456/2015 | a DDÉK kérdezett és kapott hivatalos válaszokat is
forrás: ddék
A Dél-Dunántúli Építész kamara kötelességének érzi hogy a tagjait a tőle telhető módon segítse.
Tolna Megyei kormányhivatal január 14-én továbbképzést tartott a megyei első fokú építéshatóság és az építésfelügyelet tagjainak. A kamara kérdéseket tett fel, és a kapott válaszokat január 15-én egy közös fórumonmég egyeztethettük. A válaszok a Tolna Megyei hatósági ügyintézési protokoll-t mutatják be, addig míg ezzel ellentétes állásfoglalást nem kapnak felettes szervektől.
a kérdések és válaszok a DDÉK szerkesztésében: letölthető pdf (6 oldal)
(A válaszok nem minősülnek hivatalos kormányhivatali véleménynek!)
A DDÉK felhívása
Egy jogszabály alkalmazhatóságának egyik alapvető feltétele, hogy az adott területen dolgozó szakemberek annak értelmezésében egyetértsenek. Ebben az esetben egyetértés nincs, de gyakran még csak nem is kétféle, hanem sokféle értelmezése van az előírásoknak. A véleményezés számos fórumon megindult, ami leginkább azt a tanulságot mutatja, hogy a kép nem tisztul még. Az eddig kapott válaszokat egy folyamatosan fejlesztett dokumentumban közzétesszük.
Mivel a rendeletből származó bizonytalanság most elsősorban a tervezőként szerepet vállaló építészeknél jelenthet jogi, anyagi és adott esetben etikai felelősséget, felhívjuk a kamarai tagokat, hogy fokozott óvatossággal és körültekintéssel járjanak el!
Ajánlásaink:
- feladatot ebben a témakörben csak akkor vállalj el, ha az építtető oldaláról maradéktalanul biztosítva látod a jogszerű viselkedést, és az épület tényleges, és teljes megtervezésére kapsz megbízást,
- a tevékenységet csak – az amúgy is előírt – tervezési szerződés alapján végezzél, melyben legyen pontosan rögzítve a felelősséged határa,
- a rendelet által adott lehetőséggel szemben tartsál be minden, a helyi építési szabályzatban előírt feltételt, különösen azért, mert ez a helyi közösség akarata
- éljél minden konzultációs lehetőséggel a települési főépítésznél, az I. fokú építési hatóságnál, vagy tapasztaltabb kollégádnál,
- közreműködésed minden mozzanata legyen felelősségteljes az épített környezet értékeinek védelme, és a valós új értékek létrehozása érdekében.
Hozzászólások (44): megnézem
Varga Illés Levente
2016. január 19. kedd 15:30
Agyzsibbadás:
„Nem kell hiteles aláírásnak lennie, elfogadjuk a szkennelt PDF alapon benyújtott, aláírt dokumentációt is.”
NINCS olyan, hogy nem hiteles aláírás. Az aláírás az aláírás. Amire a válaszoló utal, az az aláírás másolata, márpedig a jogszabály nem másolatot kér, hanem aláírást.
https://www.vargailles.hu/epitesugy/116-sajatkezu
Koós Miklós
2016. január 19. kedd 15:56
mellesleg a 312-es most is tartalmazza, mint kötelező tartozékot, „az építtető aláírását.” 7. § (1) h) pontban (7. Az engedély iránti kérelem tartalma). ezt viszont még soha senki nem kérte tőlem, kivéve most egy eng. terv módosítás kapcsán. Eddig elfogadták – a legtöbb helyen – hogy mint meghatalmazott és mint Ügyfélkapu által azonosított tervező általi benyújtást. Számos helyen kérik az eredeti meghatalmazást és Aláírólapot papír formában is, ami viszont az ÉTDR ismeretében egy vicc.
