Nagy Zoltán, okl. mérnök, cserépkályha tervező és építő kályhás egy tervezési segédletet állított össze:

Bevezető

A cserépkályha ideális választás alacsony energiaigényű házba, mint elsődleges, vagy kiegészítő fűtés. Elsődleges fűtésként elsősorban passzívházba, vagy azt energetikai szinten nagyon megközelítő házba javaslom. A cserépkályhával való fűtés könyezetbarát, kényelmes, hőkomfortja pedig szinte páratlan. A cserépkályha megjelenésére a lehetőségek korlátlanok. A tűz pedig igazi családi otthonná varázsolja a házat.

Ahhoz azonban, hogy a cserépkályhát maximálisan ki lehessen használni, néhány szempontot és műszaki követelményt már a ház tervezésekor, majd a kivitelezésekor figyelembe kell venni:

1. A cserépkályha fűtési teljesítménye, névleges fűtési ideje

2. A cserépkályha elhelyezése

3. Kémény

4. Égéslevegő-bevezetés

5. A kályha tömegéből adódó statikai előkészítés

6. A cserépkályha építésének ütemezése, építési feltételek

Ezen írás célja, hogy tervezői segédletként szolgáljon a cserépkályhára vágyó építtetők, és a ház tervezésében résztvevő építész, épületgépész, belsőépítész kollegák számára. Első sorban saját használatra, a saját munkáimhoz készítettem, de többen bíztattak a nyilvános megjelentetésre.

A cserépkályha fűtési teljesítménye, névleges fűtési ideje.

A cserépkályha fűtési teljesítményét a ház energetikai számításainak birtokában, és a kályhával szemben támasztott követelmények ismeretében tudom megtervezni. A névleges fűtési időt, szükséges hőtároló tömeget pedig az előbbiek, és a leendő tulajdonosok életvitelének megismerése után. A cserépkályha élvezetes használata, élettartama és az elvárt fűtési teljesítmény teljesítéséhez ez ugyan olyan fontos tervezési lépés, mint a megjelenés megtervezése.

A cserépkályha elhelyezése

A cserépkályha sugárzó felületfűtés, így funkcióját a nappali tartózkodási helyiség közepén tudja beteljesíteni a legjobban. Törekedni kell tehát az ehhez legközelebbi elhelyezésre! Érdemes továbbá minél kisebb felületét (lehetőleg csak egy rövidebbik oldalát) tervezni fal mellé vagy falhoz, hogy a hasznos fűtőfelület minél nagyobb legyen. A weboldalamon a galériában számos példát találnak arra, hogy ilyen optimális elhelyezést hogyan lehet praktikusan a lakótérbe integrálni.

Amennyiben a cserépkályha valamelyik fala épületszerkezettel érintkezik, úgy attól hőálló szigeteléssel választjuk el. Amennyiben a kályha közelében éghető épületszerkezet található, arra fel kell hívni a figyelmet, hogy a szükséges kiszellőztetett-légréses szigetelést a kályha méretének tervezésekor figyelembe vehessem!

Kémény

Cserépkályha szinte bármilyen új gyártmányú, lehetőleg hőszigetelt kéményrendszerre köthető. A szükséges kémény magasság és átmérő a cserépkályha hő és áramlástechnikai méretezésekor határozható meg, melyet a kályha tervezésekor végzek el.

Ha a kéményt még a kályha megtervezése, méretezése előtt szükséges betervezni, esetleg megépíteni, úgy amennyiben a kémény teljes magassága a kályhát befogadó helyiség végleges padlószintjétől a kitorkollásig mérve legalább 6,2 méter, a kürtő-átmérő legyen 200 mm. A kémény magasságának meghatározásakor kérem, fordítsanak figyelmet arra, hogy a kitorkollás szélnyomás szempontjából ne legyen kedvezőtlen kialakítású (MSZ 845 szabvány, 11.2.1 pont). “… kitorkollását akkor kell a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakításúnak tekinteni, ha a tetőgerinc feletti kiemelkedése 0,4 m-nél kisebb …, és ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától a tető síkjával való metszéspontig haladó képzeletbeli vízszintes vonal hosszúsága 2,3 m-nél kisebb …”, valamint “… akkor is lehet a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakítású, ha a szomszédságában akadályok találhatók, mint például épületek, fák, dombok. Az olyan égéstermék-elvezető berendezések kitorkollásának üzemét, amelyek a szomszédos szerkezetektől 15 m-es távolságon belül találhatóak és vízszintes síkban 30°-nál nagyobb szög alatt látszanak, valamint a kitorkollás vízszintes síkja és a szerkezet legfelső éle közötti függőleges szög nagyobb, mint 10°-os, szélörvények befolyásolhatják …”.

