456/2015 | A BÉK is kiadta a maga tájékoztatóját. De minek? És főleg kinek?
Miután lassan egy hónap telt el a 456/2015-ös rendelet megjelenése óta, a BÉK is úgy vélhette, engedve az erős tagi nyomásnak, közzéteszi a maga értelmezését és
„az alábbiakra hívja fel a budapesti helyszínre tervezők figyelmét”
Tehát nem a BÉK tagjait, hanem a „budapesti helyszínre tervezők” lettek így megszólítva. Rendszeresen tervezek Bp-re, de nem vagyok a BÉK tagja és nem igazán értem, hogy a kormányrendeletnek volna olyan része, ami kifejezetten Budapestre vonatkozna? Ha nem, akkor miért csak Budapesti helyszínek? Miért nem Pest megye vagy inkább az egész ország? Ha viszont az egész ország, akkor a BÉK legfeljebb a saját tagságának tehet ajánlást. Nem lett volna egyszerűbb, ha a MÉK adja ki?
Így kezdődik a tájékoztató:
Szakmánkat képviselő építészeink folyamatosan együttműködnek a 2015. évi CCXII. törvény és a 456/2015. (XII.29.) Korm. rendelettel kapcsolatos teendők megfogalmazásában Kormányzatunk illetékes vezetőivel. Elismerve a felső politikai vezetésnek az építési eljárás egyszerűsítésére vonatkozó törekvését, a szakma választott kamarai vezetősége fontosnak tartja, hogy amíg az előbb említett Korm. rendelet nem nyeri el végleges szakmai tartalmát, addig építészeinket tájékoztassuk arról, hogy miként lehet szakszerűen eljárni az előbb említett, 300 nm-nél kisebb lakóépületek tervezése során, különös tekintettel a jelenleg hatályos Étv-ben foglaltakra.
Csak a jóízlés tart vissza, hogy a fenti bevezetőt minősítsem. Sajnos nem csak a célközönség nem tiszta, de a tájékoztató mögötti szándék sem. Lényegében bő lére eresztve bemásolták a rendelet tartalmi követelményeit és ahol esetleg probléma támadt, azt így indokolták:
- 5. A Korm. rendeletnek az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmáról szóló 1. melléklete 4. b) pontjának – „az építési telek terheléseinek összefoglalása” – értelmezése a hatályos jogszabályok alapján nem vezethető le.
- A MÉK Elnöksége értesülései szerint az építésügy átfogó megreformálása továbbra is határozott kormányzati szándék. A korábbi határozati pontok szerint folyamatban lévő jogszabályalkotás a mostani változásokat vélhetően tovább pontosítja.
Nos ilyen magyarázatokat vagy útmutatásokat a tagság magától is kitalálta volna. Ugyanakkor az, aki mindezt összeállította, nyilván még nem sokat töltött el az ÉTDR felületén tervanyag feltöltésével, különben nem írna olyat, hogy
- az ÉTDR-be való feltöltéskor ne hagyja el a nyilvánosságnak szánt „anonim” helyszínrajzot, homlokzati rajzokat;
Nos, ha már annyira fel vagyunk háborodva a dilettáns módon megfogalmazott jogszabály meghatározásai miatt, akkor a BÉK HIVATALOS TÁJÉKOZTATÓJÁBA legalább ne írjanak be „ANONIM TERVEKET”. Van annak az ÉTDR-en választható kategóriája a feltöltéskor, úgy hívják, hogy „hirdetményi terv”, ami egyben a funkcióját is jelöli.
- az építés-kivitelezés megkezdése előtt bocsássa az építtető rendelkezésére az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1422. §-a szerinti, szaktervezők bevonásával készített, teljes körű építés-kivitelezési tervdokumentációt.
Nos ez nincs benne a jogszabályban, ergo ez lehet javaslat, de nem kötelező. Nos tegye fel a kezét az, aki ettől a tájékoztatóval okosabb lett.
Nekem továbbra is az a javaslatom, hogy mivel a MÉK nem tudott odahatni, hogy ez a rendelet így ne jelenhessen meg, ha tökös lenne, akkor egyszerűen jogszabály ellenesnek tekinthetné a kormányrendeletet és megtiltaná a tagságnak, hogy ez alapján tervezzen és tervet adjon be. Aki mégis, annak komoly szankciókkal kellene szembenézni, pl. egy éves jogosultság felfüggesztéssel.
Bármennyire is bornírtnak tűnik, mindenki jól járna. Ez ugyanis egy kvázi sztrájk lenne, ami nem a tagság akaratából történne, így nem kellene attól tartani, hogy páran a zavarosban halásznának. Jól járna a MÉK is, hiszen végre úgy tekintene rá a tagság, hogy az érdekeit képviseli. Mivel a kamarát nem lehet leváltani, sem a helyére tenni mást, így biztos, azonnal észrevennék, ha hirtelen megakadna a 25 millióval kipárnázott, jól kitalált fű alatti, tervezés nélküli építési folyamat.
De ez nyilvánvalóan nem fog megtörténni.
Hozzászólások (69): megnézem
KK
2016. január 28. csütörtök 17:48
A HÉSZ megkerülése ellen:
https://hvg.hu/gazdasag/20160128_Giccsadot_vet_ki_Obuda_a_kormany_huzasa_m
Varga Péter
2016. január 29. péntek 23:27
Az, hogy egy végrehajtó testület a törvényt nem akarja (vagy nem szeretné?) végrehajtani az meg már milyen? Finnyáskodik? Nagyon vicces. Az előterjesztés szerint a 2016 április 1. (basszus, megértettem : ) ) után épülő 300 nm-nél kisebb alapterületű, jogszabály szerint megépülő lakóházakra, amelyek a helyi 159 oldalas rendelet valamennyi előírását ha nem tartja be, akkor ki kell vetni az évi félmilliós, azaz 500000 forint vagyoni adót. Azért, hogy ne legyen kivetve (úgy általában?) egy újabb műszaki tartalmú tervdokumentációt kell benyújtani, ami alapján a Főépítész eldönti, hogy az adóköteles, vagy nem. Arra nem emlékszem, hogy ez vélelem-e, de mintha az lett volna, hogy mindenképpen kivetik „potenciálisan adóalany” minden építtető, és az adófizetés csak akkor nem következik be, amikor tervet készít, bead főépítésznek, és azt mondják hogy rendben van. Csak felhívnám a figyelmet két aprósága pl. Ha valaki a 2. autóját a telken parkoltatja, vét a HÉSZ ellen, mert gépkocsit csak garázsban lehet… csak mondom. Ha a HÉSZT módosítják, akkor is minden valaha épült ház potenciális adóalany lesz, no de mindegy…
Pető János
2016. január 28. csütörtök 17:52
Hát igen, ez az óvatoskodás a BÉK részéről csak rontja a helyzetet.
Kujbus Marianna
2016. január 28. csütörtök 20:05
A mai nap megkaptam az Általános levelet a bejelentés után, amiben a hiányok felsorolása hosszabb volt mint a 456/2015 -os rendelet 1.sz.melléklete. A hiányok nagy része a szomszédos telkek eredeti és meglévő terepviszonyainak ábrázolását hiányolta. Három szomszédos telek van, erősen lejtős területen, az eredeti és meglévő terepviszonyokat csak becsülni lehet. Ezzel egy időben olvastam BÉK nyilatkozatát: „Egyéb javaslatok és megjegyzések:
a helyszínrajzon a domborzatot (a szomszédos ingatlanéval együtt!), a
homlokzati rajzokon az egész telken átmenő terepmetszetet, valamint
az utcaképen az utcahosszmetszet-lejtéseket szakszerűen és jogszerűen
csak földmérő határozhatja meg; ” A szomszédos telkekre való bejutás nem mindenhol oldható meg, ha igen miért engedné bárki, hogy ott felmérés készüljön. A kerítésen keresztül lopva kell kitalálni a múltat és ábrázolni a jelent, mindezt pontos méretezéssel ellátva…. Hiányolták továbbá a szomszédos telkeken a meglévő növényzet ábrázolását a nézet rajzokon…..tehát minden bokrot fel kell mérni és le kell rajzolni 1:200-as léptékben, mi van ha kiszárad egy bokor…..? Továbbá kertészeti terv nem készült – bár a HÉSZ építési engedélyezéshez előírja – de a bejelentéshez mellékelnem kell a kertész tervező nevét, elérhetőségét, aláírását…….én most úgy látom ez a bejelentés bonyolultabb mint egy engedélyezési terv, legalábbis a Pilisvörösvári járásban mindenképpen.
