456/2015 | A Dél-Dunántúli Építész Kamara elnökének nyílt levele a MÉK elnökségéhez
Hajnóczi Péter
elnök
Magyar Építész Kamara
Tisztelt Elnök Úr!
A Dél-Dunántúli Építész Kamara elnökeként – magam mögött tudva az Elnökség tagjainak támogató véleményét, de személyesen vállalva a közölteket – ezen, nyilvánosságra hozott levélben kérem, hogy a Magyar Építész Kamara határozottan, egyértelműen és következetesen foglaljon állást az elmúlt időszak építésügyet érintő kérdéseivel kapcsolatban. Levelemet egyben ösztönzésnek és segítségnek is szánom a nehéz feladat végrehajtásához.
A 160 m2-es javaslat néhány hónapja még habókos ötletnek tűnt, amit egy „a közönség kérte” akcióval csempésztek bele az amúgy még ígéretes 1567-es kormányhatározatba. A karácsonyi ajándékként becsapódó 300 m2 történet azonban életveszélyes cunamivá nőtte ki magát, mely mára minden vasárnapi ebédhez kínál egy érthetetlen és értelmezhetetlen pusztító hullámot. Engedély nélkül, csupán egy bárki által elkészíthető bejelentéssel, lényegében tervezetlenül, ellenőrizhetetlenül, a helyi szabályozások figyelmen kívül hagyásával, megengedve külterületen és zártkertben is, energetikai és komfort követelményektől megszabadítva, és mindezt állami támogatással – nos, itt már a szakmánk felelőssége, hogy megfogalmazza-e a szükséges jelzéseket, tiltakozásokat.
Az építészek vesztésre állnak! Az építészet ügye is vesztésre áll!
Legyen korszerű otthona mindenkinek, de nem mindegy milyen áron. Az átgondoltságot követelő érveink ma kevés támogatót találnak, hiszen a lakosság ma a kapható támogatások bűvöletében él. A jövő generációk azonban meg fogják ítélni cselekedeteinket, és a települések fenntartásában majd jelentős gondokat okozó, a településképet nagy eséllyel tönkretevő, szakszerűtlen épületek tömege, a körülöttük kialakuló viták, perek, és elrontott emberi kapcsolatok, a közösségek megingatott belső összetartó ereje mind azt a kérdést erősíti majd, hogy HOL VOLTAK AZ ÉPÍTÉSZEK?
Én magam (csak példaként) négyszeresen vagyok érintve:
- Építészként megdöbbenéssel tölt el a Kormányzat szakszerűtlensége, és dühít a hívatásunk (és más hivatások) módszeres, propaganda eszközökkel való lejáratása,
- Főépítészként felháborít a helyi közösségek akaratának, önrendelkezési jogának teljes semmibevétele, az építészeti értékek védelmének teljes feladása,
- Kamarai tisztségviselőként szomorúan látom, hogy a saját sorsunkért való rettegés megnémít, és cselekvésképtelenné tesz minket, eltávolítva a maradék, kamarai alapelvekhez még hű tagságunkat is,
- végül Állampolgárként kikérem magamnak, hogy az én befizetett adómból tönkretegyék a mi környezetünket, átláthatatlan és mérhetetlen támogatásban részesítsenek minősíthetetlen, és korszerűtlen építményeket.
Amit lehet, tűzoltásként (árvízi mentésként) megtettük:
- felhívást tettünk közzé, melyben figyelmeztetjük a tagságot a veszélyekre,
- összegyűjtöttük a felmerült kérdéseket, és közzétettük a konzultációkon kapott válaszokat (már ahol van válasz),
- készítettünk egy észrevételeket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot, mely jogi muníciót ad az egyeztetésekhez.
A számtalan beérkezett észrevételre, szakmai érvre, de különösen a MÉK Alapszabály 2.2.1 d.c.) pontjára hivatkozvafelhívom a MÉK Elnökségét, hogy – óvatos egyezkedés, kikuncsorgott háttér-beszélgetések helyett szakszerűen megfogalmazott tiltakozással, érvekkel és konkrét javaslatokkal – álljon ki a közvélemény, és különösen az építészek elé! Meggyőződésem, hogy vesztenivalónk nincs. Az egyedül lehetséges megoldás egy újraértelmezett, tisztességes alapokon álló szakmapolitikai együttműködés a Kormánnyal.
