Nem is beszélve arról, hogy az alattunk lévő 30 km vtg. „tojáshéj”-en belül milyen hőforrás buzog. Előbb-utóbb azt is kiaknázzák.

számoljunk: van mondjuk 20%os hatásfokú napelemünk és mondjuk a felszín 50%át tudjuk borítani, mert kellenek kiszolgálló utak, nem minden alkalmas hely stb…
szállítási veszteségnek meg adjunk 50%ot.
szóval 20db ilyen négyzet kell? 🙂
ha ezt a sivatag alsó felére tennénk egy vonalban, az legalább meggátolná a homok térnyerését és nem kéne fásítani 🙂

egy egész kosár csokiban mernék fogadni: előbb oldjuk meg, hogy az űrből lejöjjön az energia sugárzással, mint egy ilyen project megvalósuljon.

[re=92777]Koós Miklós[/re]: írtad, de a potenciálhoz számomra hozzá tartozik az elérhetősége, ami nem pusztán technológiai kérdés.

Számtalan dologban van óriási energia. Fúziós erőmű sem lesz mikor már régen génmódosított algák gyártják az etanolt a járművekbe. Pedig ha mutatnál egy képet, hogy mennyi tengervízből lehetne elég deutérium az emberiségnek pl egy évre, az igen látványos volna. Persze ha jön egy zseniális ember, akinek pont valamiért a fúziós erőmű lesz a szakterülete, akkor meg simán az körözi le a többi technológiát. Szóval elég lenne mutatni egy újszülöttet, hogy „őbenne van a potenciál” – szintén látványos és nem sokkal filozofikusabb, mint az a tanulmány ami a Földközi tengeren átjövő áramvezetékek kialakítását taglalja.

[re=92794]Koós Miklós[/re]: ezzel tökéletesen egyetértek, de nem feltétlen kell a hatásfokot növelni. a hatásfok/ár arányt kéne mégegyszer megfelezni legalább (ahogy az elmúlt hat évben kétszer megfeleződött már). szóval itt már nem is technológai áttörésre várunk, hanem, hogy a pénzügyi megtérülés egyértelműbb legyen:
https://verde.444.hu/2014/08/19/homalyoszlatas-napelem-ugyben/

és igen, pont a helyi felhasználás az, ami az igazi potenciál. Az energia-autonómiára legalább annyit kéne költeni, mint hadi kiadásokra, ugyanis ez is hon”védség”, hogy ne lehessünk zsarolhatók. (de az algás-etanolos példa nem légből kapott, németországból hallani efféléket, de ez nyilván nem a napelemek helyettesítő terméke lesz)

Éppen én is nemrég számolgattam az aktuális földi energiaigényből és a Földre érkező napenergiából (az arány cca. 1/7462), és nekem az jött ki, hogy 30 %-os hatékonyság mellett 240×240 km-es nettó terület kell. (15%-os hatékonyságú napelemekkel nettó 340×340 km). Természetesen ezt nem célszerű egy helyre telepíteni, inkább a sivatagok szélein kellene szalagszerűen elhelyezni minden kontinensen (esetleg az óceánok fölött is, két gyűrűn) – ez egyrészt talán határt szabhatna az elsivatagosodás terjedésének (sebessége több km/év!), másrészt a kihagyás nélküli energiaellátást is így lehetne biztosítani. A folyamatos energiabiztosítás érdekében pedig a számított felület többszörösét kellene megépíteni ebben a két (É-i és D-i) sávban (mert az éjszakai oldal nem termel), továbbá a saját karbantartásának költségeit is ki kellene termelnie. És talán jutna belőle az óceánok hűtésére is :–)
Milyen ósdi dolog ehhez képest az atomenergia…
És milyen elmaradott lesz, mire beindul a Paks2…

… vagy ajánljuk fel diplománkat valamennyien az új energiapolitikai irány-nyelvnek…

Elképesztő…
Ez már a XX. század?
A Lajtán túl meg dübörög a XXI.

Tényleg, a Föld manapság lapos, vagy kocka alakú
a hivatalos irányelv szerint?
Rettenetesen elbizonytalanodtam.

