Tervkritika 123 | oldalhatár + rossz tájolás
A tervkritikára beküldött tervek között külön kategóriát jelentenek az oldalhatárra tervezett házak. Számos jó és ötletes megoldást láttunk eddig, de voltak kevésbé jól sikerültek is közöttük. A fő problémát általában az jelenti, hogyan tudjuk megoldani a fő funkciók szétválasztását úgy, hogy az oldalhatár felé csak mellékhelyiség ablak nyílhat. Nyúlik a közlekedő, esetleg szoba előtt kell elmennünk, míg a bejáratig érünk, hová tervezzük a teraszt, hogy kellőképpen intim helyre kerüljön, de mégse kelljen hosszú 10 métereket gyalogolnunk a lakásunkban… Megannyi olyan probléma, amelyik MINDEN oldalhatáros beépítésnél előjön.
Kedves Miklós!
A közeljövőben tervezünk építkezni Pest megyében. Egy építész által készített vázlat tervel rendelkezünk csupán. Az elvárásaink egy élhető léptékű, fenntartható de mégis kellően intim családi ház 4 tagú család részére (2f;2gy).Nagyon szívesen vennénk, ha véleményezné a vázlatunkat.
A most látható alaprajzon is előjönnek ezek a gondok, megtetézve azzal, hogy az utca felé nyíló homlokzatfelület északi, így az idekerülő szobák – vélhetően gyerekszobák – ÉNY-iak lesznek, ami viszont – finoman fogalmazva is – nem elfogadható. Egy szülői hálónál igen, de gyerekszobánál nem, hiszen egy – iskoláskorú – gyerek jobbára délután használja a szobáját és emiatt fontos, hogy jól megvilágított legyen.
Ez olyan fajta kiindulópont kell, hogy legyen, amitől nem lehet eltekinteni. És ha ez így van, akkor sajnos ennek kell sok minden mást is alárendelni. Tudom, hogy vannak rossz adottságú telkek, de ott kompromisszumokat kell kötni.
További gond, hogy ahogy fent írtam, a funkciók szétválasztása, ami itt nem hogy szét lenne választva, sokkal inkább összekeverednek. Ha rossz megoldást akarunk, akkor a bejárati ajtóval szemben helyezzük el pl. a fürdőszobaajtót, lehetőséget adva, hogy egy belépő vendég/idegen szembetalálkozzon egy félmeztelen családtaggal. Ez nyilvánvaló nem szerencsés megoldás és erre nem lehet az a válasz, hogy „ne mászkáljanak pucéran”.
A nappali-étkező-konyha elrendezése alapvetően jó, viszont ennek a blokknak a megközelítése, ezen a diagonálban lehelyezett bejáraton keresztül már vitatható, de legalábbis átgondolandó. A terv – legalábbis leolvasható módon – nem foglalkozik ezen rész tartószerkezeti megoldásával, vagyis hogy itt a födémgerendák vajon mire támaszkodnak, hol és mekkora kiváltásokat kell beiktatni. Nyilván mindent meg lehet oldani, csak az a kérdés, hogy azok egyszerűen, az alaprajzból következően oldhatóak meg, vagy éppen muszájból és kényszeredetten.
Összefoglalás | A gyerekszobák terv szerinti elhelyezése nem fogadható el, sem a funkciók ilyen mérvű összekeverése, ami viszont egy teljes újragondolást igényelne, persze csak ha elfogadják ezt az észrevételt.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (11): megnézem
Szabóbácsi
2015. január 31. szombat 12:11
Túlbonyolított labirintus. Az oldalhatáron is elaprózott pici területek szinte használhatatlanságig csökkentve. A kevesebb, több. A hosszú és sötét folyosó is több szempontból hátrány.
Mindig felhozom hogy a sok kis ablak alkalmazásával az építttető jórészt csak ablaktokot vesz ami ugyebár rosszabb hőszigetelésű az üvegnél, a fény sem jön át rajta és jóval drágább. Pár széles osztatlan nyílás barátságosabb, használhatóbb belteret eredményez lényegesen olcsóbban, jobb hőtechnikával a „lőrések” helyett. Szoláris nyereség. Talán érdemes volna elhagyni a kétezres évek fordulója körül nagyon divatos volt, de nagyon nem szerencsés sok keskeny ablakot. Érdemes még párszor nekifutni és nem is a tervezőnek hanem a megrendelőnek a tervezési program/igény tisztázása miatt.
Daidalos
2015. január 31. szombat 19:16
A bejárat 45 fokkal elfordított tengelyének nincs folytatása, oka sem nagyon öncélúnak tűnik, viszont ezért legalább felvet egy csomó problémát. Hiányzik viszont a szélfogó. A hall méretű központi közlekedő alapterületét így , hogy köröskörül nyílások keretezik, eltúlzottnak érzem. A vizesblokk kényszeredetten bonyolult, zegzugos, a kazánházzal kombinált mosókonyha a kicsinél is kisebb, ráadásul, ahogy nézem, a háztartási helyiség funkciót is hordozza, mert olyan nincs máshol. A szobákból egy négyfős családra lehet következtetni, ahhoz pedig nagyobb hinterland kell ennél a 2.7 m2-nél. A gyerekszobák tájolásáról Miklós írt, teljesen igaza van. A nappali és a csendes zóna markáns elválasztása viszont nekem teszik, következetesen megoldott. Jó az is, hogy a felnövő gyerekek és haverjaik jövés-menése a legkevésbé fogja zavani a szülők nyugalmát. Persze a 10.43 m2-es szobában lakó nagybakfislány erkölcseit nem lesz egyszerű megóvni, tudom, nekem is olyan van.))