Tisztelettel:
Pécs, 2016. január 24.
Horváth András
a DDÉK elnöke
forrás: DDÉK honlapja
Hozzászólások (21): megnézem
Koós Miklós
2016. január 26. kedd 06:55
egyébiránt mit lehet erre mondani? Ha már egy megyei kamara sem tud egyetérteni a MÉK-kel, akkor az nyilvánvalóvá teszi, hogy semmit sem ér a kamarai törvény, hisz láthatóan csak kevesek hitbizománya ez az egész virtschaft.
Beírtam a MÉK fórumába, ahol kerek perec megmondta az elnökség egy tagja, hogy NEM VÁLASZOL, meg mellesleg a fórum nem arra való, hogy „egymásnak essünk”. A MÉK azt szeretné, ha az elnökségi határozatait utólag megbeszélné a tagság, miközben megsimogatja a buksinkat.
Enyedi Imre
2016. január 26. kedd 14:27
Ezen nyílt levél (aminek felettébb örülök) megmutatja hogy hol van a probléma gyökere.
Az építész kamat az éves befizetésekből az ország legjobb ügyvédirodáját kellene, hogy felkérje védelmünk és az a kiszámítható jövőképet nem biztosító un új „jogszabályok” magyarázata/értelmezése végett.
Igényelném hogy a KAMARA képviseljen bennünket.
im
Koós Miklós
2016. január 26. kedd 14:54
Imre,
először is nem vagy tagja a magyar építész kamarának, jobb ha tőlem tudod. Egy, még a szocializmus „emlőin” felcseperedett bürokrata egy válaszlevelében világosított fel, hogy én is max. a megyei kamarának lehetek a tagja, de nem a MÉK-nek.
Szóval nincs mit tenned, max a megyei kamarádnak jelezheted, hogy volnának ötleteid… aztán a megyei küldöttek a következő közgyűlésen vagy elmondják vagy nem, vagy tárgykörbe veszik vagy nem, vagy megszavazzák vagy nem. Úgy fest, hogy túl sok a bizonytalansági tényező, hogy a hangod eljuthat-e egyáltalán az Ötpacsirta utcába.
Pató Károly
2016. január 27. szerda 08:40
Jó lett volna, ha a budapesti építész kamara is ír hasonló levelet, de azt várhatjuk…
Varga Péter
2016. január 27. szerda 10:58
Csak a szóbeszéd megerősítése érdekében: Kedves kollegák! Van valaki, akinek az egyszerűsített bejelentési eljárásból már van tudomásul vétele?
Kujbus Marianna
2016. január 27. szerda 15:52
Nekem már az egyik bejelenésnél letelt a 15 nap és nem kaptam eddig semmilyen levelet. Most felhívtam az előadót és azt mondta, hogy az ÉTDR-en keresztül fogok kapni erről egy iratot, amit elküldenek az Építésfelügyeletnek és az építtetőknek is. Ez e ház egy új parcellázású területen fog épülni, a szomszédos telkek üresek, így nem volt vele olyan sok munka. Egy másik bejelentésen már sokkal többet kellett dolgoznia szomszéd házakkal, tereppel, kerítéssel, aminek nem sok értelme van szerintem. Ráadásul a szomszéd tereprendezését is ábrázolni kell…de hogyan, nem is látszik a kerítéstől…..
Kovács Attila
2016. január 27. szerda 16:04
Mi most fogjuk beadni. Állítólag lesz valami módosítás februárban. Tud erről valaki valamit?
Cser Eszter
2016. január 27. szerda 18:59
A múltheti nem tekintem bejelentés levél után rá tetem a kért pár dolgot, bár nem értettem egyet vele, és ismételten beadtam a bejelentést. Nagyon gyorsak voltak, mert már ma meg is érkezett. A levélben tájékoztattak, hogy mikor adtam be, és hogy megfelel a 456/2015-ös rendeletnek, és hogy 15 nap múlva lehet építkezni.
