Előre kell bocsátanunk, hogy jelenleg nálunk a kisnövésű “felhőkarcolók” (mármint az un. toronyházak) 60 m-nél kezdődnek és 95 m-nél fejeződnek be. Ami pedig 30 m és 60 m közé esik, az a “magasház”. És azért 30 m, mert a rossz nyelvek szerint anno addig ért fel a tűzoltók leghosszabb, kihúzható létrája. Kéretik nem nevetni. Kicsi országnak alacsonyak a magasházai is (tessék megnézni a fenti fotó utolsó épületét, no az a Sote épülete).

Mivel több észrevétel is érkezett részben a magasságokra, részben a fotókra, így javítani kellett. Misinorbi jóvoltából használható, jó fotókat kaptunk a miskolci és a debreceni toronyházakról és ő hívta fel a figyelmünket a salgótarjáni toronyházra is. Mihályi Norberttől is szép fotókat kaptunk a szolnoki, a veszprémi és a salgótarjáni toronyházakról. Ez utóbbihoz érkezett egy részletes leírás Torák Oszkártól. További kiegészítéseket kaptunk raverdesigner-től és sándortól, aki a józsefvárosi toronyházakra hívta fel a figyelmünket. Mindenkinek köszönet érte !

1. Budapest | SOTE 89 méter

az 1976-ban emelt épület a hazai csúcstartó, hasonlóan a legtöbb magyar társához, az ötlettelenségével citromdíjas lehetne

2. Pécs | Magasház 84 méter

a nem éppen hízelgő, “a leghosszabban üresen álló lakóház” cím tulajdonosa. Sokadszorra adta el, majd vásárolta vissza az önkormányzat, nemrég ismét elkelt. aztán ismét visszakerült, potom 1 milliárd kellene a lebontásához | Wikipédia szócikke és fotója

3. Szolnok | 22+1 emeletes emeletes toronyház 81 méter

vidéki párttitkárok versengésének eredményeképpen a kisebb városoknak is meg kellett mutatni, reszkessen a Nyugat, hamarosan utolérjük ! Minél kisebb volt a város, annál magasabbat kellett építeni, hiszen Szolnokon vagy Gyöngyösön nyilvánvalóan nem a csillagászati telekárak indokolták a megépítését. E státusszimbólumnak is beillő épületek mind a mai napig állnak. A fotókért köszönet Mihályi Norbertnek.

A szolnoki pályaudvar előtt álló 24 emeletes magasház Magyarország akkor legmagasabb lakóházaként 1975-ben épült (ezt a címet a következő évben a pécsi magasház elhódította). Tervezője Liszkai Károly, az épület előtti tér Kovács Dezsőné (ÉSZAKTERV) munkája.

A szolnoki toronyház csúszózsaluval épült, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. Az épület érdekessége, hogy a liftek (2 személy, 1 teher) csak a 22.emeletig szállítja az embereket, onnan gyalog mehetünk a 23.emeletre és a valóságban nincsen 24.emelet. Ha megnézzük a gyöngyösi toronyházat mely ikertestvére a szolnokinak akkor láthatjuk, hogy a gyöngyösi épület magasföldszintes. A szóbeszéd szerint építéskor a szolnoki toronyház is magasföldszintesnek készült de az épület megsüllyedt majd az utána készülő gyöngyösi toronyház ebből kifolyólag három emelettel kisebb lett (20 emelet).

forrás: wikipédia

4. Debrecen | Húszemeletes 79 m

Pongrácz Pál, aki akkoriban a városrendezési tervezést irányította, elsőként vázolta fel a magasház ideáját. Segítőre a település terv osztályát vezető, Borbai Kálmán személyében lelt, aki szinte emlékművét kívánta felállítani a sokemeletes panel újszerű alakjában. – Az óriás hajlék immár harminc esztendeje hever egyedi vasbeton cölöpjein, ekképpen tanúsítva a letűnt korszak maradandóságát – emlékezik a tervező, Mikolás Tibor [szöveg a DEOL cikkéből]. A fotókat misinorbi és Mihályi Norbert küldte, ezúton is köszönet érte.

5. Budapest | Nyugdíjfolyósító 73 méter

fotó: wikipédia

6. Gyöngyös | 19+1 emeletes toronyház 70 méter

7. Miskolc | 20 emeletes lakóház (70-80 m között)

A fotót misinorbi küldte, ezúton is köszönet érte.

8. Budapest | Újpalotai lakóház 68 71 méter

ha szavaznom kellene, valószínűleg erre az épületre tenném a voksomat, a formája, tömege, arányai miatt. A legfelső szinten található víztorony karakteres felső lezárást ad az épületnek. Kár hogy az erélytelen önkormányzat hagyta, hogy a loggiák néhol beépüljenek, mert ezzel gyakorlatilag tönkretették az épületet. Forrás: víztorony.hu

9. Budapest | Schönherz-kollégium 67 méter

Finta József hozzájárulása a magyar magasház történelemhez. Ma már talán ő is szívesebben kihagyná az életműjéből ezt az 1981-ben átadott kollégiumot. AGoogle Earth programban megtalálható az épület térbeli változata a 3D Warehouse fejlesztés keretében, koordináták: É 47°28′2282″ K 19°03′1151″ | Wikipédia szócikke  fotó forrása bme

10. Salgótarján | 20 és 18 emeletes ikertoronyház

Szintén olvasói (misinorbi) észrevétel alapján került be a salgótarjáni toronyház is.

