456/2015 | A Magyar Építész Kamara elnökségének ajánlása – 2016.01.30
A Magyar Építész Kamara elnöksége 2016. 01. 08.án közleményt adott ki, amely szerint a 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott 2015. évi CCXII. törvényben, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendeletben foglalt, a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóépület építésének egyszerű bejelentési eljárását nem tartja szakmailag elfogadhatónak.
A Magyar Építész Kamara elnöksége folyamatos és reményteljes egyeztetést folytat a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárságával, hogy a nyilatkozatban megfogalmazott alábbi kamarai javaslatok alapján a jogszabályok módosításra, ill. kiegészítésre kerüljenek:
- az építési, kivitelezési tevékenység szakmailag megfelelő műszaki tervdokumentáció alapján történjen,
- a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát,
- a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat illeszkedésre, védelemre, karakterre és a közműellátottságra vonatkozó előírásainak,
- a bejelentés során az eljáró illetékes jegyző hívhassa fel az építtető figyelmét olyan hiányosságokra vagy hibákra, amelyek a megvalósulás során kárt okoznak és anyagi veszteséggel járnak,
- a tervezési és megvalósítási folyamat konzekvencia-rendszere legyen egyértelmű.
A Magyar Építész Kamara elnöksége – a Területi Elnökök Testületének egyetértésével – javasolja tagjainak, hogy az épített környezet védelme érdekében a jogszabályok szakmailag megfelelő megváltoztatásáig a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű, csak egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött lakóépületek tervezésekor is, – a beláthatatlan későbbi építésjogi kockázatok miatt – a továbbiakban is tartsák be a 191/2009 (IX.15.) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet és a helyi építési szabályzat rendelkezéseit, vagy a tervezést függesszék fel.
Budapest, 2016. január 30.
a MÉK elnöksége
forrás: MÉK
Hozzászólások (15): megnézem
Varga Péter
2016. január 31. vasárnap 14:15
Ez a nyilatkozat beleilleszkedik a többibe. A kamara felszólítja a kormányt, hogy lássa be, hogy a törvénykezése tévedés. Persze erről is beszélhetünk.
De szerintem: a törvény senkinek nem tiltja meg, hogy minőségi műszaki tervekből építsen, ha akar. Az építőipari kivitelezés szabályzásának a logikája alapján az elejétől az élettartam végéig van 100% felelősség-mennyiség. Ez a felelősség teher egy sajátos jogintézmény folytán az építtetőt, tulajdonost terheli. Az épület megvalósítása során pénzt, időt nem spórolva elkezdi ezt a 100%-ot a résztvevők között megosztani. Ha saját maga eszével és két kezével építi, mind a 100% az övé lesz. Ha bejelentési dokumentációt készíttet, az épület elhelyezésével, területével, magasságával kapcsolatos terhet átteszi az építészre, aki erről nyilatkozik, levéve az építtetőről és a hatóságról ezt a terhet. Itt mérlegelhet a HÉSZ be nem tartásáról: bár az OTÉK rendelkezik a környezetbe illesztés elvárásáról ami még a bejelentési doksi része… Elkezdődik a megvalósulás: A kivitelező saját érdekét figyelembe véve kér be terveket. Vagy nem. Ez utóbbi esetben automatikusan megszabadítja az építtetőt az CPR, állékonyság, stb… terhétől. Ha az építtető rendelkezni akar arról, hogy milyen elvárt műszaki tartalma legyen a házának, akkor annak természetesen tervkészítés a következménye. De ennek szükségessége akár meg is kérdőjelezhető egy aktuális példa alapján: Kolontáron sok tucat épület felépült gyakorlatilag azonos műszaki tartalommal, alaprajzi, homlokzati mutációkkal.
Valaki árulja el nekem, hol van itt a csapda?
Pető János
2016. február 1. hétfő 14:34
Ezzel a gondolatmenettel nem nagyon tudok egyetérteni, mert ha az építtető csak a jogszabályokban kötelezően előírt dolgokat teljesíti – hiszen ez volt a mottója az egész „könnyítésnek”- akkor a többlet műszaki elvárás hiányának a felelősségét nem vállalhatja át se a tervező, se a kivitelező, mert nincs benne a jogszabályokban ennek betartása. Az viszont nem várható el egyik építési tevékenység résztvevőtől sem, hogy akkor ne építkezzen, ne tervezzen, ne kivitelezzen.