De van ahol azt mondták nem fognak levelet írni, csak hallgatással tudomásul veszik. Mit fognak szólni a bankok a ha nincs papír?? Ebből még nagy gondok lesznek.
sári
2016. január 27. szerda 20:35
Valóban nem kell értesítés, hallgatólagos tudomásul vétel. „Papír” pedig azért lesz, mert kötelező az e-napló. Sőt, minden ellenkező híresztelés ellenére kell a kiviteli terv feltöltése.
Varga Péter
2016. január 28. csütörtök 10:30
Kedves Sári,
azt hiszem, ezt a bejegyzést a kiviteli tervekkel kapcsolatosan azért pontosítani illenék, mert ennek a valóságalapja egyelőre úgy tűnik nulla. A felelős építészek tudtommal nem szóbeszéd alapján, hanem jogszabályok alapján dolgoznak. A mai napon rendelkezésre álló adatok alapján a kiviteli tervekre való utalás csupán dezinformáció.
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. §186 (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
Ez elég pontos megfogalmazás. NEM tartalmazza az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységet. Az csupán a 24. paragrafusban merül fel, a napló megnyitásakor. Azaz a jogalkotó pontosan tudja a három eljárás közötti különbséget, és e tudás és szándék birtokában módosította az összes vonatkozó jogszabályhelyet.
Ez nem híresztelés.
Varga Péter
2016. január 28. csütörtök 10:35
Kedves Sári,
megosztaná, hogy a kiviteli tervekkel kapcsolatos megjegyzésének mi a jogszabályi alapja? Vagy csak híresztelés?
Fürdős Lajos
2016. január 28. csütörtök 16:18
Tegyünk már végre különbséget a kiviteli terv és a kivitelezési dokumentáció között!!!
Tehát ne arról beszéljünk, hogy kell-e kiviteli terv, hanem arról, hogy kell-e a jogszabályok alapján kivitelezési dokumentáció.
Én úgy tapasztaltam, sőt még úgy tanultam, hogy kell (még ha csak kockás papíron és szabadkézzel rajzolva), s nem elsősorban azért, mert jogszabály előírja.
De én régen jártam a Műegyetemre, s lehet hogy azóta mások a szakmai szempontok!
Sári
2016. január 28. csütörtök 17:06
Kedves Varga Péter !
(Igaza van Lajosnak, nem kiviteli terv, hanem kiviteli dokumentáció, mint ahogy nem jogalkotó, hanem legfeljebb rendeletíró)
A kiviteli dokumentáció szükségességét az Épkiv. pontosan meghatározza, csak nem a dokumentáció tartalmi követelményeinél (22.§), hanem a szereplők kötelezettségeinél, nevezetesen az építtetőnél, a szükségességet függetlenné téve az engedélyhez kötöttségtől.
Épkiv. 7. § (1) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.
(2) Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az építtető feladata:
c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása,
Ezzel jelenleg még a tartalmi követelmény is meghatározott az egyszerű bejelentésnél, szigorúbb, mint az eddig a 22.§ (3) bekezdésénél volt (300 m2-nél kisebb lakóház, engedéllyel).
Amúgy ha nem lenne az idézett §, és eltekintve attól a véleményem szerint abnormális esettől, miszerint valaki tervező és terv nélkül akarna lakóházat építeni, terv nélkül a Ptk. 6:251. § [A tervezési szerződés]-ban foglaltakat nem lehetne teljesíteni. Valamint nem lenne kivitelező, aki a Ptk. 6:252. § kötelezettségeivel a munkát elvállalná, mert azonnal jelezni kellene a szakszerűség miatt a terv hiányát.
Lehetne még sorolni azokat a jogszabályi helyeket, ahol meghatározzák az építtető, kivitelező, tervező felelősségeit (szép lista), amiknek fénye mellett a józanész szerint terv nélkül nem épít senki házat, ha meg tervből építkezünk az kiviteli dokumentáció. Persze az egy más kérdés, hogy a dokumentációnak mi legyen a tartalma, jelenleg ugye az 1-es melléklet, ezen én is vitatkoznék, nem csak az egyszerű bejelentés kapcsán, hanem általában.
Jó híresztelést.
