Ha ezt egy alkalmatlan építész tervezte, az is nagyon szomorú. Még nagyobb a baj, ha ezt egy műszaki rajzoló, rotring rajzgépen, szolgaian lemásolva az építtető szkecsap kreációját. Mert mindaz a probléma meg fog valósulni, amit Miklós leír, sőt még azon felül is! Mert óriási rutinnal kerülnek leírásra ilyenek, mint ez:”Egy komfortos, használható házat szeretnénk, de a maximálisan racionális, költséghatékony módon kivitelezni.”-de ez az alaprajz köszönő viszonyban sincs sem az energiahatékonysággal, sem a racionalitással. Nem szeretném bántani szegény építtetőt, lehet, tényleg nagyon mellényúlt. De az is lehet, hogy annyiszor visszakanyarodtak egy kockás papír mellé, hogy végül azt lerajzolták neki.Nem birom elhinni, hogy egy kicsit is értelmes építész ilyet kiadjon a kezéből. Magyarázza már meg valaki, hogyan lehet ezt a szülői fürdőt használni? Csak ennyit! Esetleg azt, miért racionális dolog körbefalazni, tetővel fedni azt a teraszt, aminek az alapterülete nagyon hiányzik az alaprajzból, de ugyanannyiért épül meg, mint a gyerekszoba. Még 1x, én sem bántani akarom T építtetőt, de ha nem mondja meg senki, hogy a király meztelen, akkor ismét épül egy ház, amit telekárban lehet majd eladni.És ez nagyobb baj, mint a frankhitel.Mert az is odavágta az ingatlanárakat, de az is, hogy igen alacsony színvonalú az épületeink döntő hányada, sajnos, már papíron is!

Szép még az ablakkal ellátott gardrób is, mert a ruháknak ugye kell a fény 🙂

Hihetetlen számomra, hogy a Megrendelő meg van győződve, hogy használható, számára megfelelő házat épít és minden résztvevő támogatta is ebben, senki nem tette fel a kérdést nekik: „biztos jó Nektek, ha a nappaliból mentek fürdeni?”

Atya úr isten!
Értem, hogy sürget az idő, meg talán élni is lehet benne, de hogy 10 év múlva az eladásnál lesz még egy koppanás… Ezt nem szabad bevállalni, ez a ház minden sarkában problémás. Csodálom, hogy Miklós a nappali benapozásáról nem írt (bár az első gondolatom az volt, hogy ebbe a házba elfelejtettek nappalit tervezni, csak egy óriási közlekedő készült).
Elnézést, nem akarok durva lenni, de ez a ház minden ízében problémás. Keressenek egy új tervezőt!

Kedves Miklós!

