Tervkritika 72 | beszámoló az elkészült házról
Mindenkit arra biztatok, hogy a tervkritikát megjárt tervek után számoljon be a megépült házról és a tapasztalatokról, de viszonylag kevés a visszacsatolás. E mostani beszámoló viszont kivétel. Ma kaptam az alábbi levelet:
Kedves Koós Úr!
Másodszorra írok már Önnek, a Tervkritika 72 | egy nagypaneles készház címen szerepelt már a készülő házunk. Akkor nagyon sok észrevétel, hozzászólás íródott, örömmel vettük. Most az elkészült házat szeretném megmutatni, ami némiképp áttervezve valósult meg.
2014 márciusában kezdődött az építkezés, december 5.-én költöztünk be, köszönhető ez a Beregszászi Gerendaházak gyors,pontos, szakszerű minden részletre kiterjedő kivitelezésének. A garázs méretét elhagytuk és helyette két állásos gépkocsi beálló épült, a lakásrészen pedig a konyha, étkező és a nappali lett nagyobb. Módosult a hálórész is, nyugati oldalra került mindkét gyerekszoba. A ház szigetelése a tervezettel megegyezően valósult meg. 16 cm fa tartószerkezet között Termoflock szigetelés rajta 18 cm EPS, 10 cm aljzat és 35 cm födém szigetelés lett beépítve. A három rétegű alu-fa nyílászárók, a solár fűtésű melegvíz tároló, a központi hővisszanyerős légcserélő, a Jotul légtechnikával megépült kandalló és a GSM irányítású NOBO elektromos fűtőpanelek remekül működnek együtt. Ezeket az infókat a gáz bekötését elkerülni vágyó érdeklődőknek írom le.
A kevés eltelt idő kapcsán pontos számokkal még nem igazán tudok szolgálni, de a solár derengő napfénynél is 25 fokra fűti fel a puffert, a Nobo pedig csak 0 fok alatti hajnali hőmérsékletnél kapcsol be kis időre, amíg a kandallót be nem gyújtjuk. A házban lévő szürke vizet 20 m3-es esővíz gyűjtő tartályból vesszük a wc használathoz és a locsoláshoz.
A napelemek ugyan még váratnak magukra, de a házban kiépített komplett gépészeti rendszert sikerült kihoznunk egy közepes árszintű gázfűtés kiépítésének árából. A vízszámlánk már most látszik, hogy kevesebb lett, ha pedig csak a fűtést nézzük: a gáz terveztetésén, kiépítésén annyit spóroltunk, hogy azt a napelem üzembe helyezéséig biztosan nem költjük el.
A ház szerkezete, fűtésrendszere miatt eleinte rengeteg negatív kritikát kaptunk. Természetesen nálunk is voltak építkezés közben felmerülő problémák, amiket meg kellett oldani, de a kivitelezőknek köszönhetően szerencsére azt mondhatjuk, jól döntöttünk és nem bántuk meg, hogy nem a szokásos kitaposott utat választottuk.
Kívánjuk, hogy mindenki, aki építésre adja a fejét hasonló jó tapasztalatokkal gazdagodva, elégedetten tudja az elkészült házát birtokba venni.
Még egyszer köszönjük Miklósnak, és a hozzászólóknak, hogy építő kritikájukkal segítették megvalósítani tervünket! Üdvözlettel:
Hozzászólások (10): megnézem
Szakértő
2015. március 1. vasárnap 22:15
1 kérdés:
Miért jo villannyal fűteni? Nem drága? (oké, pótfűtés, de kandaló meg nem hevít mindenhol, bent koszol, utálatos számomra. hol tárolod a fát pl?) Egy napelemes rendszer is nagyon drága. Már az is kétséges számomra, hogy valaha megtérül-e egyáltalán. Továbbá ugy érzem, hogy nyűgöt veszek a nyakamba vele. Jelen árak mellett 20 évre tenném a megtérülést, de egy jaffába fogadnék, hogy egy inverter nem bírja addig.
Szabóbácsi
2015. március 2. hétfő 00:41
Ez igen!
Fenyvesi Péter
2015. március 2. hétfő 11:48
Ismereteim szerint, egy közepes hőszigetelésű házban, (szellőzőrendszer nélkül) kb. 10-12 év múlva fordul negatívba a mérleg a gázfűtéssel szemben, annyival kisebb a beruházási költség. Ha még emiatt a gázbekötést is meg lehet spórolni, akkor ez még hosszabb idő. Ilyen hőszigetelés és „géptüdő” mellett ez az időpont még sokkal későbbre tolódik.
A napkollektor megtérülése HMV-re nagyon kérdéses, a napcelláé viszont belátható.