Cser Eszter
2016. január 28. csütörtök 22:44
Kedves Mindenki!
A Budapesti Építész kamara szakmafelügyeleti tájékoztatójához a következő megjegyzéseim és gondolataim lennének:
Az első oldal alján ez a szöveg van:
„A tájékoztató az összegyűjtött lényegesebb információkat, és ezek feltételezhető szakmai következményeiről a Szakmafelügyelet álláspontját tartalmazza, az nem tekinthető jogértelmezésnek.”
Ha nem tekinthető jogértelmezésnek akkor nem kötelező. Ha meg csak ajánlás, vagy javaslat akkor ezt kellene oda írni.
A 4. pont szerint a bejelentési tervdokumentációhoz szakági tervezők szükségesek. Aki ezt írta, nem olvasta el, hogy mit kell tartalmaznia a bejelentési tervdokumentációnak. Minek egy helyszínrajzhoz és pár homlokzathoz gépész és elektromos szakági tervező??
Igen a kiviteli tervhez természetesen kell , de a bejelentésihez miért kellene?
Hasznos alapterület OTÉK szerint:
„46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
46a. Összes hasznos alapterület: az összes építményszint hasznos alapterülete.
34. Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.
48. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.”
A fentiek alapján hasznos alapterület az épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt tér.
Miért tartozna a hasznos alapterületbe az erkély, a terasz, a nyitott tér?
Ha teljesen szabályos épületet terveztem, ami megfelel az OTÉK és a helyi rendelet előírásainak miért lenne az építész felelős azért ha a szomszédnak bármilyen okból is nem tetszik az épület.
Ha engem megbíztak egy épület megtervezésével, ezt a munkát becsülettel, jogszabályoknak megfelelően elvégeztem, és az építtető nem igényli azt, hogy a kivitelezésnél én közreműködjek, miért lennék felelős a teljes építési folyamatra nézve.
Hogyan lenne az elvárható, hogy az összes tervezett épület kivitelezésénél kijárjak, figyelemmel kísérjem, feleljek érte?
A szomszédoknak nem kötelessége beengedni a geodétát a telkükre. Mi van akkor ha nem engedi be? És miért is engedné be?
Első körben ennyi, de még emésztgetem és morgok magamban.
Dulácska Zsolt
2016. január 29. péntek 23:42
Ha bármi gond, bírság, bontás lesz, mindent az építészen lehet leperelni. Az építtető adatait be sem kell adni a bejelentési dokumentációban, csak az aláírását. A BÉK figyelmeztetése az én olvasatomban azt is tartalmazza, hogy csak olyan tervezésre szerződj 300m2 alatti lakóháznál, ahol megbíznak generáltervezőként a kivitelezési tervvel és a művezetéssel is. Igen, minden házadat kísérd is végig. Tudom, ennek díja is van. De ha nem a teljes tervezési és művezetési folyamatra szól a megbízás, nem fizetik meg, akkor abból menekülj ki idejekorán. Aki ebben a jogszabályi környezetben bedugja a hurokba a nyakát, az nagyon rá is szorulhat.
Varga Illés Levente
2016. február 5. péntek 11:03
Zsolt, ez világos. De míg az állami cél a rezsicsökkentés (minél alacsonyabb költségekkel új házak építése), addig a tervezői díjak megfizetése nem lesz a társadalom számára természetes. és hopp, máris itt van a hatósági ár felé való terelés: 180 eFt-ban maximalizálják a közreműködést. Khm.
Koós Miklós
2016. február 5. péntek 11:13
szerintem ez nem maximálás, hanem éppen hogy minimalizálás, hiszen ennyit MINDENKÉPPEN KI KELL FIZETNIE a megrendelőnek. Ennél lehet több is …
Varga Péter
2016. február 5. péntek 13:53
No igen. Most folyik a kodifikáció, még semmi nem derült ki, csak az körvonalazódik, hogy a kamara szíves közbejárásával az építészek önként magukra húzták az építéshatóság munkáját, felelősségestül, mindenestül jól megérdemelten 180000 + áfáért 🙁
Dulácska Zsolt aláírásával történt kamarai díjszabás szerint a hat lakalomra szóló hatósági áras díjszabás szerint 10739 Ft/óradíjjal ez 2,8 óra/alkalom.
Nagy Imre
2016. február 6. szombat 12:21
Minimium 180+áfa, de lehet több?: ez részünkről, építészek részéről irreális igény lenne. Hisz jellemzően nem bonyolult (nem vegyes rendeltetésű, egyedi csomópontterveket nem igénylő, rutinos kivitelezővel eng. terv alapján megépíthető) épületekről, magyarul családi házakról van szó. Rengeteg családi ház épült pallérterv nélkül, eng.terv alapján, ráadásul szabályosan, hisz eng.terv=kiviteli terv ebben a kategóriában. És ha mégis bonyolult az épület, akkor a többletdíjat a tervezésnél kell érvényesíteni: csomópont tervekkel, gyártmánytervekkel pl., nem pedig tervezői művezetés keretében skicceket gyártva (így kell szerződni). Felelősség? Téves nézetek terjednek. Nézetem szerint azt nem jelentheti a kötelező tervezői művezetés, h hátunkra vesszük az FMV és a műszaki ellenőr (sőt kivitelező !) felelősségét, mert ehhez át kellene írni a 191-es megfelelő fejezeteit. Hisz a szerepek, feladatok, ott vannak külön-külön megfogalmazva, megfelelő jogosítványokról nem is beszélve. Építtető nem testál(hat)ja tervezőre a műszaki ellenőr szerepét, ha ilyet nem kíván alkalmazni; és a kivitelező felelőssége megmarad, akár van FMV-je, akár nincs. Tervezői művezetés 191-esben csak egyetlen sor :
„15. § A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet.” Ez utóbbi így szól: „A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.” Vagyis elősegít, közreműködik, ennyi, továbbra is. Hacsak át nem írják ezt az egészet. Nem valószínű.
Koós Miklós
2016. február 6. szombat 14:31
érdemes megvárni a rendeletet, mert addig még bármit beleképzelhetünk, hogy mi vár ránk. nyilvánvaló, hogy egy tervező semmiféle nyilatkozattal sem veheti át (ill. nem lehet rátestálni) az FMV jogkörét
Pató Károly
2016. január 29. péntek 08:39
A BÉK-nak el kellene dönteni, hogy kit képvisel. Törvények és hatályos rendeletek alapján tervezünk, a BÉK Szakmafelügyelet ajánlásaival nem sokra megyünk.
„A Korm. rendelettel meghatározott egyszerű bejelentési eljáráa beléptetésével nem csökkent, ellenkezőleg jelentősen megnőtt az ÉTV. 32/A§-ában meghatározott tervezői felelősség” -ez igaz, de mi ennek az ellentételezése, nem kellene módosítani a tervezői díjakra előírt szabályzatot?
Szép dolog, hogy ajánlják a teljes építési folyamat – a tervezési megbízás elfogadásától a Korm. rendelet 5.§-a szerinti hatósági bizonyítvány beszerzéséig való figyelemmel követését, de jó lenne tisztázni, hogy milyen minőségben, jogkörrel, felelősséggel, és milyen díjazás ellenében.