Nagyon szeretem olvasgatni a tervkritika rovatot és a többi szakmai cikkét is. Nagyon hasznosak és nagyon sokat tanultam belőle én is laikusként. Ha lenne annyi pénzem, hogy házat építtethessek, biztos Önt kérném fel rá, hogy megtervezze. Azt hiszem sokan vannak akik tényleg csak egy kényelmes, használható, kis otthont szeretnének jó energetikával, viszont a végeredmény mégis egész más lesz ahogy fent is írták például. Egyáltalán ez a kívánság megvalósítható kis területen is? Úgy, hogy közben az OTÉK minden szabálya be legyen tartva, pl. legalább 12 négyzetméteres hálószoba 2 főre akkor is ha csak egy kis franciaágyat (nem a 2×2-et) és ruhásszekrényt akar bele rakni az ember, mert alváson kivül másra nem használja, vagy pl., hogy a másik szoba is legalább 8 négyzetméter legyen a nappali min. 17, plusz szélfogó, plusz külön nyíló WC? Hogy lehet ezt egyáltalán megoldani a mai viszonyok között ahol legtöbbször egybenyitott nappali-konyha van, és nincs külön négyzetméter felesleges zsilipekre meg előterekre? Egyáltalán meg lehet oldani? Ha igen kíváncsi lennék mi az a legkisebb házméret aminél meg lehet oldani ésszerű kompromisszumokkal. (Ráadásul a fenti épület még-csak nem is kicsi ahogy néztem az alapterületét, ezért még szomorúbb a rossz végeredmény.) Azért kérdezem, mert nem látok rá sehol jó példát. Tudom a minimum egy családi háznál már kezdésnél a 100 négyzetméter, de a mai magyar valóság szerint még egy diplomás pár sem tudja ezt önerőből kifizetni ha nincs szülői segítség mögöttük. Persze lehet lakni albérletben vagy lehet venni a fenti tervhez hasonló vagy még annál is sokkal rosszabb elrendezésű házakat vagy lakásokat kevesebbért mint építeni, de Rezsnyák Péternek is nagyon igaza van a hazai eladó épületeink rossz színvonaláról.
Természetesen megértem, hogy nem tervezi meg más helyet a házat, csak jó lenne látni több jó ellenpéldát is a kisebb méretű családi házakra is (akár a saját tervei között is). Ha erre már volt példa a honlapján akkor elnézést kérek, nem sikerült még végigolvasnom mindent.
Azért jutottak eszembe ezek a dolgok mert szerintem sok építtető azért nem látja, hogy miért rossz az ő terve mert nem látja milyen is a jó, így össze sem tudja hasonlítani, és nem tud mit számon kérni a tervezőjétől. Bár ebben a tervkritika tényleg hasznos szerintem sokaknak mert rossz példát már annyit láttunk, hogy azt a legtöbbször már felismerjük.

Mint pl. a fenti tervben is, ahol tényleg végig kéne gondolni, hogy pl. a nappali sötét és nem bútorozható, vagy, hogy a szülői fürdőszoba tényleg borzalmas, az alapterülete gyakorlatilag egy beépített szekrénysor alapterületével egyezik meg, vagy egy hosszú WC-ével. Elnézést nem megbántani akartam az építtetőt.

Szóval több jó példa kellene (kisebb házakra is), akár az itt lévő építészek, kivitelezők munkái közül is az olyan házakra is, mint a ”Egy komfortos, használható házat szeretnénk, de a maximálisan racionális, költséghatékony módon kivitelezni.” Szerintem ez olyan lenne mint a jó cégér, vagy pl. egy jó asztalos munkája. Azért mert látjuk, hogy szép és tartós a bútor még nem gondoljuk azt, hogy „jé ezt én is meg tudnám csinálni”, hanem megbízzuk az asztalost, hogy csinálja meg ő.
A rossz építészek által tervezett alaprajzok, házak meg csak azt erősítik a legtöbb emberben, hogy rosszat akár saját maguk is tervezhetnek. A jó példák (plusz magyarázataik) ezért szerintem azért kellenének, hogy az építtetők megértsék mi miért jó. Ellopni meg úgysem lehetne, mert a tervek mindig adott helyre, tájolásra, egyénre szabottak. De legalább lenne összehasonlítási alap.

Üdvözlettel:
Németh Klára

A Miklós azért nem írt a nappali benapozásáról, mert az nincs ebben a tervben…
Sajnos 2016-ban ilyen gyatra garfikai megvalósítást látni, még egy kézi tervnél is nagyon szomorú…totális igénytelenség minden szinten. Nem egy, nem kettő kézi rajzolású tervet láttam már a CAD-es tervfeldolgozás szintjét jóval meghaladó grafikai megfogalmazásban, már-már képzőművészeti szinten, de ez…. amellet hogy a ház sem jó persze…

Tisztelt Éppítető!

Szíveskedjen összehasonlítani az Ön „tervét” mondjuk, csak az előző tervkritika tervekkel és máris látja a különbséget.