Fenyvesi Péter
2015. január 31. szombat 21:41
Egyetértve a többiekkel, a kád a gyerekeknek jár. Szerintem. A legfontosabb azonban valóban a gyerekszobák tájolása. Oldalhatárhoz max. 60/60-as ablak tervezhető.
Ádám Gábor
2015. február 5. csütörtök 22:04
[re=100429]Fenyvesi Péter[/re]:
„Oldalhatárhoz max. 60/60-as ablak tervezhető.” Na ez így, ebben a formában kérem nem igaz! 🙂
Ugyanis az OTÉK régóta 0,40 m2 nyíló felületet határoz meg, ami valahogy 60/60 névleges méretben „dogmatizálódott”. Én sem tudom mikor, de kb. jó 10 éve lehetett, amikor először hallottam arról, hogy valaki kolléga rájött arra, hogy szó szerint értelmezve egy járatos toXerkezetű , fa vagy műanyag ablaknál a 90/60 névleges méret is lehetséges. Sőt ha már rájött, érvényt is akart szerezni a felfedezésének – így betervezte. Jó magyar szokás szerint balhét kellett csapnia – a hivatalban is csak a 60/60-at hajtogatták ész nélkül – hogy egy joXabályt eredeti értelmében használjanak, de valószínűleg sikerült neki – én legalábbis jó ideje 90/60-at alkalmazok oldalhatáron és mind engedélyt kapott…
Koós Miklós
2015. február 8. vasárnap 19:57
nos az építési előadók jelentékeny része nem kívánja értelmezni a jogszabályt, ergo a 60×60 cm-t veszi alapul. nekem volt ilyen és olyan esetem is, amikor elfogadták a 90*60 cm-es méretet. azóta én csak 60*60-at tervezek be, lévén a 60*90 is pont ugyanannyira kicsi és hasznlhatatlan.
a jogszabály egész pontosan így fogalmaz az „Épületek közötti legkisebb távolság” ügyében:
„1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.”
Ha elkezdünk szőrözni, akkor legyünk még bátrabbak: a jogszabály nem tiltja pl. a 180*120 cm méretű FIX ablak telepítését ugye? Mégsem tervezzük be. Azért mert a jogszabályt nem lehet értelmezni, ahogy erre számos alkalommal hivatkoztak holmi AB döntést követően. Vagyis vannak olyan jogszabályaink, amiket ki így, ki úgy értelmez, viszont az építési előadó (pontosabban a főnöke) engedélyez.
Szabóbácsi
2015. február 6. péntek 13:21
60×60-as ablak 7cm tokkal 46×46-os nyílásméret. 46×46=0,21m2 mindössze.
1,20×45-ös ablak is 1,06×0,31 nyílásméret=0,33m2 ami egy kellemes ablak függőlegesen, vízszintesen.
Van persze még egy előírás ilyen esetben, a parapetmagasság.
Meg a józan ész, hogy lehetőleg ne a szomszédot vegyük igénybe saját céljainkra későbbi bonyodalmakat előidézve. Gondolom az építési előadó inkább ennek kíván elébemenni. Mivel a szellőzés, világítás amúgy is gazdaságosan megoldható egyéb úton, talán a legcélszerűbb szomszédunkat békén hagyni, kiindulva hogy az ellenkezőjét magunk sem vennénk jónéven. Ez olyan mint a beépítettség, zöldfelület. Van egy küszöbérték, de nem szükséges feszegetni.
Szabóbácsi
2015. február 6. péntek 13:25
Ismét ennekokán ránéztem a tervre. Ha abból a használhatatlanul kicsi mosókonyhából egy kis udvart csinálnának, egyből kultúráltan oda lehetne nyitni a két fürdőszobát, de még a vécét is! Így azt az oldalkertet le lehet csökkenteni 1m-ről 60-70cm-re.
bobo
2015. február 6. péntek 20:29
Pár jelből arra következtetek, hogy a gyerekek már nagyobbak. (Zuhanyzó kád helyett, íróasztal, a lehető legtávolabb a szülőktől 🙂
Ha ez igaz, akkor az északi oldal nem nagy hátrány, mert pár év múlva az egyikből dolgozó/kondiszoba lesz, míg a másik megmarad vendégszobának.
Szerintem a tervező próbálta az oldalhatáros megoldás hátrányait kiküszöbölni, amennyire lehet, de sajnos ezt csak ezzel a randa folyosóval sikerült megoldani. A kályha melletti ablakot sem értem: pont a fürdő bejáratára néz. Apropó kályha! Láttam több nagyon szép megoldást, ahol igazi térelválasztó funkciót töltött be. Szerintem jobb helye lenne a hall és a nappali között, kapcsolatot teremtve köztük.
Ezt a deformált alakú nappalit a két erkélyajtajával végképp nem tudom hova tenni. Gondolom, a formája azért ilyen, hogy ne legyen sehol se oszlop a légtérben. Viszont az étkező így használhatatlanul pici lett, amit persze a betolt székek jól elrejtenek.
Tóth Szilveszter
2015. február 8. vasárnap 23:01
[re=101231]Koós Miklós[/re]: átmegy a fix üvegfal, ahogy az üvegtégla is. más kérdés, hogy az építtetők sem szeretnék feltétlen, hogy benézzen a szomszéd a zuhanyzóba, de egy fóliázott háromrétegű üveg szerintem alternatívája az üvegtéglának.
én általában ráírom a tervre, hogy mekkora a nyitható felület, ha a tokot leszámolom. így nincsen vita
Szabóbácsi
2015. február 9. hétfő 01:18
Azért az OTÉK-een kívűl tűzvédelmi kritériumok is előfordulnak.
Tervkritika
2015. március 9. hétfő 10:30
[…] 2015. január 29. Tervkritika 123 | oldalhatár + rossz tájolás […]