a rövid válasz az, hogy NEM.

Igen, ez egy jó ötlet, és mi is alkalmaztuk már olyan esetben, mikor egy egyszerűbb terepet csak optikai műszerrel mértem fel. Minden relativ magasság szerepelt rajta, a csatlakozó telkek, csatornafedlap, aszfalt és garázsbejáró , padlósik, etc. Az előadó, mikor már másba ne tudott belekötni, akkor jött elő a farbával: És a Balti feletti magasság?? Na, akkor jött a Google.Egyébként hiába van az, hogy az engterv csak engterv, ha egy Balti feletti magassághoz is ragaszkodnak. Akkor gyakorlatilag egy 110% adattartalmú kiviteli terv készül . És nem azt mondom, hogy ne szintezzünk, mert azzal kell kezdeni, de az esetek 98%-ában indifferens, hogy mindez a balti renszerhez képest hol van.

és amiről nem esett szó, de mostanában sokat használom: vannak területek, ahol 3d-sen jelennek meg az épületek, de még a fák is. Ezek relatív magasságát is remekül lehet mérni (relatív magasságot lényegében kerekítési hibán belül), ami nagyon jól jön egy bevilágításvizsgálatnál, különösen fákkal teleszórt környéken vagy egy magasabb szomszéd esetén.
ehhez a külső alkalmazás sem kell, jobbra lent a google kidobja a szemmagasság mellett azt is, hogy az ábrázolt modell milyen magas.

(amúgy érdemi információt nem tartalmazó munkarész a bszf, ezért nem kérik – jobb esetben. rosszabb esetben csak nem jut eszükbe, de majd ezután a cikk után… 🙂 )

Én is ezt használom, ha nincs geodézia, de csak beírom a telek címét, és kidob egy magasságszámot. Az előadónak sincs más adata (pláne, ha megadom neki a fájl linkjét) így nem vitatják.
Korábban elmentem a telek előtt oda-vissza párszor, magasságmérésre állított GPS-szel, az is megad egy kb 1 m pontosságú magasságot. (18. ker-ben kötelező adat)

Lenne azért értelme az abszolút magasságnak, évtizedek alatt ráfordítás nélkül kialakulhatna egy átfogó adatbázis, amit aztán használni lehetne út- és közműtervezésekhez, átfogó belvízkezelési koncepciókhoz, bármihez. A Miklós által említett megoldás pontossága nyilván semmilyen műszaki alkalmazáshoz nem elég. Lakott területen általában pár száz méteren belül akad magassági csap, igaz, hivatalosan pénzért adják az adatait. Egyébként én sem szoktam baltot feltüntetni, sose kérték még.))

A kifejezetten geodéziai célokra gyártott GPS-ek magasságmérő funkciója is csak néhány deciméter pontos, ha ennél élesebb adatra van szükség, a földmérők is szinteznek, vagy trigmaggal számolnak, mindenesetre földi módszerrel. szerintem a holdakról meghatározott országos magassági háló semmivel sem pontosabb a hajdani, sztereofotókból generált hálózatnál, na, az kb. kartográfiai pontosságot jelentett, nem pedig mérnökit. A belvizet nem véletlen említettem, mindenütt problémát jelent és például ma a legtöbb településen az építtető feladata a kapubejáró elkészítése, viszont az letett áteresz szintjét senki nem ellenőrzi. Így aztán egyetlen rosszul pozicionált cső elegendő, hogy többszáz méteren visszaduzzassza a csapadékot, eláztatva ezzel az út alépítményét. Ide már érdemes lenne cm. pontosságú adathalmazt generálni, megóvva a közös vagyonunkat. Vagy például, szintén a vízkormányzás tekintetében hasznos lehetne, ha egy-egy új építésnél figyelembe venné a hatóság a feltöltések magassági vonalvezetését, hogy az átfolyó vizek ne okozhassanak kárt a szomszédos, régi és az idők során „gödörbe került” épületekben. Ilyesmire gondoltam. Természetesen a kis pontossági igényű feladatokhoz kitűnő eszköz a GPS, használni is kell.

Ha Földhivatalnál az adatbázisban megvannak ezek az infók, az lenne legjobb, ha a térképmásolaton eleve kiadnák. Ehhez képest, ma már a telek területe sincs ráírva. Vajon mért?

Én hiába kattintok a térképre, nem jelenik meg koordináta, ami ki tudnék másolni. Mi lehet a probléma?

Ez a jó e-mail cím.

Kedves Miklós!

Nagyon köszönöm az infót!
Nagyon hasznos!!!
Sokat bajlódtam eddig a balti magasság utáni nyomozgatással!!
Kipróbáltam, nagyon egyszerű.

