Ismét egy már engedélyezett tervet kaptunk a tervkritikára:

Tisztelt Koós Miklós úr!
Ha érdekesnek találja és ideje engedi, szívesen vennénk kritikai észrevételeit a mellékelt eng.tervvel kapcsolatban, mely – a legutóbbi tervkritikákat nézve mostanában szokásos módon – szintén előrehaladott állapotban van, jelesül meg is kapta már az engedélyt. Amiért mégis elküldjük Önnek, annak két oka van. Az egyik, hogy kivitelezőkkel tárgyalva egyrészt nem biztos, hogy értelmes a jelölt részeket megtartani a mészkő házrészből, így új engedélyezést (ha egyáltalán van még 2016-ban is ilyen) nem igénylő módosításokat is még viszonylag könnyen megtehetünk. A másik, hogy még az is elképzelhető, hogy át kell terveztetnünk, mert az eddigi kivitelezői becslések alapján magasabb lenne az ára, mint azt a tervezéskor célként kitűztük (és sokkal több a bontandó, mint a tervrajzon). A 20+ milliós várható költséggel pedig már nem tűnik finanszírozhatónak a megvalósítása, így jelenleg elakadtunk a kivitelezés előkészítésével (illetve elkezdtünk utánanézni a könnyűszerkezetes házaknak is, hátha az költséghatékonyabb lenne).

A műleírás tervezési programjából, előzményeiből nagyjából remélem megérthetők a szándékok és kötöttségek. Több építész is azzal kezdte, hogy hátra, a kertbe építsünk újat (ld. az átnézeti hszrajzot – a HÉSZ engedné ezt egy 6 m-es hátsókert megtartásával). De egyrészt meg akartuk tartani az utca felől intimebb hátsó kertrészt, illeszkedve az utca összes többi ingatlanához is, másrészt az északi szomszéd ottani konyhaablaka és veteményese elé sem akartunk kb. 2 m-re egy oldalhatári magas tűzfalat húzni. Cserébe a mi déli szomszédunk árnyéka sajnos nálunk adottság marad, de azzal, hogy a fényt felülről szeretnénk beengedni az új házba, ez azért sokat javulna.

Annyit talán tudni érdemes még az adottságokkal kapcsolatban, hogy kicsit hendikeppes az indulás, az első mészkő részben lakunk ma hárman egy kisbabával, a hátsó, kert felőli konyha+szoba tégla részben az idős nagyi és a rokkant nagybácsi. A tervek szerint egy ideig ez maradna is így, amíg a nagyi bírja erővel, így ennek megfelelően ahhoz a házrészhez csak később nyúlnánk, amennyire ez lehetséges. Most első ütemben viszont – egy ma már igen kevésnek tűnő, max. 17-18 milliós költségvetéssel – meg kell oldanunk egy olyan lakrészt magunknak, amely a tervek szerint 2 gyerek és 2 felnőtt számára, minél korszerűbb és otthonosabb végeredményt biztosít. Mire a gyerekek nagyobbak lesznek, várhatóan a hátsó tégla részben is tudunk majd terjeszkedni, így helyiségszámban és hasznos szintterületben sem nagyon kell több, nagyobb ennél, azt gondoljuk.

Az alaprajzból a kötöttségekkel együtt szerintünk jó, reményeink szerint hangulatos és komfortos végeredmény született, ebben a tekintetben az építésszel jól tudtunk együtt gondolkozni, elégedettek vagyunk a végeredménnyel. Azzal együtt is, hogy az engterv műszaki oldalról szerintem (pontosabban nem csak szerintem) gyenge, nem végiggondolt pl. a statikája, az energetikája és korszerűtlenek a rétegrendjei.

Amennyiben érdemesnek tartja rá, szívesen vennénk, ha véleményezné a tervet, akár alaprajzi, akár műszaki-megvalósíthatósági oldalról!

Nem mellékesen pedig gratulálunk a honlapjához, elképesztő mennyiségű hasznos információt oszt meg az olvasókkal, túlzás nélkül tisztelet és köszönet illeti ezért!

Minden esetben megértem, amikor egy építtető elbizonytalanodik és nem meri rámondani a végső IGEN-t a megvalósításra, mert ez azt jelzi, hogy – ha nem is tudja pontosan megfogalmazni, de – érzi, hogy valami nem stimmel. Itt is erről van szó. Ha egy tervvel kapcsolatosan még egy építtető is úgy véli, hogy átgondolandó a statika és/vagy az energetikai rész, nos akkor ott gond van, különösen, ha mindez az engedélyeztetés után bukik ki.