A kémény építésekor a bekötőnyílást ne építsék ki, sőt a bekötő csomagot ne is vásárolják meg! A bekötés helyét az éppen optimális helyen, a cserépkályha építésekor, utólag fogjuk kialakítani, természetesen a megfelelő gyári technológiával. A kémény kitorkollását ne fedjék esővédő sapkával, galambdúccal, mivel azok alaki ellenállása jelentős, csökkenti a cserépkályha formájával, teljesítményével kapcsolatos lehetőségeket. A kémény lábában található kondenzvíz- esővíz-elvezető csonkot bűzelzáró közbeiktatásával a szennyvíz elvezető csatornába kell kötni.

Feltétlenül ajánlom hőszigetelt kémény alkalmazását. Egyrészt a hőhidasság, másrészt a füstgáz túlzott visszahűlésének elkerülése végett. A hőszigetelt kémények nagy részének (minden Leier, minden Montel termék, Schiedel UniPlus, stb.) hőszigetelése kiszellőztetést igényel. Ez a gyakorlatban egy kéttenyérnyi méretű lukat jelent a ház burkán, melyen keresztül a fűtött légtér levegője folyamatosan szabadba áramlik. Ez az ellenőrizetlen légcsere a nagymértékű közvetlen filtrációs veszteségen kívül, csökkenti az esetlegesen betervezett hővisszanyerős szellőztetés hővisszanyerési hatásfokát is. Javaslom a Schiedel Advance vagy Abslolut kéményrendszereket, melyek hőszigeteltek, de hőszigetelésük nem igényel kiszellőztetést, a kerámia füstcső különleges gyártástechnológiája miatt.

Így beépítésükkel a ház tömörsége nem sérül. Amennyiben nem követelmény a hőhídmentes építés, úgy a Advance elegendő lehet. Passzívházba javaslom a Absolut kéményt, mely jelenleg az egyetlen minősített passzívház kémény. Az Absolut a Magyarországon forgalmazott kémények közül az egyetlen, melynek köpenye hőhídmentesíthető a tetőszigetelés vonalában. A kiviteli tervek készítésekor kérem figyelembe venni, hogy a Absolut kéménylába tartalmazza a bűzelzárót!

Égéslevegő-bevezetés

A cserépkályha tűzterének égéslevegővel való ellátását új házban első sorban dedikált égéslevegő bevezető csatornával kell megoldani. Szükség esetén megvalósítható dedikált égéslevegő-bevezető aknával rendelkező kéményrendszerrel, de mivel gravitációs üzemű tüzelőberendezésnél ez a megoldás nem a legszerencsésebb, hacsak lehet, alulról történő égéslevegő bevezetést javaslok.

A cserépkályha szakaszos üzeme miatt az égéslevegő-igény a kandallókhoz képes többszörös,100-200 m3/óra. Például egy 4 kW maximális teljesítményű, 12 órás névleges fűtési idejű cserépkályha égéslevegő-igénye 138 m3/óra. Ugyan ekkora a levegőigénye egy 2 kW maximális teljesítményű, 24 órás névleges fűtési idejű cserépkályhának. Törekedni kell tehát az égéslevegő csatorna ellenállásainak minimalizálására. Viszonylag nagy átmérőjű csatornát kell alkalmazni (160-200 mm), és kerülni kell a szükségtelen irányváltásokat. A csatornát PVC KG, vagy HDPE csőből célszerű megvalósítani, a szerelőbeton alatti kavicsfeltöltésben, vagy az alatt. A kályha tűztere alatt egy irányváltással kell kialakítani a kiállást a szerelőbetonon keresztül. A betorkollást a ház a kályhához közeli valamelyik határoló falán kívül érdemes kialakítani. A betorkollás legalsó pontja a terepszint felett legalább 40 cm magasságban kell legyen, tengelye vízszintes. A betorkollásnál a csövet a vízszintessel 45-60 fokos szögben kell elvágni, hogy az esővíz ne eshessen bele, valamint minél nagyobb szabad keresztmetszetű bogárvédő háló is alkalmazandó. Ha a ház lábazata nem elég magas, a betorkollás előtt két irányváltás beépítése szükséges a terepszinthez szükséges magasság eléréséhez. Amennyiben a csatorna szabadban levő szakasza látható helyen van, úgy az a betorkollás keresztmetszetének szűkítése, aerodinamikai akadály képzésének elkerülésével burkolható.