Vendash
2015. március 2. hétfő 15:22
Mi is nemsokára belevágunk, de a gépészet még mindíg egy nagy kérdőjel… gyakorlatilag már minden variáció felmerült, de most úgy tűnik, hogy fűtőkábeles padlófűtés lesz, éjszakai áramról. 120nm-re kb 300e Ft-ból megvan. Nyilván drágább lesz vele fűteni, mint egy hőszivattyúval, de egy új, jól szigetelt háznál (pontos hőigényt még nem tudom, de falon 20cm Grafit EPS, 20cm padló EPS, 35-40cm födém fújt cellulóz) már annyira keveset kell fűteni, hogy egyre inkább úgy gondolom, teljes tévút a több millió ft-os gépészet, hogy utána mondjuk évi 120e helyett 80e legyen a fűtés…
Szakértő
2015. március 2. hétfő 15:28
Napkollektor szerintem is felesleges, akkor van sok melegviz, amikor jellemzően nincs rá szükség. oké, ad melegvizet, de utána meg mit csinálok a sokkal…? medencém nem van. Télen meg az a pár ft amit hoz, annyiért nem érdemes, hogy benne álljon az ember pénze. Talán a kínai lowcost kollektor ami talán megérheti???(ebay, free shippinggel), de milliós beruházást semmiképp nem csinálnék.
Szakértő
2015. március 2. hétfő 16:04
Vendash:
1 kWh az 3.6MJ. eon szerint ez 24Ft(B) tehát 6.6Ft/MJ
fánál ez 2.08Ft/MJ, hőszivattyút nemtom, mert nemtom mennyi a geotarifa. tehát 3.1szer többe kerül az éjszakai villannyal fűteni, mint fával. jó, villanynál 100% a hatásfokod, fánál nem. ha évi 80e ft a fával fűtés, akkor ~240e ft a villannyal. ez nagy különbség azért. 10 év alatt 1.6 millió. jo, nem kell fát vágni, stb.
Vendash
2015. március 3. kedd 10:21
[re=104793]Szakértő[/re]:
Igen, az, de nem kell kazánt venni, nem kell kémény, nem kell 1000L-es puffer. nem kell kazánházat építeni… Ha csak 5nm a fűtőhelység az már minimum 1M Ft, és akkor a fa tárolása még nincs megoldva, az erősen változó minőségről és fűtőértékről nem is beszélve. AE házakba jellemzően valami felületfűtés van, ehhez a fával fűtés szerintem nem passzol. Illetve életem végéig azért nem vágnám/hordanám a fát…
Szakértő
2015. március 3. kedd 16:25
Vendash:
fával fűtök padlót, HMV-t, kiszabott jó!
A felmerülő energiaigényt azonnal ki kell szolgálni, éjszakai áramnál ezt kritikusnak látom. még pufferrel is néha belefutok abba hogy éppen „kifogy”(persze nem hűl le minden teljesen), és be kék durrantani, hogy egy vizes fával tuzelő nyugdijas szavaival éljek. és pont a padlófűtés lomhasága a hátrány, hogy mire érezhető lesz, az több óra, illetve ez is az előnye, hogy lassan hűl. ergó kalkulálható mikor kell begyújtani. továbbá ha jol értem ez a nobo ilyen radiátorszerű dolog, weboldaluk alapján, tehát „pontszerű” hősugárzó felület, ami szerintem nem kellemes. ha itt van porszállás, nem a padlófűtésnél. és mivel nincs hőtehetetlenség, puffer, akkor kell energia, amikor az kihult és kérik. és mivan ha akkor nincs éjszakai villany? meg hiába van vastag szigetelés a padló alatt, akkor is hidegebbnek érzed a talpaddal, szal ebből is előnyosebb a padlófűtés.
de aztán fixme.
Vendash
2015. március 9. hétfő 09:52
Szia,
nincs tapasztalatom, nem tudom. De egy AE ház (30kWh/nm) esetében már nem hiszem, hogy helyénvaló olyanról beszélni, mint gyorsan be kéne fűteni, mivel nagyon lassan fog kihülni. Hül mondjuk 1 fokot naponta. Meleg padló egy ilyen házban semmiképpen nem lesz… Egy ismerősömnek van hasolnó paraméterekkel bíró ház, vizes padlófűtéssel. 27-28 fokos vízzel fűtenek, ez pedig kevés ahhoz, hogy melegnek érezd a padlót.
Napi 8 órát garantálnak egyébként vezérelt áram esetén, bőven elég kifűteni egy ilyen házat.
De még én is vacilálok, itt is inkább magamat győzködöm 🙂
Ramkin
2016. február 9. kedd 21:51
Erről a házról jut egyébként eszembe az oldalhatár témája. Nagyon laikusan fogom most kifejezni magam, de ahogy nézegetem az oldalhatáros alaprajzokat ritkán látok olyat, ahol az alaprajz nem téglalap alakú vagy legalábbis, ha sokszög alakú, akkor az oldalhatárra nem a leghosszabb oldala esik csupa fürdővel és gardróbbal. Pedig úgy tudom, hogy ha az oldalhatártól három méterre vagy messzebb kerül fal, akkor arra mindenféle korlátozás nélkül lehet ablakot tenni. Vagy ez nem létezik? Minek vagy mennyinek kell az oldalhatáron állni? Vagy miért nem használják ki ezt a lehetőséget a tervezők? Esetleg ehhez egyszerűen már túl széles telek kellene és az oldalhatáros telkek jellemzően túl keskenyek ahhoz, hogy ezzel a megoldással kerüljék el azt, hogy a ház egyik oldala tök sötét legyen?