Az igazi buktató a Kormány 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról.
Ez első olvasásra egy agyrém! Aki teheti, még az idén adjon be építési engedély kérelmet! Akár üresen, majd lesz hiánypótlás.

Pld. a szomszédos telkekről is magassági felmérés kellene, mert „az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő és tervezett domborzata, növényzete” M=1:200 léptékű helyszínrajzon bemutatandó.

Alaprajzot viszont nem kérnek. Nyilván meg kell azt is rajzolni, mert különben hogy lesz nézetrajz, ami viszont az egész telek szélességében szükséges.

Ennek így szerintem semmi értelme.

Az igazi buktató a 312/2012 Korm rendelet módosítása.
Ez nem könnyítés, hanem nehezítés.

Azt is jó lenne tudni, hogy az új CSOK lehetőséget ad-e új építésű (de már elkészült) ingatlanra felvett hitel kiváltására? Mert a már 3 gyerekkel rendelkező lakáshitelesek így kiválthatnák/csökkenthetnék régi hitelüket.

Reggel óta olvasgatom, meditálgatok a kijött új szabályozáson. Első nekifutásra is jó pár kérdés merült fel bennem:
-Miért csak új épületekre vonatkozik, ha pld. egy meglévő 60 m2-es házat bővítek 1 szobával arra miért nem, vagy egy tetőcserére miért nem? Ezekhez miért miért kell beadni mindent az új házakhoz meg miért nem kell alaprajz és metszet.
– a mai napon még nem módosult az 191/2009 (IX.15) Korm. rend. Itt a IV. fejezet tartalmazza a következőket:
22. §186 (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
(2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.
(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma – a (4) bekezdés kivételével – az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll
E szerint készítek a bejelentési tervet és egy kiviteli tervet is ??? (mivel a kiviteli terv = az építési engedélyezési dokumentációval, és nem a tudomásulvételi tervvel. Az építési tervdokumentáció tartalma ugyanaz mint eddig volt)
Tehát ha jól értelmezem akkor készítek egy 300 m2 nettó alatti lakóépülethez egy építési engedélyezési tervet, amit majd kiviteli tervként feltöltök az enaplóba, és készítek egy bejelentési tervet??
-Ha szó szerint veszem a bejelentési tervdokumentáció tartalmát akkor a következő kérdések merültek fel bennem:
– A földhivatal hogyan és miként fog nekem adatot szolgáltatni, hogy az ingatlanok jogi határát és a meglévő építményeket feltüntessem?? Mivel erre egy térképmásolat nem elég, azon kívül, hogy nem is napra, de még évre sem készek.
– szomszédok meglévő és tervezett domborzatának és növényzetének feltüntetése kapcsán ki kötelezi a szomszédot, hogy engedje be a földmérőt a magassági mérések elvégzésére, és hogyan fog beengedni engem, hogy a növényzetét végignézzem? Honnan tudom meg, hogy a szomszéd milyen növényeket fog a közeljövőben ültetni, és hogyan kívánja a terepét a saját telkén rendezni, Egyáltalán nekem miért kell a szomszéd tervezett tereprendezésével foglalkozni, a jelenlegi és tervezett növényzetéről nem is beszélve?
Hozzátenném, hogy 1 db telek geodéziai felmérése min. 30-40 ezer forint, ha a szomszédokat is fel kell mérni az jó sok pluszkiadás, ami ráadásul teljesen felesleges is .
-A közműcsatlakozások helyének és kapacitásának megadásához ki kellene kérni a közműtérképeket minden telekhez. Ez jó buli!
-Utcaképhez az utcai kerítést is meg kell rajzolni, mi van ha később nem olyat épít az építtető?
-Nézetrajzok a tervezett növényzettel. Hát bevallom nem vagyok kertész, de ahogy kinéz be kell szereznem egy növényhatározót.
– Egyáltalán, mit takar az hogy növényzet, az utólsó csenevész cserjét is fel kell tüntetnem??
-Mit takar az a fogalom, hogy építési telek terheléseinek összefoglalása? Mi terheli az építési telket?
-Mit takar az, hogy anyagok és színek ismertetése? Csak a homlokzati anyagok, vagy a teljes szerkezeti anyagok? Minek a színe csak a homlokzat, vagy a belső színek, vagy bármi?
– Környezethez való illeszkedés bemutatása. Mi van akkor ha nem illeszkedik a környezetéhez Pl: két romos ház a szomszédja?
– A zöldfelület már teljesen mindegy?
-Gépészeti rendszerek összefoglaló leírása. Szép tömör meghatározás, melyik hatóságnak mit jelent az összefoglaló leírás?
-Az épület tartószerkezete, fesztávok, talajviszonyok, statika, energetika, amin eddig lovagoltak bármilyen lehet? Vagy minden az építész felelőssége?
-Miért kell minden tervlapon és a műszaki leíráson az építtető és a tervező aláírása? Ez azt jelenti, hogy papíralapon is be kell adnom egy eredeti példányt (az aláírásokkal), vagy otthon kinyomtatom, aláíratom és aláírom, majd beszkennelem, átforgatom pdfa-ba és feltöltöm?

Az építéshatóságok, mivel nem nagyon tudnak mit tenni, betű szerint fogják kérni a tervlapok tartalmát. A műszaki leírásban pedig azt értenek bele az egyes pontokba amit akarnak.

Arról viszont nem szól semmi, és nem is reklámozzák, hogy jan 1-től változik az energetika, és csak minimum közel nulla energetikai jellemzőjű házat lehet tervezni és tudomásom szerint valamennyi megújuló energia is kell. Ez egy átlagos építtetőnek jelentős többletköltség lesz.

Kedves Cser Eszter!

Teljesen jogos kérdések, amire szerintem jó válasz a rendelet alapján nincs is. Ez egy két-három nap alatt összelapátol valami, amit nyilván már két hét múlva módosítani kell.

CSOKnak és az 5m ÁFA kedvezménynek van két érdekes feltétele
az egyik az összközművesség, tehát ahol nincs csatorna, ott nincs CSOK se.
A másik a központi fűtés, amire nem találtam definíciót.
Egy passzívház elektromos fűtéssel mondjuk már nem számít központi fűtésnek? mert ha emiatt nem összkomfortos, ez sem támogatható…
Ha lecserélem központi vizes fűtésrendszerrel, amit árammal fűtök akkor már jó lesz, igaz nem fog közel 0-s háznak számítani, mivel az áram szorzója miatt nem fér bele a 25-ös primer limitbe, de az meg most már mindegy a CSOK szempontjából?

Nehogy örüljetek bárminek is, ami jó az építőiparnak, de még inkább a magyar családoknak. Szörnyű lehet mindig csak fanyalogni…