Olvasom, hogy a Vámház körúti vásárcsarnok mögötti Csarnok téren álló hatalmas téglafelületű trafóház elé szállodát terveznek. A történetben most nem is a tervezendő szálloda a fontos, hanem az, hogy páran elkezdtek aggódni ezért a téglafelületű épületért. Oda a látvány, oda a kortárs építészet e jeles darabja, ha a szálloda azt eltakarja.

Kétszer is el kellett olvasnom, mert nem is értettem. Mit kell ezen az izén megvédeni? Ez a trafó hasáb már akkor is orbitális tévedés volt, amikor odaépítették, figyelmen kívül hagyva mindent, ami egy történelmi belvárosban bármikor is számított valamit.

A Google Maps-on jól látszik, hogy egyszerűen csak leejtették a helyszínrajzra ezt az egészet, nem törődve holmi környezettel. A környezetéből kellően kiemelkedik „változatos tömegformálásával és homlokzatképzésével”. Egy biztos, erről még ceruzával is rém könnyű volt perspektívát szerkeszteni.

A másik hasonló épület a Dob utca elején található, de az még ennél az épületnél is borzasztóbb. Nem csak az irdatlan tömege, hanem a környezetéhez képest legalább 2 emelettel magasabb homlokzata is.

Jól érzékelhetően itt sem törődtek a környezettel, a 100 év alatt kialakult beépítési vonallal és az elmúlt 30 év alatt nem is tudtak a közvetlen környezetével mit kezdeni. Itt kényszerűen kiszélesedik a Dob utca, úgyhogy pár éve ültettek 2 sor fát, bár a legkevésbé sem sétálóutca.

Nos most ezeket a tégla hasábokat kellene megvédeni. Persze én még emlékszem arra, amikor valaki a Váci úton álló Volga szállót akarta levédetni, de aztán szerencsére eltakarították onnan. Akkor miért is lepődök meg?

A 60-as, 70-es évek építészeti stratégiája az volt, hogy ami régi az nem érték és majd a (szocialista) modern megmutatja, hogyan is kell ezt csinálni. Akkor készültek sorra azok az épületek, amik történelmi belvárosokban fittyet hányva minden történelmi előzménynek, oda lettek pöttyintve. Lehetőleg úgy, hogy a vak is lássa, itt nem az igazodás, hanem a „legyőzés” volt a cél. A szocialista építészet győzelme.

Így épült pl. a soproni Orsolya térre, a Lábasház elé az a borzasztó paplak, de ide sorolhatjuk a Kossuth tér sarkára odaálmodott modern épületet, a Margit körúton felépített – azóta lebontott – Ipari Minisztériumot, a régi Corvin Áruház eltakarását egy „új homlokzattal”… hosszasan lehetne sorolni.

50 év elmúltával a honi kortárs építészet – jobbat nem találva – visszament abba az időszakba, amit évtizedekig lenézett és elutasított. Szóval csak gratulálni lehet!