földdel építenek meg, akkor a MŰANYAG zacskók vagy hurkák SOHASEM fognak elbomlani. Ha egy ilyen házat valamikor majd elbontanak, akkor lesz egy nagy, cementtel szennyezett sittkupacuk, amivel nem lehet semmit sem kezdeni, ami ráadásul még tele lesz műanyag szeméttel és kibonthatatlan szögesdróttal, ami gyakorlatilag belecementálódott a kőkeményé vált vályogba. Az életben nem szedi ki belőle senki sem. Ez minden, csak nem újrahasznosítható anyag. Ennél még a panelházak vb paneljei is sokkal inkább újrahasznosíthatóbbak, hiszen azokat ledarálva, a beton és az acél a közel azonos szilárdságuk kapcsán homogén anyagot képeznek, ezért tudják pl. útépítésre használni.

És ekkor még csak az újrahasznosítható jelző értelmetlenségéről beszélünk. Mivel a helyben kitermelhető föld az építőanyag, amiről tudni, hogy az országban mindenütt más és más, ezért ahhoz, hogy egy ilyen ház megfeleljen a minimális elvárásoknak, ezért ezeket az un. építőanyagokat egyedileg kell vizsgálni. Ezt az ÉMI nyilván nem úgy minősíti, mint mondjuk az ytongot, hanem egyedileg, minden földmintát külön külön. A helyben kitermelt, majd valamilyen receptúra alapján hozzákevert cement hatásra létrejön egy cementtel stabilizált valamilyen izé. Ennek a szilárdságát kell megállapítani egy labornak, ami alapján egyáltalán számolható bármi is, főleg, hogy ezekben a házakban magát a vályogot használják alapozásra is.

A gyönyörűséges ismertetőkben megemlítik, de persze nem emelik ki, mint nagyon fontos tényt, hogy MINDEN ILYEN HÁZHOZ kell

• egy talajmechanikai vizsgálat
• egy laborvizsgálat a talaj cementtel stabilizált állapotáról
• egyedi statikai modell szerinti számítás és felelős statikai nyilatkozat
• az építész és a statikus részérő egy egyedi termékismertető és technológia leírás, aminek szakmai részéért az építész és a statikus vállal felelősséget
• végül a kivitelezés felelős műszaki vezetőjétől kell egy nyilatkozat, hogy mivel ennek a terméknek nincs semmiféle tanúsítványa, ő egy személyben vállalja ennek ellenére a TELJES felelősséget

Kit nem találnak a felsoroltak között?? Nem nehéz kitalálni. Aki ezt az egész technológiát idehaza reklámozza,  tudását 150.000 Ft-os tanfolyamokon terjeszti. A Szupervályog  nevű szerveződés az egyetlen, amelyik semmiféle felelősséget sem vállal, viszont kell hozzá legalább egy talajmechanikus, egy építész, egy statikus, no meg egy FMV, akik névvel, végzettséggel gyakorlatilag MINDEN FELELŐSSÉGET FELVÁLLALNAK. Jó nem? Ez a technológia abban különbözik minden mástól, hogy aránytalanul több mérnöki feladatot és felelősséget eredményez. Nem is szólva arról, hogy mindezen szakemberek bevonása természetesen komoly pénzekbe kerül, amiről szintén nem sok szó esik.

a 150.000 Ft-os kurzus, ahol megtanítják (?) a jelentkezőket erre a technológiára az elég durva ár, főleg szállás és kaja nélkül. Ennyi pénzért szinte bármilyen OKJ-s kurzust, pl. az elit körömépítő akadémiát is el lehet végezni. Minimum 4 fővel indul a 6 napos „tanfolyam”, ami naponta 100.000, a maximális 9 fő esetén napi 225.000 Ft  (!) bevételt jelent a szervezőknek. Ha valakinek, hát nekik már biztosan bejött a SzV!

Nem mintha a „szupervályognak” nevezett IZÉ bármilyen vizet is zavarna a hazai lakásépítésben, hangzatos szövegekkel „könnyű Katát táncba vinni”. Azonban amikor olyasmit olvasok egy leírásnál, hogy „Maga a ház is egy nagy búbos kemence: nagy tömegű, jó hőtároló falai télen meleget árasztanak”, akkor csak arra gondolok, hogy laikusokat sikerült már megint jól megvezetni. A falak NEM ÁRASZTANAK meleget, csak ha előtte VALAMIVEL felfűtötték őket, tehát ez a mondat egy ordas nagy átverés.

Ökologikus jelzővel könnyű érdeklődést kelteni, főleg ha ezt még egy kis életmód tanáccsal is kiegészítik. Természetesen mindenki abból építkezik, amiből akar, de amikor azt látom hogy egy 1 danos avatar mester osztja az észt építőipari ügyekben, akkor azt azért el szoktam olvasni és nem kérve rá engedélyt, elmondom a véleményemet. Nem kell velem egyetérteni.

Mellesleg azért tettem szóva ezt az egészet, mert úgy lett beállítva, mintha a vályog egy kiváló anyag lenne energetikai szempontból, miközben köztudomású, milyen rossz hőszigetelő. A jó hőszigetelését a kívülre rátett plussz anyag jelenti, emiatt aztán teljesen mindegy, hogy mi van mögötte. A vályognak egy jó tulajdonsága van, hogy jó hőtároló, ennyi.

A vályogból való építkezést nem véletlenül olyan országokban kultiválják elsősorban, ahol ennek egyrészt valódi és komoly hagyománya van, másrészt az éghajlata megfelelő, nem kell hőszigetelni és kevés a csapadék. Fantasztikus városokat építettek belőle Afrikában és a Közel Keleten is.

A sokat reklámozott szalmaépületekről is kevesen tudjék, hogy eredetileg a nagy amerikai farmokon használták őket az idénymunkások elszállásolására, nyilvánvalóan nem való családi háznak, mert annyi probléma van vele, ráadásul ugyanolyan drága, mint egy hagyományos ház.

A vályog ugyanez a kategória, színesíti a palettát, lesznek majd szép házak belőle, de ne akarjon senki sem hozzátársítani valami újdonság varázsát, nem fog semmit sem megújítani és legfőképpen nem volna szabad etetni az embereket olyan zengzetes szavakkal, hogy ÖKOLOGIKUS. Mert nem az. És pont ugyanannyira nem lesz újrahasznosítható mint egy vázkerámiából épült ház. Elég a laikus érdeklődők visszajelzéseit olvasni, hogy lássuk, a jó marketinggel előadott termék a laikusoknál már úgy csapódik le, hogy ez a szuper anyag kiváló hőszigetelő.

Persze a jól kommunikálható hazai példák teljes hiánya miatt jobbára mindig ugyanazt a 2-3 (ománi és iráni) épület fotóit találni a hazai apostolok által közzétett blogbejegyzésben, ismertetőben.

Az írás második részében arra térünk ki, hogy mit kezdenek a vályoggal más országokban.