Kedves Eszter! Köszönjük a tanulságokat, hasznos, de még hasznosabb lenne, ha a területi hovatartozások is jelezve volnának, hogy melyik baromság hova tartozik – persze ha nem akarod, hogy beazonosítható legyen, azt is értjük.

Hofi él … és építésügyi jogszabályokat ír!

Orbitális szemétkedések. Ezzel szemben nekem szerencsém volt, és nagyon segitőkész volt az előadó. A geodétát nem is vette tudomásul. A saját telekről még tavaly készült geodézia. Kérdezem, mi legyen? Azt kérdezte :Nem tud maga domborzatot rajzolni?? Azt mondta, nincs a rendeletben, hogy ezt GEODÉTÁNAK kell készitenie. Hát, lehet igy is…
Egyébként Szilveszter javaslatát nagyon jónak tartom, kellene egy oldalt létrehozni, és ott az ilyen szemétségeket nevesiteni. Ha egyszerre több száz dolog felkerülne, mert sajnos Eszter példái azt mutatják, hogy vannak ilyenek, akkor talán meg lehetne előzni visszahatásokat.

Eszter néhány felvetésével nem értek egyet és az építési hatóságnak adok igazat. Az egyik ilyen, számomra alapvetően érthetetlen dolog azon kiakadni, hogy miért kérik a méretarány feltüntetését. A méretarányt nem azért kell feltüntetni, mert jogszabály előírja, hogy fel kell tüntetni, hanem azért mert ez egy szerintem minimum több évszázados szakmai szokás és evidencia, másrészt pedig mérnök az ember. Én mindig kiakadok ezen, ha valaki azt mondja, miért baj az, ha nincs rajta a méretarány. A rajz egy műszaki rajz, nem? Akkor kell egy lépték, ami alapján 1000 év múlva, akár egy marslakónak is értelmezhető, anélkül hogy ismerné a jogszabályt.

A következő kedvencem, hogy miért nem elég az építtetőnek csak az aláírása. Hát bocsánat, az építtetőnek vannak adatai, ő a BERUHÁZÓ, vagyis egyenértékű a Mari néni bármelyik nagy céggel, függetlenül attól, hogy mit épít. A mérnök keze közül kiadott rajz pedig tervlap, tervrajz függetlenül az objektum nagyságától, amit az ember ellát rajzpecséttel. Ugyanezen okból fel kell tüntetni a tervező adatait is. Ha alkalmazottként tervez, akkor nyilván nincs ott a lakcíme, csak a névjegyzéki száma a nevén és az aláírásán kívül. Ha szabadúszóként, vagy egyéni vállalkozóként tervez akkor természetes, hogy a lakcíme (székhelye) is kell, hogy szerepeljen. Tervező cégként történő tervezésként nyilvánvaló, hogy a cég adatai is szerepelnek.
Ez megint csak nem jogszabályi kérdés szerintem, hanem szakmai evidencia, már ha az ember járt egyetemre és nem csak építész, hanem mérnök is.

A rajzaimon kis ikonnal a bal alsó sarokban rajta volt a méretarány. Arra sem voltak képesek, hogy rendesen kinyissák a rajzokat.
Mióta ÉTDR van azóta sok építéshatóság csak anonim rajzokat fogad el, még a tervező cég adatait is le kell szedni a tervlapokról (természetesen sem az én nevem és adataim, sem az építtető neve és adatai nem szerepelhetnek rajta).
De ha egy jogszabály azt írja elő, hogy csak alá kell írni az építtetőnek és a tervezőnek, akkor egy építéshatóságnak szerintem nincs joga azt kérni, hogy legyen oda írva a neve és az adatai (ha tervezőként valaki ráakarja írni akkor írja, de lehet hogy az egyik hatóságnál az lesz a baj, hogy ráírta).