Mielőtt belemerülnénk a részletekbe, annyit meg kell jegyezni, hogy minden hasonló esetben az építtetőnek – természetesen egy építész segítségével – meg kell hoznia azt a stratégiai döntést, hogy megmaradjon-e a meglévő épület, vagy annak egy része, vagy teljesen új készüljön. Nyilván egy tervkritika nem alkalmas, hogy a teljes tervezési fázist átfogja, így nyilván tévedhetünk, akármit is állítunk. A telek elvileg alkalmas volna egy teljesen új épület megépítésére is, miközben a jelenlegi épületben benne maradhatnának a lakóik. Ez nyilván idős embereknél különösen fontos szempont lehet.

A másik szempont a meglévő épületnél, hogy milyen előnnyel jár, ha meghagyjuk. Ha elbontják a telekhatárhoz közeli tartófalat, ha lebontják a meglévő fafödémet, ha elbontják a teljes fedélszéket, ha felbontják a teljes padlót, ha ki kell cserélni az összes ablakot, ha újra kell csövezni a teljes épületgépészetet, villanyszerelést, akkor mi marad meg a régi épületrészből? Pára darab alaptest és pár darab tartófal. Viszont a falak utólagos vízszigetelését nem tudják nagy költségek nélkül megoldani, vagy eleve lemondanak a megmaradó falak vízszigeteléséről.

A megmaradó épületszerkezet esetén a tartófalak helye, mérete olyan adottság, amire kell ráhúzni az új igényeket, ami bizony igen sok kompromisszummal jár, sokszor akár vállalhatatlan módon.

Bizonyára minden körülményt és előzetes költségkalkulációt figyelembe véve döntöttek úgy, hogy marad a meglévő épület. Ha esetleg nem voltak mindennek a tudatában, nos akkor a legjobb pillanatban küldték meg a terveket, mert talán marad idő átgondolni az egészet.

Félreértés ne essék, jelentős számban készítettem (és készítek most is) épületbővítést és átalakítást, de a gazdaságosság minden esetben előkerült és bizony igen sok esetben az a verdikt született, hogy olcsóbb elbontani a régit és kompromisszumok nélkül (de legalábbis sokkal kevesebb kompromisszummal) újat építeni.

És ekkor elérkeztünk a tervezett állapothoz. Annyit tudni kell, hogy jelenleg is generációs lakásként használják, a hátsó traktusban idős emberekkel és az átalakítás után is 2 ütemben lenne megújítva mindkét épületrész.

Mivel azonban kevésnek találtatott a terület, a tervező kitolta az északi tartófalat a telekhatárra és a szomszéd okozta árnyékoltság miatt tetőablakos megoldást javasolt. Alacsony hajlású tető esetében ez teljesen rendben is van. Az a tapasztalatom nekem is, hogy egy ilyen ablak egy teljes homlokzati üvegfalat képes pótolni, mert sokkal jobb a fényhasznosítása. Viszont itt a terven egy picit túlzásba lettek víve. Egyrészt egy teljes lakást nem lehet CSAK ÍGY megvilágítani, másrészt az étkező fölé helyezett 6 db óriás méretű tetőablakból elég lenne akár egy (max. 2 db) is, az is elégséges megvilágítást tud biztosítani.

A probléma nem is ez, hanem ez a „galériás” koncepció. A tervező vélhetően a megfelelő megvilágítás miatt választhatta ezt a tetőmegoldást, mert úgy vélhette, különben az épület közepe teljesen sötét lenne. Mivel a felső szinten kialakított „galéria térnek” nem ismert a funkciója, igazából csak egy lépcsőfeljárat a tetőtéri hálóba. Olvasva a műleírás épületgépészeti részét,

Az épületben földszinten a kőburkolatok alá nem kerül fűtés. A hidegpadlós területeken, ahol a funkció megkívánja (mint a fürdőszoba) csőkígyó kerül a burkolat alá a mázatlan kerámiaburkolatok temperálására, és a felszáradás meggyorsítására.

Ezek szerint az épületbe radiátoros fűtést gondolt a tervező, ami egy ilyen esetben azt fogja eredményezni, hogy a galérián majd nem lehet megmaradni, olyan meleg lesz. A padlófűtést pont ilyen esetben lehetne jól használni, lévén az elsődleges szerepe nem az, hogy a „felszáradás gyorsabb legyen”.