Fürdős Lajos
2016. január 20. szerda 12:26
Én is ezt tapasztaltam. Amióta az ETDR él, csak egy helyen nem kellett behyújtanunk papír alapon is a meghatalmazást és az aláírólapot, továbbá a kapcsolattartás is teljesen elektronikus volt. E-mailek, ETDR, két telefon a hatóság részéről. Papír alapon csak egy hatósági bizonyítványra volt szüksége az építtetőnek kölcsön miatt. Természetesen minden benyújtott dokumentumot, minden egyes file-t digitálisan aláírtam.
Fürdős Lajos
2016. január 20. szerda 12:49
Bocsánat a szóhasználatért: természetesen nem digitális (mielött valaki beszkennelt aláírásra gondol), hanem elektronikus aláírással, amit a file tartalmaz az előírt diditális adatsorként, időbélyegzővel, tanúsítvánnyal.
Varga Illés Levente
2016. január 20. szerda 12:38
Igen, sajnos több elektronikus ügyintézést szabályozó jogszabályban is benne van az aláírás. De általában csak a kérelmeket szabályozzák szarul. Amikor viszont egy komplett dokumentációról, tervlapokról van szó, akkor agyfrászt kapok. És ezt elkövette a mi drága kamaránk is a tervek tartalmi követelményeinek meghatározásakor is. (Külön vicces, hogy a 312-es elfogadásakor is és a kamarai szabályzat megfogalmazásakor is elmondtam az illetékesnek, hogy ez baromság.) És most ezt látom visszaköszönni a hatósági véleményben is. HÜLYESÉG! A tervezők is úgy szokták általában rátenni a tervlapra, hogy megvannak az aláírások szkennelve és beszúrják képként. Ez mit bizonyít? SEMMIT.
Németh László
2016. január 19. kedd 15:43
Ezt a rendeletet (456/2015) nem magyarázni, hanem visszavonni kell!
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2016. január 19. kedd 20:01
Megdöbbentő kérdezz-felelek kviz lett ez! Azt leirni, hogy nem kell teljes kiviteli terv egy ilyen gyenge bejelentési anyaghoz?? Hát ezt lehet olvasgatni még! (utolsó kérdéscsoport, 2. pont)
Tóth Szilveszter
2016. január 19. kedd 23:40
nekem – lehet már késő van – de nem derül ki, hogy ki kérdez és ki válaszol?
Hofi Géza él! …és építésügyi jogszabályokat ír…
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2016. január 20. szerda 06:03
A Tolna megyei kamara kérdezett, és a Tolna megyei ép hat a saját protokollja alapján válaszolt. „A kamara kérdéseket tett fel, és a kapott válaszokat január 15-én egy közös fórumon még egyeztethettük. A válaszok a Tolna Megyei hatósági ügyintézési protokoll-t mutatják be, addig míg ezzel ellentétes állásfoglalást nem kapnak felettes szervektől.”-és ez a legfőbb baj! Nem az, hogy a Tolna megyei kamara tenni próbál valamit, hanem az, hogy igy lesz megyénként egy protokoll, működik az élet, azt hiszik „ott fenn”, aztán egyszer csak elkezdenek dőlni a csontvázak kifelé a szekrényből..Pedig csak lélegeztetőgépre tették az AGYHALOTTAT. Asszisztálunk hozzá?
Kujbus Marianna
2016. január 20. szerda 08:21
Szerintem a rendeletben nincs arra utalás, hogy a 300 m2-t lehet többszörözni dilatálással, ha az 1 épület marad.
Varga Illés Levente
2016. január 20. szerda 12:42
Tiltani sem tiltja. Egészen pontosan, az épület definíciójából következő módon, ha önálló tartószerkezete van, akkor az önálló épületnek tekinthető. Az építészeti megfogalmazás szerint szerintem sem ez a helyes megközelítés, de jogilag lehet ez is helyes. ugye azt régóta ismerjük, hogy egy családi ház + garázs külön, az két épület, de ha egy pergolával összekötöd, akkor egynek számít.