Ugyan kicsit kínos, hogy egy magyar–történelem szakos tanár és alanyi költő mondja, de L. Simon Lászlónak többé-kevésbé igaza van. Egy adott helyen a napsütés energiahozama, és az elektromos energia fogyasztásának lefutása nem nagyon esik egybe. Valamilyen mértékben (persze veszteségek mellett) ugyan tudjuk a megtermelt energiát tárolni, de ennyit messze nem. Ha csak magunkra gondolunk, alighanem a környezetvédők lennének, akik először tiltakoznának egy szivattyús víztározó ellen, ami ma az egyetlen gyakorlatban is alkalmazható megoldás. Aztán azt a villanyt szállítani is kell, amire ilyen nagy távolságból még nincs igazán korrekt megoldás. Álmodozunk ugyan a nagy kapacitású egyenáramú hálózatról, de ez még messze van a realitásoktól.
Szóval egyelőre az erőműveket nem nagyon lehet megúszni. Az persze egy más kérdés, hogy ez a mostani Paks-2 lenne-e az ideális megoldás.

[re=93072]Zöhls András[/re]: egyrészt a mai modern hálózatok kontinenseket kötnek össze, így a rossz idő hatása és a felhős égbolt némileg importtal-exporttal kijátszható. (persze ehhez baráti országok kellenek, de nem politizálnék) a lakossági napenergia viszont mindenképpen együtt jár a gyors reagálású erőművek létesítésével. Erről kevesen beszélnek, de ez szükségszerű. Erre sajnos az atomerőművünk nem alkalamas (de részben azzá tehető ám egy atomerőmű is, csak erre gondolni kell).
A másik út, amit én el tudok képzelni -részmegoldásnak-, hogy ha mérséklődik még a napelem ára, akkor a fűtését a jó szigetelésű, de nagy hőtároló tömegű házaknak át lehetne alakítani olyan módon központilag irányítottá, hogy amikor a hálózat igényli, akkor töltsünk be hőenergiát. Egyik általam tervezett ház napi 0,7Cfokot hűlt tavaly karácsonykor (mondjuk nem volt nagyon hideg), fűtés nélkül.
Innen már nem ördögtől való az ötlet, hogy a központi szabályozás nem csak az erőművekkel játszik, ha hirtelen lecsökken a betáp, hanem a fogyasztást is mérsékelni tudja az épületállomány fűtésén keresztül. Azthiszem ha 1-2 fokot mozog a lakás hőmérséklete, azt a kompromisszumot még sokan felávállalják, ha ez az árban megjelenik. Aki meg ennél érzékenyebb, annak még mindig lehet lehetősége mást választani.
Biztos vagyok benne, hogy az iparban is vannak olyan fogyasztók, akik kis kompromisszummal tudják a fogyasztásukat optimalizálni a pillanatnyi napenergia szerint.

és persze mindennek a végén ott a víztározó is, de sajnos nem állunk úgy, hogy egy ilyenre legyen szükségünk.

de erre készülni kell, meg kell tervezni, meg pénzügyileg ki kell találni és nem homokba dugni a fejünk, hogy „dehát nem süt a nap”. és persze sokkal egyszerűbb az oroszokkal üzletet kötni, merthát ők 49ben, 18ban, 45ben és 56ban is tök önszántukból jöttek és segítettek igazgatni ezt az országot. oké 49ben kérni kellett, dehát jöttek és ezt értékelni kell. a mai oroszországi meghatározók pont ugyanannyira sajátjukként kezelnék ezt a régiót, merthát látjuk mi történik. simán azt gondolják különböző területekről, hogy az „a mienk” legyen az balti állam vagy moldáv, ha nem németül beszélnek ott, akkor „mienk volt”.
no nem politizálok inkább.

https://en.wikipedia.org/wiki/Flow_battery

Köszönöm Miklós.

