A soron következő tervkritikához szokatlanul hosszú és részletes levelet is mellékeltek:

Tisztelt: Koós Miklós Úr!

Véleményét szeretném kérni a tervezés alatt álló családi házunkra, mert egy helyben topogunk. A ház Budapesten, peremkerület kertvárosi részében helyezkedik el. A telek 743 nm, a telekhatároknál oldalt 3 métert, hátul 6 métert kell elhagyni, 35% a beépíthetőség. A mellékelt terven látható a telek formája. Azaz, hogy a telek utcafronti része és hátsó része nem párhuzamos. A házat annyira tettük előre, amennyire csak a szabályozás engedi. Déli oldalon egy nagy saroktelek a szomszédunk, utcafronttól 3 méterrel elhagyva, 10 méteres régi kocka házzal.

A ház északi oldalán két szomszédunk van, akikkel úgy vagyunk határosak, hogy a telkük hátsó kert része csatlakozik hozzánk. A ház tájolásánál azt próbáltuk szem előtt tartani, hogy a szomszédban a meglevő házat bármikor átalakíthatják nagyobbra, magasabbra, így olyan házat szeretnénk, hogy később, ha nagy ház épülne mellénk, akkor is kapjunk elég napsütést. Nyugati oldalon sem sokáig süt be este a nap, mert hátsó szomszédunk nem szabályosan odaépített épülete leárnyékolja. A ház mediterrán jellegű lenne, de max. 70 cm széles eresz kinyúlással.

Alapvetően nem szerettünk volna túl nagy házat /max. 130 nm/ mert 2 felnőtt és 2 gyerek fogja majd lakni, de nem a szokásos 10 nm körüli gyerekszobákat terveztettük, gondolva arra, ha esetleg sokáig maradnak velünk, akkor nagyobb ágy is elférjen szobájukban. Kicsit azonban a tervezés során nagyobbra sikerült a nettó alapterület. (A nappalit nem tudjuk igazán keskenyebbre venni, mert ott van a bejárata a hálószobának.)

Több terv is született korábban, melyben az utcafront felől volt a ház bejárata, de akkor mindig úgy alakult a terv, hogy közelebb kellett volna tenni a gyerekszobákat a déli szomszéd felé.

A telken külön garázst nem lehet építeni, így a ház szerves része lett. A házban a garázs alatt pincét tervezünk. Sokáig gondolkodtunk, hogy a kazánházat a pincében helyezzük el, és akkor fent a házban lenne a helyén egy zárt kerti szerszámos tároló. Sokan lebeszéltek a hőveszteség miatt a kazán és puffer tartályok garázsban való elhelyezéséről, így most fentre lett tervezve. Így a garázs hátsó részében fogjuk majd tárolni a kerti szerszámokat, fűnyírót, esetleg biciklit. A nappaliban az volt eredetileg a tervünk, hogy egy kb.3-3,3 széles U alakú kanapét szeretnénk elhelyezni, szembe vele pedig könyvespolc- televízióval. Sok-sok variálás után úgy alakult, hogy mivel az ülőgarnitúra mögött jó, ha van egy kis fény olvasásra, így a könyvespolc/tv állvány vele szembe kerülne. Így lemondtam arról, hogy a kert felé nézzen a kanapé.

A fő fűtési rendszerünk padlófűtés lenne mindenhol, és minden helyiségben kerámia padlóburkolattal. Emellett vízteres kandallót is szeretnénk, de ennek igazán soha nem találjuk a helyét. Két fő gondolat van, hátul a nappaliban a terasz felöli falnál, /ahol nem túl szerencsés a kémény/ vagy a mosókonyha felöli falon.

A nyílászárókat műanyagból tervezzük főként redőnyös árnyékolóval, bár szívem szerint zsaluziát tennék a nappalira. A mellékelt tervhez képest annyi lenne az eltérés, hogy a nappaliban a 150*150-es két ablak helyett francia ablakot terveztünk, 150*180-ast 60-as parapet magassággal, így a dolgozó sarok nem kerülne oda be. /Bár nem tudom még, hogy akkor hová tenném./

Régóta gondolkodunk e terven, mert valamiért úgy érzem,hogy nem szerencsés, hogy az előszobából közvetlenül az étkezőbe lépünk be, ráadásul ha kicsit nagyobb asztalt teszünk be /vagy kihúzhatóst/ akkor a közlekedő részek miatt nagyon kerülgetni kell. A mosókonyha előszobából való bejárása sem az igazi, de nem érzem szerencsésnek nyitni azt a nappali felé.

A gadrób és felnőtt fürdőre volt több féle variáció is, mert ott is szeretnénk a legjobban kihasználni a helyet. A tervhez képest még ez az ötlet volt. A terv nem teljesen egyezik az elképzeléseinkkel, úgy érzem túl sok a kompromisszum. /Nem lett nagy fedett terasz, mert leárnyékolná nagyon a nappalit télen, az étkező nem kertre néz, nem északi hideg a kamra, a mosókonyhát nem lehet mindkét fürdőből gyorsan megközelíteni stb.

Kérem segítségét abban, hogy mennyire megfelelő a nappali –konyha- előszoba kapcsolata? Lát Ön lehetőséget abban, hogy valahogy az terv megváltoztatásával esetleg jobban hátra felé kerüljön az étkező,konyha. Mert talán kedvezőbb lenne, egy északi kamra, kertkapcsolatos étkező. Nem lenne vajon szerencsésebb mégis az utca felé tervezni a bejáratot? Nem járnánk jobban, ha a garázst minden ellenérzésünk mellett szuterénként építenénk meg, és akkor egy szinteltolással esetleg jobb házat lehetne tervezni. Szakmai véleményét és tanácsát előre is köszönöm.

