Ma 20 éve használok számítógépet
Ez nem valamiféle óriási szenzáció, sem egy ünneplésre való különleges alkalom, puszta tényrögzítés. Erről már írtam itt. Amikor kezdtem, még nyomtatóm sem volt, egy utcával arrébb jártam át nyomtatni a műszaki leírásokat. Mert jóformán csak arra használtam, azután később jött a modemes web a betárcsázós kapcsolattal, ma pedig
Elképzelhetlen sebességnövekedés .. és ez csak az internet sebességnövekedése. A RAM-ok, a ROM-ok, a HDD-k az órajelek mekkora fejlődésen mentek keresztül, szinte hihetetlen. Érdekes volt látni a magyarországi elterjedését és a technika e fejlődését. Aki átélte, talán kevésbé türelmetlen, ha nem minden úgy működik mindig, ahogy elvárható lenne, hiszen azalatt a 20 év alatt éppen elég fejfájós dolog akadt: a lassúság, a ram hiány, a „kék halál”, az állandó tárhelyhiány, mire archiváljunk, a vírusok, a keresők …. és még sok-sok minden.
Nem vettem már régóta gépet, de egy alapgépet manapság kb. ugyanennyiért lehet megvenni monitorral és egyebekkel.
Ki hogyan kezdte és mivel illetve mikor? Érdekes lenne olvasni erről, így ha valaki szívesen megírná, csak rajta, közzétesszük akár itt egy hozzászólás formájában is!
Hozzászólások (2): megnézem
Hawaii
2015. augusztus 23. vasárnap 09:08
Számítógépet (C64) először 27 éve kezdtem el használni, igaz sokáig csupán a játék volt meghatározó. Illetve azt megelőzően a Pong-ot is nyüstöltem, ám az csupán TV játék, ha emlékszik még rá valaki: https://www.motika.hu/img/elektro/pong/videoton_pong1.jpg
Szondi Egon János
2015. augusztus 30. vasárnap 21:16
Félreértés ne essék, nem licitálni akarok, hanem a mentalitás — szerintem rossz irányú — változására hívnám fel a figyelmet.
1968-ban érkezett az országba két RAZDAN-III (örmény gyártású) számítógép. (Az egyik a Számítástechnikai Múzeum ékessége volt 15-20 évvel ezelőtt. Sorsáról nem tudok.) Fő adatai: 32 K 48 bites szó memória, utasítástól függően 15000-25000 operáció/s, ami megfelel 90-150 kHz-nek. Programozás gépi kódban. Az egyik gépet az Egyetemi Számítóközpont kapta az összes egyetem kiszolgálására. A másik a Villamosenergiaipari Kutató Intézetbe került és az egész villamosenergia-iparágat látta el. A két számítóközpont matematikusai írtak hozzá Algol, később FORTRAN fordítót. A VEIKI gépe volt az első számítógép, amit használhattam, már fél évvel az üzembevétel után. Természetes volt, hogy a felhasználók maguk írták a programokat. Ezt csak az a mérnök tudta megtenni, aki a feladatot papír-ceruza-logarléc segítségével is meg tudta oldani.
A BME oktatási programjában most ilyesmit találhatunk: „az XXX programcsomag használata yyy tervezéséhez”. Ha a frissen végzett mérnök olyan munkahelyre kerül, amelyik a ZZZ csomagot vette meg, megbénul, hiszen nem tanították meg neki yyy manuális tervezését, a ZZZ-t meg sem érti.