20 emeletesnek indult, építés közben csökkentették le, az út melletti a magasföldszint felett 15, a vasút felőli 18 emeletes. 1970-1974- ig épült, monolit vb földszinttel, 4 méter fesztávú “PEVA” alagútzsalus technológiával,  264 db garzonlakással, fszt-en étteremmel- presszóval, üzletekkel. Ma már csak üzletek vannak. 62-65 méter között kell lenni a magasságának. Fszt+ szerelőszint+18 lakó emelet+2,5 szint tetőfelépítmény. Ami érdekes még róla, hogy a két lépcsőházi üvegfal üvegtéglából készült, amit késöbb le kellett cserélni keretbe foglalt drótbetétes hengerelt üvegre, mert a felső szinteken kitörtek az üvegtéglák. Állítólag nem bírták a magasban a meleget meg a szélnyomást | a szöveg forrása: Torák Oszkár, a fotókért köszönet Mihály Norbertnek

Budapest | Europa Tower 64 méter

forrás wikipédia

Budapest | Budapest Körszálló 64 méter

Az 1967-ben, Szrogh György tervei alapján épült szálloda kirí a többi közül és szerencsésen átvészelte az elmúlt 4 évtizedet. Mai napig is karakteres, meghatározó épülete a budai látképnek

Miskolc | Toronyház 63 méter

Janáky István által 1968-ban, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tervezett E-7 jelű toronykollégiuma [szöveg és fotók: építészfórum]

A bemutatott példák közül ezt teljesen felújították az elmúlt években, a visszabontásig a 17 szintes épület Miskolc második legmagasabb épülete volt.

Veszprém | Húszemeletes toronyház 62 méter

A fotókért köszönet Mihályi Norbertnek

Budapest | Rendőrpalota 62 méter

Finta kárpótlása a Schönherz Kollégiumért. Az a styl szerencsére már a múlté, ez az újabb kori magasházak közül a jobbak közül való.

Szolnok, Zagyvaparti toronyház 61 m

Budapest | Vízmű-székház 61 méter

Mérnöki bravúrnak szánták azzal, hogy nem a falakra támaszkodik, hanem egy központi magra függesztették fel az egész épületet. Ugyan semmi értelme sincs, de e roppant innovatív megoldás nyilván 4x hosszabb tervezési időt és ennek megfelelő tervezési díjat igényelt. A kor mintegy pecsétlenyomataként is értékelhetőek a szintén gondolatgazdag előregyártott pecsétmintás betonpanelek.

Budapest | Duna Tower 60 méter

a Sote épületének 30 évvel később épült méltó folytatása, az Europa Tower nevű társával az angyalföldi Duna-part emblematikus épületének, “Angyalföld kapujának” szánták. Hát sikerült …wikipédia

Budapest, Attila úti 15 emeletes lakóház (építész Boross Zoltán)

(fotó: városképp.blog) A kerületi építési szabályzat is így szól róla:

“Az épület funkcióváltása (lakás-funkció megszűnése) esetén, annak felső 8 szintje visszabontandó.”

Az összeállítás póttagja

A múlt század elején épített OTI székház (Országos társadalombiztosítási Igazgatóság) , ami – az azóta lebontott tornyával – elérte a 71 métert, tehát még ma is benne lehetne a az első hazai 10-ben.

az OTI fotói az építészfórumról (egész pontosan KÖH Fotótárából és a Magyar Építészeti Múzeumból) származnak és ugyanott olvasható egy beszámoló a közelmúltbeli teljes belső rekonstrukcióról. Az épületről készült mozgófilm is, ami a filmarchívumban elérhető.

A múlt század első felének felhőkarcolóépítési elképzelései a szochalo.hu –n

Legvégül egy kakukktojás,

ami miatt anno némi fejmosást kaptam az Urbanistától, miszerint miért nem szerepel a listában a magyar Hugyecz László építész 1934-ben megépült igazi felhőkarcolója, a Park Hotel, mely 84 méteres magasságával korának Ázsai legmagasabb épületének számított? Az okot is megírta, azért mert ez Sanghajban épült meg.

Akit érdekel a sztori, olvassa el az Urbanistán (fotó: Wikipédia)

Azt talán mondani sem kell, hogy e fenti listát messze lekörözik az un. történeti épületek és templomok, kezdve a Országház 96 m magasságával illetve azEsztergomi bazilika és a Szent István-bazilika 100 illetve 96 méterével.

források
Magyarország legmagasabb épületei
National Geographic
NOL cikke a magasházakról
3D-s városnézés a Googleval
Toronymagasan

(a fenti összeállítás még 2008-ban jelent meg, de valamilyen oknál fogva megsemmisült, ez annak újraszerkesztett változata)

utoljára frissítve: 2015. május 24-én