Kujbus Marianna
2016. január 20. szerda 11:23
Újabb információ az aláírásokkal kapcsolatban, az egyik Hivatalban azt mondták, hogy elfogadják az építtetők és a tervezők elektronikus aláírását – feltételezem amit az új személyi igazolvány már tud – igazoló dokumentum feltöltését, vagy papír alapon aláírva 1 pld. tervet kell bevinni és persze aláírás nélkül feltölteni a tervet az ÉTDR-BE.
Varga Illés Levente
2016. január 20. szerda 12:46
Az új személyi igazolvány úgy tudja a digitális aláírást, ahogyan az ÉTDR az illetékfizetést. majd, egyszer, valamikor. Az új személyihez először kell majd venned otthonra egy kártyaleolvasót, ahhoz szoftvert telepíteni, az államnak meg állami aláírás-szolgáltatót fejleszteni vagy venni. Ilyenekről meg még nem hallottunk. Egyelőre a személyi is ott tart, hogy hiába van új személyid, mégsem dobhatod el a TAJ kártyádat, mert a személyit olvasni képes ketyerék még egyetlen egy orvosi rendelőbe se érkeztek meg, s ezek beszerzését egyelőre nem is tervezik.
Cser Eszter
2016. január 20. szerda 12:28
Hát ma én megkaptam az első tájékoztatást a bejelentési tervemre. A következő hiányokat találták:
– A helyszínrajz nem tartalmazza a méretarányt (megjegyzés: rajta van kis ikonként a sarkában)
– A helyszínrajz nem tartalmazza a helyi építési szabályzat szerinti építési mód feltüntetését (rá van szaggatva és írva hogy az az építési hely)
– a tervezett épület csapadékvíz és felszíni vízelvezetését ( A tetőn nyíllal jelöltük a csapadékvíz elvezetés és lejtés irányát, és a helyszínrajzon jelöltük a kavicsos szikkasztót. Igaz valóban a tető szélétől a szikkasztóig nem vezetett semmilyen jel.)
– A tervlapokon az építtetők neve nincs feltüntetve (a jogszabály csak aláírásokat kér).
Felhívtam telefonon az ügyintézőt aki azt mondta, hogy ők így kérik és kész. A helyszínrajzra pedig szövegesen is rá kell írni, hogy milyen beépítésű a telek (pl: zártsorú, szabadon álló stb.)
Az előadó még elnézést kért, mert hát én voltam az első, és ők is most kezdték átnézni és átgondolni, de hát adjam be még egyszer ezzel a pár kiegészítéssel.
Igen beadom, valóban nem sok kell, de újra elő kell vennem, újra el kell jönni az építtetőknek aláírni, újra be kell vinnem az aláírt példányt – mindez cirka fél nap a semmire.
És ki garantálja, hogy nem találnak ki újabbakat???
Fürdős Lajos
2016. január 20. szerda 15:25
Most olvastam:
„A kormány az építési-engedélyezési szabályokon is változtatásokat tervez, mégpedig úgy, hogy nem kell előzetes engedélyt kérni az építkezéshez, azt csak utólag kell jóváhagyatni a saját erőből épülő otthonoknál, illetve a kisebb társasházaknál. Emellett a közműcsatlakozás idejét is jelentősen rövidítenék, és a „lakás célú ingatlan” fogalmát is rendezni tervezik.”
https://magyaridok.hu/belfold/meg-tobb-konnyites-az-otthonteremteshez-305626/
2016. JANUÁR 18.
„Szerdán kerülhet a kormány elé az építésügy módosítása”
„Az építésügyi szabályozásra kitérve Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az előírások módosítása – engedélyeztetés helyett bejelentési kötelezettség – nagy felelősséget ró majd az építészszakmára. Kilátásba helyezte egyúttal, hogy az építésügy területe átkerülhet az önkormányzatoktól a járási, illetve a kormányhivatalokhoz.”
https://www.tervlap.hu/cikk/show/id/4180
2016. január 18
Ez akkor most mit jelent??? Csak nem azt, hogy a két kamarának kellene kidolgozni az építési folyamatra egy protokollt!? Szerintem a Mérnökkamara még csak-csak képes lenne rá, de az Építészkamara? Kizárt! De ne legyen igazam!
