Kedves Miklós!

Köszönöm a munkáját amivel szétválogatta az eddigi tervkritikákat, így sokkal könnyebb a keresés!:-) Megértem, hogy a tervkritika hozott anyagból dolgozik, így nem is Önnek szólt a kritikám a sok rossz terv miatt, hanem a bátortalan építészeknek akik eddig még nem éltek a felajánlott lehetőséggel hogy még több jó példát mutassanak be. De ezt a 141. tervkritika alatt részletesen le is írtam. Lehet nem vagyok a szavak embere, de őket sem kritizálni akartam elsődlegesen, hanem éppen inkább bátorítani, hogy bemutassák a jobb példákat is. Lehet elég lett volna csak annyit írni, hogy: Hajrá építészek, több szem többet lát és egymástól is sokat lehet tanulni!:-)

Nekem például nagyon tanulságosak azok a jó tervek amik a nehéz oldalhatáros építkezésre mutatnak jó példákat. De ezzel például sok olvasó, leendő építtető is biztos így van. Újra végignéztem a jó tervként cimkézetteket is, és a pációs megoldás mellett nagyon érdekelne a „valami Amerika” című megoldása is. Tudom, hogy az alaprajzát már nem lehet megjeleníteni, de ha jól értettem a leírást, lehet „oldalhatárra” is normál ablakot tenni bizonyos esetekben?
Itt az adott esetben az volt a megoldás, hogy a háznak gyakorlatilag csak kis felülete esett oldalhatárra? Az épület „fő tömege” (ahogy a leírásból én elképzeltem) meg egy gondolom nem akármilyen méretű visszahúzásnak köszönhetően távolabb esett az oldalhatártól ezért kaphatott normál ablakot is?

Ezt sokan nem tudják szerintem és ha nem jó építészt fognak ki akkor lehet nem is fogják megtudni soha, hogy lehetett volna rossz kompromisszum helyett a ház „elhelyezése ötös” is akár.
Ez a kérdés azért fontos szerintem mert a telkek java oldalhatáros általában és telekvásárlás előtt jó lenne tudni, ha ilyen megoldással is lehetne számolni. Az OTÉK nekem laikusként önmagában nem egyértelmű, és persze minden eladó telek megnézéséhez sem lehet mindig egy építészt elcipelni, akármilyen jó is lenne:-)

Köszönöm olvasóként az eddigi „felvilágosító” munkáját is, szerintem nagyon sok értelme van! (Még ha esetleg kevés is a visszajelzés vagy nem mindig jó, mint pl. a 142.-nél) )Biztos, hogy nagyon sok olvasót megtanított felismerni a jó terveket, építészt, vagy a rossz hibákat, vagy legalább arra, hogy jobb legyen a kommunikáció az építtető és építész között, akárcsak azzal is hogy a tervkritikáknak és a többi szakmai cikknek a koos.hu-n is köszönhetően jobban megértik ezt a folyamatot.

Jó munkát és sok örömet a továbbiakban is!:-)

Üdvözlettel:
Klára

Kedves Miklós, kedves Klára!
Ha sehol máshol, csak itt lehetne egy kicsit szakmaibban beszélni egy kérdésről, az jó lenne.
Két épület szembe néző homlokzatai között hagymányosan két oldalkertnyi távolság van. A két homlokzaton ablakok nyílnak, az ablakok mögött lakószobák vannak.
Ha oldalkertes beépítésű telket választunk, akkor a szembenéző homlokzatok közelebb kerülnek, de ezért cserébe biztosak lehetünk, hogy az oldalkertünkbe a szomszéd nem lát be, éjszaka ha felkapcsolja a villanyt, az nem világít az arcunkba. Ezért az oldalkertes beépítés meghatározásánál pontosan definiált, hogy milyen helyiségek, milyen ablaka nyílhat a szomszéd felé. Okoskodhatunk persze, ha 3 méterre teszünk egy ablakot, az már tulajdonképpen megfelel, de a szomszéddal örökre kitolunk és a szakmaiságot is erősen zárójelbe tesszük. Ne erőltessük, nem lesz hosszútávon hasznos. Egyetlen jótanács, ha telket választunk, tudjuk, hogy az oldalhatáros beépítés ezzel jár, ne próbáljuk meg unortodox módon kiforgatni, kiokoskodni, válasszunk másikat.

Kedves Miklós!
A 66. kritikánál futottam ebbe a megjegyzésbe, a tervek osztályozása terén egy következő fejlesztésként „érdekes lenne, ha a tervkritikában megjelent házakat, lehetne pontozni egy 1-től 10-ig terjedő skálán. így év végén, vagy bármikor össze lehetne hasonlítani a házakat egymás között és lenne egy toplista is a véleményezett házakról”
De köszönet már ezért is!