„Ha nem lehetséges helyi jogszabály szerinti településképi vélemény beszerzése, akkor kíséreljen meg tervtanácsi véleményt kérni, vagy egyeztessen a helyi főépítésszel, ennek eredményéről készüljön emlékeztető.”- most kötelező, vagy nem a településképi vélemény, próbálkozni a kutya szokott…
„az „egyszerű bejelentési dokumentációt” a benyújtandó helyszínrajz és a homlokzati rajzok megalapozottságát igazoló alaprajzok, metszetek, számítások, aktív társtervezői közreműködés alapján készítse el” -mégis kötelező/ajánlott a kiviteli terv? Ha kell, miért nincs a rendeletben? Mi a megnevezése az így készített alaprajzoknak, metszeteknek, talán megalapozó alaprajz és metszet? Mi a sorsuk? Oda kell ajándékozni az építtetőnek?
A fentiekből is látszik, hogy a kamara érdekvédő tevékenysége gyakorlatilag nulla.
Seyfried Gusztáv
2016. január 29. péntek 08:46
A BÉK tájékoztatójából egyértelműen kiderül, hogy amit ők nem tudtak (valószínűleg meg sem próbálták) megvédeni, azt most tőlünk várják, ránk lőcsölve minden felelősséget. Szerintem most van az a pillanat, amikor rendkívüli közgyűlést kellene összehíni, (nem tudom hány tag követelése kellene hozzá) és szépen leváltani az egész puha vezetőséget! Kérdés, érez-e a többi építész is annyi energiát és erkölcsi elkötelezettséget magában, hogy ezt végigcsinálja!
Pató Károly
2016. január 29. péntek 10:29
A kamara vezetésének el kellene dönteni, hogy a tagság érdekeit képviselik-e, vagy jóban akarnak lenni a mindenkori hatalommal az esetleges állami megrendelések reményében…
Varga Illés Levente
2016. január 29. péntek 12:47
A (2) pont állításával több jogászi ellenvéleményt olvastam már. A fő probléma ott van, hogy a rendelet felülírja a törvényt. Az egyszerű bejelentés ugyanis egyértelműen a Ket. közigazgatási hatósági ügy fogalmát kimeríti. Egy alacsonyabb rendelet hiába állítja, hogy az egyszerű bejelentés nem tartozik a Ket. hatálya alá, ezt csak a Ket. (vagy egy másik törvény) mondhatná ki. Azaz jelenleg jó eséllyel indíthatna jogorvoslati eljárást a szomszéd, hogy mégis csak jár neki az ügyféli jog.
Varga Illés Levente
2016. január 29. péntek 12:49
A (4) pont kicsit bővebb indoklást megérne, mert az Étv-ből sem és a rendeletből nem vezethető le.
Étv. 32. § (3) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.
34. § (1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. Az építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére.
Márpedig fentebb a kamara is azt mondja a rendeletre hivatkozva, hogy nincsen eljárás. Akkor hol a hiányzó logikai láncszem?
Én a szakmagyakorlást szabályozó rendeletből tudtam levezetni, de ez logikai bukfenc. Mert ha egyébként nem kell tervező, akkor nem kell figyelembe venni a szakmagyakorlási jogszabályt.
Varga Illés Levente
2016. január 29. péntek 12:50
„Építési engedély hiányában a tervező felelős – egyebek között:
– a HÉSZ (Budapesten a KÉSZ, valamint a Budapest Főváros rendezési szabályzatáról szóló, Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 5/2015. (II. 16.) sz. rendelete) előírásainak betartásáért;”
Ezt nem tudni, hogy mire alapozza a BÉK. Az Étv. 13. § (2) egyértelműen anyagi jogi előírás és nem eljárásjogi. Azaz a 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek 4 megnevezett paraméterét kell figyelembe venni.
Dulácska Zsolt
2016. január 29. péntek 17:53
VIL: ” Azaz a 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek 4 megnevezett paraméterét kell figyelembe venni.”
Igen, egészen addig, amíg a helyileg illetékes jegyző „fel nem nyomja” a 300m2-nél kisebb bejelentéses lakóházat az építésfelügyeletnél, és ők bármi fogást találva ügyet nem indítanak. (pl fennmaradási, továbbépítési). Sok olyan jogszabály van, amit nem tud az építtető, de be kell tartania. Ha így beemeli az „építési ügyek birodalmába”, akkor már hirtelen a HÉSZ-nek nemcsak a 4 paraméterét, hanem a HÉSZ magát számon lehet kérni. Pl lakásszám. Építesz egy 6 lakásos új házat, benne a 6×20 millió támogatással, és a HÉSZ ott csak 2 lakást engedne. „Ügy” lesz belőle, és építheted vissza 2 lakásossá.
– Ma még a 191/2009 Kr. („kivitelezési kódex”) előírja a HÉSZ betartását:
„5§ (2) Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építmény, építési tevékenység kivitelezése akkor folytatható, ha
a) az építésügyi jogszabályokat (ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet),”
Koós Miklós
2016. január 29. péntek 18:57
kedves Zsolt, egy bejelentéssel az építtető egy JOGOT szerez meg, mégpedig azt a jogot, hogy pl. nem kell betartani bizonyos HÉSZ előírásokat. Ez egy megszerzett jog, ami attól nem szűnik meg, hogy hibát talál a felügyelet és valamilyen eljárást indít. csak abban tudják elmarasztalni az építtetőt/kivitelezőt, amiben a kivitelezés során vétett és ebbe nem tartozik bele, a HÉSZ figyelmen kivül hagyása. ergo ha nagyobbra építed, mint amekkorát bejelentettél, akkor legfeljebb visszabontathatják, de nem kérhetik számon a HÉSZ előírásait (amit nem kellett figyelembe venni).
Ha nem így volna, akkor bármilyen hatósági eljárással semmissé lehetne tenni a bejelentést
Dulácska Zsolt
2016. január 29. péntek 23:36
De pontosan erről van szó. Ha nem lesz belőle „ügy”, marad bejelentés, szépen végigépül a valami (terv nélkül mi?). Hatósági ügyként már be kell tartani az épületnek a HÉSZ-t is. Nem az ujjamból szoptam, hatóság tájékoztatott a héten. Pest megyében erre a megoldásra több tucat helyi önk. „utazni” is fog. Láthatóan nemcsak az építészek tanácstalanok, és nem látják át, mi a helyzet, és mi jön ebből ki 10 év múlva. Megyénként eltérő jogértelmezések és technikák születnek, az építéshatóságok is „kreatív” módon reagálnak, magyarán bürokratikusan ellenállnak. Vannak városok, akik a változtatási tilalmon gondolkodnak, mások akár helyi rendelettel tiltanák meg a 300m2nél kisebb lakóházak építését. Nagy a káosz egyelőre. Lesznek még építési jogszabályi változások.
Varga Illés Levente
2016. február 5. péntek 11:09
Zsolt, a kivitelezési kódex kormányrendelet, a HÉSZ figyelmen kívül hagyását megalapozó szabály pedig Étv, azaz törvény. Az Étv. azt írja, hogy nem kell figyelembe venni (és ez anyagi jogszabály, az nem az engedélyezésnél, hanem úgy általában nem kell figyelembe venni), s ezt a törvényi előírást kormányrendelet nem írhatja felül. Úgyhogy sajnos nincs igazad: 300 nm alatti újépítésű lakóépület esetében a 191/2009 Kr. (“kivitelezési kódex”) 5. § (2)sem írja elő a HÉSZ betartását.
Varga Péter
2016. január 29. péntek 12:58
Barátom azt mondta, hogy az egyszerűsített bejelentési eljárás nagy hullámokat fog vetni. A hatóságok részéről azért, mert konkrét feladat- hatáskövesztésről van szó (forgassuk meg a gondolatot: nem ötezer, hanem egyszázötvenezer fő leépítése…) A korrupciós pénzek elvesztésének felemlítése valahogy most méltatlannak tűnik, de hát biztosan ez is fáj… A szakma részéről pedig amiatt, hogy már hosszú ideje belecsavarodtunk az érdemi tervezési feladatok helyett a jogszabály-felelősség-felelősség megosztás-tervezési díj- főépítészi rendszer – végre visszaállt a rend, újra van ÉSZB – posványba, nyakunkon az építésijog alapismereteivel sem bíró kamarai apparátussal. Nem hiszünk a szemünknek, nem hisszük el, ami le van írva, jár az agyunk, hol lehetünk ismét átverve, hol kell újabb csapdákat feltételezni. Pedig az a 27 sor jó helyre beszúrva, készen van. Ennél nem kell már több, várhatjuk a bejelentést: a 300 nm-nél kisebb nettó alapterületű új lakóépületek belekerültek az egy kormányablakos ügyek közé, és visszalehet rakni a jogi csürcsavar mögé bújó okoskodó építészt a korrupt sunyi szakmák közé a kormányablak youtube videócsatornájába.