A mostani rendelet és/vagy a február 3-i BÉK tájékoztató szerint ” jogszerűen csak földmérő határozhatja meg” a domborzatot. A <300m2-es házak jelentős többségénél legfeljebb 1-1,5 m terepszint különbség lesz a jellemző. Nem mérnök az, aki ezt egy egyszerű szintezővel ne tudná felvenni ( már amennyiben egyáltalán szükséges egy tök sík telek esetén) egy fél óra alatt. Ehelyett a geodéta kolléga kijön és a három szomszéddal együtt 4 telket darabonként 40e+ÁFA-ért "jogszerűen" fölmér és lerajzol. Az építtetőnk pedig világgá szalad és már most utál bennünket.

Kedves Eszter!
Hogy mire jó egy gépész szakági tervező? Leginkább azért, mert sokféle hőtermelő van és annak elhelyezésére hely, égéstermék elvezető illetve légbevezető szükséges. Na és van olyan is, hogy hőtermelő pl. hőszivattyú, vagy napelem elektromos kazánnal, vagy nincs is hőtermelő mert infrafűtést (ez már villamos tervező) választottunk, de kell a melegvíz…A megújuló energiák hasznosításának lehetőségét is vizsgálni kell, arról a gépész villamos kollégák tudnának véleményt alkotni, hogy igen lehet és nem kellene egyértelműen leírni, hogy nem alkalmazható. Ajánlom figyelmében a komfort elméletet így rá fogunk jönni, hogy a fűtés, szellőzés milyen fontos és bonyolult a jó komforthoz. Üdvözlettel:

Kedves Enikő!
Minden tervemnél van gépész tervező, és egyre többen értik és érzékeli, hogy a villamos tervező is hasznos dolog. Ráadásul az enaplóba a terveiket is fel kell tölteni.
De személyes véleményem szerint egy olyan tervhez (egyszerű bejelentési tervről beszélünk) amihez alaprajzot sem kell benyújtani, és az egyszerűsített műszaki leírásban nagyjából annyit kell írni, hogy van közmű és a kazán a háztartásiban/fürdőben/kazánházban van vagy hőszivattyú lesz beépítve stb. (kb 5-8 mondat), ehhez teljesen fölösleges egy gépész kollégát fárasztani, majd elrángatni hozzám aláírni.
Úgyis amint összeállt a terv rászabadítom a gépész kollégára az interneten kiokosodott építtetőt a százezer kérdésével, szomszédai, rokonai és ismerősei tapasztalatával.

Kedves Eszter,
A felsorolt hiányok nagyon ismerősek voltak, véletlenül nem a Pilisvörösvári járási Hivatal volt az elkövető. Én is hasonló hiánypótlással küzdök és a hülyeség ellen nem lehet semmit tenni, csak mennek a mérnöknapok az értelmetlen dolgokra. Közben az épület – a lényeg – semmit sem változik. Ráadásul, még azzal is vigasztalnak, hogy nehogy örüljünk, hogy ilyen könnyű a bejelentés, mert bármilyen apró OTÉK-tól való eltérés esetén úgyis jön a fennmaradási terv, aminek a tartalmi követelményei persze az engedélyezési tervvel egyeznek meg.

Kedves Mariann!
Igen eltaláltad. Én egyszerre adtam be a tereprendezésire az építési engedély kérelmet és a bejelentésit. A bejelentésit pár nap után elutasították, mert kertész aláírás szükséges, a tereprendezésihez pedig kaptam egy hiánypótlást. Ezt gyorsan elkészítettem, ekkor közölték, hogy a tereprendezésit el kell küldeni szakhatóságokhoz, és addig nem kapok bejelentésit, amíg nem jogerős a tereprendezési. Valamint melegen ajánlják, hogy egyeztessek a szakhatóságokkal a bejelentésinél, és jó lenne ha beadnám a számításokat és a kimutatásokat is.
Már kertésszel is aláírattam a bejelentésit. Szegény kertész tervező nagyon nehezen értette meg, hogy minek neki aláírni, mikor még nem is dolgozott. Ráadásul mivel már a második elutasításnál tartok, a következőt majd megint eredetben alá kell írnia.
A héten a szakhatóságoktól próbáltam a nemleges egyeztetési jegyzőkönyvet (mind korrektül elmondta telefonban, hogy őt nem érdekli, és majd ezt fogja leírni valamikor), állásfoglalást beszerezni (roppant időigényes időtöltés, és nagyon lassan megy).
Szóval én ügyet intézek, az építtetőm dühöng, és nem érti, ha egyszer az van beleírva a jogszabályba, hogy nem kell semmi a bejelentési doksin kívül, akkor miért és mi jogon kérik.
Ráadásul pár telekkel arrébb már jó pár házat terveztem az elmúlt évek alatt, ahol már teljesen értelmetlenül, rengeteg idő alatt telkenként végigjártuk az összes szakhatóságot.