A fentiek elolvasása és a rajz megnézése után az első gondolatom nekem is az volt, hogy a ház számos helyisége túlméretezett. Ez nem azért gond, mert ettől lenne használhatatlan, sőt! Sokkal inkább az a gond, hogy egy ilyen házterven lehet a legjobban szemlélni, hogy a családi házak jelentős részét túltervezik Akár csak 10% alapterület csökkentés is sok-sok milliót jelenthet megtakarításként, amit pl. másra lehetne fordítani, vagy ami pont hiányozni fog a nagyon kiszámolt költségeknél. Az egyes helyiségeknél majd még visszatérünk, hol lehetne helyet megtakarítani.

Ha abból indulunk ki, hogy a telekadottságok, tájolás alapján milyen funkcionális elrendezés született, akkor azzal alapjaiban nincs gond. A fő funkciók jól elkülönülnek, hiszen a gyerekek háló blokkja elválik a szüleikétől, egyben van a nappalli-étkező-konyha „szentháromság” is. Közelebbről megnézve, azonban volna még mit optimalizálni.

Kezdjük a garázzsal. Kérdés, hogy a fűnyírónak valóban egy hőszigetelt, drágán megépített épületben kell helyet biztosítani? Mert ha nem, akkor akár 1 méterrel is kisebb lehetne a garázs mélysége. Egy pár négyzetméteres kis faházikót készen is lehet kapni és erre a célra tökéletes megoldás lehet, ráadásul nem kellene egy fűnyíróval szűk helyeken, méregdrága fényezésű autók között szambázni.

Az egyik aggály az étkezőbe való megérkezés. Ez nyilván ízlés dolga is, de ezzel alapvetően nincsen baj, sokkal inkább az étkező és persze a nappali berendezésével. Egy térbe állított 6 személyes étkező sohasem lesz jó helyen és mindig kerülgetni fogják. Érdemes volna megvizsgálni, hogy valahogy a konyhapulthoz lenne célszerű kötni. Könnyebb a tálalás is, ha növelni kell a székek számát, több hely adódik, nem kell kerülgetni.

A nappali alapterülete lehetőséget adna nagyvonalúbb berendezésre is, de szerintem érdemes volna csökkenteni a méretét, mert a berajzolt bútorozás nem igényel ekkora helyet. Így az ülőgarnitúra is közelebb kerülhetne a majdnai televízió helyéhez. A mostani elrendezésnél hiába is vesznek 55″-os TV-t, kicsinek fogják találni a nagy távolság miatt.

A szülői hálóblokknál is adódna helymegtakarítás. Eleve a háló nem igényel egyik irányban sem 360 cm-t, bőven elég lenne 320*320 cm méret is. Mivel ide vélhetően nem kerül gardrób  szekrény, így ennyi hely bőségesen elég volna. A gardróbnak gondolom azért lett L alakja, hogy kerülhessen rá ablak, így viszont feleslegesen nagy lett, miközben a zuhanyozós fürdő még egy lakótelepi fürdőt használhatóságát is alulmúlja.

Mellesleg nem véletlenül terveznek a tervezők ilyen helyekre tolóajtót, mert a legtöbbször ez azt jelenti, hogy annyira alul lett tervezve, hogy már egy nyíló ajtó elhelyezése is gondot okozna. Ergo, ilyenkor kéretik odafigyelni!

A bejárt környéke is megérne még egy alaposabb átgondolást. Nem tartanám ördögtől valónak pl. a háztartási és a gépészeti helyiség összevonását, hiszen annyira nem különbözik a funkciójuk és pár m2 biztosan maradna az összevonás után. Vélhetően nem szénnel fognak fűteni, ergo a gépészet nem generál koszt. A ma használatos épületgépészeti berendezések pedig jól megférnek egy háztartási helyiségben is a mosógéppel és a szárítógéppel (sőt akár egy fürdőben is).

A gyerekhálók blokkja is megérdemelne egy kis optimalizálást. Ha a fürdő és a másik háló helyet cserélne, csökkene a közlekedő területe, a fürdő pedig a konyha mellé kerülne, ami gépészetileg előnyösebb megoldást eredményezne.

A fűtési megoldáshoz. A padlófűtés teljesen rendben van, azonban ha vízteres cserépkályhát is terveznek tartalékfűtésnek, akkor gondolom azért vízteres, hogy rá lehessen kötni a ház fűtési hálózatára. Bármennyire is kiváló a vizteres cserépkályha (nálunk is ilyen működik már 2. éve) az egyetlen hátrány, hogy nehéz szabályozni. A padlófűtés megadott, alacsony hőmérsékletű fűtőközeget igényel, így ha ezt választanák, akkor erre megoldást kell találni.

Összefoglalás | Még számos dologhoz hozzá lehetne szólni (falszerkezet, WC helye…stb), de egyelőre ennyi is elég szerintem a továbbgondoláshoz. Az alapkoncepció jó, de a részletek még kidolgozásra várnak.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy ha Ön éppen családi házat terveztet, de bizonytalan abban, hogy amit kapott, az valóban megfelelő-e, ha valamiért bizalmatlan vagy nincs megelégedve, amit terv címén kapott, nos , akkor küldje meg nekünk. Mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. A Tervkritika teljesen anonim, így nem jelenik meg sem a telek címe, sem az építtető, sem a tervező neve, elérhetősége. A Tervkritika nem jelent tervezést vagy áttervezést, nem készülnek tervváltozatok, csak véleményezés és kizárólag írásbeli javaslattétel.

… és Önnek mi a véleménye? Kérjük írja meg itt alul, a hozzászólásokhoz!

[poll id=”18″]