Varga Péter
2016. január 20. szerda 18:17
Azt hiszem ez azt jelenti, hogy a Tervlap minden létező forintot ki akar csavarni a magára hagyott építészekből anélkül, hogy bármi többlet információt tudna, mint ami a megjelent rendeletekből kiderült eddig is. Semmi többet. Ma már kiderült ugye, hogy a kormány a Lakáskasszák pénzét akarja megszerezni, egyelőre ez a cél a negyedok lábbal. (1. egyszerűsített bejelentés -családiház és kistársasház, 2. áfa, 3. CSOK, 4. Lakásszövetkezet)
Kujbus Marianna
2016. január 20. szerda 17:29
Az ÉTDR már tudja az illeték fizetést az ÉFP rendszeren keresztül lehet utalni, bankártyával az ÉTDR szám megadásával, amit a rendszer felismer és mappában megjelenik a pénzügyek fül alatt, hogy az illeték be van fizetve. Kipróbáltam, működik 🙂
https://www.e-epites.hu/hirek/elindult-az-epitesugyi-fizetesi-portal
Fürdős Lajos
2016. január 21. csütörtök 02:27
Hát ez már 2015 nyara (talán nyár közepe ) óta így van és működött is. 🙂
Jani
2016. január 21. csütörtök 11:53
https://www.e-epites.hu/hirek/lakossagi-tajekoztato-a-lakoepuletek-epitesenek-egyszeru-bejelenteserol
Koós Miklós
2016. január 21. csütörtök 12:02
hát ezt kár volt kiadni az e-epites-nek, mivel még a megfogalmazást is szó szerint vette át az eredeti rendeletből. Márpedig már a megfogalmazás miatt is betarthatatlan a rendelet, mert előtte meg kellene határoznia az e rendelet által bevezetett új fogalmakat (az építési telek „terheléseinek” összefoglalása, leírás a környezethez való illeszkedés bemutatása, ingatlanok meglévő és tervezett (??????) „domborzata”, „növényzete”, „nézet”…stb).
Igencsak hasznos lenne, ha mielőbb megjelenne már valamilyen módosítás
Dulácska Zsolt
2016. január 30. szombat 22:37
Nem volt teljesen felesleges, mert kevéssé volt közismert, hogy ha a tudomásulvétel után 10 évig építkezel, mire elkészülsz, akkor a jegyzőnek be kell csengetned 1,4millió Ft-ot az elkészültházamhatóságibizonyítványért. Ha a bejelentésed utáni hallgatással tudomásul vett 15 nap után 3-4 évvel fejezed be a házadat, akkor „csak” 200.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell leszurkolnod a helyi jegyzőnek. És ez megkezdett évenként szépen 200ezer Ft-tal szépen emelkedik.
Ott a táblázat a tájékoztató legvégén. Egyelőre a bejelentési dokumentáció a „sláger”, de jönnek még évek, amikor nincs pénzed készre vakolni a házat, vagy az esőcsatorna hiányzik, vagy a gk beálló burkolata, és ketyegnek a 200e Ft-ok. Végül jön az egész ház elbontása.
Finomság még, hogy a bejelentést a járási jegyzőnek kell megtenni, de az épület elkészültét a helyi jegyző igazolja. Szakértelem nélkül, tehát megáll kinnt a kerítés mellett, megnézni, hogy igen, ott van egy ház. Bemenni nem tud, szakértelme sincs megállapítani, hogy abban nappali vagy lakószoba vagy mi van benne. Odakintről azt sem tudja, hány lakás épült benne. Mit fog tartalmazni a hatósági bizonyítványa?
Koós Miklós
2016. január 31. vasárnap 08:40
Kedves Zsolt,
látod, te is inkább csak kérdéseket tudsz feltenni, mert a jogszabály nem ad magyarázatot szakmai szempontokra.