Mégegyszer köszi!

Kedves Miklós!
Nagyon hasznos infót tett közzé, nagyon köszönöm!!
Tímea

Kedves Miklós! Nagyon köszönöm, végre van egy egyszerű módszer erre! Most kötöttek bele az engtervbe, de így tudom pótolni. Üdv: Pappné Ildikó

Előre bocsátom: földmérő vagyok. Megdöbbent a cikk és a hozzászólások is.
Tapasztalatból tudom, hogy építészek használják a leírt módszert. Nem régen történt eset, hogy a kivitelező kérte a terv szerinti +/-0 kitűzését, amit egy kollégájuk Baltiban megadott. 10 méterrel volt talajszint alatt!!!
Csak hogy egy kis rend legyen a fejekben: GPS-szel (RTK eszköz, minden geodéta ilyet használ, ma már bruttó 1.5M Ft körül elérhető) 5cm-es megbízhatósággal lehet Balti magasságot mérni.
Nyilván nem véletlenül kell az engedélyezéshez magassági adat.
Amit a cikkíró javasol az egyszerűen a csalás kategória, nézetek szerint a kamarának dolga lenne ezzel.

Nem és nem és nem. Uraim és Hölgyeim. Maguk mérnökök. Miért akarnak rosszul dolgozni? Miért akarnak spórolni a földmerőn? Elhiszem hogy kívülrol nagyon egyszerűnek tűnik ez a szakma és a technikai fejlődésnek köszönhetően azt gondolják a fenti módszerek megfelelőek. El kell hogy keserítsem Önöket hogy nem az. Szeretne dolgozni több méteres hibákkal? Magassagokat interpolálni csak úgy egy rendezési terv alapján ahol nem lett mérve annyi adat. Kvázi kB semmire sem jó ha Önök cm-es oontosaggal szeretnének dolgozni. Google mapsrol magassági adatot mérni? Amikor a Google nem geodézia módszerekkel határozza meg terkepeinek magassági adatait. Tehát több méteres hiba van a módszereikhen. Miért szeretnék az egyszerűbb véget megfogni ami a legtöbb esetben még sem az? Hol van a szakmájuk iránti alázat és hol van a mérnöki szemlélet? Majd ha az utcáról befelé folyik a víz a házba akkor az jó lesz?
Sokszor a földhivatali jogi határ nem ott van a valóságban mert régi papír térképek lettek bedigitalizalva melynek a pontossága kalap… Vannak települések ahol még mindig ezek az úgy nevezett grafikus térképek vannak. Ezeket az ellentmondásokat a foldmerő fel tudja oldani.

Ha pontos munkát szeretnének akkor igen is kell a foldmerő és kapnak egy olyan térképét ami mind vízszintes értelemben mind magassági értelemben kielégítő lesz. Ha lejtős a telek akkor ilyenkor a jobb földmerok 0,5 méteres színtvonal közel színtvonalas térképeket készítenek. Ha sík akkor is minden megmért pontnak (kerítés, út, közmű) lesz magassága és meg is lesz írva. Sőt. Szomszédos épületek ereszmagassága és gerincmagassága is. Nem jobb így a helyzet? De, na ugye. A díjazás meg egy 30 milliós háznál el is eltörpül. Persze sajnos a mi szakmánkban is vannak gyengébb tudásuak vagy hanyagabbak nem tagadom. De azért mikor két mérnök ember beszél telefonon akkor azért már lehet érezni hogy mire is lehet számítani a túloldalon.
És mi mit várunk el maguktól mikor ki szeretnék tűzni a házat?
DIGITÁLIS ÁLLOMÁNYT eov rendszerben mert mi is azt adunk. Nem, nem PDF-t mert mi sem egy PDF-t adunk 80-100 ezerért hanem dwg-t, hogy önök is tudjanak digitálisan dolgozni. Mi is ezt várjuk el vissza. És nem nem azért mert el akarjuk lopni a munkájukat hanem szeretnénk látni a kituzendo pontok Eov koordinátáit.
Mind ezt jó szándékkal osztottam meg, milyen foldmero szemmel nézni, mert higyjék el, sokkal nagyobb baj van ha minden hiba kivitelezés közben jön elő, csupán csak azért mert nem jó alapanyagból dolgoztak. És a jó alapanyagot még mindig a földméro szakma adja. Ha tetszik ha nem. Mérnök kéri Mernokoket, hogy figyeljenek oda. Emberek lakasairol hazairol van szó. Kis alázatot. Köszönöm.

Köszönet a cikk felülvizsgálatáért – nagyszerű emberi, szakmai hozzáállás 🙂