Egyedüli megoldás csak az lehet, hogy megváltoztatják a jogszabályokat, csűrni-csavarni nem érdemes még a jobbítás szándékával sem egy teljesen alkalmatlan jogszabálykatyvaszt.
Dulácska Zsolt
2016. január 31. vasárnap 20:39
Nem, nem tiltja meg, de amit előír, láthatóan azt sem teljesen jól, és kivitelezési terv tekintetében szerintem még keveset is.
***
Úgy dönt, nem tartja be a HÉSZ-t. És hány vitás helyzet van? Most ez nem kerül elő, csak utólag lesz a baj, ha bontatni kell. Ki lesz a felelős? Kinek a vagyonán verik le a bíró?
***
„automatikusan megszabadítja” – kéretik elolvasni a 191/2009-ben az építési folyamat résztvevőit ismertető részt (6§ – 16§) , és az ő tennivalóikat és a felelősségi körüket. Továbbá az építési bírság rendeletben, hogy mely szabálytalanságok esetén mely szereplőre mekkora bírság szabandó ki.
***
Kolontár/Devecser esetében tudomásom szerint minden házról terv készült, sok eltérés volt az egyes típusokon belül. Továbbá a teljes kivitelezés folyamán folyamatosan minden nap az építési területen volt 2-3 fő tervező építész művezetni.
Tóth Szilveszter
2016. február 1. hétfő 13:08
szép dolog ez a felelősségvállalás, de nézzetek már körbe a valóságban! a felelősség ott csapódhat le, ahol a haszon. ez a kettő együtt kell, hogy járjon. sajnos ha akarnám se tudnék kifizetni a tervezési díjakból egy komolyabb tervezési hibát. eddig szerencsém volt, egyszer követtem el olyat, ami gáz volt, szerencsére egy módengtervvel helyre lehetett hozni. és csak reménykedem, hogy a tervezési felelősségbiztosítás nem csak dísznek van, hanem majd tényleg fizet a biztosító helyettem (persze a 10% önrész is húzós lehet).
amíg a kivitelező kivitelez és csapódik le nála a haszon nagy része, addig viselje a felelősséget. értsen hozzá, ellenőrizze a tervet és csak ha szakszerű, akkor kezdjen hozzá. ha nem az, a tervező álljon helyt azzal, hogy módosítja.
amíg a tervező nem kap a rá rótt felelősséggel arányos díjat, addig ez a felelősség csak üres frázis, úgyse tud igazán helytállni.
másik: csak azért vállalhatok felelősséget, amire ráhatásom van, amit ellenőrizni tudok. ha egy családi házhoz heti / napi? szinten ki kell járjak, hogy mindent ellenőrizzek, az brutális mennyiségű többletmunka. kolontáron, persze működött, egy kirakatberuházás. hol találsz olyan megrendelőt, aki ezt kifizeti? évente ha egy megrendelőm igényel tervezői művezetést is. amúgymeg erre való a műszaki ellenőr. ha én minden nap kintvagyok, nem tervezek. ha ki akarnék járni, kiváltok egy műellenőrit és azt csinálom. miért kell az építész nyakába varrni mindent?
harmadik: ha én hivatalosan egy műleírást, homlokzatokat és helyszínrajzot adok ki, akkor én nem leszek felelős azért, amit nem ábrázolt a terv. hogy eztán pl a rétegrendek rosszak lesznek, azt varrja más nyakába a jogszabály. ne nekem kelljen megvívni az építtetővel, ha a beadás után semmilyen jogalapom nincsen a ráhatásra, csak a felelősség marad meg.
Varga Péter
2016. február 1. hétfő 15:14
Sajnálom, ha nem voltam érthető. Pont ezt gondolom én is.