Koós Miklós
2016. január 29. péntek 13:32
megnéztem milyen arányt foglalnak el az egyszerűsített doksik a többi eljáráshoz viszonyitva (az utolsó 15 napot lehet lekérdezni az ÉTDR-en)
II. ker 14 ügyből 4 db
III. ker 20-ból 4 db
IV. ker 19-ből 4 db
XI. ker. 18-ból 1 db
XII. ker. 7-ből 1 db
XVIII. ker 18-ból 5 db
Pécs 33-ból 6 db
Szeged 26-ból 2 db
Győr 44-ből 5 db
Kujbus Marianna
2016. január 29. péntek 13:49
Van újabb tapasztalat a „bejelentés” témakörben:
– a tervezéshez szükség volt 1,0 m-nél nagyobb mértékű tereprendezésre, amihez tereprendezési engedélyt kell kérni és a bejelentést csak ennek a megléte esetén fogadják el,
– a hasznos alapterületbe a fedett teraszt bele kell számolni az OTÉK szerint ( 88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.) A fedett teraszt ép.szerkezettel részben közrefogott térnek értelmezi így a 300 m2-be a teraszt is bele kell számítani.
– minden tervlapot és a műszaki leírás minden lapját alá kell íratni minden szakági tervezővel és az építtetőkkel,
– meg kell adni minden szakági tervező nevét, jogosultságát, elérhetőségét és tőlük is kell tervezői nyilatkozat, ( jelen esetben HÉSZ miatt kötelező a kertészeti terv, de azt nem kell beadni és a kiviteli tervnek sem feltétlenül része, de legyen aláírva általa is a terv…)
– a szomszédos telkeken a meglévő és a tervezett növényzetet és terepet is jelölni kell…..honnan tudjam, milyen fát szeretne ültetni ősszel a szomszéd és hova…..?
– a telek terheléséről senki sem tudja pontosan mit jelent, van ahol tulajdoni terhelésnek, máshol környezet terhelésnek értelmezik.
Végeredmény: új bejelentést kell beadni.
Varga Péter
2016. január 29. péntek 14:18
Kedves Marianna! (És Miklós)
Miklós kutatásából egyértelmű (a kérdésem is erre vonatkozott) hogy a hatóságok körmük szakadtáig – türelmünk fogytáig – folytatnák ezt a játékot.
Ha valakinek van kedve, akkor a törvénytelen eljárás ellen az ügyészségen kell eljárást indítani. Az egyszerűsített bejelentési eljárásban az építési hatóságnak nincsen szerepe. A tartalomjegyzékben összeállított dokumentáció tartalma nem lehet vizsgálat tárgya. A bejelentéstől számított 15. nap után építeni kell. Tervezői nyilatkozat csak arra vonatkozhat, ami a beadványi terv tartalma. (Hész? Kertészet? Hm…?)
Tóth Z. Lajos
2016. január 29. péntek 14:22
Az építész soha nem volt forradalmár (főként nem társadalmi), mindig inkább kereste az együttműködést a hatalommal. De ami a MÉK első, majd korrigáló és a BÉK jelenlegi állásfoglalása az
a benyaláson túl a szakma és a mérnöki eskű elárulása.
Látszik a hozzászólásokon, hogy enélkül a rendelet nélkül is káosz lenne a jogértelmezésben, de így…
A BÉK lényegében azt ajánlja, hogy az építész vállaljon mégtöbb felelősséget, készítse el a bejelentési
tervként az engedélyezési tervet, miközben az építtető azt látja, hogy kevesebbet kell dolgoznia a tervezőnek, tehát kevesebbet kéne kérnie. Konfliktust idéz elő ott ahol bizalomra lenne szükség.
És ezt egy magunkválasztotta, érdekeinket azt hittük képviselni hivatott sok nagyrabecsült kollégánk
teszi!
Pató Károly
2016. január 29. péntek 17:25
Igaz.
Barna Ferenc
2016. január 29. péntek 14:48
Igy igaz
Enyedi Imre
2016. január 29. péntek 15:00
„A tartalomjegyzékben összeállított dokumentáció tartalma nem lehet vizsgálat tárgya”.
Péter 10 pont.
Ezt Veszprém megyében a Mérnök Kamara által (!!!! khm) és a Megyei Önkori / Ép Felügyelet aktív részvételével megtartott tájékoztatón ezt szintén korrekten elmondták.
Csak egy ellenőrző lista azaz egyféle iktatás történik.
Jövő héten adunk le több anyagot. adjuk az tapasztalatokat.
ui. csak a vaskosabb – 4 telekre szóló – geodéta tarifákat kell beleépíteni ……a produkcióba.
Laikus
2016. január 29. péntek 18:03
Nem vagyok építész, csak építtető, de nem értem. Az építtetők tényleg ennyire rápörögtek az egyszerűsített bejelentésre? Olyan fontos, hogy 30 nap helyett 15 nap alatt megkezdhessék az építkezést vagy azt az 50000 Ft-ot sajnálják, amit most majd nem a hivatalnak, hanem a tervezőnek fizethetnek ki a plusz munkáért? Az ilyen építtetők mennyi időt szántak a tervek elkészítésére ha ilyen sürgős az építkezés megkezdése?
Kujbus Marianna
2016. január 29. péntek 18:36
Az olyan lakóépületre , amelyiknek a területe nem haladja meg a 300 m2-t nem lehet beadni építési engedélyt. Már én is örülök, ha nagyobb és az engedély köteles körbe tartozik, mert akkor 1 tervet kell csak készíteni és nem kettőt vagy hármat.
Varga Péter
2016. január 29. péntek 22:52
A BÉK félretájékoztatását kénytelen vagyok korrigálni:
„BÉK: 9. Fontos megjegyeznünk, hogy az OTÉK fogalom-meghatározásai értelmében a „legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterület” számításánál hasznos alapterületnek kell tekinteni minden helyiséget és nyitott teret (közlekedőterületet, gépjármű- és egyéb tárolót, erkélyt, loggiát, teraszt – a terepszinten létesülő terasz kivételével).”
Miért? A csak jobb válasz lenne, de azért nézzünk utána:
OTÉK:
Összes: együtt mind, valamennyi együttesen: fogadjuk el, hogy valamennyi.
Legfeljebb: 300, vagy annál kisebb.
Menjünk tovább hátulról, az OTÉK fogalom magyarázata szerint:
Hasznos alapterület:
46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
Igen, de mi az a nettó:
88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.
Aha, ez már veszélyes… részben vagy … a korlát is az vajh? Hm. No lám: hisz a belmagasság az erkélyen – tudod- részleges szerkezet? a szabadban legalább megvan 1,9 m, hiszen a végtelen az 1,9 m-nél már csak nagyobb, ugye? Igen, be mi legalább 1,9 m? A belmagasság? Az meg mi?
15. Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság.
Tehát minden, aminek összefüggő, tömör mennyezete van.
Azaz fogalmilag beszámítandó: az erkély nem, loggia igen, terasz nem a helyzetétől függően (földön vagy födémen) hanem hogy fedett-e vagy nem.
Ahhoz képest, hogy szakmai kamara, nem is olyan sokat tévedett. 7 állításból 3-ban.
Dulácska Zsolt
2016. január 30. szombat 01:51
Igen, a felső szinti fedetlen erkély „belmagasságát” nem méterben, hanem időben lehet mérni. Mintegy 13,5 milliárd év. (fényév)
Az erkély épületszerkezettel részben közrefogott „tér”.
