Mit nevezzünk luxusvillának? 1. rész
Számtalanszor belebotlok ebbe a kifejezésbe és amikor megnézem, mire is értették, akkor legtöbbször csak mosolygok. Hiába is keresnénk erre egy pontos meghatározást, azért ez egy elég relatív fogalom, legfőképpen viszonyítás. Mihez képest?
Ha mi magunk nem is vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyet építsünk, mégis – mi tekinthető luxusvillának? Nem véletlen az ezzel foglalkozó honlapok és blogok nagy látogatottsága, mert sokakat érdekelhet. A helyzet nem helyspecifikus, hiszen a világhálónak köszönhetően ki-be járkálhatunk – persze virtuálisan – a legismertebb emberek, sztárok otthonaiban, eladott vagy eladásra szánt házaiban. A helyzet másutt sem sokkal jobb, pont ugyanolyan ízléstelenség tapasztalható a hollywoodi dombokon, mint némely hazai felkapott helyen.
A luxus és az építészeti giccs, nem csak Magyarországon kapcsolódik össze és igazából még a gazdagsághoz sincs köze, sokkal inkább kulturális probléma.
Szóval vegyük is végig, mitől luxus a luxus és mi nem az, pedig annak gondolják (nem fontossági sorrendben). A példák mindegyike hazai és olyan ingatlanforgalmazói helyeken találtam, ahol ezeket a házakat luxusvillaként vagy luxus ingatlanként hirdetik.
Kezdem azzal a képpel, ami kiváltotta belőlem a nevethetnéket. Egy teljesen hagyományos (ráadásul alacsony térdfalú) tetőtérbeépítés még párducmintás tapétával sem nevezhető luxuskategóriának.
Tetőteret már a századfordulón is csak a személyzetnek építették be, nálunk pedig jobbára a 70-90-es években volt a legnépszerűbb. Mára elég ritka lett. Ne legyen félreétés, a tetőtérrel semmi baj sincs, de a jelen írás a luxusvillák és azok részleteiről szól.
Számos épületről nem látni külső képet viszont a szépen megvilágított belső terekről annál többet. Kérdés, hogy az ingatlannal együtt járnak-e ezek a bútorok is, csak mert erre ritkán látok utalást. Ha viszont egy ilyen enteriőrből kivonom a képeket, függönyöket és a bútorokat, akkor marad egy nagy, csupasz, ráadásul hosszú, rossz arányú helyiség. No az meg mitől lenne luxus?
Az pedig a „luxus” lakberendezés netovábbja, hogy a képen látható bútorok természetesen nem XVII. századi eredetiek, hanem jórészt olcsó replikák valamelyik ilyen bútorokra szakosodott áruházból (asztalostól). Legszebb a kép feletti splitklíma, ami bizonyos körökben a „jómód” jele (volt valamikor).
A hazai luxusingatlanok elsősorban a külsejükkel és persze a méretükkel próbálják eladni magukat. Megvallom engem az sem zavarna, ha valaki 20 éve épült barokkos kastélyt szeretne magának, de akkor legyen annyira tökös, hogy az valóban barokk hatású legyen, méretében, arányrendszerében, nyílászáró osztásában. Merjen 4,5 méteres belmagassággal operálni, legyen rajta míves oszlopdísz, lehetőleg kőből kifaragva és nem gipsz öntőmintában (nopláne habanyagból kivágva), legyen a lépcsője tömör márványből és ne stokkolt műkőből, vagy ami még rosszabb greslappal burkolt.
Szóval akkor adjuk meg módját. Nem mondom, hogy nem épült hasonló, magam is láttam párat, ahol elbizonytalanodtam, hogy egy jól sikerült műemléki felújítást látok vagy egy ügyes replikát. Tisztában vagyok, hogy 2015-ben nem barokk kastélyt kell tervezni, de hiába, ha minden korban találunk olyanokat, akik másra vágynak.
