Az építészeti tervezés folyamatában vannak olyan részek, amikről egyáltalán nem vagy nagyon keveset beszélünk, pedig kellene, akkor is ha kényes témát érintenek. Az egyik ilyen kényes téma a szerződésbontás. 1. rész

Bár a szerződés felbontási igénye mindkét fél részéről felmerülhet, az építtetők részéről szokott gyakrabban előfordulni. Az oka sokféle lehet:

1. nincs megelégedve a tervezővel akár a határidő, akár az épület szempontjából
2. más tervezővel kívánja folytatni (az okok nem érdekesek)
3. az építtető tervezés közben rájön, hogy a kívánt épületet nem tudja, nem akarja vagy éppen nem lehet megépíteni
4. nem kívánja megindokolni
5. az építtető jóhiszemű, de vitában áll a tervezővel és emiatt nem akar fizetni
6. az építtető rosszhiszemű és indoklás vagy érdemi indoklás nélkül nem akar fizetni

A szerződés felbontása természetesen a tervező részéről is felmerülhet, ilyen lehet pl.

1. az építtető mást akar terveztetni, mint amiben szerződés szerint megállapodtak
2. az építtető a megállapodáshoz képest jóval több változatot kér ugyanazon tervezési díjért
3. az építtető nem fizet vagy vélelmezhetően nem fog fizetni
4. az építtető olyasmit szeretne terveztetni, amit a tervező nem akar/nem tud elfogadni
5. a tervező indoklás nélkül nem szeretné folytatni a tervezést.

Aki több évtizedet eltöltött ezen a pályán – főképpen, ha azt vállalkozói oldalon töltötte el – számos ilyen helyzettel találkozik. Ez alól magam sem vagyok kivétel, igaz olyan nem fordult elő, hogy én kezdeményeztem volna a szerződésbontást, ha esély lett volna rá, inkább visszamondtam a felkérést még előtte. A végeredmény szempontjából azokat az eseteket is idesorolom, ahol elkészült a megbízás szerinti munka, el is fogadták, meg is voltak vele elégedve, de a végén mégsem fizettek.

Az első ilyen eset, még pályakezdő koromban történt, amikor a frissen alakult cégünk első munkáját mindjárt nem fizették ki. Az óbudai Bécsi út és Kolosy tér közötti átmenő telekre tervtem egy vendéglőt és az  ide átelepőlni szándékozó óbudai Veress Cukrászdát. Akkor anno megátkoztam a helyet és bár egyáltalán nem hiszek az ilyesmiben,  az a „vicces”, hogy a telek azóta is üresen áll.

Ezután volt pár eset, amire nem emlékszem pontosan, aztán jött egy furcsa megbízás egy biatorbágyi házra, ahol az előrehaladott tervezés közben az építtetők olyasmire akartak rávenni, hogy egy 6*6 m-es garázsfödém közepére terheljek rá egy pillérrel. Ha nagyon akartam volna persze, meg lehetett volna oldani, no de ilyet ki rajzol le? Felbontották a szerződést. Erről itt írtam: … egy ház, ami nem kellett a megbízónak

A következő esetről részletesen is írtam már Építési engedély némi korrupcióval címmel, ahol a nemfizetéshez korrupció is társult.

A következő példa Bp. II. kerület igencsak régi villaszerű épület átalakítása, bővítése, ahol az extra kívánság az volt, hogy olyan manzardtető kerüljön rá, aminek a tetején legyen egy kilátóterasz is!  Két ilyen megbízásom is volt, egyikkel sem volt szerencsém. az írás címe ez volt: Kilátó a családi házon

Ebben az esetben a megrendelő bár nagyon nem részletezte, de nyilvánvalóan engemet okolt a kudarcért, majd egy korrekt elszámolás keretében bontotta fel a szerződést. Némi kárpótlás az ügyben, hogy az ügy nélkülem sem oldódott meg, hiszen sok év után a telek felé járva az épület pont ugyanolyan állapotban volt, mint, amikor felmértük, láthatóan nem lakták.

A következő pécsi épületről is írtam már a Körpanorámás ház Pécsre címmel. A kilátó iránti vágyódás kapcsán részben a fentihez kapcsolódik. Hónapok mentek el azzal, hogy az építtető belássa, hiába szeretne egy majdnem körpanorámás telken megépülő ház tetejére kilátót, ott azon a telken nem tudja megvalósítani a szigorú építménymagassági előírás miatt. Itt sajnálatosan nem történt elszámolás, az építtető tartozást hátrahagyva távozott, viszont itt is ugyanaz történt, hogy azóta sem került semmiféle ház sem a telekre.

A következő épület Győrben épült volna meg passzívházként, a története különösen tanulságos, de mivel perben vagyok az építtetővel, így majd csak a per lezárása után akarok erről részletesebben írni.

2014-ben terveztem Kaszópusztára egy épületbővítést, aminek során a családi házuk bővítményeként un. falusi szálláshelyek jöttek volna létre. Elkészültek az engedélyezési tervek, de elfelejtettek fizetni. Elismerték a teljesítés tényét abban a közjegyzői fizetési meghagyási eljárásban, amit elindítottam. Még a végrehajtó is kiment a helyszíre, de nem tudott végrehajtani, mert olyan családtaggal kellett szerződnöm, akinek éppenségel nem volt semmi sem a nevén. Az összeg pedig nem volt akkora, hogy ezért bíróságra mehettem volna, bár az eredmény valószínüleg ugyanez lett volna. A máskor kötelező óvatosságomat az altatta el, hogy egy 30 éve ismerős hozott össze minket.

Az összeállítás nem teljes, de a tanulság elég egyetemleges. Rosszak voltak a tervezési szerződéseim, mert számos építtető úgy vélte, hogy csak akkor kell fizetnie, ha a végeredmény NEKI tetszik, miközben éppen ők voltak sok esetben, akik lehetetlen kérésekkel véglegesen eltorzították a tervezési szerződésben foglaltakat.

Erről és egy alakuló megoldásról fog szólni a téma 2. része, amit hamarosan olvashatnak