Koós Miklós
2016. január 28. csütörtök 17:44
a levezetés ott bicsaklik meg, hogy először is nincs „engedélyek jogosultja”. Lévén nincs engedély. amikor pedig a kivitelezési dokumentáció kerül szóba, akkor egyértelmű a rendelet, hogy bejelentés esetén mit kell tartalmaznia ennek a dokumentációnak (minimum a bejelentési doksit+költségvetést).
A kör bezárult.
sári
2016. január 28. csütörtök 18:21
Kedves Miklós !
Az „engedélyezés jogosultja” a § (1) bekezdés. Az idézett c) pont a (2) bekezdéshez tartozik, arra nem érvényes az (1) pont, a pontok között nincs „és” kapcsolat. Azért idéztem egyben, hogy könnyen visszakereshető legyen. Szóval marad az 1. melléklet.
Koós Miklós
2016. január 28. csütörtök 19:01
ezt már 2 hete levezettem:
induljunk a kályhától, az 191/2009 „Kivitelezési tervdokumentáció” (ezt nem módosították a 456/2015 miatt):
(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma – a (4) bekezdés kivételével – az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll
Módosult viszont a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet is, amiben a kiviteli terv tartalmáról az alábbiak szerint rendelkezik:
“62. § (1) c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció, egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e…”
Eszerint továbbra is érvényben maradt a kiviteli terv kötelező tartalma, csak az építési engedély helyére a bejelentési dokumentáció került.
NEM KÖTELEZŐ a kiviteli terv. Ha az építető úg dönt, hogy az általad készített alaprajzot és metszetet nem tölti fel fel, akkor a bejelentés tudomásulvétele után ott áll mindössze 4 homlokzattal és ez alapján kellene egy kivitelezővel szerződést kötnie.
én szerencsés vagyok, mert minden tervhez készítek kiviteli tervet, ergo ez igazából nem nekem okoz problémát, hanem azoknak az építtetőknek, akik át lettek verve és félre lettek tájékoztatva.
Pató Károly
2016. január 28. csütörtök 17:32
Ma elküldték a Budapesti Építészkamara Szakmafelügyeletének tájékoztatóját, letölthető a BÉK honlapjáról, olvassátok el. Különösebb érdekvédelmet nem látok, és a korábbi eljárás egyszerűsítését sem, szerintebb inkább bonyolultabb az ügyintézés, megnövekedett felelősséggel. Például a szomszédok valós/vélt sérelme miatt kinek van kedve bíróságra járni, stb. Az egész építési folyamat végigkövetésének is van költségvonzata, és az sem tisztázott, hogy milyen minőségben, jogkörrel teszi ezt a tervező.
Koós Miklós
2016. január 28. csütörtök 17:35
épp most írtam róla:
https://kooseptar.hu/2016/01/28/456-2015-a-bek-is-kiadta-a-maga-tajekoztatojat-de-minek/
vicc az egész
Pató Károly
2016. január 28. csütörtök 17:34
Még egy kérdés: mi lenne, ha a bíróságok is átmeneti törvények alapján működnének. Próbálkozni a kutya szokott…
Pető János
2016. január 28. csütörtök 17:48
Azt én még nem látom világosan, hogy mi a különbség a kivitelezési terv és a kivitelezési dokumentáció között.
Az Étv. és az Épkiv. is mindkét módon említi, de a szövegkörnyezetből nem látszik különbség a kettő között.
Épkiv 22. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
Ez alapján – mint itt már többen és többször kifejtették – a bejelentéshez kötött építési tevékenységhez nem írnak elő kivitelezési dokumentációt sem.
Varga Péter
2016. január 28. csütörtök 19:35
Így van. Nagyon nehezen érthető meg a szándék: fölöttébb szokatlan is, már-már gyanús. 🙂 A módosítás 27 sorral kimetszette az építési engedélyezési-hatósági látókörből a 300 nm nettó alapterületnél kisebb lakóépületeket.
Pont.
A hatóságra csak a 3 nevesített paraméter tartozik. (építési hely, épület magassága, tetőidoma, területe…) A többi minden műszaki tartalom a tervező és építtetőre tartozik. Szabadság? Az.