Van a lábad alatt konzolos födémlemez, rajta burkolattal. Ez épületszerkezet.
Van valamely oldalán korlát, ami szintén épületszerkezet. Van általában a hátad mögött van egy erkélyajtó, fal, ablak is, ami szintén épületszerkezet.
Hány oldalról kell közrefogni, hogy részben közrefogott legyen?
A „tér”-rel, mint fogalommal is probléma van. Jó lenne definiálni. Tér ugyanis nem létezik.
Téridő létezik. Ha időben nem létezik az erkély egy másodpercig sem, akkor a térben sem létezik önállóan.
A téridő a mai fizikai szerint 11 vagy 13 dimenziós. Akkor most hány dimenzióban, hány oldalról lesz részben közrefogott? Követelmény-e a közrefogottság a kvantumdimenziókban is?
És mennyi építészeti kárt okozott az erkélyek váratlan, senkivel nem egyeztetett bevonása a nettó alapterületbe? Külön topikot érdemelne. Jó pár éves történet.
Ha valamit túlszabályozunk, akkor túl van szabályozva, minden szó külön életre kel, és megdől az eredeti elképzelés. Tehát tovább kell szabályozni. Évente hány oldal Magyar Közlöny?
Érdemes elővenni : „Közönséges építési rendszabás Szabad királyi Pest városára nézve, 1839.”
Egyszerű, közérthető nyelven le volt megírva, 22 oldal címlappal együtt.
Varga Péter
2016. január 30. szombat 09:31
A részben körülfogott tér akkor keletkezhet például, ha a terasz földön áll és fedett.
Látható, hogy a szabályozás pontos, értelmezhető, itt a baj annak a fejében van, aki megír egy ilyen nyilatkozatot, amit nem ellenőriztet le valaki más hozzáértővel.
Az meg felettébb különös, hogy a preambulumban ideiglenes szabályzásnak aposztrofálta. Milyen alapon?
Egyelőre úgy néz ki, hogy a BÉK karöltve néhány épiteshatósággal minden erejükkel szembe fordulnak nem a rendeletekkel, mert az inkább vicces, hanem a kormány szándékával. Az meg azt hiszem nem higiénikus.
Dulácska Zsolt
2016. január 30. szombat 18:39
1. Igen, megtiltani a kamara nem tudja, csak a még nem ismert, vagy éppen csak látható veszélyekre felhívni a figyelmet.
2. Kell terv az építéshez.
A kisebb lakóépületek engedélyezési eljárás alól való kivonása nem azt jelenti, hogy nem kell terv, hogy az épületet nem kell megtervezni. Szó nincs arról, hogy a tudomásulvételi eljárási dokumentációból lehet, kell, és szabad építkezni. Csak ezt az állam nem kommunikálja. A tudomásulvételi eljárással a bürokratikus akadályok csökkentek. (de nem teljesen jól)
Egyúttal módosult a kiviteli kódex, az általad említett 191/2009. Kr. is.
„22. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”
Később az 1. melléklet leírja a klasszikus kivitelezési tervet.
A legfeljebb 300m2 szintterületű építmény kivitelezési tervre a 191-es
„22. § (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma – a (4) bekezdés kivételével – az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll
a) a legfeljebb
aa) 300 m2 szintterületű,
ab) három építményszinttel rendelkező, vagy
ac) 1000 m3 bruttó térfogatú
építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység vagy
b) a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése
esetén.”
És folytatódik a jogszabály a monolit VB szerkezet, az áthidalt fesztávokkal, hőtermelő kapacitás, elektromos teljesítmény korlát, stb.
Némi koherencia zavar érződik, de 300m2 nettó hasznos alapterületű lakóépület (ami kisebb a 300m2 szintterületnél) ezek szerint továbbra is kivitelezési terv kell.
Aminek tartalma olyan, mintha ehhez klasszikus építési engedélyezési dokumentáció (terv) tartalmat is elő kell többek között állítani. Plusz még költségvetés kiírás (pedig mind tudjuk, hogy ezt engtervből nem lehet korrektül megcsinálni) és bizt+egészségvédelmi terv.
Tehát ha a tudomásulvételi dokumentáció (helyszínrajz+nézetrajzok+műsz.leírás) alapján kezdenek építeni, akkor a majd megerősítendő építésfelügyelet (nyilván az építéshatóságokon sok munkaerő felszabadul) kiváló bírságokat fog kiszabni az építtetőre, felelős műszaki vezetőre, hogy öröm lesz befizetni. Mert nem tudnak felmutatni kivitelezési tervet.
Ha ezen túlmenően bármi egyéb szabálytalan dolgot találnak (OTÉK, OTSZ stb), építési kötelezési, szabályos állapot helyreállítása, bontási-továbbépítési stb eljárások is várhatóak.
Tulajdonképpen egy egyszerűsített kivitelezési terv, pallérterv lenne szerintem szakmailag indokolt, mert pusztán 1:100as tervekből azért nem lehet építeni, ezt mind tudjuk. A kótázása, adattartalma nem elegendő.
Ahogy én olvasom a jan.1-el módosult kivitelezési kódexet, az építéshez továbbra is kell kivitelezési dokumentáció.
Koós Miklós
2016. január 30. szombat 20:36
nem kell kivitelezési dokumentáció. Pont. nem magyarázom el negyedszer is. bocs.
A megrendelő egy helyszinrajzzal és 4 homlokzattal nekivághat, majd pofára esik, ha ehhez nem talál kivitelezőt. És akkor kezdődik a vakarózás. Ez a 456/2015-ös rendelet legnagyobb baja, hogy átveri a naiv építtetőt.
Dulácska Zsolt
2016. január 30. szombat 21:27
Kedves Miklós, lehet, hogy szerinted nem kell a tudomásulvételi eljárásos építési munkához kivitelezési terv.
Jogszabály szerint azonban egyértelműen kell. Lehet, hogy más jogszabályból más olvasható valahol ki (hol?) de a kivitelezési kódex szerint kel. Ismét idézem, ezt nem lehet másként érteni. (pont.)
191/2009 Kr.
“22. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.”
Koós Miklós
2016. január 31. vasárnap 08:51
Kedves Zsolt,
akkor el kell olvasni 312-est, amit a 191-sel ellentétben legalább részben hozzáillesztettek a 456/2015-höz. Aszerint nem kell kiviteli terv.
Mellesleg az általad idézett jogszabályi pontokban nem szerepel a bejelentési dokumentáció csak engedélyezési terv, ebből következően nem vonatkozik rá.
Építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárás nem ugyanaz, mint a bejelentési dokumentáció. Az előbbit pl. bontáskor kell készíteni.
Mindez abból is látszik, hogy a 22.§ -t nem érintette a mostani 456/2015 ös rendelet, ergo nem is ismerheti a bejelentési dokumentáció fogalmát. lévén 2012-ben módosították utoljára.
Kujbus Marianna
2016. január 30. szombat 08:52
Hogyan lehet az egyszerűsített bejelentés ellenére növelni az ügyintézési határidőt:
– elutasítják a bejelentést, mert a tereprendezés mértéke meghaladja az 1,0 m-t, tehát 21 napos határidővel kezdődik egy tereprendezési engedélyezési eljárás, hiánypótlásokkal 1 hónap
-elutasítják majd a bejelentést (még nem jutott eszükbe, de ami késik ….) mert a tereprendezéshez támfalat kell építeni ami magasabb mint 1,0 m, tehát engedély köteles, ami újabb 1 hónap….
Még egy képtelenség: a bejelentésen nem jelöltem a szomszédos ingatlan jogi határát…minden kerítés jelölve volt, kivéve az utca túloldala, de mivel az utca is szomszédos ingatlan, ezért azt is jelölni kell….mi van ha több km hosszú az út…..