Nos a következő fotó a fentieknek pont az ellentéte. Láthatóan a tulajdonos vagy az építész samesze látott már kastélyt, de vagy nem sikerült jól emlékezetbe vésni a kinézetét vagy azért mégsem volt akkora az a mellényzseb, hogy mindenre fussa, így aztán sok mindenre csak utalni tudtak.
Az igazán vicces dolgok akkor keletkeznek, amikor egy elemet kiragadunk az eredeti környezetéből és beletesszük egy pitiáner megoldásba. Már a fszt sem túl magas, de a tetőtér kifejezetten alacsony, becslésem szerint 220-230 cm. Ide felvezetni egy dupla íves lépcsőt, szürke greslappal leburkolni és valami kovácsoltvas szerüséggel keretezni maga a megtestesült „dizájn-center”
A következő ugyan nem családi ház, hanem panzió, de hát ez is megkapta a luxus jelzőt. A tervezője bizonyára látott barokk udvarházat, még a hozzávetőleges színére is emlékezhetett, de többre nem. Ez a szegény torzszülött lett a végeredmény. Hatalmas, széles és főleg ÍVES feljáróval, barokkosnak szánt oromzattal és az egészet agyonütő álló tetőablakokkal. Kötelező az oszlopsor, természetesen íves nyílásokkal, de holmi részletekkel, arányokkal már nem volt idő foglalkozni. Legyen ennyi is elég.
Gondolom egyébként is csak „beadványi terv” készült hozzá.
A luxusingatlanok fontos ismérve a közvetlen környék, az esetleges kilátás, panoráma, a környék felkapottsága. Bizonyára sokan ismerhetik az alábbi házat, valamelyik fővárosi peremkerület legszélén található, közvetlenül két kukoricatábla között, ami sokak szemében kevésbé teszi vonzóvá. Mondjuk ha 10 hektár venné körbe az épületet, akkor futotta volna nagyívűbb gk. behajtóra is és kevésbé lenne zavaró a júniusi gabonabetakarítás zaja és legfőképpen pora.
A nyilvánvaló ízléstelenség nem akadály, hogy valaki az otthonát olyan jelzőkkel látja el, aminek az értelméről láthatóan fogalma sincs. Az alábbi fotó is egy „luxusingatlanos” hirdetésben fordult elő.
Hiába a Balaton-part, a csodás kilátás, hiába a drága anyagok használata, ha az épület megjelenése azt mutatja, hogy vagy valamilyen építési előírás vagy valami egészen más miatt az épület nem úgy néz ki, mint ahogy általában. Földszintes házon furán hat a kétemeletes tetőtérbeépítés, az egészet teljesen komolytalanná teszi. Jelen esetben a közvetlen Balaton-part viszont mindent felülír.
Külön világot jelentenek azok az épületek, amiket igazából nem is tudok hová sorolni. Az alábbi ház – már részben megépült állapotában – belekerült az ingatlanpiacra. Erről a házról és külön a tervezőjéről korábban már írtam. Leányregények kis mesepalotája, ennivaló kis kupolával, cuki kis tornyocskákkak, girlandos erkélykorlátokkal, pöfögő kéményekkel, íves feljárókkal, bájos kis oszlopfejezetekkel.
A téma következő részében azt járjuk körbe, hogy valójában mitől is luxusvilla a luxusvilla. Hazai pozitív példák következnek.
[poll id=”12″]
Hozzászólások (2): megnézem
Daidalos
2015. május 2. szombat 12:57
Most mé? Egy demokráciában igenis nemcsak a miniszternek lehet ilyen, na!
Mit nevezzünk luxusvillának? 2. rész - koos.hu
2015. május 4. hétfő 01:00
[…] hazai luxusvillákról szóló első részben leginkább azt próbáltuk bemutatni, hogy milyen hibás képzetek társulnek e kifejezés mellé […]