Mellesleg ez a befejezetlen építkezés utáni bírságolás már megint azok ellen irányul, akiket könnyű elkapni. Mennyivel hasznosabb lenne, ha ezt inkább azokra a projektcégekre szabnák, akik csontvázakat hagynak szanaszéjjel a városokban (Rákóczi út, Törökbálint és hosszasan lehetne sorolni) Nos az ÉVOSZ nyilván hatékonyabb lobbiszervezet, mint a 300 m2-es lakóházat építőtők, legkevésbé sem szervezett halmaza
Pató Károly
2016. január 21. csütörtök 13:10
-A várhatóan megélénkülő építési hajlandóság a nagyobb cégeknek kedvez, akik valószínűleg nem akarnak egy mindenért felelős építészt maguk fölé. Mi van akkor, ha a kivitelező cégek tervezőket is alkalmaznak, és tokkal-vonóval, tervezéssel együtt vállalják el a munkát? A saját tervező nehezen tagadhatja meg az építkezés szakszerű és tervek szerinti lefolyását igazoló nyilatkozatot, különben nem sokáig lesz alkalmazott.
-Mi van a tervező-kivitelező-felelős műszaki vezető-műszaki ellenőr feladatokkal? Milyen felelősséggel és tartalommal végzik ezentúl a munkájukat?
-Mi a kamara álláspontja a többletmunka és a megnövekedett felelősség ellentételezéséről?
-Ilyen mértékű változásokról előzetes szakmai egyeztetés nélkül nem lehetett volna dönteni, nem véletlen, hogy ez nem történt meg.
Koós Miklós
2016. január 21. csütörtök 13:29
hogy mi fog történni, azt manapság senki sem tudja, egymásnak homlokegyenes ellentétes véleményeket lehet olvasni, csak az ingatlanpiacról, a CSOK-ot igénybe vevők kor, területi elosztásáról, már jönnek a cikkek, hogy miért nem vegyük igénybe a CSOK-ot, hogy BP kimarad az áldásból, mert drágábbak a lakások…hosszasan lehet sorolni.
Egy viszont biztos, meg fog élénkülni az építési kedv és ha az építtetők csak egy kis része gondolja majd úgy, hogy ez egy szakma, amit maga nem művelhet, már akkor is több lesz a feladatunk, mint eddig volt. Tisztában vagyok, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, de én hiszem azt, hogy élénkülni fog a piac és az mindannyiunknak, akik pl. tervezéssel foglalkozunk, előnyt fog jelenteni.
a megnövekedett érdeklődést magam is tapasztalom, az elmúlt 2 hétben több ajánlatkérés futott be, mint máskor 3 hónap alatt, persze ezek még csak ajánlat kérések, nem megbízások.
a rendelet kapcsán mellesleg nem látom, hol lenne többletmunka, sokkal inkább kevesebb tennivalót látok egy-egy munka kapcsán, legalábbis az elején.
a kamarának eddig sem volt semmilyen véleménye, miért pont most lenne. Egy nyomorult mintaterv doksit sem voltak képesek hosszú évekig kidolgozni, tavaly megvettek 2 db év háza tervet és kinevezték minta tervdoksinak. Mindezt kb. 15-en végezték el. Súlyos hibákkal terhelve persze. Ne várj semmit a kamarától, fizesd be az „iparűzési adódat” és boldog lesz az életed! 🙂
Felelősség. Felelősséget kell vállalni a munkádért? Mi a csoda, ez újdonság volna? Mutass nekem tervezői felelősségre vonást az elmúlt évtizedben (leszámítva a direkt korrupciós Csipak ügyet)! Az MMK épp most dolgozza ki a kollektív felelősségbiztosítás rendszerét a tagok felé, az építész kamaránál ilyenről ne is álmodjál. Köss biztosítást, hogy nyugodtan aludhass.
szóval kedves kollégák, csak hegyezzétek a virtuális ceruzáitokat!