Ennek a rendeletnek az átgondolatlan, pongyola megfogalmazása miatt megint az építészeknek kell egyre képtelenebb elvárásoknak megfelelni, aminek a tervezett épülethez már régen nincs semmi köze.
Varga Péter
2016. január 30. szombat 09:44
Kedves Marianna,
A tereprendezésben igazuk van. Azt meg kell köszönni, de a többiben nincsen. Az egyszerusitett bejelentés nyilván nagyon nehéz egy egyébként is nemtiszta tervezési területen. Meg kellene nézni a heszt, hogy milyen, nem lako epulet helyezheto el – iroda vagy szallasjellegű – annak engedélyeztetni. Az engedely után rendeltetest modositani. Egy kicsit szivatás jellegű, de amig nem indul ellenük ügyészségi eljárás, fölöttéb hasznosnak tűnik…
Kujbus Marianna
2016. január 30. szombat 10:05
Kedves Péter,
Köszönöm a tanácsot, de az még több problémával járna.
Megcsinálom amit kérnek és egyszer csak sikerül 🙂
Tóth Szilveszter
2016. január 30. szombat 10:51
szerintem az udvar is épületszerkezetekkel részben közrefogott tér. ezt egyik topikban már kifejtettem, hogy mivel a fedett udvarnak van szintterülete, így az udvar helyiség, tehát van alapterülete – miértisne lenne.
szóval ha a telek 300m2-nél nagyobb, jó eséllyel építésengedély köteles a ház 🙂
Koós Miklós
2016. január 30. szombat 11:03
bocs, de én ezt már a korábbi helyen sem értettem, mármint a levezetést. Ha fedett egy udvar, akkor az nyilván beleszámít a szintterületbe, beépítettségbe, van alapterülete, de pl. egy bérház belső, 3 vagy 4 oldalról közrefogott, nem lefedett udvara mitől lenne helyiség? Ilyen alapon egy pergola alatti tér is helyiség lenne, mert a pergola is egy épületszerkezet
Tóth Szilveszter
2016. január 31. vasárnap 16:00
nem azt mondom, hogy van „értelme”, hanem azt, hogy ez kiolvasható a jogszabályokból. Azt írja a szabály, hogy a szintterületi mutatóba nem kell beleszámítani a fedetlen udvart. tehát van szintterülete, csak nem kell beleszámolni. és igen, egy pergola alatti tér is már helyiség, mert részben közre van fogva. bele is kell számolni a 300ba. a probléma a „részben közrefogva” – ez egy agyament gumiszabály, mert tulajdonképpen végső soron az ősember az első felépített épületszerkezettel az egész világegyetemet részben közrefogta. ez egy régi probléma, eddig csak mosolyogtam rajta, mert semmi tétje nem volt, ugyanis a nettó terület eddig sehol nem szerepelt a szabályozási kritériumokban.
megfordítom: ha a fedetlen udvart nem vonná ki a szintterület, akkor számolni kéne? a nettó hasznos alapterület nem vonja ki ugyanis.
Schimmer László
2016. január 30. szombat 12:42
Tisztelt Kollégák!
Én egy elkeseredett és felháborodott, 28 éve gyakorló építész tervező és felelős műszaki vezető vagyok.
Ez nem nem építész szakemberek hanem dilettáns , hozzá nem értő politikusok által összetákolt rendelet, mely lenézi,és egyben hülyét is csinál az építész társadalomból.
Káoszt okoz,ellehetetleníti a szakszerű és felelősségteljes munkavégzést, jogbizonytalanságot okoz,szembeállítja a tervezőt és felelős műszaki vezetőt a hatóságokkal..
Ez nem jó az építészeknek, építtetőknek, az ez alapján ilyen körülmények között létrehozott építmények építészeti, műszaki színvonaláról nem is beszélve.
A MÉK és a BÉK nem a tagság és az építészet érdekeit képviseli, puhány, nem szókimondó, totojázik, fél a politikától.
Pedig a kamara feladata lenne összefogni a tagságot az építész társadalmat hogy tiltakozzon és minden eszközzel próbálja rábírni a jogalkotókat a szakmailag megalapozott ,átgondolt, szakmával egyeztetett jogszabályalkotásra.
Az a megoldás hogy a kamara tiltsa meg a bejelentési dokumentáció készítését lehet hogy jogilag aggályos .
Szerintem azon viszont el lehet gondolkodni hogy a műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők a kivitelezés irányítását végezhetik-e csak a bejelentési dokumentáció alapján ha nem készül mellé a 191/2009 kr. szerinti kiviteli terv.
Ugyanis ekkor nekik kell a kivitelezés közben improvizálniuk, megtervezni az épületet, szerkezeteket, ( pl. nagy fesztávú helyszíni vb. áthidaló) mellyel olyan feladatot és felelősséget vállalnak amihez nincs meg a jogosultságuk, ha egyben nincs tervezői jogosultságuk is.
Ha a felelős műszaki vezető pl. kőműves mester vagy technikus akkor még a tudása sincs meg hozzá.
Megoldás:
Szerintem az építészeknek ezek után különböző rendezvényeken és fórumokon nem a jogszabályok értelmezésével és azzal kellene foglalkozni hogyan tudják alkalmazni, mert bárhogy ügyeskedünk és gondolkodunk ,ebből nem lessz egységes és jó megoldás. Egyszerűen a tervezőknek, felelős műszaki vezetőknek bojkottálni kellene és megtagadni a csak bejelentési dokumentáció készítését és ez alapján történő kivitelezést.
Én személy szerint a jobbítást szorgalmazó és megoldást előmozdító minden kezdeményezést támogatok és ha értelmét látom akár tevékenyen részt is veszek benne.
Varga Péter
2016. január 30. szombat 21:30
Kedves László, mérnökök vagyunk, ne bonyolítsuk, egyszerűsítsük a szakmánkat. Segítségül összefoglalom, szerintem mi történt.
Az egyébként rendkívül bonyolult magyar építési jogból kimetszették a 300 nm-nél kisebb új lakóházakat. Ez több országban így van, az államnak gyakorlatilag nincsen beleszólása. Úgy is mondhatjuk, hogy belátta, hogy nagyon nagy erőforrásigényes ennek a hatósági kontrollja. Fogadjuk el, a 27 új sor az Étv-ben ezt jelentette.
1. A csökkenő építési kedv ellene ment a hatósági bővítési igényekkel. Az ép. hatóságok összevonása, a járások kialakításakor nagyon felduzzadt a létszám. Önnön igazolásukra iszonyat igényesen túladminisztrálták magukat. Nyilván most sem hagyják magukat.
2. A komoly nagy tervezők (építőművészek) akik a szakma szószólói nem szívesen vállalják ezeket a munkákat: nem sok pénz, sok munka, sok hülye megrendelő, bonyolult hatóságok, megalázó helyzetek… mondjuk sikerült beépíteni a főépítészi rendszert, az csak hab a tortán… Lenézik a gályázó kollegákat… Látható a BÉK nyilatkozatból, hogy elvesztették a napi kapcsolatot a saját tagdíjfizető tömegeitől…
3. A kormány eltökélt. Aki megérti a szándékot, az tudja, hogy baromi pontosan szabályoztak.
Nehezen tudom elképzelni, hogy a gazdaságélénkitő csomag egyik pillérét kirúgják, mondava azt, hogy tévedtünk.
Hát szerintem itt tartunk.
Koós Miklós
2016. január 31. vasárnap 12:12
a legszebb ki is maradt, csak a MÉK fórumán váltottunk erről szót, de ott gyakorlatilag ketten beszélünk.