A fentebb leírt három irányváltáson kívül több lehetőleg ne legyen. A csatorna külső felületén jelentkező kondenzáció épületszerkezetre gyakorolt káros hatása, valamint a higiéniai problémák elkerülése érdekében mindenképpen kerülni kell az aljzat szigetelés felett, vagy abban történő égéslevegő-csatorna kiépítést. Amennyiben csak így oldható meg, úgy feltétlenül gondoskodni kell a csatorna hő és párazáró szigeteléséről. A csatorna belső felületén nem kell számítani kondenzációra.

Az égéslevegő-csatorna szükséges átmérőjét a kályha komplex hő és áramlástechnikai méretezésekor határozom meg. Ha a csatornát még a kályha megtervezése, méretezése előtt szükséges betervezni, esetleg megépíteni, úgy az átmérő legyen 200 mm.

A kályha tömegéből adódó statikai előkészítés

Egy nehéz építésű cserépkályha tömege 2000-2600 kg, ezért az azt hordozó födém vagy aljzat teherbírásának megtervezésekor figyelembe kell venni.

Az esetek többségében a cserépkályhát talajon fekvő aljzatra építjük. Lépésálló aljzatszigetelés semmiképpen nem lehet a cserépkályha alatt, mivel annak tömege alatt a szigetelés jelentős mértékben zsugorodik (néhány millimétertől akár több cm-ig), amit a felette levő 6-7 cm aljzatbeton nem biztos, hogy elvisel. Így a cserépkályha szerkezete, a padlóburkolat, az esetlegesen a szigetelésben vagy az aljzatbetonban vezetett gépészeti vezetékek, padlófűtés csövek károsodhatnak. A cserépkályha tömegét ezért közvetlenül a vasalt szerelőbetonra terheljük.

Amennyiben lehetőségünk van a kályhát a szerelőbeton elkészülte után, de még az aljzatszigetelés előtt megépíteni, úgy annak lábazatát a helyiség végleges padlószintjének ismeretében, annak szintjéig megépítjük – ha szükséges, megfelelő hőhídmegszakítás alkalmazásával. Erre építjük tovább magát a kályhát.

Ha a kályhát csak az aljzatszigetelés, aljzatbeton elkészítés után építhetjük meg, akkor a kályha alaprajzának ismeretében ki kell építeni a teherbíró alapot. Egy lehetséges megoldás: A lépésálló szigeteléssel és a rajta elkészítendő esztrich betonnal azonos vastagságban a megfelelő ragasztóágyba P4 szilárdsági osztályú Ytongot vagy habüveg téglát kell fektetni a szerelőbetonon levő vízszigetelésre, a kályha körvonalában. Ily módon az aljzatbeton felső síkjáig elkészített teherbíró, de hőhídmentes kályha alap zsaluként szolgálhat az esztrich öntésekor. A kályha alapja és az aljzatbeton közt dilatációs hézagot kell hagyni.

A cserépkályha építésének ütemezése, építési feltételek

A cserépkályha építésére legalkalmasabb időpont, amikor a vasalt szerelőbeton már készen van, az aljzatszigetelésbe még nem kezdtek bele. A nyílászárókat már beépítették, a ház le van fedve. A kályha közelében levő falak lehetőleg már vakoltak, de még nem gletteltek. Egyéb ütemezés előzetes egyeztetéssel és tervezéssel megoldható. A kályha építése több munkanap, erre az időre biztosítani kell:

● vízvételi lehetőséget a vizesvágáshoz és a ragasztók, habarcsok keveréséhez. Napi 100-200 liter tiszta víz szükséges

● az építésnél használt ragasztókkal és habarcsokkal való munkához legalább 10°C, lehetőség szerint 15°C minimális hőmérséklet szükséges, ezért a kályhát befogadó helyiségben, téli építés esetén ideiglenes fűtést kell biztosítani.

• Nagy Zoltán
• okl. mérnök, cserépkályha tervező és építő kályhás
• Tel: +36 30 269-9112 | E-mail: kalyha@kalyha.hu | Web: www.kalyha.hu

(x)