Kedves Eszter,
Ugyanez az én esetem is, reméljük lesz változás az engedély köteles dolgokban – felvetettem már jogásznak, aki részt vesz az egyeztetéseken.
Más hivatalban dolgozó barátomnak mesélem én is a történteket és csodálkozik ezen a helyzeten. Itt nem a munka segítése, hanem direkt akadályoztatása a cél.
Két éve már kértem felügyeleti intézkedést a Kormány Hivataltól egy másik ügyben, ahol természetesen nekem adtak igazat, de minden egyes esetben ezt végigjárni rengeteg energia. Azt nem értem, hogy a statisztikákból miért nem látják felsőbb szervek , hogy itt az ügyek átfutási ideje többszöröse mint máshol…
Azért jó lenne írni egy levelet a Pest Megyei Építésügyi Kormányhivatalnak ezekről a visszaélésekről, a környékbeli építészek aláírásával, csak erre sincs idő, mert az értelmetlen dolgokkal kell foglalkozni.

Elnézést, hogy én válaszolok, 1,0 m-nél nagyobb mértékű tereprendezés engedély köteles, tehát 1,01 cm esetén is végig kell ezt a kálváriát járni + az én esetemben még 3 szakhatósági véleményt is be kell szerezni. Persze a támfalra is ez vonatkozik – 1,0 m-ig nem engedély köteles – lehet egy 3 szintes házat építeni bejelentéssel és nem lehet hozzá 1,0 m-nél magasabb támfalat tervezni. Persze ügyes tervező megoldja rézsűkkel stb, de egy 21 %-os lejtésű telken ez már nagyon nehéz.

Az én telkem a szabályozási tervlapon a ” nyílt karszterület” -be esett ezért volt szükség a Katasztrófavédelem Vízügyi Osztályának és Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálytól 2 db hozzájárulást kellett beszerezni, ahol még fizetni is kell, de ez általában csak később – egy újabb hiánypótlás során -szokott kiderülni. Persze már rutinosan felhívtam Őket, hogy az utalás miatt ne legyen újabb késedelem. A Vízügy persze előre elmondta, hogy Ő nem fog írni semmit, mert nincs építkezés sem, de ehhez azért kellett nekik is a 2 hét.

„– Ha nem szerzem be a szakhatóságokat, akkor jön a nemleges tájékoztatás, igaz tudják, hogy nem kell beszerezni, de akkor is ők így gondolják és kész.”

Ügyvédi felszólítást kell küldeni a JEGYZŐnek. Végül is ő felel ezért, neki kell tartania a hátát is, mégha az éphatóság intézkedik a nevében.
Ő érteni fogja, hogy PTK szerint csúnya kártérítés lehet a vége, igaz jó sokára, de a minél tovább tart a huzavonna, annál többet fizetnek.
Olyan nincs, hogy tudják, hogy nem ezt mondja a jogszabály, de mégis kérik.