’4. A Korm. rendelet szerinti egyszerű bejelentési dokumentációban az építész tervezőn kívül a szakági tervező(k) nevét is fel kell tüntetni’
elképzelni sem tudom, hogy ezt honnan szedte a BÉK? A 456/2015 a benyújtandó munkarészek felsorolásának a végén ez szerepel:h)gépészeti rendszerek összefoglaló leírása,
i) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.’
a szakági tervezők bevonása pusztán a BÉK agyszüleménye, ilyet a rendelet nem követel meg, ergo ez a BÉK részéről a kollégák SZÁNDÉKOS FÉLREVEZETÉSE, amivel kimeríti a károkozás fogalmát.bánfi zsolt
2016. január 31. vasárnap 13:52
a Schimmer László-féle bejegyzés fonalát veszem föl újra ( 3-al följebb, 2016. január 30. szombat – 12:42) ezzel különösen egyetértve:
„Ez … a… rendelet, … lenézi, és egyben hülyét is csinál az egész (ez a szó tőlem az eredeti „építész” helyett) társadalomból. Káoszt okoz, ellehetetleníti a szakszerű és felelősségteljes munkavégzést, jogbizonytalanságot okoz, szembeállítja a tervezőt és felelős műszaki vezetőt a hatóságokkal.”
most én is kísérletezem egy bejelentési dokumentációval (régi ügyfél, kvázi kiviteli terv igénnyel) a rendeleti követelményeken (értsd: ökörségeken) mérgelődve, és egyre biztosabb vagyok abban, hogy föl kell adni azt, hogy mindig igazodunk az ostobábbnál ostobább előírásokhoz, amik ráadásul a nontardicionális magyar nyelven íródtak.
két lehetséges okát látom ennek (t.i. az ostobaságnak) : egyik az ismeretek hiánya, másik minden építésben résztvevő (pontosabban mindenki!) bizonytalanságban tartása. ez egyetlen ép eszű és egészséges lelkületű embernek nem lehet a célja (utóbbi tulajdonságokat a tradicionális magyar nyelv szerint értem!)
forradalmár nem vagyok, így a kiutat sem tudom, de már bőven elegem van abból, hogy mindig minden – sokszor egymásnak ellentmondó – követelménynek eleget téve próbáljak dolgozni és megszerezni a munkám után járó díjat, amiből aztán azok részesedjenek akik ilyen előírásokat találnak ki, illetve akik a kitalálókat hozsannázzák és engem egyre szerencsétlenebb anyagi, szakmai- erkölcsi helyzetbe hoznak.
nem az a baj, hogy nem kell engedélyterv, hanem az, hogy káosz van!!!!
tehát ha van „jobbítást szorgalmazó és megoldást előmozdító … kezdeményezés” – szóljatok.
Kujbus Marianna
2016. január 31. vasárnap 14:03
Sajnos nem félrevezetés, tőlem is kérték, a tartószerkezeti és a kertész tervező nevét elérhetőségét és tervezői nyilatkozatát. A kertészeti terv HÉSZ szerint kötelező új lakóépületnél, feltölteni sehova nem kell, de minden tervet és a műleírás minden lapját alá kell vele is íratni.
Koós Miklós
2016. január 31. vasárnap 15:06
Dulácska Zsolt időközben felhívta a figyelmemet, hogy a 456/2015 1.§-ban benne vannak a szakági terveőj, viszont a tartalmi felsorolásban csak az építész található. Úgyhogy vissza kell szívjam, amit írtam és megkövetem a BÉK-et (de csak ebben a vonatkozásban).
Andras
2016. január 31. vasárnap 15:42
Igen, a neve és kódja kell.
de aláírása nem kell, és szerintem a nyilatkozata sem (Nem többesszámot használ a tervezői nyilatkozatnál)
„1. § (2) b) az építészeti-műszaki tervező (beleértve a szakági tervezőt is) nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,
1. Melléklet
….
4. Műszaki leírás, amely tartalmazza a következőket:
a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,
i) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.”
Azzal meg nem értek egyet, hogy a hatóság ingyen megtagadhatja a nyilatkozat kiadását mondvacsinált okokkal.
Fel kell hívni a figyelmüket, hogy mivel nem Ket szerinti hatósági ügy, nincs fellebbezési jog, ezért PTK szerint felelnek, ide értve a kártérítési felelősséget. Vagyis ha a bíróság előtt mégsem tudnák megvédeni az álláspontjukat az pénzbe kerül…
Értem, hogy nem tetszik az új rendszer, nekünk sem a régi. Jó lenne valami értelmes megoldás, de most ez van, ezt kell betartani, és nem az ügyfélnek betartani, (ezt eddig is előírta egyébként a KET.)
Az egész úk rendszer nem lett volna, ha nem olyan a hatóság amilyen , nem lenne szinte az összes HESZ túlszabályozott. Ezen elgondolkozhattak volna, ehelyett megint azt keresik, hogy tehetnek keresztbe!
Kovács Attila
2016. január 31. vasárnap 18:27
Én mint építtető átérzem a szakma kétségbeesését és aggályait, de néhol meg túlzóan aggodalmaskodónak tartom. Nem tudom elképzelni, hogy valaki mindenféle tervek nélkül, homlokzatokból építkezzen. Aki ilyen hülye az meg is érdemelné, de itt kell észnél lenni az építészeknek is, nem vállalni csak a megfelelő számú szükséges tervek elkészítése mellett az egészet.
Egyébként örülök a változásnak, mert meg is érdemli a hatóság a néhol túlszabályzott HÉSZ és elhúzódó engedélyezési eljárások miatt. Időpont egyeztetés, várakozás, megint valamibe belekötnek, megint várakozás és közben hónapok telnek el. Sajnos a hatóság teljesen rossz szemszögből nézi a dolgokat, azt gondolják magukról, hogy ők az ellenség és az a feladatuk, hogy ott tartsanak be ahol lehet. Ne csodálkozzanak,ha nem morzsolok el miattuk egy könnycseppet, ha esetleg a bürokrácia csökkentés jegyében látszámleépítésre kerülne sor.
Más…
Esetleg van olyan, akinek a II. kerületben van jelenleg zajló egyszerűsített bejelentése? Azt hallottam egy előadótól, hogy ott tojnak az új szabályozásra és valami rendelettel megkövetelik a HÉSZ teljes betartását. Erről írásban sehol sem találtam megerősítést, de kíváncsi vagyok hátha valaki tud erről valamit. Köszönöm!
Varga Péter
2016. január 31. vasárnap 20:23
Ez azért több, mint aggályos. Én nem látok indokot ennek a megtételére, hiszen egyértelműen a törvény elszabotálását jelentheti, egy olyan kerületben, ahol már vittek el műszaki osztályvezetőt bilincsben…
Varga Péter
2016. január 31. vasárnap 20:13
Baromi nehéz, de tegyük félre az indulatainkat.
Azt járjuk körül, hogy kinek, mikor kell szakági tervező a 300 nm alatti tervek beadásához.
De csak azt, ami nem változott, és biztosan kell.
1. Statikus kell, ha leírom a műszaki leírásban, hogy monolit, vagy 6 m-nél nagyobb fesztáv. Tehát nyilatkozom mint építész erről, és ennek megfelelően járok el, ha kell a statikus nyilatkozik, hogy a megvalósításhoz tartószerkezeti kiviteli terv kell. Ennél többről nem tud nyilatkozni és aláír.
2. Tűzoltó, mert az épület osztályba sorolását csak tűzvédelmi szakértő határozhatja meg (fogadjuk el, ez így van…) Tehát ő biztosan.
3. Épületgépész biztosan nem, mert a kapacitásadatok a szolgáltatótól jövő adatok, nincs tervezés.
4. Geodéta: a felmérés nem szakági tervezés, a pontosságáért a felhasználó tud felelni, aláírás nem kell.
5. Kéményseprő: nem, mert nincsen méretezés
6. Kertész: A kertészeti terv igények HÉSZ alapúak, így az abban megkövetelt tartalom más eljárásra nem vonatkozhat. Ha hoznak egy országos rendeletet, hogy a lakóház építéséhez önálló kertészeti engedélyezési tervet kell benyújtani, akkor a kertészeknek eljött az aranykor.
7. Utas? Ha a telek nem rendelkezik meglévő behajtóval, akkor tulajdonosi hozzájárulás kell, de az nem része a bejelentésnek, tehát nem kell.
Hirtelen nem jut eszembe több, az É tervezői jogosultság korlátozás nélkül alkalmas a tervek elkészítésére.