Koós Miklós
2016. január 21. csütörtök 17:20
most olvasom a mai kormánytájékoztatót:
„Nem lesz 30 milliós plafon a csoknál
Tárgyalták a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) feltételeit is. Számos változás várható – a kormány két rendeletben tervezi rögzítésüket.
Eltörlik a 30 milliós plafont. A csok szabályozása szerint a 10 milliós támogatás mellé felajánlott, 3 százalékos kamattal felvehető 10 millió forintos hitellel csak olyan ingatlant lehetett venni, ami a telekár és az áfa nélkül, bekerülési áron nem drágább, mint 30 millió forint. A februári döntéssel ezt teljesen eltörlik.
Változott, hogy hol lehet új lakást, házat építeni. A tervezett kormányrendelet után külterületeken, illetve zártkerti területen is lehet majd építkezni.
Változik, mit is jelent az összkomforttal kapcsolatos elvárás. A jövőben összkomfortosnak tekintik majd a kedvezmény igénybevételénél, ha nincs ugyan vízvezeték, de iható víz van, illetve nem lesz kötelező elvárás a szennyvízvezeték sem.
A közhasznú foglalkoztatásból élőknél Lázár úgy fogalmazott, náluk reális esély arra van, hogy használt lakást vásároljanak, vagy lakásfelújítást végezzenek. Ennek az értékét a kormány az új szabályozással eleve megemelte a korábbiakhoz képest, de nyitott arra, hogy a keretösszeget újratárgyalja, esetleg megemelje.”
Cser Eszter
2016. január 21. csütörtök 20:57
Tegnap olvastam a Metszet hírlevelében:
„A kormány az építési-engedélyezési szabályokon is változtatásokat tervez, mégpedig úgy, hogy nem kell előzetes engedélyt kérni az építkezéshez, azt csak utólag kell jóváhagyatni a saját erőből épülő otthonoknál, illetve a kisebb társasházaknál. ”
Ez már megint micsoda, egy újabb őrület következik???
Koós Miklós
2016. január 21. csütörtök 21:06
ez legalább annyira vad, mint a fenti tájékoztató szerinti bejelentés, hogy „Változott, hogy hol lehet új lakást, házat építeni. A tervezett kormányrendelet után külterületeken, illetve zártkerti területen is lehet majd építkezni.”
aki ilyet kitalál, abban fel sem merül, hogy ez mivel jár. Külterületen, ipari területen családi ház, pl vezetékes ivóvíz és szennyvízvezeték nélkül, mindezt utólag bejelentve?? A legjobb úton járunk a CS lakások irányába és a településrendezés és építési hatósági munka, mint szakmák eltörléséhez.
Koós Miklós
2016. január 22. péntek 08:09
„Közölte továbbá: az építésztársadalommal közösen akarják meghatározni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják az építési szabályok betartását a megszűnő építési engedélyezés helyett. A kormány célja – mondta – a bürokráciacsökkentés és az egységes településkép. Az otthonteremtési programmal kapcsolatban Lázár János hangsúlyozta: az elsődleges cél családpolitikai, a másodlagos pedig a gazdasági növekedés, vagyis nem egy szociálpolitikai akcióról van szó.” írja a kormány lapja
Pató Károly
2016. január 22. péntek 13:34
A bjelentés alapján felmerült kérdésekhez:
„A 191-es rendelet 22 §(3) alapján a 300 m2 alatti szintterület esetén a kivitelezési dokumentáció tartalma megegyezik az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációval” Honnan tudom, hogy 300 m2 alatti, ha nincs alaprajz? Vagy a rendelet kommunikációjával van a baj, miszerint úgy kellett volna közölni (rendelkezni), hogy 300 m2 szintterület alatti lakóépületek esetében teljes körű (alaprajzokat is tartalmazó) kiviteli tervet és bejelentési tervet is kötelező készíttetni a megrendelőnek. A laikusok már azt híresztelik, hogy 300 m2 alatti lakóépületre nem kell engedély.