Tény, hogy éjszaka nem süt a nap, de -mivel ezen nem tudunk változtatni- mi lenne, ha bizonyos, energiaigényes tevékenységeinket igazítanánk az erős napsütéshez? (Terményszárítás, szeszfőzés, tartósítás, hogy csak az élelmiszeripart említsem). Tudom, hogy a jelenlegi termelési struktúrák teljesen más paraméterekre vannak szinkronizálva, de ha a hegy nem megy Mohamedhez…

[re=93156]Koós Miklós[/re]: Ez a bizonyos parlamenti vita Paks 2-ről szólt. A zöldek jellemzően atomerőmű ellenesek, helyette a megújulókat, azon belül is a napot, meg a szelet részesítik előnyben. Elég jó a sajtójuk.
Az erőművesek, meg a rendszerirányítók úgy élik meg a dolgot, hogy okvetetlenkedő emberek beszélnek bele egy olyan dologba, amihez nem értenek, és aminek a működtetése nem az ő felelősségük.
Egyébként a rendszerirányítás tényleg nagyon összetett szakma. Nem könnyű a termelést és a fogyasztást (ebbe természetesen beleértendő az energiatárolók töltése és kisütése is) igen kis ingadozás mellett egyensúlyban tartani. A cseh és lengyel irányítók a székükbe kapaszkodva átkozódnak, amikor északon a tengeri szélerőművek belendülnek és az ő hálózatukon akarják a déli német városokba levinni az áramot.
Nálunk nagyjából 10% időjárásfüggő megújuló részesedést éreznek még kezelhetőnek. L Simon sem azt mondta, hogy egyáltalán ne legyen Magyarországon napelem, vagy szélkerék, hanem azt, hogy nem lehet ezekre alapozni az áramellátást. Nem valószínű, hogy bármennyit is értene a dologhoz, gondolom, ezt írták fel neki egy papírra. Hogy miért pont őt jelölték ki, nem tudom, talán azért, ha már egy József Attila díjas alanyi költő is kiáll Paks bővítése mellett, kinek lehetne ellenvéleménye.
A megújulókkal valóban az a legnagyobb baj, hogy jelenleg még nem megoldott a többlet termelés annak közelében elhelyezhető, nem túlzott helyfoglalású, nagy kapacitású, jó hatásfokú, gyorsan tölthető, és legfőképpen gazdaságos tárolása. A Péter által említett akkumulátoros rendszerek mellett vannak lendkerekes, sűrített levegős, szuperkondenzátoros, hidrogén-, vagy metanol alapú megoldások, de erőművi szinten tömegesen egyik sem tudott elterjedni. Tulajdonképpen még a szivattyús energiatározó ami valahol a pályán van, de környezetvédelmi okokból nálunk ilyen létesítésére sincs sok esély.
Paks bővítése a ma ismert formában számos igazi kérdést vet fel, de azokat senki nem teszi fel, igaz, ha valaki feltenné, arra újra legfeljebb egy L Simon adna választ. Akkor meg minek.

„Mint az elmúlt hónapokban mások is, én is kifejtettem, hogy a tervezett határidők alapján túl hamar fog elkészülni a két blokk, s az a kormányzati körökből annak idején sugallt érvelés, miszerint a német ipar fogja majd megvásárolni a többletáramot, rögtönzött blöff volt csupán. Mai ismereteink szerint a sok-sok ezermilliárd forintért megépülő új blokkok áramára Magyarországnak egyszerűen nem lesz szüksége, mert az import ennél olcsóbb lesz, s ugyanezen okok miatt külföldön sem fogunk vevőt találni a paksi többletáramra.” Mihályi Péter közgazdász
https://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/411844_leiskolaztak_kalman_olgat

És ennyi pénzből, amibe Paks2 kerül, jóval a tervezett átadása előtt 50 % fölé lehetne nálunk is tornászni a megújuló energia termelést… Modern technológiákkal.

Amúgy ha már napelem, Magyarország közúthálózata kb. 150-200 km2.
Ha lefedjük napelemmel, fedezi Magyarország energiaszükségletét,
és az útjaink is járhatóak lesznek…
https://www.erdekesvilag.hu/a-jovo-utja-napelemekbol-keszult-utburkolat/