Nem akarom védeni az egyszerű bejelentést – számos hibája van, sajnos alapvető elvi hibák is -, és nem állítom, hogy nincsenek hatósági túlkapások, DE!
Egy pillanatra felejtsük el, hogy vannak előírások, szabályok.
1. Normális építtető nem akarna 3 szintes házat terv nélkül építeni, esetleg nem ragaszkodna az engedélyhez, de biztos terveztetne. Amúgy egyetlen jogszabály sem mondja azt, hogy nem kell terv a kivitelezéshez, valóban nem egyértelmű a kötelezettség, de a felelősségi kör igen, az egyszerű bejelentés ezt a józan észre bízta.
2. Normális tervező, a saját és az építtető érdekében nem megy bele abba, hogy ne tisztességes tervek alapján dolgozzon, bármi is van a szabályban. A jogszabály sehol sem mondja, hogy ne tartsd be HÉSZ-t, ne menj el egyeztetni a szakhatóságokhoz, ne vonj be szakági tervezőt, stb. Az, hogy nincs kötelezően előírva, az nem azt jelenti hogy nem kell. A „kell” viszont úgy értelmezendő, hogy szabadságot kaptál a döntésre, a felelősséged arányában. A szakmailag hiányos tervszolgáltatás nem fogható a rendeletre.
3. Normális tervező nem „ügyeskedi” el a támfalat, a tereprendezési tervet, hanem pont az építtető érdekében hív statikust és megtervezteti – nem építész feladat és jogosultság -, ezzel tesz jót, ettől lesz jó és gazdaságos. Amúgy az építészek által a terveken rajzolt támfalakkal kapcsolatban tragikus a tapasztalat, még alig 1 méternél magasabbaknál is, az elkészülteknél hasonló.
4. Normális esetben nem kell a tervezőnek szabályba foglalni, hogy igazoltan olyan házat tervezzen, ami nem dől össze, ami nem ázik be, ami megépíthető, ami gazdaságos, hogy kell alaprajz, hogy mi legyen a rajzokon jelölve, hogy………… Ezek természetes dolgok, ettől szakmabeli valaki, ezek ismerete teszi jogosulttá, ezek ismeretét várja az építtető.

Szóval senki és semmi nem tiltja, hogy a természetesen elvárható szakmai ismeretek szerint tervezzünk, semmilyen szabályra nem lehet hivatkozni, azzal, hogy ez, vagy az nem kötelező. Az építtető pedig nem saját maga ellensége, ha tervező veszi a fáradságot, hogy tájékoztasson, példákat mutasson, akkor az építtető megérti, én ezt tapasztalom.

Mivel a tervekért teljes mértékig a tervezők a felelősek, szerintem józan gondolkodású tervező nem engedheti meg magának, hogy ne tartsa be a helyi rendeletet, vagy ne egyeztesse le az általa tervezett épületet.
Természetesen ha szükséges készül tereprendezési terv, és természetesen nagyon sok építtető belátja, hogy a teljes körű statikai kiviteli terv meghozza az árát.
De nagyon sok a próbálkozó, mivel azt olvassák és sok hatóság úgy tájékoztatja az építtetőket, hogy nem kell betartani a helyi rendeletet.
Még sajnos mindig riasztóan sokan kiviteleznek monolit szerkezetet statikai kiviteli terv nélkül, így szoktuk, jó lesz az alapon.
Egyszer, egy időre volt egy többé kevésbé jól működő építésfelügyelet, akik kijártak az építkezésekre ellenőrizni (kicsikre is, nagyobbakra is). Tisztult a kivitelezés.
Az építésfelügyelet sikerült tönkre vágni. Budapesten szinte alig járnak ki építkezésre, teljesen lefoglalja őket az adminisztráció, a bontásik, és a fennmaradásik. Több hónapos csúszásban vannak.

Kedves Huszti István ,
Az épület kiviteli terve is elkészült már , de nem lehet építkezni, mert a bejelentést a tereprendezési engedély hiányában még mindig nem tudjuk beadni. Azt gondolom az egyszerű bejelentés célja az, hogy az építkezések időben ne húzódjanak el, ami mindenkinek veszteség…de ez a cél továbbra is távoli marad egyes körzetekben.

Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen mélyen beleivódott ez a kultúra az építészekbe is, hogy a hatóság azt tehet, amit akar, és addig pitizünk amíg meg nem szánnak! (vagy rossz esetben meg kell vesztegetni)
Miklós is csak a kamara vagy a jogszabályalkotás ellen szervezne sztrájkot. A hatósági visszaélések ellen nem látom, hogy bárki is érdembe tenne, tiltakozna, csak panaszkodik. Akkor miért csodálkozik itt mindenki? A kormány segítő szándéka lehet, hogy nagyon rossz formát öltött, de azért a szándékot lehetett volna méltányolni, akkor talán több babér teremne

Beszélni kell a jegyzővel, még mindig azt mondom. Az jogász, nem építész, ideális esetben jobban érti miről van szó.
456/2015 szerint két lehetősége van a hatóságnak, pontosabban a jegyzőnek: azt mondja hiányos, nem minősül bejelentésnek.
Vagy megvan benne kilóra/darabra minden, a tartalmát nem vizsgálják és így bejelentésnek minősül. Olyan opció nincs, hogy ehhez építési engedély kell.
Ha 500nm-es házat jelentek be akkor azt is tudomásul kell vennie. Az építész, építtető, kivitelező stb felelőssége, hogy nem lehetett volna, ha ez alapján építenek, büntetni fognak.

Megvolt kilóra a bejelentés? Akkor tudomásul veszi és kész. Mehet kávézni a kollégákkal.
Ha úgy gondolja, a támfalhoz engedély kell, akkor három lehetősége van:
1. nem feladata, nem szól, lesz ami lesz
2. jó fej, és jelzi, hogy szerinte ehhez engedély kell (de addig is a bejelentés érvényes)
3. rosszindulatú, és a felügyelettől kér ellenőrzést az építkezés során

Kedves András,
Jó lenne, ha maradna erőm valahol tiltakozni a hatóságok visszaélései ellen….de sehova nem tudok fordulni. A bejelentés ellen nem lehet fellebbezni, a 2. fokhoz már fordultam segítségért egyszer sikerrel, de ott is személycsere volt és a 2. megkeresésemre nem jött válasz….mit lehet tehet tenni ilyenkor, már gondoltuk írunk az országgyűlési képviselőnek..a kamarának..-.vagy Orbán Viktornak…de ez senkit nem érdekel, senki nem figyel oda ezekre a részletekre, amivel olyan sok értelmetlen időt vesznek el a tervezőktől.
Egyik barátom aki hatósági osztályon dolgozik, azt mondta, amit Te, hogy elfogadja a bejelentést – még akkor is ha pl. nem stimmel a beépítési % – és lejelenti az építés felügyeletnek. A pilisvörösvári körzetben nincs változás, a helyzet csak sokkal rosszabb lett és maradt a pitizés, mert építkezni szeretnének az ügyfelek és ezt nem szabad még nekünk is akadályozni…..:(

Én pár éve már a kerületemben az akkori építéshatósági túlkapások miatt végigjártam a jegyző, aljegyző, polgármester irodavezető stb panaszkodás összes lépcsőfokát, semmit sem ért (levelet írtam, fogadóórán voltam). Majd fellebbezgettem, amit sorban meg is nyertem, erről beszámoltam a jegyzőnek is. Senkit sem érdekelt, csak az építtetőim ideje telt el és az én energiám ment el.
Bevallom kicsit belefáradtam.

Az építtetőimnek nincs ideje erre. Nincs ideje várni míg egy jegyző 4-8-12 hét alatt válaszol egy levélre (a hivatali rendet ismerve a válaszlevelet úgyis az előadó vagy a főnöke írja meg és a jegyző csak alá írja), vagy 4-6 hétre ad időpontot meghallgatásra.

Tegnap én is kaptam egy nem minősül bejelentésnek levélkét, tereprendezés és szomszéd növényzet miatt. Két szomszédos telken nincs bokor és fa és a telkek közel sík területűek. Így a szomszédos telkeken nem volt növényzet jelölve. Beszéltem az előadóval aki tájékoztatott, hogy ilyenkor rá kell írni, hogy nincs növényzet és hogy sík a telek (nem tűnt fel, hogy a többi szomszédos telken be van rajzolva egy csomó fa és bokor). Adhatom be még egyszer.