Koós Miklós
2016. január 22. péntek 14:34
úgy tudod meg a méretét, hogy a 456-os szerint mellékelni kell egy helyiségkimutatást
Pató Károly
2016. január 25. hétfő 09:02
Ezek szerint a kiviteli terv kötelező, mivel a bejelentés nem tartalmaz alaprajzot, engedélyezési terv pedig 300 m2 alatti lakóépületnél nincs. Bár lehet, hogy van olyan ügyes építész, aki a bejelentéskor megadott helyiséglistából tud utólag alaprajzot készíteni. (vagy olyan kreatív építtető, aki a helyiséglistából építeni tud) Károsnak tartom a folyamatos, átgondolatlan jogszabályváltozásokat, ez a mostani is tele van hibával. A kiviteli terv tartalma nem egyezhet meg a bejelentési tervével, hiszen abból nem lehet építeni.
Kujbus Marianna
2016. január 23. szombat 10:44
A szintterület és a bejelentéshez mellékelt nettó terület nem ugyanaz…..
Koós Miklós
2016. január 23. szombat 13:37
persze jogos, de ha a hasznos alapterület 300 m2 körüli – amit a 456-os megenged -, akkor nyilván túllépi a 300-as szintterületet. Másrészt a telek beépítettséget meg kell adni, ha fszt-es, abból kijön a méret. Tudod, tudom, ha kétszintes, már nem lehet igy számolni.
szóval igazad van 🙂 Minek is védek egy védhetetlenül rossz rendeletet????
Kujbus Marianna
2016. január 23. szombat 19:33
Jelenleg akkor 3-féle területtel kell számolnunk:
1. OTÉK szerinti nettó terület, amibe beleszámítanak a pinceszinti helyiségek és a garázs területe is,
2. CSOK szerinti nettó terület, ahol a pinceszint és garázs területe nem számít bele,
3. Kiviteli tervdokumentáció készítés pedig 300 m2 szintterület felett kötelező, ami minden szint bruttó területének összege,
Jó lett volna kicsit összehangolni ezt is…..
Mindenképpen kell a bejelentés mellett egy engedélyezési szintű terv, mert bármikor szükséges lehet, építtető személyének változásához eng. tervet kell beadni és bármilyen apró szabálytalanság – OTÉK, vagy HÉSZ-től való eltérés esetén – fennmaradási tervre, a használatbavételhez pedig megvalósulási tervre is szükség lehet.
Cser Eszter
2016. január 24. vasárnap 07:23
Én jelen pillanatban a 300 nettó alattikhoz, készítek egy komplett engedélyezési tervet műszaki leírással, mint eddig (erre lehet előzetes árajánlatot kérni, ez alapján lehet statikai kiviteli tervet, gépész tervet és elektromos tervet készíteni, ez alapján tud az energetikus számolni) – ezt lehet feltölteni az e naplóba. Elkészíttetem hozzá az energetikai számítást.
Készítek egy bejelentési tervet (mivel más a lépték és mást kell rátenni a rajzokra ez már plusz munka – iszonyatos idő megy el a szomszédos telkek növényzetének felrajzolásával-), egyszerűsített műszaki leírással, amit benyújtok bejelentési tervként.
Így tehát, mivel mindkét tervhez más kell, ezért kétszer készítem el a tervet és a leírást ugyanarról az épületről.
A bejelentési tervre tulajdonképpen csak a bejelentéshez van szükség, mert mivel nem tartalmaz alaprajzokat metszeteket, így építkezni nem lehet belőle, igazából semmire sem jó az építtetőnek.
Önállóan bejelentési tervet nem vállalok (már volt ilyen irányú kérés), mert akkor belül bármit építhetnek, a felelősség pedig az enyém (különösen tartószerkezeti szempontból, és a rendeltetési egységek száma szempontjából).
Varga Péter
2016. január 25. hétfő 10:53
Kedves Eszter,
nem értem a felelősséggel kapcsolatos problémát: ha a megkeresés bejelentési dokumentációra szól, akkor ahhoz kell nyilatkozni: („a bejelentési dokumentáció rajza szerinti épület beépítési %-a, építménymagassága megfelel a helyi építési szabályzat vonatkozó övezeti előírás paramétereinek.”) A nyilatkozat nem tud kitérni olyan tartalomra, amit nem ábrázol… Vagy tévedek?