Az alaprajz – az ábrázolási mód miatt – elég nehezen követhető és megvallom amikor kisilabizáltam, akkor nem akartam hinni a szememnek.

Az épülettömeg elé odakerült egy félnyeregtetős valami, ami a legkevésbé sem kapcsolódik a főépülethez. Ez egyébként a homlokzati rajzokon nem is annyira szembeötlő, csak ezen az alábbi látványterven.

Gyakorlatilag a nappaliba érkezünk meg, balra az étkező jobbra a nappali. Középen a konyha, ebből nyílik a gyerekszoba, a fürdőszoba, a kamra és a másik lakásrész. MINDEZ A KONYHÁBÓL!!. Mivel a keskeny épületrész egy fedett tornácot kap, a konyha egyetlen hagyományos ablakán nem jön be világítás. Így a konyha egyetlen megvilágítása a 380 cm magasan lévő tetőablak. Ja és a WC önállóan nem közelíthető meg, csak a konyhán, majd a fürdőn keresztül.  Ez különösen akkor fontos, ha arra gondolunk, hogy milyen kapcsolata van mindennek a tetőtéri hálószobával.

Ilyet még nem láttam. De komolyan, pedig a tervkritikában is előfordult már sok minden.

Itt következett az a pont, amikor nincs is értelme folytatni. Nem akarom elhinni, hogy valaki ilyet lerajzol, a hatóság pedig jóváhagy (bár ők alaprajzi változtatást nem szoktak javasolni.

A metszet és a kapott műleírás szerinti hőszigetelés, az alkalmazott külső falak kb. 15 évvel ezelőtti szemlélettel készültek, nem is véletlen, hogy a műleírásban ez szerepel:

„… Az épület számított energetikai minősége Ep/Epm 84%-os, megfelel. Az összesített energetikai jellemző mértékadó értéke 214,2 kWh/m2a …”

Nos ez B energetikai besorolásúnak minősül, manapság A+, de inkább A++ a minimum 50-80 kWh/m2a értékkel (a passzívházaknál ez 15!).

Ehhez ma már egy laikus sem fűz más megjegyzést, csak annyit, hogy jajjj!

A szomszéd felől megjelenő 5-5,5 méter magas üres tűzfal látványa vélhetően nem fogja elmélyíteni a velük való jóviszonyt. A részletmegoldásokról, a padlóba kerülő 4 cm vtg. hőszigetelésről, a hatalmas tetőüveg felületek nyári árnyékolásáról, a konyháról, amit 5 db ajtó+1 nyílás+egy nyitott lépcső határol és ami hiába 15 m2-es, gyakorlatilag használhatatlan, a teljesen sötét hátsó traktusról vagy a WC légterébe egy kicsit benyúló lépcsőről – aminek a fellépő magassága 20 cm-nél is nagyobb – már nem is esett szó. De már nem is fog.

Összefoglalás | nincs értelme kiragadni semmit sem, hiszen a tervezett átalakításnak egyetlen szeglete sincsen megtervezve. Csak az lehet a javaslatom: az egész tervet úgy ahogy van dobják ki a kukába, a már kifizetett összegeket írják le, emésszék meg. Tekintsék egy mentőv költségének, amivel – persze csak ha egyetértenek – megmenekültek egy fenntarthatatlan, gazdaságtalan és használhatatlan épület tervétől. Javaslom kezdjék a legelejéről, bármennyire is szörnyen hangzik. Ha nem ilyen tervkritikára számítottak, akkor nyugodtan kérdezzenek meg más építészt is!

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy ha Ön éppen családi házat terveztet, de bizonytalan abban, hogy amit kapott, az valóban megfelelő-e, ha valamiért bizalmatlan vagy nincs megelégedve, amit terv címén kapott, nos , akkor küldje meg nekünk. Mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. A Tervkritika teljesen anonim, így nem jelenik meg sem a telek címe, sem az építtető, sem a tervező neve, elérhetősége. A Tervkritika nem jelent tervezést vagy áttervezést, nem készülnek tervváltozatok, csak véleményezés és kizárólag írásbeli javaslattétel.

… és Önnek mi a véleménye? Kérjük írja meg itt alul, a hozzászólásokhoz!