A Kormány 2015. januárjában fogalmazta meg, hogy az építésügy teljeskörű átalakítására van szükség. A Magyar Közlöny 2015. szeptember 4-i számában jelent meg az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely már részletesebben meghatározza, hogy az építésügy szereplőinek milyen változásokra kell felkészülniük. Úgy tűnik, hogy például végleges döntés született a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetéséről, az építésügyi engedélyezés egyszerűsítéséről és a tervezői feladatok módosításáról.

1.  A 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat

Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozta meg, hogy melyek azok a kiemelt kérdéskörök, amelyekben a Kormány mindenképpen változtatást akar.

A kormányhatározat megjelenését követően az Építésijog.hu szerzői minden pont tekintetében tettek javaslatokat arra, hogy milyen változásokra, intézkedésekre lenne szükség. Az Építésijog.hu által készített javaslatcsomagot itt tekintheti meg.

Az Építésijog.hu szerzői egységesek voltak abban, hogy az építésügyi jogszabályrendszer átfogó és teljeskörű módosítására van szükség, mivel a jelenlegi szabályozást a beruházási igények már meghaladták, és a túlzott adminisztráció jelentős akadályát képezi mind a lakossági, mind az állami építkezések megvalósításának. Az építésügyi engedélyezés kapcsán pedig elmondható, hogy ahhoz képest túlzott költséggel jár, hogy érdemi segítséget nem jelent az épületek minőségének javításában.

A Magyar Közlöny 123. számában jelent meg az a kormányhatározat, amely azt tartalmazza, hogy a Kormány 17 pontba foglalt céljait milyen részletes intézkedésekkel kívánja elérni. Az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv (Intézkedési Terv) az 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat 1. számú mellékletéből ismerhető meg. Az Intézkedési Terv rögzíti a tételes „feladatlistát”, meghatározza a változással érintendő területet és elérni kívánt célt. A Kormány döntése értelmében a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja koordinálni az Intézkedési Terv végrehajtását.

2. Az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv

Az Intézkedési Terv egyes elemeinek részletes bemutatására az Építésijog.hu portálon hamarosan sor fog kerülni. A későbbiek során az egyes pontok elemzésénél kitérünk majd a várható változásokra, és konkrét javaslatokat is teszünk a módosításokra.

Jelen tájékoztatóban csupán röviden bemutatjuk, hogy az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv (Intézkedési Terv) milyen főbb elemekből áll, és kiemelünk egy-egy általunk fontosabb ítélt részletet.

Az Intézkedési Terv pontjai:

1. A lakossági építkezésekhez kapcsolódó bürokráciacsökkentés (pl. az általános építésügyi hatósági hatáskör a jegyzőtől a járási hivatalba kerül; legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépület építése, bővítése esetében az engedélyezés egyszerűsítése; Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer bevezetése)

2. A tervező szerepe, jogai és kötelezettségei (pl. minimális tervezői díjszabás bevezetése; tervezői művezetés kötelező esetei; a beruházás-lebonyolító visszakerül a Kivitelezési kódexbe)

3. Szerzői jogi szabályozás építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire (pl. a munkaviszonyban létrehozott művekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések szabályozása)

4. A közepes és nagy léptékű, közpénzből, illetve európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházások támogatása (pl. először az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására kerüljön sor, és csak ezt követően történjen meg az építőipari kivitelező kiválasztása; reális költségbecslési adatok támogatása érdekében az ÉMI bevonásával ki kell dolgozni és üzemeltetni kell a kötelező, tételre bontott költség-adatszolgáltatást)

5. Az építésügyi hatósági eljárásban az állami végrehajtás lehetőségének biztosítása (pl. meg kell teremteni a végrehajtást foganatosító hatóság számára a végrehajtási költség legalább részbeni előlegezésének lehetőségét)

6. Az E-építési koncepcióban foglaltak megvalósítása (pl. létre kell hozni az innovatív, szolgáltató szemléletű, felhasználóbarát építésügyi közigazgatási eljárások elektronizálását támogató E-építési keretrendszert) – Az E-építési keretrendszerhez kapcsolódó tájékoztató itt olvasható

7. Új területrendezési, településfejlesztési és -rendezési tervrendszer (pl. a területrendezési tervek és településrendezési eszközök új tartalmi követelményrendszerének kidolgozása összhangban a terület- és településfejlesztési tervezéssel; a családi házas lakóterületek településrendezési szabályozási tartalmának egyszerűsítése)

8. Külterületen történő építési lehetőségek rendezése (el kell készíteni a településfejlesztési és településrendezési szempontú átfogó Országos Külterületi Beépítés-katasztert)

9. A balatoni fejlesztéseket támogató új tervrendszer

10. Az építési beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzések szakmaspecifikus eljárási szabályelemei

11. Az építészeti tervek minőség alapú kiválasztási rendszere

12. Főépítész és tervtanács (pl. az 59 építésigazgatási szervezettel rendelkező járásközpontban az állami főépítészi hálózat és az általuk működtetett, rendszeresen ülésező tervtanács létrehozása; kiemelt jelentőségű területeken önálló főépítészi státusz biztosítása; a főmérnöki rendszer kialakítása, amely támogatja a főépítész és a polgármesterek munkáját)

13. Állami középület-állomány kataszterének létrehozása

14. Tér- és környezetkultúra nevelés, szemléletformálás (pl. a Nemzeti építészetpolitika dokumentumban megfogalmazott értékek népszerűsítése; épített és természeti környezetünk minősége és az általános építészeti kultúra népszerűsítése érdekében pályázati jelleggel elérhető civil támogatási alap létrehozása; útmutató kidolgozása az óvodák, általános iskolák és középiskolák építészeti, ergonómiai követelményeinek kialakításához; az osztatlan építészmérnök képzés mellett a társadalmi piaci és szakmai elvárásoknak megfelelően az építész képzéseken belül a választható specializációk kialakítása)

15. Nemzeti Tervezési és Építésügyi Fogalomtár (tervezéssel és építésüggyel kapcsolatos digitális, a nyilvánosság számára hozzáférhető fogalomtár kialakítása, amely alapját képezi az egységes jogszabályi fogalomhasználatnak)

a teljes cikk itt olvasható: építési jog

érdemes elolvasni a teljes jogszabályt a közlönyben, mert pl hasonlókat lehet benne olvasni:

„Legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületű lakóépület (legfeljebb 3 szint: pince+földszint+tetőtér) építése vagy meglévő lakóépület legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületűvé történő bővítése vagy átalakítása esetén, amennyiben szakhatósági közreműködés, és építésügyi követelmények vizsgálatán túlmenő szakkérdés vizsgálat nem szükséges, az  építésügyi hatóságnak tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia.”