üdv

A zöldterület – ami az ilyen típusú családiházas- kertvárosi területeken szokott előírás lenni – 50-55-60%-ot ír elő. Ezt ilyen mértékű térburkolással nem lehet betartani. Jelen helyszínrajz szerint a zöldfelület – bár a telekre vonatkozó előírásokat nem ismerem- nem éri el a 30%-ot sem…

Szerintem borzasztó. Én laikus vagyok, sok minden fel sem tűnik, amíg rá nem mutat egy hozzáértő, de ez még nekem is kifejezetten rossz tervnek tűnik. Nem olyannak, ami nekem nem tetszik, hanem olyannak, ami egyszerűen nem jó. Abban a 90 centi széles csőben egy felnőtt ember meg sem fog tudni törölközni. Az egész olyan, mintha hozzá nem értő ember akart volna véres verejtékkel közlekedőket nem berakni és spórolni a négyzetméterrel (mi más késztet valakit 90 centi széles fürdő építésére… ezen nem tudom túltenni magam) Ráadásul nem is értem, ilyen mindennapokat megkeserítő kompromisszumokra képesek, miközben 54 négyzetméteres hodályt építenek garázsnak, ami még ráadásul kisebb(?!) is, mint amit szerettek volna, csak nagyobb nem fért el..
Pedig a kezdeti leírásnál úgy megörültem, hogy valami jót fogok látni, mert a garázs-igényeket leszámítva ilyen házat szeretnék majd én is.

„nem olyan rossz ez”, csak újratervezés. kedves Építtető! Javaslom fizesse ki a tervezőkollégát és kezdje az elejéről. Miklós mégcsak nem is szedte szét a tervet, kifejezetten finom volt. Gyakorlatilag nincsen megfelelő tájolású helyisége ennek a tervnek.
Egy jótanácsot adnék: a közlekedő nem ördögtől való, hanem használhatóvá teszi a helyiségeket: a fürdőt, a nappalit, a szülői gardróbot, de a konyhát és az étkezőt is segítené működni. ez alól a kis telek nagy útja – hátsó kocsibehajtó a kivétel. onnan azt az utcafrontra kéne helyezni. (ilyen esetben lenne jó egy zártsorúsodó beépítés). 5m2 – nem több és csodákat tesz. cserébe pl a bejárati vagy a fedet terasz szerkezeteit egyszerűbbre véve talán visszajön valamennyi abból az egymillióból, amit közlekedőre költött.

Kedves Építtetők / Kollégák. Lehet hogy eme terv az első gyöngyszeme a 456-os korm rendelettől várható „házépítésivágycunami” várható színvonalától. Lássuk be itt azért bőség van. Adtak hozzá alaprajzot + metszetet 🙂 . Félre téve. Egy panelnál vagy társasháznál egyértelmű az örökölt alaprajz..amin nem tudsz változtatni. De egy új háznál….bármit lehet. Javaslat: A nappali -konyha na a ház sötét foltja legyen. A fő élettér ússzon a napfényben. És a nappali ne legyen egy széles folyosó…ahogy itt az.

A terv tényleg borzalom. Nem is szabad részletezni, annyira rossz, ahogy Miklós írja.
Egyben nem értenék egyet Miklóssal, nem is olyan rossz hátul az a garázs. Mivel kisgyerekek vannak szép-szép a zöld fű, miegymás, de a nyirkos, ruhákat összefogó, puha füvön nem sok mindent lehet egy kisgyereknek csinálni. Mindig azt mutatják hogy nagy tizenévesek tollaslabdáznak. Oké, öt percig. Utána? Három-kétkerekű biciklivel, labdával kifejezetten jó a száraz és kemény térburkolat amit egy ilyen méretesebb garázshoz vezető út biztosíthat. Eső után füvön bringázni, focizni, kosarazni? Csakis szilárd burkolaton! Később akár kertipartinál is jobb a székeket a puha fű helyett betonra helyezni az asztallal. Továbbá hátul az a garázs nem árnyékol (északnyugatra van), egy esetleges rendetlenség nem ásít bele az utcaképbe.

