Tegnap este két rendelet is megjelent a CSOK kibővítéséről. Az egyik az új lakásokra, míg a másik külön a használt lakásokra vonatkozik.

16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról

17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről

Mindkét rendelet szerint jelentősen bővül az igénybe vevők köre, de egyben a lehetőségeik is. Mi itt most csak az építész szakmai szempontból legfontosabb változásokat emeljük ki. Ezek szerint definiálásra került az új lakás fogalma:

új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

• a) az  alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a  lakhatás feltételeinek a  vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az  ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó
  földrészlettel (a  továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
  • aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
  • ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
  • ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
  • ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a  településen
    (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a  szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a  településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
• b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a  tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az  a)  pont aa)–ae)  alpontja szerinti
  feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.
• (2) Az  e  rendeletben meg nem határozott fogalmakat a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a  továbbiakban: Ptk.), a  Hpt.-ben, az  OTÉK-ban és az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.A rendeletben tételesen felsorolták a hasznos alapterületet alkotó helyiségeket

definiálásra került a figyelembe vehető hasznos alapterület is:

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalommeghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók:

• a) előszoba, közlekedő,
• b) nappali,
• c) hálószoba,
• d) étkező,
• e) konyha, étkezőkonyha,
• f ) fürdőszoba,
• g) WC,
• h) kamra, tároló,
• i) gardrób,
• j) mosókonyha,
• k) kazánhelyiség és
• l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;

Bekerülési költség új lakás esetén

a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

• a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
• b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
  • ba) helyiségeinek,
  • bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,
  • bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,
  • bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint
  • be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,
• c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
• d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,
• e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
• f ) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
• g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
• h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
• i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;

Lakás bővítése esetén irányadó szabályok – bekerülési költség – 19. §

• (1) A családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.
• (2) Lakás bővítése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.
• (3) Bővítés esetén a családi otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti számlával igazolt bekerülési költség 50 százalékát. 
• (4) Bekerülési költségnek minősül a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:
  • a) a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége –,
  • b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,
  • c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  • d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.