Mariann: az első, második tervnél még egyszerűbb addig próbálkozni amíg egyszer valahogy csak sikerül. viszont egy idő után ez csak több munkát igényel, mint egyszer helyre tenni az ügymenetet. Érdemes lehet megkeresni más kollégákat is.

Miklós:
ez legalább megmondta mit hiányol, lehet hivatkozni rá, hogy hol van. Volt ilyen is: „Hiányosan került benyújtásra a helyszínrajz.” és igen a pontnál vége az indoklásnak. Nem mondta meg mit hiányol.
Tisztelettel érdeklődnék, hogy az elutasítás után mit tervezel tenni/ mit tettél, hogy mégis legyen elfogadott bejelentésed, ha úgy érzed, hogy mégis csak jó az a bejelentés?

Varga Péter: Az 500nm-es ház nyilván extrém szélsőséges példa volt, de elvileg ha 300nm alattiként jelentek be egy nyilvánvalóan nagyobb házat, akár 500nm-t, akkor sem az Ő feladata ezt elmeszelni ebben a rendszerben. De nem ezt akarom védeni, csak egy nagyon eltúlzott példa volt.
Ha valaki nagyon biztos benne, hogy a bejelentése korrekt, akkor valóban építkezhet a hatóság eltérő állásfoglalása alapján. Ugyanakkor bankhitelt, CSOK-ot biztos nem kap, és szerintem a kivitelezők se szívesen dolgoznak így, elvégre őket is megbüntetik, ha mégis fogást találnak a bejelentésen. Szóval ez nem az igazi megoldás.

Jogorvoslat:
Korábban említettem a jegyzőt, ő jobban érti jogi oldalát ennek. Ugyanakkor Ő is helyi ember, nem biztos, hogy segít. Viszont hivatalosan Ő intézkedik, pontosabban a nevében ír a hatóság, szóval neki nem mindegy, hogy a végén az Ő intézkedését fogod perelni.
2. foknak nincs alapja. Van viszont a kormányhivatalban egy un. törvényességi felügyeleti főosztály, őket meg lehet keresni, ők is jellemzően jogi beállítottságuak, van rá esély, hogy segítenek.

A végső megoldás természetesen a jogi út: elsőként egy ügyvédi felszólítás, kártérítési igény megadásával. Sajnos ez már nem csak időt, hanem pénzügyi ráfordítást is igényel, de ez azért már hatni szokott, főleg ha többfelől is jön ilyen. Ha nem hat, akkor a peres út nagyon lassú, de ha van ráérő ügyfél (aki még egyébként is gyűjtögeti a pénzt az építkezésre), akkor megtérülhet a kártérítésből.

Nem tudom mikorra lesz új jogszabály, de addig a jelenleginek kell működni. A kamarát is lehetne piszkálni, hogy forduljanak a minisztériumhoz: adjanak ki útmutatót a hatóságnak!
A cél egyértelmű, Lázár megmondta, csak még nem érzik alsóbb szinteken.

T/9369. számú törvényjavaslat
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról

https://www.parlament.hu/irom40/09369/09369.pdf

Valami elindult!

Végigolvastam, hát valami az elindult, de szerintem nem igazán az lett belőle amit vártunk.
Az rendben van, hogy elkezdték végre összerendezni, összhangba hozni a jogszabályokat, az rendben van, hogy a helyi rendeletben előírtakat be kell tartani.
De miért kell nagyobb teret adni a házilagos kivitelezésnek? Végre kezdtünk megszabadulni a barkácsmunkáktól.
Tervezői művezetés? Miért kell nekem felelősséget vállalni a kivitelező, az építtető ölteleiért, dolgaiért? Miért kell nekem tervezői művezetést vállalni, ha az építtető nem szeretné, és sok esetben én sem szeretném.
Ráadásul kötelező jelleggel. Mire kell akkor a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr?
Mi a fenének ennyi mérnök ugyanazt megnézni?
Mit tudok tenni ha szerintem nem jól csinálja, vagy nem enged be az építkezésre?
Kötelező felelősség biztosítás? Nekem egy ideig volt, de mikor kijelentette a bank képviselője, hogy csak is kizárólag akkor tudok bármit is érvényesíteni, vagyis akkor fizetnek, ha a kivitelezés papírmunkája során a jogszabály szerinti utolsó pont is hiánytalanul be van tartva.
Kiadhatok évi pár százezret a semmiért.
Én nem igazán ezt vártam. Azt reméltem, hogy minimum rendbe teszik a beadandó tervek tartalmi követelményeit, az aláírási mizériát. Nem azt, hogy raknak még plusz munkát a nyakamba.