András
2016. február 1. hétfő 08:25
Szeretném látni a jogszabályi hivatkozást, ami alapján szakági tervezőnek nyilatkoznia, vagy aláírni kéne a bejelentéshez.
Szerintem csak fel kell tüntetni „nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát”.
Pető János
2016. február 1. hétfő 15:38
És mit tervez a szakági tervező egy bejelentési dokumentációhoz?
Tóth Szilveszter
2016. február 1. hétfő 18:35
nyaralást 🙂
Kujbus Marianna
2016. február 3. szerda 12:40
Úgy tűnhet panaszkodok, de sajnos azokon a helyeken ahol eddig is a hátráltatás volt a jellemző a jelenlegi keretek között is találnak erre módot. Már beszámoltam az első bejelentés elutasításról, ahol a 1,50 m-es tereprendezés miatt építési engedélyt kértek a tereprendezésre. Megcsináltam, most megjött az értesítés, hogy ehhez bizony 3 szakhatóság ( Katasztrófavédelem, Természetvédelemből kétfajta ) hozzájárulása is szükséges. A katasztrófavédelem, az se tudja mi az, hogy ÉTDR, tehát azt csak személyesen lehet intézni….tehát az építkezés megkezdése ugyanúgy húzódik mint eddig 🙁 A sok felesleges munkáról nem is beszélve.
Kovács Attila
2016. február 3. szerda 21:16
Megérdemelné már a hatóság, hogy jól fenékbe rúgják őket…
Ez egyszerűen undorító, nem csodálom, hogy ezen változtatni akartak, csak nem sült el jól.
Nekünk most egy egyszerű garázslejáró támfalra kell engedélyt kérnünk, de a teljes házra nem. Akkor a támfalra miért? 16m hosszú lejáró a terepszintről indulva a garázsba.
Varga Péter
2016. február 4. csütörtök 10:30
Kedves Marianna,
én azt szeretném megtudni, hogy hogyan sikerült egy bejelentési dokumentációhoz becitálni a környezetvédelmet és a katasztrófavédelmet?
Kujbus Marianna
2016. február 4. csütörtök 04:07
Én már tudom..sajnos ….a 312/2012 (XI.8.) rendelet 1.sz. mellékletének 20-as pontja alapján, csak az 1,0 m-nél alacsonyabb támfal nem engedély köteles.
Kovács Attila
2016. február 4. csütörtök 12:23
Egyébként tud valaki valamit a tegnapra ígért változtatásokról? Sehol semmi infó, mi meg emiatt állunk.
András
2016. február 4. csütörtök 13:06
Most beszél Lázár:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/lazar_janos_fontos_bejelenteseket_tesz.226609.html
Körvonalazódik egy megállapodás a Magyar Építészeti Kamarával. Ennek lényege:
Kötelező lesz tervezőt igénybe venni, a kormány létrehoz egy tervezési mintát, megerősítésre kerül a megbízó és az építész közötti jogviszony. Az építésznek a tervezéskor minden helyi és országos szabályt be kell tartania, ez a garancia arra, hogy nem épülnek olyan ingatlanok, amelyek hátrányosan alakítanák a település utcaképét. A kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, hat alkalommal kell megtekintenie a kivitelezést az építész-tervezőnek, 180 ezer forintot kérhet ezért legfeljebb, de cserébe felelősséget is vállal az építész.
Építési engedély nem kell, bejelentési kötelezettség viszont kell. Egyszerűsített kiviteli tervet kell készítenie az építésznek.
Emellett felelős műszaki vezető is kell legyen a kivitelezés során.
Új településképi törvényt tervez a kormány. Városvédő és faluvédő törvény lesz ez a kormány tervei szerint.
Kovács Attila
2016. február 4. csütörtök 13:26
Nézem, köszönöm! Csak arra lennék kíváncsi, hogy most akkor mi szerint nyújtsuk be a napokban a bejelentést? Jelenleg mit kell figyelembe venni például a HÉSZ -ből? Mikor lépnek életbe ezek?
Nem hiszem el, hogy pont amikor egyszer oda jutunk, hogy építkeznénk, pont akkor jön ez az egész herce -hurca…
Varga Péter
2016. február 4. csütörtök 13:38
Nem tervezési mintát, hanem szerződés tervezetet, a HÉSZ előírásait csak műemléki környezetben, nem változik a jogszabályi környezet, csak pontosít. Ha tegnap nem került volna idő előtt ki- és idő előtt le az egyeztetés, akkor még ez sem lenne egyértelmű. A jogszabály módosításnak még még nincsen nyoma a kormány.hu-n, addig ez megint csak találgatás.
Kovács Attila
2016. február 4. csütörtök 16:04
A kormany.hu -n szóról -szóra ez szerepel: „Hangsúlyozta, az építésznek minden helyi és országos szabályt be kell tartania, ami garancia arra, hogy ne épüljenek olyan létesítmények, amelyek rontják a város-, illetve faluképet.” Na most mi már teljesen tanácstalanok vagyunk, megint átterveztetünk, mert az előző módosítás azt mondta, hogy a HÉSZ -ből KIZÁRÓLAG xy -t kell figyelembe venni és most meg ez. Nem tudom mikor lesz ebből valami konkrét, közlönyben is leírt hivatalos dolog, mert addig megint nem tudunk haladni. Elvileg ezt értünk, építtetőkért csinálta drága kormányunk, hát köszönjük szépen…
Most meg fizethetek majd 180.000 -et is plusz költségként.
Nagy Imre
2016. február 4. csütörtök 20:54
Ha folytathatná kutatását (mélyebbre ásva) Miklós, kiderülne, hogy minden hatóság másként értelmez valamit. És minden tervező kollégára (magunkra) is igaz ez, nézzük csak végig a hozzászólásokat (én megtettem)! Ez eddig is így volt, csak ez nem volt ennyire feltűnő, mert nem lett kibeszélve, mert nem volt tétje (most van). Lásd itteni vitát pl. a fogalmi meghatározásokról, melyek ugye eddig is érvényben voltak. Vagy lásd a lezáratlan vitát Zsolt és Miklós között, kell-e a hatályos jog szerint kiviteli terv bejelentési eljárás esetén. Ez egy harmadik hivatkozás részemről: a 191.§ (7) szerint az építtetőnek kötelessége a mellékletben meghatározottak szerint kiviteli terv készíttetése (esetünkben bejelentési dokumentációtól függetlenül, amit másik jogszabály határoz meg); és felelőssége van abban, hogy ennek megfelelően készüljön el az épület. Ennek hatályossága szerintem egyértelmű , hisz minden építési tevékenységre igaz. Ezt azért hozom szóba, mert ez passzus aligha fog most változni, része marad a jogrendnek (vagy -rendetlenségnek, ugyanaz). Véleményem szerint ezzel a hatályossággal a jogalkotó tisztában volt, csak most (az értelmezési zűrzavar hatására) meghatározza nekünk — hatóságnak, tervezőknek és az építtetőnek – konkrétabban, hogy mi a teendő. Kérdés, ezt az egyszerűsített kiviteli tervet (is) előre el kell-e készíteni, illetve be kell-e adni? Meglátjuk. De attól tartok, bizonyos jogértelmezési zavarok fennmaradnak/előállnak, ezért nem csak tervezési minta kellene, hanem egy értelmező ÚTMUTATÓ IS. Vagy marad ami eddig: mindig az adott hatósági értelmezés a jó, és passz!
Nagy Imre
2016. február 4. csütörtök 20:59
Helyesen: 191-es korm rend. 7.§ – elkapkodtam, bocs.
Pető János
2016. február 5. péntek 17:45
Sokkal jobb lenne, ha egy tervezőnek az építtető igényei és a szabályozások adta lehetőségek szerinti magas színvonalú műszaki dokumentáció készítésével kellene foglalkozni, ahelyett, hogy a hatóságokat kijátszva vagy velük összekacsintva jogszabályok rejtvényeinek megfejtésére fecsérelnék az idejüket.