Az Építészek Európai Tanácsa (Architectures’ Europe Council), azaz ACE szervezésével immáron második alkalommal került megrendezésre a BIM Work Group Meeting. Az áprilisi oszlói találkozó után június 19-én Brüsszelben gyűltek össze Európa minden részéről, hogy az egyre inkább terjedő BIM kérdéseit megvitassák. Az egész napos találkozón olyan témákat érintettek, mint a standardizáció, a szerződések, a díjszabások, de a legalapvetőbb kérdésekkel, mint a BIM fogalmával is foglalkoztak.

A BIM, mint fogalom 1975 óta létezik, azonban csak néhány éve vált általánosan ismertté. A BIM fogalmának pontos meghatározása, ami a találkozó első és leghosszabban elhúzódó kérdése is volt egyben az amerikai National Building Information Modelling Standard Committee of the National Institute of Building Sciences Facility Informational Council meghatározásában: egy fejlett rajzolói, tervezői, építési, műveleti és üzemeltetési eljárás, mely minden új vagy régi épületnél szabványosított gépi olvasásra alkalmas információs modellt alkalmaz, ami minden, az épülettel kapcsolatosan gyűjtött vagy készített információt tartalmaz, és ez a formátum az épület egész élettartalma alatt használható.

Bár a találkozón nem ez a definíció került megvitatásra, a BIM, mint folyamat gyakorta szóba került, mint egy intelligens 3D modellek létrehozásában és használatában is résztvevő, illetve az adott projekthez szükséges döntési és kommunikációs helyzetekben segítő entitás. A BIM bármely épület (beleértve a különböző épületeket, hidakat és utakat is) fizikai és funkcionális tulajdonságainak a digitális reprezentációja, mondja ki a BS ISO 29481-1 20105.

Természetesen a BIM-nek megannyi definíciója létezik, így valamennyi ismertetése és megvitatása után az akroníma összetevőivel kezdtünk el foglalkozni. A Building szó esetében nem csupán építészetről beszélhetünk. A brit Stefan Mordue, aki a témát irányította, kihangsúlyozta, hogy inkább a szó igei alakja, azaz a to build fejezi ki a BIM lényegét, hiszen a BIM magába foglalja az épített környezetünk olyan elemeit, mint a vasutak, az autópályák, a hidak vagy az alagutak. Olyan területek esetében is beszélhetünk BIM-ről, mint a földmérés, tájépítészet, alagútépítés vagy bányászat. Az Information szó esetében még viszonylag egyértelműek tudunk lenni. Magába foglalja a 3D modell geometriáját, de nem grafikus információkat is tartalmaz, valamint dokumentumokat és rajzokat is. Az akroníma utolsó betűje esetében már nincs konszenzus, hiszen Model és Modeling egyaránt elfogadott, akárcsak a Management.

Nem egyértelmű, hogy amikor BIM-ről beszélünk, már kész modellekről, vagy magáról a folyamatról beszélünk-e. Elhangzott, hogy minden cégnek saját elképzelése, meghatározása van a BIM-ről. Egyetértés volt azonban afelől, hogy több lehetséges definícióra is szükség van. Abban is konszenzus volt, hogy jelen esetben inkább beszélünk Modeling-ről és hogy a BIM az épület egész életciklusát reprezentálja, – erre a legideálisabb definícióként tekintettek, azonban aggályként hivatkoztak arra a jelenségre, amikor túl sokan szabályozzák az adott BIM-et és a jelenlegi legfontosabb feladatként tekintettek arra, hogy meghatározzák, kik és milyen mértékben kezelhetik azt.

Forrás: [eptar.hu] – A brüsszeli BIM találkozóról