((sajnálom, hogy Kolontárt beidéztem, csak aktuális volt példának: ha mindegyik ház azonos műszaki tartalommal épül (30 cm porotherm, sávalap, 10 cm nikecell, könnyűszerkezetes nemjárható födém, radiátoros központi fűtés, stb) akkor miért kellene soktucatszor ledokumentálni engedélyeztetni és kifizetni ugyanazt a komplett műszaki tartalmat, no mindegy is, lehet hogy nem is így volt, hagyjuk…))
Pató Károly
2016. február 1. hétfő 18:00
Egyetértek Tóth Szilvaszterrel, amíg a megnövekedett tervezői felelősség és többletmunka ellentételezése nem megoldott, nincs miről beszélni. A kamarai díjszabást is módosítani kellene, és a jelenlegi gyakorlattal ellentétben szankcionálni annak be nem tartását. Ne legyünk naívak, ezután is lesznek, akik 100-120 ezer forintért terveznek „mediterrán” házakat az igénytelen megrendelőknek, úgy, mint eddig. Nem hallottam még olyan tervezőről, akit elmarasztalt volna a kamara az előírt minimumnál alacsonyabb tervezői díj miatt.
Tóth Szilveszter
2016. február 1. hétfő 18:31
Kedves Péter! a kolontári azért nem jó példa, mert a tervezési díjait az állam finanszírozta (helyesen). Ugyanazt hárommal arrébbi faluban tizedannyiért tervezné egy helyi építész és nem készítene kiviteli terveket, eszébe se jutna. de ez a lényegen nem változtat, csak kicsit elvitte a beszélgetést.
Kedves Károly! Azt azért viszont be kell látnunk, hogy ez a mi társadalmunk egyszerűen nem fogadja el a nagyobb tervezési díjakat. Olyan mértékű növekményt, mint ami a teljes felelősséget finanszírozza meg pláne. bár szívesen terveznék kétszerennyiért – és én még szerintem nem is a legolcsóbb huszár vagyok – de nem látom, hogy miért kellene erőszakot vennünk a társadalmunkon? Oké, neveljük, de egy felülről irányított tervezési díj duplázás-triplázás nem a népnevelés, hanem erőszaktevés.
én azt javaslom, fogadjuk el a társadalmunkat olyannak, amilyen és igazítsuk a jogszabályokat ahhoz. a tervezési díjakat is hamarabb fogjuk tudni emelni, ha a realitások mellett próbálkozunk.
Gyula
2016. február 2. kedd 06:51
Ez komoly? Valaki megfejtené, hogy mit is jelent a szakmailag megfelelő műszaki tervdokumentáció ? Ki dönti majd el, hogy melyik szakma szerint megfelelő volt és melyik szakma szerint nem volt megfelelő. A kamara?
Az ajánlás szerint felfüggesztem a tervezést, amig ők egyeztetnek. Ki fizeti addig a költségeimet, az adókat? Csak halkan kérdezem nem késtek el egy kicsit az egyeztetéssel ha olyan jó a viszonyuk a kormánnyal. Talán mielőtt megszületett a rendelet jobb lett volna!
Gyula
2016. február 2. kedd 07:00
Nem az a gond, hogy nem kell egy idegölő engedélyeztetést végig csinálni, hanem azzal, hogy nem kell igazából terv sem a kivitelezéshez! Eszembe jut, hogy nem is oly régen tette fel a honlapjára a kamara a minta eng. tervet egy családi ház engedélyeztetéséhez. De minek?
Dulácska Zsolt
2016. február 3. szerda 10:46
Kivitelezéshez ami kell (ma), azt a 191/2009 Korm.rend. 22 §-ban olvasd el.
„Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység …”
*** ***
Kamarai a mintatervet 2014. decemberben tette fel:
https://mek.hu/index.php?menu=MEK_Mintaterv_dokumentacio
Varga Péter
2016. február 3. szerda 11:37
De azt tudjuk, hogy a „építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység” nem azonos a bejelentési eljárással, ugye?
Aludjunk rá egyet, és nézzünk holnap, kinek és mit sikerül elintézni a kormányülésen. Kamara vagy csok? Csok vagy kamara?
Koós Miklós
2016. február 3. szerda 11:42
így van, ez már egy korábbi beszélgetésben is előkerült. Erre írtam, hogy a „építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység” pl. bizonyos esetekben a bontási terv. Kb 1 hónapja készítettem épp egy ilyet.
Varga Péter
2016. február 3. szerda 12:50
Illetve azt, hogy „ma” 🙂
Jani
2016. február 4. csütörtök 19:52
https://www.hirado.hu/2016/02/04/a-csok-os-hazert-a-tervezo-felel/
Pető János
2016. február 8. hétfő 17:25
Vicces. Az asztal sarkára elhelyezett ürüléket nem csinosítgatni kell, hanem eltakarítani.