Most jár le a tervezői jogosultságommal kapcsolatos 5 év, a meghosszabbításhoz szabadon választott programok kreditpontjai és persze kötelező továbbképzés szükséges. 5 éve mindezt online tudtam le 20.000 Ft + áfa összegért. A mutatvány nagyon egyszerű volt, egy, kizárólag a jogszabályok ismeretetét számon kérő kérdéssort kellett megválaszolni feleletválasztós módszerrel (a,b,c,d válaszok közül kellett a helyeset kiválasztani). Kb. 10 percet vett igénybe, mivel a rendszer úgy volt kialakítva, hogyha valamit elrontott a kitöltő, újra lehetett kezdeni. Ugyanazokkal a kérdésekkel. Nem folytatom.

Idén a megyei kamaránk kellően korán meghirdette a kötelező képzést, ami egy egész napot vett igénybe és amire időben kellett jelentkezni. Idén viszont a költségeket úgy kalkulálták, hogy akinek rendben volt a tagdíj befizetése, az kedvezményesen vehetett részt rajta. Így nekem ez a kötelező képzés most 50%-ba, mindössze 5.000 Ft + 27% áfa összegbe került (ebbe az összegbe még egy ebéd is belefért!!). Így utólag ezt akkor is kifizettem volna, ha nem is lett volna kötelező, mert igen hasznos volt.

Száraz jogszabályidézetekre számítottam, ehhez képest egy elég átfogó képet kaptunk a következő időszak várható változásairól. Ráadásul éppen egybevágott azzal, hogy tegnap és tegnapelőtt pont erről a témáról jelent meg cikk a kooseptar.hu-n :

Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen

Az építésügy teljes átalakítása várható

Mind az építéssel kapcsolatos, mind az energetikával kapcsolatos előadások nagyon informatívak voltak, a CPR-ről szóló előadás viszont elég nagy csalódás volt, mert így már háromszor hallottam, nem tudott semmi újat mondani. Vettem is a fáradtságot is feltettem azt a tervezői körökben régóta keringő kérdést, hogy a jogalkotó miként gondolta, hogy ha követelményérték meghatározását választjuk, akkor az ezekhez szükséges Magyar Szabványokat ugyan hogyan szerezzük be, lévén ezek pénzbe kerülnek (akár sok százezer-millió Ft-ba).

Ugyancsak nem gondolták végig, hogy ha egy eng. terv alapján elkészített követelményérték listát adnak át egy kivitelezőnek, az ugyan hogyan készít abból ajánlatot, hiszen a követelményértékek alapján először ki kell keresnie azokat a termékeket, amik megfelelnek, adott esetben 4-10 követelményértéknek is. Van olyan kivitelező, aki ilyenre vállalkozik? Kétlem. Arról nem is beszélve, hogy pusztán követelményérték alapján nem lehet költségvetési kiírást készíteni. Felejtsük el a paksi atomerőművet, ahol nyilván ez a tervezési protokoll, a hétköznapokban már egy óvodabővítés sem oldható meg ilyen módon.

Ehhez kapcsolódóan jegyeztem még meg, hogy a másik módszer sincs átgondolva, mivel ott meg a konkrét termékek teljesítményigazolásával van gond, hiszen egyrészt a tervezőnek úgy kell levadásznia különböző változó, megszűnő honlapokról, amikről mondjuk 6 évvel később pl. egy tervező ellen indított perben ki fogja igazolni, hogy az a valahonnan letöltött pdf hitelt érdemlő-e. Miért nem lehetett erre létrehozni egy állami adatbázist, ahová az összes gyártó feltöltheti a sajátját?

Sajnálatosan a tisztelt előadó már az alapkérdést sem értette és nem tudta, hogy végül is mi ezzel a probléma? Többszöri nekifutásra és visszakérdezésre is csak annyit tudott válaszolni, hogy nem lehet mindent szabályozni. Helyette viszont  – csak úgy mellékesen – többször is elejtette, hogy melyik minisztériumi előterjesztésnek és albizottságnak volt a tagja. Hát ugye pont ez az a helyzet, amikor valakinek élesben kellene kipróbálnia egy új módszert és kb. 10 perc alatt rájönne, hogy az elkészült jogszabály így nem használható, csak a papíron működik, viszont ezzel 8 ezer kamarai tagot jól megszívattak.

Szó volt még további, igencsak fontos változásokról, csak címszavakban:

• Az építéshatósági jogkör a jegyzőtől átkerül a járásokhoz
• A 160 m2-nél kisebb, max pince+fszt+tetőterű lakóépületek esetén csak tudomásulvételi eljárás lesz a mostani engedélyeztetés helyett cca ugyanolyan tervi tartalommal
• Kibővítik az Építési Szolgáltatási Pontok körét
• Nemzeti Mintaterv katalógust (típusterv gyűjteményt) hoznak létre anyag és munkaidő kimutatással
• meghatározzák a tervezői szerződés kötelező elemeit
• létrehozzák a szakértői mérnök funkciót (aki a teljes tervezési-megvalósulási folyamatot felügyelheti)
• meghatározzák a felelősségbiztosítás kötelező keretrendszerét (olyasmire kell gondolni, mint ami az orvosoknál van)
• újra nekifutnak a kötelező minimális díjszabásnak, első körben csak a nagyobb és közbeszerzéses munkáknál
• nem csak a tervezéskor készül tervezői nyilatkozat, hanem a megvalósulást követően is, hogy a megvalósulás tervhű-e?
• e-építési napló egyszerűsítését szeretnék
• szerzői jog rendezése
• 3D Magyarország rendszere (olyan adatbázist létrehozni, amivel nem csak a 2D tervek, hanem a 3D modellek is bárki számára hozzáférhetőek pl. illeszkedés, zártsorú beépítésnél ez hasznos volna)

Nem tudom más kamaráknál is így működött-e a kötelező továbbképzés, mindent összegezve a DDÉK ezt nagyon jól megoldotta. Több ilyet!