[…] 2016.02.18. koos.hu | Egyszerű bejelentés változatai […]

Adalék az ürömi egyszerű bejelentési eljárás szakhatósági egyeztetéséhez, amihez a hatóság foggal-körömmel ragaszkodott:
Hát az előzetes szakhatósági kérelmemet érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Bp. Főv Katasztrófavédelmi Igazgatósága. Indoklásában leírta, hogy Őket nem érinti a telekkel kapcsolatban semmi, valamint a következőt, idézem:
A 312/2012 (XI.8) Korm. rendelet alapján a ” telek terheléseinek összefoglalása” nem önálló építéshatósági eljárás, így az FKI-KHO szakhatósági hatáskörrel nem rendelkezik.
Még örülhetek, hogy ilyen gyorsak voltak csak két hét telt el. Bár az előadó hölgy telefonon jól kioktatott, hogy minek adom be és teljesen feleslegesen dolgozatom őt.

A következő kérdés, hogy ha sikerült a bejelentés, akkor hogyan tovább.
456/2015 4. § (1) „A jegyző a bejelentésről tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot az Étv.-ben meghatározott építésfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében.”
Ez rendben meg is történt. A bejelentő viszont nem kap semmi értesítést, csak akkor ha hiányosnak találták a bejelentést.

A 16/2016 „18. § (1) Családi otthonteremtési kedvezmény vehető igénybe a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező új lakás építéséhez.”

Csak éppen elfelejtették beleírni a 456/2015-re, hogy ilyen igazolást ki kell állítani.
Így most a hatóságánál lázasan kutatják, hogy ezért mennyi pénzt kérhetnek
Gondolom 3’000 Ft általános illeték lesz a vége, ennél többet nem kérhetnek, de ez is jó sok idő, mire megszülik, meg, hogy kell kérni, és fizetni.
Aztán majd egyszer talán bekerül a rendeletbe, hogy ez is ingyenes, ha már az egész bejelentés az…

Most, 2016. május 13. után pontosan milyen dokumentációt is kell benyújtani?

„Egyszerű bejelentés, de előírt tartalommal, dokumentációval

Fontos azonban kiemelni, hogy ahogy korábban, úgy most sem puszta bejelentésről, tényközlésről beszélhetünk a hatóság felé, mivel a szabályszerű bejelentésnek szigorú tartalmi követelményei vannak, valamint a jogszabály szerint előírt mellékletet, az egyszerű bejelentési dokumentációt is csatolni kell.

A 2016. évi XXXVI. törvény kiegészítése alapján 2016. május 13. napjától a bejelentéshez már nem az egyszerű bejelentési dokumentációt, hanem „kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni”[1] [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek. c) pont; 2016. évi XXXVI. tv. 13. § h) pont]. A Kivitelezési kódex az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység esetére írja elő a kivitelezési dokumentáció tartalmi elemeit. Valószínűleg az egyszerű bejelentéshez csatolandó kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásokat egy közeljövőbeli kormányrendelet fogja tartalmazni (a Kivitelezési kódex vagy a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításával).

A bejelentésnek tartalmaznia kell a mellékleten túl:
a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
b) az építészeti-műszaki tervező (beleértve a szakági tervezőt is) nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,
c) számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva,
d) az építtető aláírását [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (2) bek.].
„

Jó lenne látni egy teljes és elégséges dokumentum listát, amit fel kell tölteni az ÉTDR-be, hogy elkerüljük a felesleges erőforráspazarlásokat!