Tanácsok, vélekedések:
Amit javasolnak „jóbarátok”, hogy építészként finoman fogalmazzak, oltári nagy „zöldség”. Egyenrangú a Lánchíd Alagútba tolásával éjjelre.
Ma a hőszigetelést gyakorlatilag valamilyen polisztirol vagy szálas, gyapotosított anyagból lehet célszerűen megoldani. Manapság legjobb a grafitos EPS. Az alapozási szint hőszigetelésére is figyelni kell. A tetőnél meg jobb hőszigetelés kell mint a falak esetében, mert a meleg fölfelé száll. Használatbevételkor már nem az engedélyezéskori követelményeknek kell megfelelni. CSOK esetén külön kell figyelni ezekre!
Nyílászárók: duplaüveg felejtős, max. pincébe. Eléggé megfizethető már a tripla üvegezés, ütközőgumizás, bevált itthon is. Most indulnak a négyszeres rétegek is. Egy fix üvegfalnál pazar megoldás.
A terven sok kis lyukablak van. Javaslom ezek helyett a kevés, de nagy ablakot egy új tervezés során. 1, a tok sokkal drágább mint az üveg. 2, a tokon nem jön át a fény. 3, a tok és fal csatlakozása mindig hibaforrás. 4, a tok rosszabbul szigetel mint az üvegezés. Kicsi nyitható és sok fix felülettel ha lehetséges. Olcsó, jó, világos, egyszerű a megfejtés.
Kár idegenkedni a kőburkolattól, alatta padlófűtéstől. Sokkal jobb mint a laminált/radiátor. Saját tapasztalat is a korábbi 2000-ben tervezett/épített ill. a mostani 2015-ös házam alapján. Esetleg falfűtést javasolnék. Esztétikailag sincsenek helyrabló radiátorok. Az egyenletes, alig érezhető langymeleg is kellemesebb. Sokkal gazdaságosabb is az alacsony hőmérsékletű, előremenő, mindössze kb. 35fokos fűtővíz előállítása. Ráadásul ilyet (55 fokig általában) kényelmesen előállít a kerti levegőből egy levegő/víz hőszivattyú. Télen erősen megéri, nyáron meg csak úgy termeli szinte a pénzt! Nincs gázeng., gázbekötés, gázművek rendelkezésre állása, külön gázszámla, kéményeng., kéményépítés, kéményen át távozó meleg. Ezen megtakarítás fedezi a drágább hőszivattyús bekerülést, amivel úgy -7 foktól olcsóbb fűteni mint gázzal. Szintén tavaly óta saját tapasztalat, ki is rúgtam a gázműveket. H vagy Geotarifás órát ingyen fölszerelte nekem az elektromos művek. Kánikulában a hőszivattyú fordított üzemmódban egyben klímaként is tud működni további beruházás nélkül, légmozgás, zaj nélkül.
Szellőzés: Ebben a német példa követendő. Nem ablak, nem fal, hanem központi hővisszanyerős szellőzőhálózat. Új házunkban az egyik legnagyobb élvezet. A szagmentesség, az állandó friss levegő a szobákban, kiváltképp a hálószobában. Németországban ez már jó évtizede alapberendezés.
Árnyékolás: drágább, de sokkal jobb a zsaluzia. (azok a külső reluxaféleségek az ablakok előtt, amit leginkább irodaházaknál látni) A lamellák billentésével a fényt és kilátást engedi, de a nap nem süt be. A gurtnis redőny komoly lyuk, nincs mese, a tokátvezetésnél szökik a meleg.
Ha úgy tervezik hogy idővel, a család változásával költöznének (magunk is 12 év után), akkor mindenképp szükséges volna egy olyan házat építeni, ami lehetőleg 10 év múlva is vállalható, korszerű.
Ha fentiek alapján belegondolunk, nagyon egyszerű a recept, megoldás, hogyan, mitől is lenne jó háza? És nagyjából ugyanannyiból. Érdemes átgondolni, újrakezdeni az egészet ahogy Miklós javasolta, nagyon-nagyon jól járna vele.
Tisztelettel, Zsolt

Kedves itt lévő Építészek!