Pató Károly
2016. január 25. hétfő 11:25
Alaprajz nélkül az építménymagasság sem egyértelmű…Csak homlokzatokról nem lehet elkészíteni.
Tóth Szilveszter
2016. január 25. hétfő 18:08
Szerintem sem jelent semmi felelősséget a bejelentési tervdoksi: „én olyan házat csináltam, ami az ábrázoltak szerint betartja azokat a szabályokat, amiket kértek tőlem” – hogy a homlokzatból nem látszik, hogy a wc csak 52cm szélesre sikerült? én nem ilyet terveztem – bizonyítsák, hogy igen, dehát nem is terveztem alaprajzot, csak kamuztam egy homlokzatot – akár! – szóval semmi sincsen, ami alapján számon lehetne engem kérni. ZŰRzavar az egész…
pont ez a tökönbökés az egészben, hogy az egész egy szóbeli ígéret csupán: miközben a tervezési szerződés írásbeliségét jogszabály követeli, most ugyanannak a szerződésnek a produktumát elég csak megígérni egy homlokzati rajzzal ?
Koós Miklós
2016. január 25. hétfő 19:53
nem igazán értem a polémiát. Ha ugyanúgy tervezel, amint eddig egy eng. tervet, de a tulaj nem tölti fel az alaprajzot és metszeteket, akkor ugyan miféle felelősség terhel bárkit is? Majd a kivitelezővel történő első találkozáskor fog leesni egy csomó embernek, hogy hoppá kellene „valamilyen” terv.
Én SOHASEM készítek olyan eng tervet, hogy abból kivitelezeni lehessen, rá is irom és lehetőleg csak annyit adok be, amennyit feltétlenül megkövetelnek. Szóval én nem fogok csak azért eng. tervet készíteni, hogy ABBÓL kivitelezzen bárki is. Most adtam be egy 300 m2 alatti anyagot, ami gyakorlatilag egy komplett eng. terv + hozzátettem a homlokzatokat m1:200-ban. Kiváncsi leszek, mi lesz a visszajelzés. Az építtetővel mg múlt évben leszerződtem eng+kivitelire és nem gondolná, hogy neki bármit is változtatni kellene a 456-os miatt.
Varga Péter
2016. január 27. szerda 14:55
Kedves Miklós,
a törvény szerinti műszaki tartalom a bejelentési dokumentáció tartalma. Azzal, hogy beadsz mást is, azzal az nem legalizálódik. Azzal legfeljebb a tulajdonosokat áltatod, hogy azok a rajzok a „hivatalban vannak”. Annak az elbírálására a bejelentési eljárás nem alkalmas – nem tárgya – , egyetlen eredménye lehet, hogy a hatóság elutasitja csomagban, mivel az egyszerűsített bejelentési eljárásnak merőben más a beadványi tervek tartalmi igénye. Az is a törvényben meghatározott, hogy az építés ellenőrzéséhez a bejelentési dokumentáció az alap: az építésfelügyelet is csak annak a tartalmát ellenőrizheti. Az pedig, hogy ki miből épít sem az építéshatóságra, sem az építésfelügyeletre nem tartozik.
Pető János
2016. január 26. kedd 01:02
https://epiteszforum.hu/a-del-dunantuli-epitesz-kamara-levele-a-mek-hez
Koós Miklós
2016. január 26. kedd 06:51
köszönöm a linket, közzé is tettem
Varga Péter
2016. február 3. szerda 08:01
Kodves Miklós,
a tegnap délutáni anyag nem kerülhetne vissza az államtitkárral történt egyeztetésről?
Koós Miklós
2016. február 3. szerda 08:22
sajnos nem. Nem egyeztetett anyag került ki a DDÉK honlapjára …