Ahogy fentebb írtam is, a laikusoknak és leendő építtetőknek nagyon fontos lenne minél több jó példát is látni. Biztos vagyok benne, hogy ezek meggyőznék őket, hogy miért érdemes jó építészt választani. Nem elég csak a rossz terveket komentelni, vagy mindig csak a megrendelőre fogni, hogy a tervek nem jók. Elhiszem, hogy nem lehet könnyű a mai világban vagy a mai átlag emberekkel, de épp ezért kéne megmutatni nekik, hogy lássák és értsék a különbséget. Nagyon tisztelem Miklós hozzáállását, hogy ő a hagyományos építészi munka mellett ezzel a bloggal és a tervkritikával felvállalta a szemléletformálást, a szakmai tájékoztatást vagy a példákon keresztül való tanítást is. Sajnos nem elég csak azon szomorkodni (vagy sírni), hogy milyen rossz a hazai építési kultúra, hanem néha többet is kell tenni. Bízom abban is, hogy Miklóson kívül is vannak jó építészek, szakemberek, főleg az itt megfordulók között, mégis Miklós munkáin kívül, (1-2 emberét leszámítva) igazából csak annak a közel 141 építésznek (feltételezve, hogy mind külön építész volt és ez a 141. kritika)a munkáját lehet itt csak látni, akikét a tervkritikára beküldték. És a tervkritikáknak a java mind rossz. Tisztelet a kivételnek! Miklós ráadásul fel is ajánlotta a lehetőséget, hogy más építészek is beküldjék a jó terveiket. Akkor nem értem miért nem teszik mégis?
Miklós is vállalta, hogy az ő terveit is lehet kritizálni. Ráadásul egy kész terv beküldése nem hiszem, hogy sokkal több idő lenne, mint egy hozzászólás megírása! Persze akkor azokat is meg lehetne beszélni vagy véleményezni, de ettől meg miért fél bárki is? Én sosem féltem tanulni a hibáimból, és persze senkinek nem esik, jól ha netán a saját hibájára hívják fel a figyelmet, de szerintem akkor is megérné! Itt is a hozzászólások között is szoktak hasznos ötletek, javaslatok lenni. Biztos vagyok benne, hogy több jó példát látnánk. Plusz a jó példák akkor is meggyőznék a leendő építtetőt miért éri meg építészt, főleg jó építészt választani, ha netán az adott terv mégsem teljesen tökéletes, vagy esetleg hibátlan, ha az alapvetően mégis jó. Ráadásul a tervkritikára bekerült tervek jó részének olyan alacsony a színvonala, hogy annál szerintem simán lehetne jobb saját terveket is bemutatni. Ennyire nem lehet félni a kritikától.
Hozzám hasonlóan szerintem sok laikus örülne, ha élő példákon keresztül láthatná nemcsak azt hogy nem jó valamit megoldani, hanem azt is hogy jó. Nem mellesleg ez az építésznek is jó reklám lenne.

Remélem több jó terv születik eztán, és több jó ház épül fel az építészeknek is köszönhetően!

Szóval, ez a terv rámutat a <300m2-es ház bejelentési dokumentációs terveinek ( legalább is febr. 10-ig) következményeire: rajzolj 4-5-6 falat, valami tetőt rája, még nyóc nap, oszt haccójon a majter!
Sehol egy szakmai kontroll, csak rövidesen kiderül, hogy nem tudjuk, mitől élünk rosszul a saját házunkban. Pedig jó drága volt!
És még csak azt sem mondhatom, hogy megérdemlik, mert végül is a mi hivatásunknak a felelőssége is!